Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

1992. augusztus 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 Orrbavágás, fültépés, ordibálás (?) Ökölpárbaj Mályiban? Mályi mostanság nem éppen a béke és nyugalom piciny szigete. Első, sőt második hallásra is megdöbbentő információ birtokába jutottunk, mi­szerint az elmúlt héten egy helyi képviselő vitába ke­veredett a polgármesterrel a községházán, amely a- nnyira elfajult, hogy végül a képviselő vérző orral, repedt füllel volt kénytelen meghátrálni. Természetesen azonnal érdeklődtünk a megyei, a városi rendőrkapitányságon, a megyei és városi ügyészségen valamint a köztársasági megbízotti hi­vatalnál, de egyik helyen sem tudtak az ügyről, bár ál­lítólag a sértett az említeti bántalmazásokat követően mindezekkel a fórumokkal fenyegetőzött. A megkérdezettek sorából azonban nem maradha­tott ki az említett település polgármestere, dr. Zclci Zoltán sem:- A fentiekben hivatkozott információk minden bi­zonnyal a népi szürrealizmus jegyében fogantak, amennyiben reklámmottó lehetne: jöjjön be hozzánk, betörik az orrát. A képviselő bejött a polgármesteri hivatalba. Rá il­lik G. B. Shaw mondása: szegény ember klubja a kocsma. Ő egy igyekvő ember, hiszen korábban az önkéntes rendőrök csoportvezetőjcként is ismert volt. Tartottak is tőle, nem véletlenül. A rendszerváltásnál őis átlépett egy új pártba. Azóta nagyon szidja a kom­munistákat. Ezen az ominózus napon is épp a klubból jöt be a községházára, és a folyosón az ügyfelek előtt “kom- munistázott”. Nem kizárt azonban, hogy a piros tagkönyvét a szalmazsákjában tartja (Magam részéről annyit, hogy 33 éves múltam). A miskolci ügyfelek előtti ordítozása sértette az önkormányzat tekintélyét, ezért a munkatársak szóltak az épp a jegyző szobájában tartózkodó polgárőrség nagyerejű pa­rancsnokának. Ő figyelmeztette a képviselőt az il­lendő magatartásra, aki ezek után inzultálni akarta a parancsnokot, a hivatal dolgozóját. Ezek után elég volt kézrátétellel eltávolítani a helyszínről a fizikailag már leromlott, ittas kor­mánypárti képviselőt. Nos, komolytalan sérülés valóban történt. Bődy Gábor egyik filmjclenete jut eszembe, amikor a szárnyas disznó fölrepült. Ebből annyi vonatkozik a valóságra, hogy mint amikor a malac füle a falhoz gyúródik, úgy dörzsölődött meg, horzsolódott le a képviselő füle a meszes faltól.- Elképzelhető, hogy ez az csel része egy egyre inkább kibontakozó helyi MDF kontra polgármester “háborúnak”?- Azt nem tudom, hogy ez az eset része-e egy folya­matnak, de az tény, hogy szembekerültem a helyi MDF szervezette).-i>sí­----Ferde szemlélet -— Újabb orosz - kínai konfliktus körvonalai mu­tatkoznak a láthatáron. Honkongi jelentések sze­rint ugyanis egy délkínai városban, Kuangcsouban orosz prostituáltakat tartóztattak le, számszerűit nyolcat, illegális tevékenység vádjával. Na mostmár, ha a hír nem minősítené az orosz pol­gárokat, találgathatnánk, hogy miféle diverzióba kezdtek megint a nagy falon túl ezek a fránya oro­szok, hiszen ott, ahol még nem deklarálták a demokratikus rendszert, az „illegális” tevékenységnek félelmetes jelentése van. Általában a rendszer megdöntésének szándékát, meg ilyesmiket értenek'alatta, a kínaiak pedig - lásd a Mennyei béke terén történteket- az ilyesmivel nem packáznak. Eszerint akár hideg vizet is ihatnánk szegény letartóztatott oroszok várható sorsára, ha nem gá­tolna ebben az a bizonyos prostitúció szó. Ez a tevékenység ugyanis tiltott Kínában is mint a világ sok más részén is, de azért itt is eltűrik, sőt a hírek szerint annak sem járnak már nagyon gondosan utána, hogy külföldön végez-e ilyen jelzővel il­lethető tevékenységet egy kínai állampolgár, vagy sem. Ezért kérdezhetnénk mostmár akkor joggal, vajon milyen illegális tevékenységet végezhettek Kínában ezek az orosz prostituáltak, hogy ennyire megorroltak rájuk. Nos, a válasz egyszerű, hiszen a hírek nem szólnak arról, hogy az orosz prostituáltak milyen neműek. Mi, ugyanis prostitúció alatt általában női pros­titúciót értünk, s a kínaiak is ilyet szoktak végezni Európában. Szegény oroszok viszont ott is ter­mészetgyógyászokként jelentkeztek, s masszázsszalonokat nyitottak, akárcsak nálunk, s mindenhol, ahova idáig eljutottak. Nem tudták, nem tudhatták, hogy Kínában a gazdasági nyitás ellenére érvényben van egy törvény, amely szerint egy masszőr ellenkező nemű személyt nem masszírozhat. Ha magával egynemű személyt masszíroz nincs semmi baj, ha másnemű! akkor viszont már baj van. Utóbbi esetben proslitúált, tehát tiltott tevékenységet folytat, akár le is lehet tartóztatni, mint szegény oroszokkal tették. A fene tudja, de mintha nálunk sem prostitúcióval vádolnák azt, aki hasonló nemű személyt akar masszírozni. Vagy a csoda érti ezt a hatalmas távolkeleti birodalmat. Lehet, hogy a prostitúció nemek szerinti megítélését illetően a mi szem­léletünk is ferde? (gyöngyösi) Már hagyomány Életmód-tábor Szanticskán A gyöngyfűzés kézügyességet, koncentrálókészséget fejleszt. Nagy sikere volt a Máltai Szeretetszolgálat edelényi csoportja által ajándékozott pólóknak Még egy szanticskai szenzáció: orvosi rendelőt létesítettek a kicsiny településen. Vizsgál dr. Bódog József szakorvos. A bejárat fölött pedig ez olvasható: Rendel: éjjel, nappal Sznnticskn, ez a korábban legárvultabbnak mondható abaúji falumnradvány mára nemcsak epy » bátor vállalkozó falumodell kísér­leteiről, országosan ismert ren­dezvényeiről híres. Kedvelt táborozó helyévé vált az ifjúság­nak, a cserkészeknek, az iskolá­soknak. A múlt héten egy "rend­hagyó" -avagy tulajdonképpen nagyon is rendben lévő - gyermek­táborral találkozhattunk a csere­háti dombok közt megbújt falucs­kában. Nagy Sándorné táborvezető, az edelényi V-ös számú általános iskola részeként működő munkaiskola - korábban kisegítő - volt tanítónője jelenleg munkanélküli, pedig tanítói ok­levele mellé vállalta a gyógy­pedagógiai főiskola elvégzését is. (Félév múlva államvizsgázik.)Kol- léganőjével együtt ennek ellenére vállalta, hogy elhozzák volt tanítványaikat a szanticskai tábor­ba. Márcsak azért is, hogy ne sza­kadjon meg az immár hagyo­mányt jelentő folyamat, amennyi­ben az idén hetedik évébe lépett az általa kezdeményezett életmód-tá­bor, amit nagycsaládos, több­ségében cigánycsaládok kisegítő iskolába járó gyermekei számára hoztak létre. Most az edelényi munkaiskola 17 tanulója közül li­en táboroznak Szantics-kán. A cél világos, milyen prog­ramok révénlgyekeznek ezt meg­valósítani? Családias, játékos foglalkozásokról, illetve gyer­mekekről van szó, játékok révén - mondja Nagy Sándorné, és sorolja: tábortűz, barátságos fut­ballmérkőzés, túra az ugyancsak kicsiny abaúji faluba, a szomszé­dos Nyéstára, gyöngyfűzés, amely jól fejleszti a gyermekek kézü­gyességét, koncentráló készségét, meg egyéb ügyességet fejlesztő játék, no meg az önellátásra szok­tatásként nem maradt cl a főzés, a mosás, a háztartási ismeretek keretében. Kéthetes tábort szeretlek volna, egyhétre futotta. Így is hálásak a tá­mogatóknak, a megyei Mecénás Alap­nak, a Csereháti Alapítványnak, az Edelényi Családsegítő Szolgálatnak, és természetesen Pál Istvánnak, a “falugazdának”. Külön meglepetés is volt: a Máltai Szeretetszolgálat edelényi csoportja egy pólót ajándékozott minden táborozó- nak. Egy messzibbről, Békésszent- andrásról, jött pedagógus kollé­ganő, Hrncsjárné Dorogi Mária így minősiti a tábort és a munkaiskolát: Példaértékűnek tartom, alighanem egyed ülá 11 ó kezdeményezés az országban. Követni kellene másutt is. A kis Lakatos Zsigmond talán a legbátrabb a táborozó gyerekek között. Ki is neveztük amolyan szóvivőnek. Elmondta, Edelény- ben lakik, öt testvére közül hár­man vannak most itt. A nyol­cadikos Stefán Bertalan már "vete­rán" táborozó. Nagy szeretettel mondja, másodikos kora óta taní­totta Marika néni, azaz Nagy Sán­dorné, és voltak együtt táborban Zánkán, négyszer Égerszögön,és most itt, Szanticskán. Határozott terve, hogy az iskola befejeztével hegesztőnek jelentkezik, de a kőműves szakmát is elsajátítja. Elbúcsúzunk a tábortól. Pál István népszerűségére utaló titu­lusa szerint István gazda még in­vitál. Fafaragó, fényképkiállítás, tájház, orvosi rendelő -mindez a csupán 19 házból álló faluban, amely ha a jelenlegi leleményesség és kezdeményező kedv marad, remélhetőleg modellje lesz több hasonlóan romantikus környezetben fekvő falunak. (nz) Magyarok a nagyvilágban Egri csillagok Marylandben Fénykép helyett (délik természetű, tiszta te­kintetű, kortalan meg­jelenésű, vékony, magas amerikai hölgy, aki meg-szok- la, hogy nemcsak magára, másra is figyelni kell. Sza­bályos arcán okos szemei a legfeltűnőbbek. Haja mo­dernül alakított, oldalt és há­tul felnyírt, amit elegánsan hátra, vagy oldalra csapható, barna hajzat takar, hasonlóan sok tinédzseréhez. A viselet könnyű, nyári ruházat, ami megfelel földön, vizen, leve­gőben, sétához éppúgy, mint autó-vezetéshez. Bárhogy kerülgetjük is, nem tudunk úgy beszélni a máról, hogy ne nyúlnánk vissza lépten-nyomon a múlt­ba. Margaret Schreiber maryland-i középiskolai tanár létére teljesen ott­honosan mozog bárhol Ma­gyarországon, ugyanis itt töltötte a gyermek korát és fiatalságának igen fogékony évcit.de már a gimnázium első osztályát sem itthon fejezte be, amikor elhagyta hazánkat. Apja, aki akkor is­mert, politikusként tartottak számon, már jóval előbb kénytelen volt megtenni ezt a lépest. A Rákosi rezsim válaszút elé állította: a tölüművclésügy vezetését kínálta cserébe a behódolásért. Cséplő Jenő még aznap éjjel csomagolt és el­hagyta az országot. Az akkor már Vir­giniában élő Nagy Ferenc volt mi­niszterelnök és Varga Béla segítették el­sőlépéseit, tálpraállását az. idegenben. A politikának a parasztpárti vezető egy életre hátat fordított. lánya vissza­visszajár a Dunántúlra, ahol rokonok, barátok veszik körül. Visszautazás előtt beszélgettünk a fővárosban egy kiadósán fárasztó dunántúli kőiét után és egy búcsúzás előtti Dunakanyari kirándulást megelőzően. A kintlétről, munkáról, családról, generációk kilátásairól, az életről itthon és odaát. Féltett és dédel­getett tervekről annak ürügyén is, hogy valaha ugyanazt az iskolapadot koplatuk vagy negyven évvel ezelőtt.-Az esetem nem volt azonos a többi ötvenhatos mcnekülttével, hiszen apám akkor már sok éve eredményesen gazdálkodó farmer volt, jó gazdaként sokat adott a munkájára, a hírére. Akkor én még egy szót sem tudtam angolul, olyan gyorsan jöttek a változások, men­ni kellett. Egy kisajátítás nyomán tovább kellett mennünk, közben pedig elvégeztem az itthon megkezdett középiskolát. Akkor még elég sok ma­gyar volt a környezetünkben, mostanság szinte senki sincs. Négy évig intenzív angolt tanultam, meg amerikai történel­met és mindent, ami ott a tovább­lépéshez kellett.-Az egyelem ultin nyomban laníltiiii kezdi él?-Ez nem ilyen egyszerű Szakosodás és gyakorlati idő után, amit a mai napig folyamatos továbbképzés követ. Ez ott kötelező. Legalább négy évenként muszáj megújítani magát az embernek. Tanulni és vizsgázni kell. Most nekem még van két év tartalékom és készül­hetek az újabb megmérettetésre, uj szak, szakok megszerzésére.-Ilyen magas követelmények tel­jesítéséért cselébe mire számíthat a pedagógus.-Én egy egyházi iskolában tanítok, ahol az osztály létszáma huszonöt. Az amerikaiak mellett Mind több a dél­amerikai, ázsiai diák .A bérekért ott is folyamatosan küzdeni kcil.de a kezdő egzisztenciák is hamar otthont teremt­hetnek maguknak. Cserébe persze ott is hosszú adósságot kell vállalni annak, akiknek nincsenek családi tartalékai. Az otthon persze kicsit más fogalom, az át­lagos alapterület jóval nagyobb mint itt. A kétkeresős munkás és diplomás csalá­dok többszintes házat is könnyűszerrel szc-rczhelnek. (Képek kerülnek elő, az amerikai filmekből ismert jobb környezetet ábrázoló világról, az ott­honról)-Mennyire tiéd, a családodé a szabad illőd és mivel töltőd a munka utáni órákat?-Van egy nagy fiam, aki 24 éves, még tanul, férjem a Pentagonban dolgozik. Szabad időnkben szívesen kirándulunk együtt, rövidebb, hosszabb utakra megyünk. (Hét és fél órás a repülőút Eu­rópába, de az amerikai kontinensen belül is vannak öt óiás reülőutak, ennyit a helyi távolságokról, utazásról.) Társasá­gi életet is élhetünk, többnyire a szakmai érdeklődés tartja együtt a társaság tag­jait.- Végül egy régen déllel geteti álomról, Bornemissza Gergely és Cecei Éva ten­gerentúli kalandjáról is hallhatnék?-Már ott tartok a fordítással .ahol beju­tottak a Héttoronyba Török Bálintot keresve. Gyermekkorom meghatározó olvasmány élménye volt az Egri csil­lagok és úgy érzem, meg kell osztanom ezt másokkal is. Ha elkészül, a kiadását tervezem-De hiszen itt az öreg kontinensen úgy tudjuk, a jenkiket a saját történelmük sem érdekli ittgzán.-Ez egyáltalán nem így van és a könyvemmel is szeretném bizonyítani milyen érdeklődést kellhet egy ilyen eu­rópai történet.-Sikerül megrajzolni angolul Sárközit a cigányt, a forró szurkol öntöző védőket és ha sikerül is, gondolod ugyanazt vált­ja ki az olvasóidból, amit egy miskolci, vagy egy felnémeti magyar olvasóból.-Persze, hogy nem és éppen ez adja meg a feladat nehézségét. Evek óla dol­gozom rajta és hiszem, hogy nem hiába.-Arról tudsz, hogy itthon éppen Hernádi Gyula írja a regény folytatását az Elfújta a szél - Scarlett ötlet alapján és hogy az általános iskolákban pá­lyázatot írlak ki Gárdonyi művének továbbgondolására?-Ez csak abban erősít meg, hogy az Egri csillagokra, annak értékeire na­gyobb szüksége van a felnövekvőknek mint valaha, hogy újra meg újra szem­besülhessenek a hazaszeretet, a hűség, a szerelem, a barátság, a bátorság jellem­formáló érzéseivel, hogy soha se süllyedjenek cl a reményvesztctlségben. Mert nekem legalábbis ezt mondja a regény, a küzdés értelmét, a mindenáron való törekvést a teljes emberi életre. Nagy József

Next

/
Thumbnails
Contents