Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

1992. November 2., Hétfő Borsod Tájain ESZAK-Magyarország 5 Gyermekbarát mozgalom Miskolc (ÉM) - A Magyar Szocialista Párt Miskolci Politikai Szervezete az­zal a kéréssel fordult szerkesztő­ségünkhöz, hogy közöljük: gyermek- barát csoportokat szerveznek, elkép­zeléseik szerint a megye valamennyi településén. A következőkben az ezt tartalmazó felhívást idézzük. „Napjainkban rohamosan romlanak azok az élet- és nevelődési feltételek, amelyek a gyermekek egészséges fi­zikai és szellemi fejlődését biztosí­tanák. A „90-es parlamenti választá­sok során már megfigyelhető volt, hogy a gyermekeket érintő kérdések alig-alig szerepeltek a legtöbb párt programjában. A fellelhető néhány ígéret pedig - sok mással együtt - több­nyire a feledés homályába merült. Olyan tendenciák erősödtek, amelyek károsan hatnak a gyerekekre. Nap mint nap érinti őket a társadalom vál­ságjelensége. Ilyen például: a csalá­dok elszegényedése, gyakori szét­esése, a korábbi közösségi értékrend megszűnése után keletkezett űr, jö­vőjük, a társadalomban betöltendő szerepük kilátástalansága, az iskolák finanszírozási gondjai. Mi, gyakorló pedagógusok, az egészségügyben dol­gozók, szülők kénytelenek vagyunk ezeket a problémákat egyre inkább tapasztalni. Szükségét látjuk annak, hogy újjáalakítsuk a gyermekbarát mozgal­mat. Szellemi örökösünknek tekintjük a század elején alakult gyermekbarát és gyermekvédő szervezeteket. Célunk, a gyermekek nevelése a de­mokratikus szocializmus értékei alap­ján, a gyermekek érdekeinek képvise­lete. Fő elveink közé tartozik: a hu­manizmus, a keresztény etika, a de­mokrácia, a szabadság, a természet szeretete, az esélyegyenlőség, a szoli­daritás, a bizalom, a belső és társadal­mi béke, a magyar és más népek meg­becsülése. Törekvésünk a fentiek szellemében segíteni a gyermekeket, hogy ala­posan felkészüljenek a becsületes munkáséletre, megtalálják helyüket a magyar társadalomban. Mozgalmunk független, de szoros kapcsolatokra tö­rekszik azon személyekkel, szerve­zetekkel, akik, illetve amelyek céljai elérésben támogatják. így elsősorban a szocialista-szociáldemokrata, ke­resztényszocialista pártokkal, szer­vezetekkel, s nem utolsó sorban a szakszervezetekkel.” Mindezek érdekében a szervezők kérik, hogy akik céljaikkal egyetér­tenek, jelentkezzenek a mozgalomba. Címük: Gyermekbarátok MSZP Mis­kolci Politikai Centrum, Miskolc, Corvin u. 9. 3530 Öregek hete Sajószentpéter (ÉM) - A Területi Gondozási Központ ötödik alkalom­mal rendezi meg az öregek hetét Sajószentpéteren. A nyitó ünnepség november 2-án 15 órakor kezdődik a művelődési házban, ahol Samu István polgármester köszönti a város idős polgárait, majd a Miskolci Nemzeti Színház társulata bemutatja Huszka Lili bárónő című operettjét. A programok között szerepel fórum, amelynek témája a nyugdíj lesz. A kérdésekre a Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője válaszol. Köszöntik a hét során azokat a házas­párokat, akik a legrégebben kötöttek házasságot Sajószentpéteren. Az. ő szórakoztatásukról a llajlika gyermek néptánc együttes gondoskodik. Az I. és II. Idősek Klubjában szerény vendéglátással kedveskednek a tele­pülés idős polgárainak és nem feled­keznek meg a gondozási központ munkatársai a házi gondozottakról sem, őket a lakásukon köszöntik. Új Shell töltőállomás Miskolcon Az új állomás Miskolc (ÉM-NYI) - Tegnap délben Miskolcon a Szentpéteri kapuban a Kertészeti Vállalat és a Városi Köz­temető közötti területen átadták a me­gyeszékhely legújabb Shell benzin­töltő állomását. Árvái István a Shell Interág Rt. te­rületi igazgatója megnyitó beszédé­ben hangsúlyozta: régóta ígérték már a miskolci autósoknak az. új Shell ben­zinkutat és ez az ígéret most igen rö­vid határidő után végre valósággá vál­hatott. Jggfip iiPÁ­Az első tankolás a Szentpéteri kapuban. Az üzemanyag töltő állomás és a Shell Shop átadására érkezett vendégeket köszöntötte Rogier van Kuyk a Shell Interág Rt kereskedelmi vezérigaz­gató-helyettese is. Utalt arra, hogy amerre csak működ­nek egységeik mindenütt egy dologra figyelnek oda leginkább s ez a mi­nőség. Ami egyaránt vonatkozik az általuk forgalmazott árucikkekre legyen az benzin vagy más valami, valamint azokra, akik ügyfeleiket kiszolgálják. Fotók: Fojlán László Az új Shell Centrum dolgozói ne­vében Kisabonyi Frnő Tivadar az ál­lomás vezetője tett ígéretet arra, hogy mindenben a náluk megálló autósok érdekeit szolgálják majd. Az állomás avató ünnepségen kassai vendégek is jelen voltak. Nem vé­letlenül hiszen előrehaladott tárgyalá­sokat folytatnak a Shell Interág Rt. területi igazgatóságával abból a cél­ból, hogy a szlovák városban illetve környékén is tankolhassanak az autó­sok Shell üzemanyagot. Szegény halál Miskolc (ÉM-NJ) - Két estén át or­vosok, tanárok, művészek vallottak a halálról, hívók és ateisták mondták el véleményüket a televízió műsorában arról, amit évtizedeken át nem tartott szalonképes témának a társadalom és ezért sokáig álszemérmesen, képmu­tatóan fordult el a vele való foglalko­zástól. Pedig az élőnek gondolni kell a halál­ra, mi több úgy kell élnie, hogy a bekövetkező vég ne érhesse várat­lanul. Igen ám, de ha erre senki sem készít fel bennünket, ha nem készítjük fel magunkat. Nos e kérdéskör foglalkoztatta leg­inkább a műsorban megszólalókat, a- kik kivétel nélkül úgy találták, mi in kelet-közép Európában híján vagyunk a végső pillanatra való hangolódás lehetőségeinek. Ugyanúgy vesztesek vagyunk, mint az életben. Kizsigerelt kizsákmányolt életünket sajnálatosan a kor emberéhez méltatlan halállal fe­jezzük be. Nem anyagiak hiányában, tehát nem arról van szó, amire itt bár­ki nyomban gondolna, hogy nekünk már becsületes szemfedélre, kopor­sóra sem jut. A halál közelébe érve sokkal többről van szó ennél. A méltósággal megélt életnek része kellene legyen a hasonló jelzővel illethető halál is. Művelt­ségünk hiányosságai részben a halál­ról tudhatok nélkülözéséhez kapcsol­ható. Az egyetemi oktató úgy fogal­mazott, nincs kellő műveltségünk a halál békés elfogadásához, ahhoz, hogy belső nyugalommal közelítsünk a megmásíthatatlanhoz, az elmúlás­hoz. Kunt Ernő tanulmányainak gaz­dagítása érdekében a kórtermeket jár­ta, halálos betegekkel beszélgetett és azt tapasztalta, hogy a betegek első reakcióként elutasították c témát. Csak nagyon nehezen engedték ma­gukhoz közel és még ennél is nehe­zebben fogadták el a témakörrel való kényszerű foglalkozás szükségét. Az elfogadás után aztán fokozatosan a feldolgozásra is sor kerülhetett, amit a belenyugvás érzése zárt le. Dr. Túri Ferenc főorvos a halálnak az életre gyakorolt hatásáról elmondott gondolatai voltak a legmegragadób- bak. Az például, hogy milyen fontos szerepe van a halotti tornak a közössé­gi kohézió felerősítésében, abban, hogy az együtt étkezők szövetséget al­kotnak, az egybe tartozók szövetségét, az élőkét. A lcgsommásabb gondolattól azonban nem érdemes elkanyarodni, attól, hogy mi, akik e térség lakói vagyunk „elfelejtettünk" helyesen minőségi módon élni és sajnos halálunkban is ez a fokozat jár nekünk. Mert valami önbecsapás alapján hosszú időre elfordultunk fontos em­beri