Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17 / 246. szám

1992. Október 17., Szombat Gazdaság ES ZAK- M AGYARORSZÁG 5 A vasasok készek a sztrájkra Budapest (MTI) - Csak az együttes fellépés, a munkavállalók erejének felmutatása kényszerítheti végre a kormányt a látszat érdekegyeztetés helyett valódi tárgyalásokra. A Vas- Fém és Villamos-energiaipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége elnök­ségének az a véleménye, hogy az érdekvédelmi szervezetek forduló­ponthoz érkeztek, amikor dönteniük kell, hogy harci szervezetekké válnak- e, avagy tudomásul veszik tehetetlen­ségüket - hangoztatták a vasas elnök­ség sajtótájékoztatóján. Bejelentették a regionális bizalmi tanácskozások ál­lásfoglalása alapján a szervezet támo­gatja a szakszervezeti konföderációk egységes fellépését és kész arra, hogy részt vegyen egy országos, minden munkahelyre kiterjedő figyelmeztető megmozdulásban. A vasas ezzel az álláspontjával a kor­mányzati felelősségre kívánja felhívni a figyelmet. Elfogadhatatlannak tartja ugyanis azokat a terheket, amelyeket az 1993-as évi költségvetés ró a munkavállalókra. A testület vélemé­nye szerint a tervezet nem ad megoldást a várhatóan egymilliós munkanélküliség problémájára, a kétkulcsos áfa következményeire, a nyugdíjak reálértékének csök­kenésére. A szakszervezet külön elítéli azt a kor­mányzati magatartást, amely hátráltat­ja a szakszervezetek közötti választási problémák megoldását és ezzel az érdekvédelmi szervezetek jogszerű működését. Az Agrárszövetség a mezőgazdaságról Budapest (MTI) - Az Agrárszövetség nem bocsátkozik napi politikai perpat­varba, mert konokul hiszi, hogy a mezőgazdaság hanyatlása megál­lítható, s erőit inkább az ágazat is­mételt felfelé ívelésére összpontosítja. Egyebek között ezt hangsúlyozta egy előadásban Nagy Tamás, az Ag­rárszövetség országos elnöke. Az Agrárszövetség elnöke megem­lítette: jól tudja, e falu lakosságát „kisgazdafészeknek” tartják, ám bízik abban, hogy az itt élő mezőgazdasági termelők is emlékeznek a korábban el­hangzott választási ígéretekre. Saj­nálatosan beigazolódott, hogy azok az emberek, akik visszakapták földtulaj­donukat, keserűen tapasztalják, amit annak idején az Agrárszövetség állí­tott: szakértő kormányzás és a ter­melőknek nyújtandó pénzügyi, egyéb segítség híján visszaesik a magyar mezőgazdaság. Az elnök bízik abban,hogy az agrártérségekben az em tereket nem lehet megtéveszteni. Észreveszik, hogy a kormány agrárkérdésekben a hozzá nem értésről tanúskodó dön­tések sorozatát hozta több mint két esztendőn át. Nem temetik az ózdi kohászatot Fotó: Fojtón László Budapest (MTI) - Az ózdi kohászat racionális szerkezetátalakítására ma­gyar tulajdonú konzorcium jön létre. Erről Szate Iván ipari és kereskedel­mi miniszter kezdeményezésére dön­töttek tegnap a minisztériumban. A társaság feladata lesz a szerkezetáta­lakítás végigvitele és ennek érdekéten egy új vegyes vállalat létrehozása. A döntés azért vált időszerűvé, mivel az ózdi kohászat átalakítása a vállalat- csoport felszámolásának végrehaj­tását követően rövidesen eljut az ipari rekonstrukció szakaszába. A konzor­cium a társaság megszervezésével Szőke Tibort, az ózdi kohászat miniszteri biztosát bízta meg. Pénzintézeteket Észak-Magyarországnak Banki Napok Borsodban Miskolc (ÉM) - A befektetőknek nyújtható adókedvezményekről szóló előadással folytatódott tegnap délelőtt Miskolcon a Banki Napok Borsodban elnevezésű programsorozat. Vámosi Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője tájékoztatta a szakembereket a beruházásokkal kapcsolatos, jelenleg érvényben levő befektetési ked­vezményekről. Az előadó referá­tumában kitért a kétkulcsos ÁFA vár­ható bevezetésével együttjáró prob- lámákra, illetve a szólt a most aktuális vagyonnyilatkozatok banki vonat­kozásairól. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bankbetétet és a deviza betétet ugyan nem kell felmutatni a nyi­latkozatoknál, ám hivatkozásul már most ajánlott banki igazolást kérni a megtakarításról. Azért fontos ez, mert ha a vagyonnyilatkozat megmarad és ehhez viszonyítják a későbbiekben a vagyonnövekedés mértékét, a legális megtakarítás csak így bizonyítható. Ezt követően Dr. Náray László, a PM főosztályvezetője tartotta meg elő­adását, aki azzal kezdte, hogy elnézést kért Kupa Mihály nevében, aki szak­mai küldöttség fogadása miatt nem tu­dott eljönni Miskolcra, ezért őt kérte meg, tartson tájékoztatót a bankpriva­tizáció alapelveiről. Bevezetőben a főosztályvezető azt ecsetelte, az utóbbi két évben milyen drámai hatások érték a magyar gaz­daságot, s hogy ezek a nehézségek is mind a bankok privatizálását sürgetik. A sorozatos csődök miatt megnőtt a kereskedelmi bankok kinnlevősége. Várható, hogy ezeket a tartozásokat piaci szervezetek veszik meg, s így jutnak a bankok olyan tőkéhez, mely­ből megteremthetik saját céltar­talékaikat. A másik módszer: értékpa­pírok kibocsátásával úgy megte­remteni a szükséges tartalékot, hogy Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: a devizakamatok megadóztatása egyfajta adó- csökkentést is jelent a lakosságnak Fotó: Laczó József annak kamatait a majdani haszonból fizessék. Ha ez nem sikerül, a fenn­maradó adósságot az állam állja. A betétvédelmi alapról Náray László elmondta, hogy az növeli a bizalmat, hiszen a vállalkozói betétek visz- szafizetését is szavatolja - kedvező lépés a privatizáció felé. Kívánatos egy hitelinformációs rendszer kiala­kítása, melyben a magánszemélyek hitelképességéről, a későbbiekben pedig a bankokról is szolgáltatnak in­formációkat. A privatizáció elenged­hetetlen lépései: a jelzálog-hitel és a föld-jelzáloghitel megteremtése, ez utóbbi tűnik közelebbinek. A kor­mány pénzügyi intézkedéseinek 80 százaléka a bank-privatizációt szol­gálja, amelynek elengedhetetlen feltétele egy korszerű, vidéki bank­hálózat kialakítása. Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadásában monetáris politikánk aktuális kérdéseiről szólt, előtti azonban találkozott a sajtó képviselőivel. A jegybank elnöke el­mondotta, hogy a napokban nyil­vánosságra került javaslata - tíz száza­lékos legyen a devizabetétek kamatai után az adó - nem más, mint egy adó­csökkentés. E paradoxnak tűnő helyzetet azzal magyarázta: a lakossá­gi megtakarítások mintegy háromne­gyede, mintegy 800 milliárd forint takarékbetétekben, értékpapírokban van, ezek kamatadója pedig 20 száza­lék. A jövőben, ha a kormány, illetve a parlament is elfogadja felvetését, ez az adó is tíz százalék lenne, tehát a lakosságnak elvileg is, gyakorlatilag is több maradna pénztárcájában. Kérdésre válaszolva:- Hazánkban csaknem negyven bank működik, a versengő szolgáltatások közti válogatásnak mégis kicsi az esé­lye. Az észak-magyarországi régió „alulbankosított”, a gazdasági fej­letlenség egyik oka éppen a kiépítetlen bankhálózat. Ezért is ör­vendetes, hogy térségünkben alapítás előtt áll a Rákóczi Regionális Fej­lesztési Bank, amely nagy szerepet játszhat a régió gazdasági életében. Az persze más kérdés, hogy a banki tevékenység megindítását az Állami Bankfelügyelet még a mai napig nem engedélyezte, de mostanság, a koráb­ban kirobbant banki botrányok után mindent alaposan átvizsgálnak, a kockázatot minimalizálják. Bőd Péter Ákos egyébként bemutatta a már saját kézjegyével, és az ország új címerével ellátott 100 forintost, és elmondotta: ha csak gondolatban, de már készülőben a 10 ezer forintos bankjegy is. És, természetesen: hamarosan megújul minden papír­bankó. A háromnapos banki rendezvény­sorozat ma lakossági nappal fejeződik te a miskolci Technika Házában. Műszakiak a fellendülésért A gépipartól a vasúti szállításig Miskolc (ÉM - ÓM) - Mintegy 180 gépelt oldalt kitevő vaskos tanul­mánykötetben rögzítették javas­lataikat a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége megyei tagegyesületei a regionális válságkezelő program kialakításához. Ez felöleli - többek között - a B.-A.-Z. megyei régió energiafelhasználási kérdéseit; foglalkozik a gépipar helyzetével; elemzi a borsodi vegyi­par, illetve a szénbányászat prob­lémáit és javaslatokat tesz a vasko­hászat megújítási programjához. De részletesen foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint a megye országos közúthálózatának műszaki állapota, a vasúti és közúti szállítás helyzete, vagy hogy: ki fizesse a távhőellátás többletköltségeit? A 28 egyesületi csoportba tömörült szakértelmiség a kötet bevezetőjében hangsúlyozza: örömükre szolgál, hogy a kormányzat javaslatokat vár tőlük a gazdasági bajok orvoslására, s igényli közreműködésüket a régió felvirágoztatásában. Éppen ezért a tanulmányok készítésekor alapvető célkitűzésük az volt, hogy a megye jelenlegi sajá­tosságait alapul véve a megoldást il­letően is a saját lehetőségekben gon­dolkodva tegyék meg javaslataikat. Az elemzések során azonban olyan feszültséggócok kerültek felszínre, amelyek feloldása kormányzati in­tézkedéseket igényel. Ezért a most zajló őszi borsodi műsza­ki hetek különböző rendezvényeire, melyeken a tanulmánykötetben szereplő kérdésekkel is foglalkoznak, meghívják az országos főhatóságok, kormányzati szervek vezetőit, képviselőit is. Mint értesültünk, a közeljövőben dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízott úrral találkoznak, akihez már eljuttat­ták javaslataikat. Mindazonáltal az anyag kidolgozásában résztvevők munkájukat nem tekintik befejezett­nek. Terveik szerint havonta áttekintik a helyzetet és a felmerült igények alapján további vizsgálódásokat végeznek, illetőleg készek együtt­működésre, együtt-gondolkodásra az északmagyarországi térség hasonló, súlyos helyzetben lévő megyéinek szakértelmiségével is, ha részükről ilyen igény felmerül. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. október 16. Érvényben: 1992. október 16. Devizanem vételi közép eladási Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 131,58 131,93 132,28 Angol font 131,30 132,70 134,10 Ausztrál dollár 56,46 56,61 56,76 Ausztrál dollár 56,07 56,69 57,31 Belga frank (100) 260,03 260,61 ' 261,19 Belga frank (100) 257,95 260,28 262,61 Dán korona 13,85 13,88 13,91 Dán korona 13,75 13,88 14,01 Finn márka 16,80 16,85 16,90 Finn márka 16,67 16,87 17,07 Francia frank 15,76 15,80 15,84 Francia frank 15,66 15,80 15,94 Holland forint 47,56 47,67 47,78 Görög drachma (100) 40,74 41,16 41,58 Ir font 140,48 140,80 141,12 Holland forint 47,16 47,59 48,02 Japán yen (100) 64,88 65,03 65,18 (r font 139,60 140,90 142,20 Kanadai dollár 62,50 62,67 62,84 Japán yen (100) 64,44 65,04 65,64 Kuvaiti dinár 265,50 266,19 266,88 Kanadai dollár 62,12 62,82 63,52 Német márka 53,56 53,68 53,80 Kuvaiti dinár 263,77 266,52 269,27 Norvég korona 13,11 13,14 13,17 Német márka 53,10 53,58 54,06 Olasz líra (1000) 60,81 60,97 61,13 Norvég korona 13,01 13,13 13,25 Osztrák schilling (100) 761,51 763,21 764,91 Olasz líra (1000) 60,14 60,78 61,42 Portugál escudo (100) 59,69 59,83 59,97 Osztrák schilling (100)754,46 761,26 768,06 Spanyol peseta (100) 74,75 74,94 75,13 Portugál escudo (100) 59,60 60,15 60,70 Svájci frank 59,96 60,10 60,24 Spanyol peseta (100) 73,99 74,75 75,51 Svéd korona 14,19 14,22 14,25 Svájci frank 59,45 59,99 60,53 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 Svéd korona 14,08 14,21 14,34 USA dollár 78,14 78,34 78,54 USA dollár 77,63 78,41 79,19 ECU (Közös Piac) 104,57 104,82 105,07 ECu (Közös Piac) 103,75 104,73 105,71 JEGYZET Fecske Csaba Már a neve is olyan pikáns: hallatára össze­fut a számban a nyál. Hát meg, ha a maga testi valóságában érinthetem, szagolhatom, megízlelhetem! Elolvadok a gyönyörűségtől. Fölséges ez a lógyulai! Igaz, az ára is szép, 500 forint kilója. Még jó, hogy kapni lehet! Bizony, manapság elég ritkán lehet hozzájut­ni, még ilyen borsos áron is, nem úgy, mint régebben, amikor a vásárcsarnok melletti ló- húsboltba betérve, csaknem mindig vehettem lógyulait', tűrhető áron. Igaz, akkor még ol­csóbban nyerítettek a lovak, fuvaros blokád­ra sem emlékszem a zabáremelés miatt. A benzinhajtású igavonókat meg mégse lehet azért bedarálni kolbásznak. Igaz, akkor még egy csomag cigaretta áráért vehettem egy kiló pacalt. A pacal egyébként, s talán a lógyulai is, a szegények eledele volt, mára meg az ínyencek delikálja. Úgy látszik a gasztronómiai divat is vissza-visszanyúl a hagyományhoz, a múltba, hogy újítani tudjon. (Félek, az éhezés divatja is visszatér, pedig elég bolondos hóbort, annyi szent!) De hát nem is ezt akartam én mondani. Fe­leségem a minap három szál lógyulaival állí­tott haza. Csaknem nyerítettem örömömben. Gondoltuk, kedveskedünk vele szüleimnek, hát vittünk belőle egy szálat, amikor leßközelebb látogatóba mentünk. Édesanyám igen sajnálkozott, hogy meg­mondtuk: lökolbász, ellenkező esetben szívesen megette volna, hiszen olyan gusztu­sos, de így, hogy már tudja, lóból van, neki egyből a háborús lovak jutnak eszébe az út szélén felpuff adva, oszlásnak indulva, legyek­től ellepve, szemükre fagyott rémült tekintet­tel; orrában van még mindig az az émelyítő bűz... Nem, nem, nem tudja megenni, bármi­lyen finom is, a lágyulait. Egy év bizonyítványa Miskolc (ÉM - M.E.) - Éppen egy éve annak, hogy Miskolcon átadták Közép-Kelet-Európa és ezen belül Magyarország első átképző központját. A hétköznapokban egy év nem túl nagy idő, ám egy új felnőttképzési rendszert kialakító in­tézmény életében nagy jelentőségű. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy az alapítás óta a régióban duplájára nőtt a munka- nélküliek száma és ez a válságos helyzet a szak­embereket azonnali beavatkozásra késztette. A munka eredménye, hogy 63 féle szakirányban indultak be képzések, átképzések a térségben, s mindehhez 161 féle, egyéni tanulásra épülő modulfüzetet állítottak össze. Az első évben több, mint tizenkétezren keresték föl az Észak-magyarországi Regionális Munka­erőfejlesztési és Átképző Központot (ÉRÁK) és annak kirendeltségeit. Ennyien kaptak támogatást, jó tanácsot, segítséget ahhoz, hogy emberi méltósággal tudják kezelni munkanélküliségüket, illetve elfogadják, hogy a piacgazdaság természetes velejárója a munkahely elvesztése, a többszöri újrakezdés. A kezdeti beiskolázási nehézségek ellenére eddig mintegy 2700-an kezdték meg tanulmányaikat a tanfolyamokon és közülük csaknem másfélezren sikeres záróvizsgát tettek. Az így megszerzett szaktudásnak köszönhetően 346-an őrizték meg állásukat. Az ilyen képzések, átképzések haszna valójában azon mérhető le, hogy hányán tudnak újra elhe­lyezkedni. Az esélyek növelése érdekében szoros együtt­működést alakítottak ki az érintett munkaügyi központokkal és azok kirendeltségeivel, rendsze­res a kapcsolattartás a munkaadókkal, folyamatos az álláshirdetések számítógépes feldolgozása. Az instruktorokat, pedig anyagilag is érdekeltté tették a képzési irányok megválasztásában és az elhe­lyezkedés elősegítésében. A munkához szervesen hozzátartozik a hallgatók benyomásainak, véleményének, javaslatainak összegyűjtése. A végzést követően egy évig nyomon követik pályafutásukat, valamint tanácsadással segítik őket. Az átképzettek 45,3 százaléka a záróvizsgát követő egy hónapon belül újra elhelyezkedett. A munkanélküliek és a preventív képzésben részt­vevők együttes elhelyezkedési aránya 50,4 száza­lék. A végzés után fél évvel a hallgatók közel 60 százaléka talál munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents