Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1992. November 2., Hétfő JEGYZET / Brackó István Egy búvár rádiónyilatkozatából tudom, hogy a Dunából a Szent Gellert szállodával szemben, Budához közelebb előtűnt a vízből az úgynevezett Ínség-szikla. Vízi emberek nagyapjának nagyapja mesélt erről a legendáról, amely szájról-szájra szállt, s az utódok hitték is,nem is. Olyan ez, mint a Lochncss-i szörny, a Yeti, vagy az ufó. Nos, az ínség-szikla kitakarózott a vízből, s ez azt jelenti, jelentette, hogy kevés a víz, kevés a hal, nem hajózható biztonsággal a Duna. Bölcs eleink ismerték, rettegték az Ínség-sziklát. Mi csak sejtettük. Történt mindez 1992. október havának végén, amikor megkezdődött a Duna elterelése. Istenem, micsoda kanyarokat ír le a (cseh) szlovákok által elterelt, megrabolt folyó?! Nemcsak a hivatalos nyilatkozatok, felvonulói transzparensek tiltakoznak, hanem a Duna is! Szemérmességét félretéve megmutatta a legendárium kövét, az Ínség-sziklát is. Kézenfekvő, de olcsó dolog lenne most párhuzamot vonni. Bár nemcsak a víz fogy, hanem a türelem, az anyagi tartalék, a remény is. Mert, jelképként fölfogva, az immár valóságos Ínség-sziklát nemcsak az ínség-jelző köve az a tény, hogy az ország lakóinak fele a létminimumon, illetve az alatt él. Hogy a munkanélküliek száma közelíti a 620 ezret. Hogy a magyar Parlament előtt fasiszta-, nyilasjelvényeket hordozó emberek grasszálnak. Vagy a közakarattal megválasztott köztársasági elnököt egyik országgyűlési képviselő azzal gyanúsítja, hogy személyiségi zavarokkal küzd. Hogy azért emelik 50 százalékkal, 90 forintra a sertészsír árát, mert a hagyományosan hústermelő Magyarországon kevés a disznó. Az ínség-szikla napvilágra került. Láthatjuk, tudhatjuk. A fogyó Duna vize nyaldossa. Mi csak sebeinkkel tehetjük ugyanezt. Feláron Miskolc (ÉM) - Kedvelt és sajnos gyakran látogatott patikánkban a harsány, tarka reklámgrafikák között szerénykedik egy tenyérnyi nagyságú világosszürke kartonlap. Feliratát valószínűleg helyben, kézírással és filctollal készítették. A színek tobzódása között a cetli éppen jelleglelensége miatt feltűnő, és örömmel olvashatjuk, mi sorban toporgók, hogy féláron kínálják a közelmúltban agyonreklámozott és biztos hatásúnak kikiáltott csodaszereket.Jóleső érzés tölti el a szívemet: így múlik el a világ dicsősége. A csodaszerekért néhány hónapja (féléve?) ugyanezen a helyen még türelmetlenül sorakoztunk, s gavallérosan fizettük a súlyos százasokat, ezreseket. Most pedig már a gyógyszerészek szabadulnának tőle, nyilván a gyárak sugallatára, vagy beleegyezésével. Ha már árán nem fogy el, vigyék félpénzért. így sem sokan kérik. Hová lett a gólyófejű reklámsztár ?Ara- szolunk tovább a sorban, s Könyves Kálmán után szabadon megállapíthatjuk, hogy csodák pedig nincsenek. A természetet nem igázhatjuk le, az emberi szervezet saját törvényei szerint öregszik, s nem minden igaz, ami reklámAz élet persze nem áll meg némi leárazástól. Újabb és újabb csodaszereket fedeznek fel, s a nyugati, tengerentúli módszerekkel, a televízió, a rádió és a sajtó bevetésével bombázzák agyunkat. Apropó agysejtek ! Már kitalálták a legújabb csodaszert, s megindult a reklámkampány. A pirulákba varázsolt elixir a hirdetés szerint gyorsabb, eredményesebb, divatosabban: kreatívabb gondolkozásra serkent. Úgy legyen! A gazdasági felemelkedést szolgáló ötletekre aligha volt még nagyobb szükség, mint mostanában. A legújabb csodatabletta persze még nem érkezett meg a mi vidéki gyógyszertárunkba. Nem próbálhattam ki a sziporka pasztillát, talán ezért sikerült ez az írás olyanra, amilyen. Nézze el nekem az olvasó... Orvosi kamarai törvény Kötelező tagság, véleményezési és egyetértési jogok Budapest (ISB - S.Z.) - Elkészült az orvosi kamarai törvény tervezetének koncepciója - jelentette be Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára, valamint Booser Gábor, a Magyar Orvosi Kamara Elnöke. A tervek szerint a törvény kötelező tagságot ír majd elő a gyógyellátásban közvetlenül részt vevő orvosok számára. Az orvosi kamarai törvény mostanra elkészült koncepciója szerint a kamara az orvosok érdekeit lesz hivatott védeni és képviselni. Etikai szabályokat állíthat fel, amelyet a regisztrált orvosoknak kötelességük betartani. A szabályok ellen vétőkkel szemben fegyelmi eljárást indíthat a testület. A kamarának véleményezési joga lesz többek között a szakmai tevékenységet, az orvosok anyagi helyzetét és egyéb, a tagság életét meghatározó, befolyásoló jogszabályok meghozatalakor. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a minisztérium bevonja a kamarát a vonatkozó törvények tárca egyeztetési folyamatába. A kamara ajánlásokat tehet majd az orvosi szolgáltatások díjtételeinek alsó határára vonatkozóan, egyetértési joga lesz a szakmai képzés és továbbképzés irányainak meghatározásában. A praktizáló orvosok kötelező tagsága mellett a törvény várhatóan lehetővé teszi majd, hogy az államigazgatásban, vagy egyéb, nem szigorúan szakA cél a magas színvonalú egészségügy megteremtése. A számítógép használata a nyilvántartásban, a gyógyítás szolgálatában mindennapossá válik. Archív Fotó: Farkas Maya mai területen dolgozó szakemberek is tagjai legyenek a kamarának. A kötelező tagság - Brooser Gábor szerint - lehetőségei teremt arra, hogy az orvostársadalom kivesse magából a kontárokat, sarlatánokat. Minden orvosnak kötelessége bizonyos szakmai-etikai szint betartása, s nem engedhető meg - például egy nem kötelező tagsági rendszerben -, hogy bárki kivonja magát a szigorú szabályok alól. Európa országaiban egyébként mindenütt kötelező kamarai tagságot írnak elő a törvények. Brooser Gábor a kamara és a minisztérium közös sajtótájékoztatóján arra szólította fel az orvosokat, hogy a nehéz körülmények ellenére is nyújtsanak segédkezet az egészségügy átalakításához, a válság kezeléséhez. Fogadják megértéssel a változtatás szándékát. Az út az élet! Ónodvári Miklós Ma már anekdotaszámba megy a (sajnos igaz) történet, miszerint amikor a M TESZ megyei vezetői itteni beruházási, tőkebefektetési lehetőségek iránt érdeklődő kanadai üzletembereket kalauzoltak a Bodrogközben, ott több ajánlatot meghallgatva, egyikük így tette fel a kérdést: „no és, milyen távolságra van a legközelebbi repülőtér?” A helybeliek ezt még valahogy kimagyarázták, de amikor a másik pénzember sürgős fax-üzenetet akart váltani otthoni irodájával, a kísérők gyorsan visszahozták Miskolcra... És lassan közhelyszámba megy annak örökös ismétlése is, hogy infrastruktúra nélkül elképzelhetetlen a gazdasági elmaradottság felszámolása, s különösképp a külföldi tőkebefektetők idecsalogalása, de tény: megyénk több térsége ebben a tekintetben erősen hátrányos helyzetű. Éppen azok, ahová elsősorban munkahelyteremtés céljából szeretnék az említett külföldi tőkét megnyerni. Ahonnan nem hogy fax-üzenetet nem lehet küldeni, de a kurblis telefonon a megyeközponttal való kapcsolatteremtés is fél napba kerül és ha ez sikerül, az már önmagában kész csoda! A problémakörből ragadjuk ki az utakat. Már a régi rómaiak megmondták: „az út az élet!” S mint tudjuk, az általuk épített utak nyomai nálunk még mindig fellelhetők, habár inkább csak idegenforgalmi, turisztikai látványosságként „funkcionálnak”. Félő, hogy egyik-másik helyi utunk, de még az országos közúthálózat megyénkén áthaladó néhány része előbb-utóbb erre a sorsra jut. Többféle elképzelés, program született már, s tartalmaz megfontolandó javaslatokat régiónk menedzselésére. Ehhez csatlakoztak a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyéi tag- egyesületei, köztük a Közlekedéstudományi Egyesület, Tanulmányuk a megye országos közúthálózatának műszakai és gazdasági helyzetét elemezve többek közölt megállapítja: a megye főúthálózatán KO kilométernél hosszabb a kimerült forgalmi kapacitású útvonalak hossza, ezeken a közeljövőben valamilyen fejlesztés szükséges. Különösen a Miskolcról és térségéből kiágazó irányok Mezőkövesd, Tiszaújváros, Kazincbarcika - terheltek nagymértékben. Ezzel összefüggésben jellemző képet mutat a baleseti statisztika. Az 1990- ben regisztrált eseteket figyelembe véve a legveszélyesebb helyeknek ■Sajószentpéter (26., 27. számú főút), Bodrogszegi térsége (37., 38. sz. főút). Miskolc határában a 3., 37. sz. Főút, illetőleg Nyékládháza (3., 35. sz. főút) minősíthető. A 3. sz. főúti csomópontok forgalma és balesetveszélyessége az Emőd-Miskolc közötti autópályaszakasz megépítésével csökkenthető lesz, míg a sajószentpéteri csomópont a 26. sz. főút elterelő szakaszának kiépítésével lehermentesíiődik majd. Az M3-as autópálya építéséhez mindannyian nagy reményeket fűzünk (többek közölt foglalkoztatáspolitikai okoktól is), de ne feledjük: nem old meg minden gondot! Hogy csak egy példát említsünk: útjaink szélessége messze elmarad az országos átlagtól, ami a főútvonalak esetében a legfeltűnőbb. Borsodban 600 kilométernél lobtól tesz ki a 6 méternél keskenyebb (!) szélességű utak összes hossza. E problémakör érzékeltetéséhez is a statisztikát hívjuk segítségül. A megye teljes gépjármű-ellátót Isága 158 ezer darab, ezen belül a személygépkocsiellálottság 120 ezer darab. Ezek a gépjárművek mozognak... S akkor még nem szóltunk az átmenő tranzitforgalomról, az idegen- forgalmi idényben ideérkezőkről, kik elsősorban Aggtelek térségében, a Cserehát és a Hermád völgyében, Zemplén és a Hegyköz vidékén, nem utolsósorban a. Bodrogközben találkoznak a legsúlyosabb helyzettel. Növeli a gondol, hogy mivel az úgynevezett helyi utak az önkormányzatok tulajdonában vannak, forráshiány miatt azok fenntartására, vagy korszerűsítésére nagyon keveset, vagy egyáltalán semmit nem tudnak fordítani. Gondolatmenetünk első részében egy megtörtént esetet említettünk. Ami utána következett, arról azért szóltunk, hogy érzékeltessük: bár csak az lenne már a problémánk, hogy Pácinhoz, vagy Nagyrozvágyhoz milyen közel van a repülőtér!... Ma még le kell szállnunk,erősen le kell szállítunk a tőidre és azon munkálkodni, hogy településeinket minél gyorsabban és biztonságosabban elérhessük, s ha odaértünk, haza tudjunk telefonálni. A dolgok itt kezdődnek. Az odavezető utaknál. Renault-nap a Miskolci Egyetemen Árengedmény a helyszínen vásárlóknak Miskolc (ÉM-Ny.J.) - November 2- án, hétfőn Renault-napot rendez a Miskolci Egyetemen a rektori hivatallal együttműködve a kiváló francia gépkocsik kizárólagos Borsod megyei forgalmazója, a SY-TA KFT(Gmbíl). A Renault-család több képviselőjét is kiállítják a főbejárat előtti téren. S nem érkeznek üres kézzel az egyetemre. Különleges, ez alkalomra összeállított „csomagjukban” komoly árengedmény lapul azoknak az egyetemi dolgozóknak (vagy hallgatóknak) címezve, akik ezen a napon rendelnek tőlük Renault-oi. Jaj a fekete félkarúnak! Udvardy József A Szerencsejáték Felügyelet hadat üzent a feketén üzemelő pénznyerő (a játékosok számára inkább pénzvesztő) automatáknak. A svarcban dolgoztatott „félkarú rablók” elleni hadjárat első nyertes csatájáról tájékoztatta lapunkat dr. Mezei I.ászló, a felügyelet miskolci területi igazgatóságának vezetője. A napokban ugyanis debreceni kollégáikkal és az egri rendőrökkel karöltve' megle- petésszerű akciót hajtottak végre Eger és a történelmi város vonzáskörzetének szórakozóhelyein. Az ellenőrzésen összesen harminchárom .nyeróautomata tulajdonosának, vagy bérlőjének hiányzott az. üzemben tartáshoz immár szükséges engedélye. A fekete félkarú rablókat a hatóság közreműködésével megbilincselték, azaz lepecsételték. Az elnémított automaták most további sorsukra várnak a vendéglátóhelyeken. A felügyelet szabálysértési eljárást kezdeményez a területen illetékes önkormányzatoknál, amelyek a bírságokból némi bevételre is szert tehetnek. De mi közünk van nekünk itt Borsod- Abaúj-Zemplénben a Hevestón lebonyolított akcióhoz? Nos, annyi, hogy a Szerencsejáték Felügyelet Miskolc Területi Igazgatósága négy megyében a már említett kettőtón, továbbá Szabolcs-Szütmár-Beregben és Nógrádban munkálkodik Fortuna istenasszony tisztességének megőrzése érdekében. A felügyeleteket a szerencsejátékról alkotott 1991.-évi, 34-es törvény alapján, hozták létre. Az országos hatáskörű szervezet szakemberei szerint hazánkban körülbelül 20-25 ezer nyerőautomatát üzemeltetnek feketén, engedély nélkül tulajdonosaik. Az. e- zer sebtől vérző költségvetés a svarcban űzött játék miatt évente körülbelül 6-8 milliárd forintos bevételtől esik el. Milyen jól jönne ez a pénz például a munkanélküliek segélyezésére fordítható alap lyukas zsákjának foltozásához... Ezen kívül annyi közünk van még az egri akcióhoz, hogy a felügyelet munkatársai nem ülnek a babérjaikon. Tervezik, hogy területünkön is meglepik a fekete félkarú rablókat, s könyörtelenül lepecsételik a gépeket, ha nincsenek meg a szükséges papírok. Várják a diósgyőrieket Miskolc (ÉM) - Két önkormányzati képviselő, Ruszkabányai András és Kis Péter tart fogadóórái november 2- án 17-19 óra között Diósgyőrben, az 5. sz. gondozási központban (Bartók Béla u. 7. sz.). A képviselők várják az Árpád utca páratlan oldalán és a 2-58. szám alatt élőket, a Kuruc utca, a Bcrekalja és a Vár-környéke lakóit, valamint a kisvasút és a Táncsics tér közötti terület választópolgárait. Eboltás Miskolc (EM) - A Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának tájékoztatása szerint az 1992-ben született, de három hónaposnál idősebb és még nem oltott ebek veszettség elleni kötelező pótoltása a következő helyeken és időpontokban lesz: november 5-én 10-12 óra között a Gcró utca 31. szám alatt, november 5-én 14-16 óráig a I.órántlfy Zs. u. 41. szám alatt, november 6-án 10-12 óráig a Szeretet u. 30 szám alatt (Hejócsnbán). A kutyák oltási díja 100 forint. 50% kedvezmény, plusz: A CSEB-M-MEL AMERIKÁBA! 11 aranyéremnek örülhettünk Barcelonában, 11 szerencsés ügyfelünk 11 napos utazásra indulhat Atlantába, a 96-os olimpia varosába, ha az olimpiától karácsonyig tartó akciónk során régi CSEB-jét CSÉB-M-re váltja és CSÉB-M-je az átkötés után legalább egy évig érvényes marad. A sorsolás időpontját később közöljük. JUTALOM A BIZTONSÁGHOZ! A NEMZETKÖZI CSALÁDTAG