értékektől, amelyek életünket szebbé tehették volna, mint az emberi tartás, a mélyen magunkba merülés, a hit valami nagyon fontosban, egymás igazi tisztelete, megbecsülése és ezért nincs a kezünkben az a lelki többlet, amivel a halált is méltóan - önma­gunkkal és a világgal megbékélve vár­hatnánk. A közgazdaságtan mélyebb értelme (A Péteri Szavak, a ,,Sajószent- páterén" Baráti Egyesület független társadalmi lapja októberi számából) Sajószentpéter (ÉM - áá) - Barátom meséli. - Öregem, tudod mire jöttem rá? Elmesélem neked. Felfeslett a papucsom varrása. A papucsot műbőrből úgy készítette re­mekbe a gyár, hogy elöl az orránál kél darabból, haránt varrták össze. Mélabúval búcsúztam új papucsom­tól. Megjavítani nem érdemes, mert ahhoz fel kell bontani az egészet. Tehát fel­bontani, levenni a talpat, összevarrni a beteggé vált részt, viszszaverni a tal­pat, s ha már dolgoztunk, ide egy kis festék, oda egy kis lakk, úgyis fizet a kuncsaft... Nem érdemes. Inkább újat veszünk - Elmormogtam tehát felette egy csön­des, bensőséges búcsúztatót és a sarokba vágtam. S e pillanatban vilá­gos lelt előttem a nagy igazság. E má­sodpercben értettem meg a nagy közgazdaságtani tételt. Semmit sem szabad tökéletesre készíteni. Minden művön, használati tárgyon, gépen, tehát mindenséges mindenen kell egy kis tönkremenési százalékot hagyni. Nevezzük ezt Forgalomból ki vonási kvóciensnek. A zsebrádió áramkörében legyen egy ezrcdmillimétemyi helyen vékonyabb az-a bizonyos nemesfém darab, az autóbuszok fogódzkodóján egy he­lyütt hézagosabb az öntés, egy uj zenés darab második felvonásában legyen halványabb a nagy kettős é- nckszám..., szóval, csak, valahol egy gondolatnyi rés maradjon a tökéletes és a selejt között! És máris rövidebbaz elkészítendő valami élettartama a ter­vezettnél. Na már most, helyes ez, vagy sem? Helyes, mondom én. Mert ha nem így volna, csak tökéleteset alkotnánk és semmi sem használódna el, a raktárak megtelnének tökéletes áruval, mert mindenki végtelen időkig használná a dolgokat. Hát, ha egyszer az istennek sem akar elkopni, miért dobjam el, nem igaz? Tehát így jó. Milyen bölcs is volt, aki papucsomat úgy tervezte, hogy az orrát ne egy darabból szabják, hanem kettőből varrják össze! Hála neki, a nagy Közgazdásznak! Holnap megyek új papucsot venni. Hát, ez a helyzet öregem! Válasszuk meg együtt az Év Emberét! Zc^mégyébejf-T^pszcr^hb ember Borsod-AbaúJ­kát TÍS17T2 kellemes vacsorä^Äf JJ«”; Kladónk pcdÍR fy szerűbb polgárát ds ^nfluV “ " 7T VTa azokat, akiknek a névé?, k ^ zuk u u 11 december 15-1 sorsoláson huz­^ikk d i'CvüM v'V *í't0stkt,t írásban értesítjük és tár­sukkal együtt várjuk a vacsorán. Viszontlátásra! A „Legnépszerűbb” A szavazó neve: A szavazó címe: Nyílt levél halottak napján, mindenkihez Ilyentájt gyakrabban gondolunk szeretteinkre, akik már nem lehetnek közöttünk. Az emlékezés­nek számtalan szívből jövő és formális megnyil­vánulását ismerjük, gyakoroljuk. De vajon gondolunk-e azokra, akik nem közvetlen hozzátartozóink ugyan, de akikkel szemben legalább ugyanolyan kötelezettségeink vannak, mint családtagjaink iránt? A nagy háborúk ál­dozatairól van szó, különösen azokról, akik a má­sodik világháborúban vesztették életüket a tűzvonalakban, a hadikórházakban és a fo­golytáborokban. Az emlékezés egyben a lelkiisineretvizsgálat ideje is. Vajon nyugodtak lehetünk-e, ha városunk kato- natemetóinek és a környéken még elszórtan meg­található katonasíroknak elhanyagolt állapotát látjuk? Nem érezzük-e, hogy valamit elmulasztot­tunk, ha arra gondolunk, hogy a német Hadisír- gondozó Szövetség milyen korrekt gondossággal tartja karban a magyar katonák temetőit, sírjait, mindenütt Európában, hogy nemrégiben a Bun­deswehr által szolgáltatott katonai tiszteletadás keretében koszorúzhatta meg az első hivatalos magyar küldöttség a pockingi magyar temető 747 sírját, hogy alig néhány hete Franciaországban avathattuk fel az első emlékművet, amely a francia fogolytáborokban elhunyt magyar katonák tragédiájára emlékeztet? Miskolcon még nincs második világháborús em­lékmű, holott a megye legkisebb falvaiban is sor- ra-rendre avatnak és koszorúznak ilyen emlék­jeleket. Az első világháború kolera-áldozatainak temetőjét teljesen elborította a gaz, a Hősök Temetőjében vandál pusztítások nyomai láthatók, s az itt eltemetett néhány német katona sírhelyét jelző keresztet ellopták. Talán már csak néhány idősebb turista tudja, hogy a Bükkben szétszórtan vannak katonasírok melyekkel senki nem törődik. Pedig e hantok alatt emberek nyugosznak, akik megérdemelnék - ha már fiatal életüket tragikusan elvesztették - .hogy legalább tisztességes körülmények között pihenhessenek. Minduntalan halljuk: nincs pénz! Kétségtelen, hogy a sírok felkutatása, a temetők gondozása és a barbárság elleni védelem pénzbe kerül. Az is két­ségtelen, hogy gazdag Magyarországot egyik napról a másikra nem tudunk teremteni, de tisztességeset igen! Tisztességünkhöz tartozik az is, hogy - ha kell társadalmi összefogással - teremt­sük meg az elesett katonák nyughelyének ember­hez méltó körülményeit, és időnkint vegyük le a kalapunkat fejfájuk előtt s tegyünk egy szál virá­got a bcsüppedt sírhalmokra. Varinak biztató jelek is: aláírásra vár a magyar német katonasír-gondozási államközi megál­lapodás, nemzeti mozgalmak indulnak, alapítványok szerveződnek a sírok felkutatására és gondozására. Megyénkben a Honvédség több helyen részt vállalt a sírgondozásban, Miskolcon a 750 sz. Nagy Lajos Király cserkészcsapat rendbe hozta a vasgyári temető hősi parcelláját. Rajtunk múlik, hogy ne haljon hamvába a sok jó kezdeményezés. Fogjunk össze a katonatemetők, katonasírok gondozása érdekében, önmagunkat becsüljük meg azzal, ha hatodainkról, különösen pedig hősi hatodainkról emberi módon megem­lékezünk. Végezetül: legyen tisztességünk dolga a miskolci második világháborús emlékmű létesítése. Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete Gyorsítani kell a privatizációt Budapest (MTI) - Áttörésre van szükség a hazai privatizációban és ennek érdekében élénkíteni kell a privatizációs keresletet - jelentette ki pénteken Szabó Tamás privatizációs miniszter Budapesten, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Kamarájának kibővített szövetségi tanácsülésén. A hazai privatizációs folyamat jelenlegi akadályá­nak mondta a miniszter a kereslethiányt. Ez főként a hazai befektetők kis száma miatt igen ked­vezőtlen. Nem tartotta viszont veszélyesnek a külföldi be­fektetők arányát, mivel véleménye szerint ez még mindig alacsony - tulajdoni arányuk csupán 6 százalékot tesz ki. A privatizációs folyamat bennfentességének megszüntetését is szorgalmazta. Véleménye sze­rint versenyszerűvé kell tenni a tulajdonváltást, kilépve a zárt üzleti körből. A privatizációs kereslet élénkítésére a miniszter bejelentette, hogy két új privatizációs technikák vezetnek be: a hiteljegyet és a hitellevelet. Ezek mesterséges fizetőeszközként szolgálnak majd az állami vagyontárgyak megvásárlásához. Az ehhez kapcsolódó kínálat megteremtésekor a legfőbb hajtóerőnek a társaságosílási kényszert mondta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents