Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-14 / 269. szám
I 1992. November 14 Szombat-------------—---------Megyei Körkép-----------------------------------ÉSZAK-Magyarország 3 O rszágos belgyógyász nagygyűlés Miskolc (ÉM-NZ) - A Magyar Belgyógyász Társaság XXXIV. nagygyűlését az idén Miskolcon rendezik meg november 19-21-én. A társaság vezetősége a B.-A.-Z. Megyei Kórház belgyógyászati osztályait bízta meg ennek szervezésével. Az előkészítést és szervezést egy bizottság tartja kézben, dr. Zeltner György osztályvezető főorvos vezetésével. A belgyógyász nagygyűléseket eddig Budapesten rendezték meg, most Szeged után Miskolc ad otthont az egészségügy e kiemelkedő eseményének. Fő témái: az invazív belgyógyászat, a mai tendenciák a belgyógyászati gyógyszeres terápiában és a szabadon választott témák. A második fő téma: a gyógyszeripar óriási fejlődésével van összefüggésben. Ma, Magyarországon minden korszerű gyógyszer elérhető. Ezt bizonyítja az is, hogy rekord számban, összesen negyvenhét gyógyszergyár állítja ki termékeit a miskolci kongresszuson. A plenáris ülés után három szekcióban folytatódik a munka. A nagygyűlésre igen sok színvonalas előadást jelentettek be. A poszterekkel együtt kétszáz felett van az előadások száma a referátumokon kívül. A plenáris ülésnek, a kiállításoknak és az „A” szekciónak a Mindszent téri Nemzetközi Kereskedelmi Központ ad otthont, a „B” szekció - poszterszekció a Tudomány és Technika Házában, a „C” szekció pedig a megyei könyvtárban dolgozik. A kongresszust üdvözli Szabó György, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke és prof. dr. Varró Vince, a Magyar Belgyógyász Társaság elnöke. Nyílt levél Miskolc - Mély tisztelettel köszönöm meg az illetékeseknek, hogy az 1992. november 11-ci Parlamenti Gazdasági Bizottság miskolci ülésére a meghívót, amely személyemre szólt, 11-én 12 órakor kaptam meg. így méltóképpen tudtam a Borsod Megyei Liga Szakszervezetek részéről részt venni ezen az ülésen, és képviselni a Munkavállalói Érdekeket. Kérem az illetékeseket és az illetékteleneket, hogy a következőkben ilyen - általuk vélt apróságra - jobban figyeljenek. Mészáros János Tibor, a Liga Szakszervezetek B.-A.-Z. Megyei Koordinációs Iroda ügyvivője Mínusz tízmillió Putnokon Putnok (ÉM-IJJ) - Személyi jövedelemadóból jövőre több mint tízmillió forinttal alacsonyabb bevételre számíthat Putnok önkormányzata, mint az idén. A kieső összeget senki sem pótolja, a helyi gazdálkodáson múlik, mit éreznek meg ebből a város lakosai és mit nem. A jövő évi költségvetés tervezete mindenesetre már elkészült az önkormányzat pénzügyi osztályán. Számokkal, konkrét adatokkal még nem szolgálhatunk az 1993-as putno- ki költségvetésből, mert azok még többször is változhatnak január 1-ig- A város életének keretet szabó pénzügyi tervvel kapcsolatban a putnoki polgárok közmeghallgatáson rövidesen elmondhatják a véleményüket. A költségvetésről ezt követően dönt a város közgyűlése. Annyi viszont már most biztos, hogy a következő esztendőben még takarékosabban kell gazdálkodni a településen. Szegény embert az ág is húzza: Putnok nem szerepel a hátrányos helyzetű városok listáján, s ezért elesik a kormánytámogatások egyik konstrukciójától. Ha a város nevét felvették volna az említett névsorba, úgy lakosonként és évenként 2200 forint állami úgynevezett normatív átutalásra számíthatnának. A helyi önkormányzatok célja jövőre sem lehet más, mint a települések működőképességének, fennmaradásának megőrzése. A kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt nincs lehetőség új középítkezések megkezdésére, állami erőből lakások építésére sem futja. A patikák sorsáról van szó A legelső szempont a betegek magas színvonalú ellátása Fotó: Fojtán László Mezőkövesd (Pesti Ferenc gyógyszerész, országgyűlési képviselő) - Másfél éve megy a huzavona, hogy kié a patika, az államé vagy az önkormányzaté. Az állam eladná a patikákat és országos egységes feltételeket állítana a patikák privatizálására és üzemelésére. Az önkonnányzatok célja az rt.-vé való átalakítás. Ez utóbbit a gyógyszerészek zöme nem akarja, erről két éve döntött a Magyar Gyógyszerész Kamara. Szeretném felhívni az önkormányzatok figyelmét arra, hogy - másokkal ellentétben - a gyógyszerész-társadalom számára a gyógyszerellátás nem csupán egy jól jövedelmező üzlet, hanem első és legelső sorban a beteg ember egyre magasabb szakmai színvonalon történő ellátása. A gyógyszerészek a diplomájuk átvételekor erre esküdtek. Egy gyógyszerész szemében a privatizáció tehát nem cél, hanem csupán az előbb említett cél elérésének eszköze. Az ÁVÜ a privatizációt a betegellátás szempontjait szem előtt tartva, a gyógyszerész-szakmai szempontokat maradéktalanul figyelembe véve végzi. I la az önkormányzatok érdekeltek - és bizonyos vagyok lienne, hogy érdekeltek - a zavartalan gyógyszerellátásban, akkor részükről a legnagyobb segítség az lehet, ha semmilyen módon nem hátráltatják a gyógyszerellátási rendszer átalakulási folyamatát. Megdöbbenéssel olvastam a Népszabadság egyik közelmúltteli számában, hogy a B.-A.-Z. megyei Közgyűlés törvénytelen bojkottra buzdítja a megyei gyógyszertári központ igazgatóját - a törvényesen fellépő ÁVÜ-vei szemben! A buzdítást „alátámasztó” indokaik minden jogi alapot nélkülöznek. A megyei gyógyszertári központok sohasem voltak önkormányzati tulajdonban. Ott, ahol az alapító leveleket „közüzemi vállalatok” címén átírták, az már akkor is jogellenes volt. Ezt rögzíti - többek között - a Kormány 600 l/1992./X.22./Korm.számú elvi állásfoglalása / Magyar Közlöny 1992/107.sz./. Nem felel meg a valóságnak és így félreérthető az az állítás is, miszerint a gyógyszerellátás önkormányzati feladat. E kijelentésnek semmi törvényes alapja nincs. Több megyéből jelezték gyógyszerészek, hogy amennyiben december elején nem kezdődik meg a privatizáció, országos demonstrációval hívják fel a figyelmet arra, hogy a gyógyszerészek az állam által irányított, országosan egységes, kedvező hitelekkel segített, személyi jogon alapuló, gyors privatizációt és nem rt.-t akarnak. E6N <^PAT0N B^0l az EGyt*' tUÉP^Of RÁNT kv 6 t G I ÖS*1Ax igazi közösségen belül nem jelentbe» gond©» a hatékony együttműködés. A Corvlnbank ezután is olyan vállalkozásokat támogat szívesen, ahol a kölcsönös odafigyelés alapkövetelmény. Ha egy ütőképes csapat partnerre talál a bankban, a nemzetközi siker is beérik. Méghozzá csapatostul irv A MINŐSÉG BANKJA A CORVINHANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MINDEN SZELLEMI ÉS ANYAGI EREJÉVEL A MINŐSÉGILEG NEMZETKÖZI SZINTEN VERSENYKÉPES VÁLLALKOZÓK ÉS VÁLLALKOZÁSOK SZOLGÁLATÁT TŰZTE CÉLUL CORVINBAN* RT MISKOLCI TERÜLETI lOAZOATÓSAO J»»7 MISKOLC. BAJCSY JS UTl? TELEFON (4«) )40 M». 340 «11-----INNEN-SZÓLVA — Na gy József Az apadó források láttán már többször és több helyen is a kétségbeesés vált uralkodóvá a helyi vezetés hangulatán: mi lesz, ha elegendő pénz híján működésképtelenné válik az önkormányzat, ha nem lesz elég tüzelő az óvodák, iskolák termeinek barátságos melegre fűtéséhez, ha nem jut gyógyszerekre és így tovább. Aztán tavaly is, az idén is működőképes maradt mindegyik önkormányzat, jutott a rászorulóknak segély, nem maradtak fűtetlenül az intézmények termei és ha nehezen és csak lépésben is, de sikerül úgy ahogy megnyugtatóan zárni az évet. Igaz, hogy ezek az évek sokkal többet követelnek az önkormányzati vezetőktől, akik valamennyi döntésükkel érzékenyen avatkoznak be a települések életének alakulásába, jövőjének megtervezésébe és ez akkor is így van, ha a lényegi kérdésekben a képviselőtestülettel közösen vállalják a felelősséget. A tengernyi sóhaj, panasz és sírás ellenére halkan bátorkodom elmondani, régen volt már, amikor ennyi község kapcsolódott be a gázprogramba, amikor újra önálló életet leheltek ap2ró falvak régen elnéptelenedett iskoláiba, amikor sikerült „hazahozni" a felső tagozatosokat, amit gondos, felelős lépések előztek meg és persze áldozatok is, jobbára anyagi áldozatok a falvakban mégoly kevéske jövedelmekből. Gázra, vízre, kábeltévére, telefonra, utakra rengeteget költött az idén is a megye lakossága. Soha ekkora buzgalom nem vette körül ezeket a fejlesztéseket, a falu életében minőségi változást eredményező beruházásokat. Lehet, hogy rosszul hallottuk ki az aggódó sóhajokból a lényeget, hogy az nem is panasz, hanem egy nagy és friss lélegzetvétel? ÉM-portré Fotó: Szavas Dezső Palágyi Ernő Pálháza (ÉM - N.Z.) - Kevés ember mondhatja el az országban, hogy zsinórban vezetője a községnek a tanácsok megalakulása óta elnökként, a rendszerváltást követően pedig polgármesterként. Palágyi Ernő, pálházi polgármesternek ez a sors jutott.- Őshonos pálházai vagyok, itt születtem 1928- ban. Édesapám ugyanabban az évben Kanadában próbált szerencsét. Édesanyám nevelt fel. 1944- ben, mint leventét nyolcadinagammal Németországba vittek. Hazajövet behívtak a hadseregbe. A katonai szolgálat után a kaolin bányában kocsisként dolgoztam. 1958-ban választottak tanácselnökké. 32 éven keresztül voltam Pálháza község, ezen belül 24 évig a nagyközségi közös tanács elnöke. A rendszerváltás után hárman indultunk a polgármesteri tisztségért. Már nem akartam indulni, betöltöttem 60. évemet. Én kaptam a legtöbb szavazatot, maradtam. Igyekszem eleget tenni a bizalomnak. Lett volna alkalmam kimenni apámhoz Kanadába akár „56-ban is, de én annyira kötődök ehhez a faluhoz, hogy nem tehettem. Az évek során minden idegszálammal azon voltam, hogy ez a község, ezek a települések haladjanak előre. Három gyerekem van. Lányom a helybeli könyvtárban dolgozik, az egyik fiam Miskolcon fizikatanár, felesége Miskolcon Velkey profesz- szor úr tanítványa, gyermekorvos lesz. Harmadik gyermekem még nőtlen, vállalkozó, egy kis diszkont ániházat nyitott itt, negyedmagával. Feleségem nyugdíjas, a helybéli ÁFÉSZ-nél dolgozott. A következő választáskor már 66 éves leszek, így most már jöjjenek a fiatalok.