Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-06 / 158. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. július 6., hétfő Az idén is elmarad a mártélyi Tisza-holtág évek óta esedékes vízcseréje, mert a hódmezővásár­helyi önkormányzat nem kapta meg a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztériumtól várt 30 százalékos költségtámogatást a munkához. Csáki Imre, a Hódme­zővásárhelyi Polgármesteri Hiva­tal műszaki irodavezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a jelentős természeti értékű —s az al­földi festők által híressé tett márté­lyi holtág vize lassan fürdésre al­kalmatlanná válik, mert a meder teljesen eiiszapolódott, és hínár borítja a vízfelületet. A szükség­szerű beavatkozás költsége ösz- szességében többszáz millió fo­rintra rúgna; ennek első és nélkü­lözhetetlen lépcsőfoka lenne az 55 millió forintba kerülő vízcsere. A beruházás költségeinek felét vál­lalta a Csongrád Megyei Földmű­velésügyi Hivatal, s egy öntözés- fejlesztési program részeként vé­geztetné el a holtág átöblítését, a kiadások 20 százalékát fedezi a városi önkormányzat. A fennmara­dó 30 százalékot ígérte a környe­zetvédelmi tárca, azonban az ön- kormányzat által kidolgozott pá­lyázatot formai hiányosságokra hi­vatkozva visszaküldte a feladó­nak. A hódmezővásárhelyi szak­emberek ezért meghallgatást kér­tek a minisztertől. (MTI) * (A szerkesztő megjegyzése.) Tetszettek már járni a holtágain­kon? Például a csobajin, mely Ti- szalöknél kapcsolódik a Tiszába. Itt-ott kiszélesedik, partján aprócs­ka horgásztanyákat rejt. Csende­seket, minden zajtól távolikat. A kiszélesedett vizeken pedig taviró­zsát illatoztak És a tiszalúci holtá­gon? Ahol ezek a bizonyos tavirózsák, így nyáridőben oly vastagok, hogy az ember kíváncsian odaúszik, mert úgy véli: csakis viaszból lehetnek, aztán bele is szagol. És jó, ha nem süllyed le, oly erős, kábító az illa­ta. De talán éppen jókor ébreszti a vízisikló, mely mintegy periszkó­pot, magasba tartja a fejét és igyekszik a nád felé. megrémülve a „hatalmas lénytől”, mármint az itt lubickoló embertől. A nádasból viszont a nádirigó éneke hallik, a parton pedig akkora lapulevelek nőnek, hogy esernyőnek is bevál­nak... És a többi a talán senki sem tudja hányféle holtágról? A Bod­rogköz csodás világáról, a Sajó, a Tisza, a Bodrog ilyen-olyan leága­zásairól? Tessenek egyszer ezeket is megnézni. Megéri... Káosz a francia utakon Vállalkozásban égetnek Idegenforgalmi látványosság is A legteljesebb káosz uralko­dott a napokban a francia autóu- takon: néhány jelentős főútvona­lat ugyanis továbbra is elzárva tartanak a büntetőpontrendszer bevezetése ellen tiltakozó kami- onosok. A kormány annak elle­nére sem hajlandó megváltoztat­ni döntését, hogy számos vezető politikus, és - mások mellett — a francia Gyáriparosok Országos Szövetsége is módosítást kért. Az egyetlen engedmény az lesz, hogy a hivatásos gépkocsiveze­tők esetében figyelembe veszik majd, nem kényszer alatt követ­ték-e el a közlekedési szabály- sértést, nem főnökeik, vagy megbízóik utasítására lépték-c túl az engedélyezett sebességet. Pierre Bérégovoy miniszterel­nök szükségesnek tartotta, hogy a minisztertanács ülésén szemé­lyesen is kiál Íjon a rendelet mel­lett, amely a szabálysértéseknél büntetőpontok elvonását írja elő. Mivel összesen hat büntetőpont van, s a legkisebb sebességtúllé­pést is már egy pont elvonásával torolják meg, a hivatásosok, akik gyakran kényszerülnek a sebes­ségtúllépésre, attól tartanak, hogy hamar elveszítik jogosítvá­nyukat, s ezzel állásukat is. Ezért rendeznek immár napok óta tün­tetéseket, állítanak fel kamionja­ikkal útakadályokat a legfonto­sabb útvonalakon. Mivel ezekben a napokban a számítások szerint négymillió francia ül kocsiba, hogy szabad­ságra utazzék, s amellett az or­szágon sok tízezer külföldi gép­kocsi is áthalad déli irányba, az autópályákon eleve nagy a for­galom - azonban éppen a két legfontosabb autópályát gyakor­latilag harmadik napja több he­lyen is elzárják a kamionosok blokádjai. A Brüsszel és Lille felől Pá­rizsba- vezető, illetve az onnan a Földközi-tenger partjához tartó autópályán számos barikád van, s a kamionosok elzártak több te- relőutat is. Ugyancsak kamiontorlaszok állnak a Földközi-tenger partjá­hoz vezető más fontosabb uta­kon, de az Alpokhoz vezető au­tópályákon is. Toulouse szinte valamennyi bejáratát teherautók zárják el, nehéz megközelíteni Clermont-Ferrand városát, Lyont és néhány más nagyvárost is. Jean-Louis Bianco közleke­dési miniszter kijelentette: a ka- mionosok „túszul tartják Fran­ciaország lakosságát”. A minisz­ter és a rendeletet kiadó államtit­kára, Georges Sarre egyaránt kö­zölte, nem hajlandók engedmé­nyeket tenni, vagy visszavonni a 33 millió francia autóst érintő rendelkezést. (MTI) Nem csak megélhetést nyújt a bükkszentkereszti családok egy részének a mészégetés - de szinte idegenforgalmi látvá­nyosságnak is számít-mondja Bodnár Tibor, a község polgár- mestere. Az ország különböző részeiből a Bükk „tetején” fek­vő községet felkeresők alko­nyaikor, vagy éppen kora haj­nalban felkeresik a település határában izzó mészégető bok­sákat, amelyek szemet.gyö­nyörködtető látványt nyújta­nak. Élmény megtekinteni a kúp alakú „tüzesen izzó" bok­sákat, amelyek fölött a hőség­től „reszket” a levegő. A polgármester arról is tájé­koztatott, hogy jelenleg is 25 kisiparos, ami szóhasználattal „kisvállalkozó” égeti a meszet, engedély alapján. Sok család visszatért a település ősi fog­lalkozásához, hiszen az itt haj­dan megtelepedett szlovák nemzetiségű lakosságnak az egyik ősfoglalkozása volt az erdőművelés mellett. A mész­égetés - tudománya -, mert a jó minőségű mész készítése valóságos tudomány, apáról-fi- úra öröklődött. Volt viszont egy időszak, mikor úgy lát­szott, hogy elsorvad ez az ős- mesterség. Alig több mint egy évtizede ismét feltámadt, s a családok egymás után váltot­ták ki ismét az iparengedélyt. A bükki mésznek ugyanis híre volt, a kereslet nem szűnt meg iránta. Nem csak építkezéshez, de a falusi házak külső-belső meszeléséhez vették. Szívesen vásárolták az alföldi községek­ben is, mert „vastag” volt, jól fedett, tartósan megtartotta fe­hér színét. A bükki meszesek egy része még most is, mint a korábbi években, úgynevezett kóboros szekérrel járja a me­gye és a szomszédos Szabolcs, Hajdú falvait - de sokan már gépkocsival szállítják, vagy pedig helyben a boksából ad­ják el a kiégett meszel. Tudományos kishírek Talajcsere helyben Egy különleges ekével felsze­relkezett dán atomfizikus érke­zését várják Csernobilba. Találmánya olyasmit tud, amihez foghatót egyetlen más eke sem: földcsere vagy föld­borítás nélkül mentesíti a ra­dioaktív anyagokkal szennye­zett termőföldet. A radioaktív cézium és stroncium a talaj leg­felső néhány centiméteres réte­gében koncentrálódik. Egy ha­gyományos mélyszántásnál ez a szennyezett réteg ugyan mé­lyebbre kerülne, ám a 30-40 centiméteres mélységből kifor­dított talajrétegek termőképes­sége Ukrajnában annyira ala­csony, hogy be se volna érde­mes vetni. A különleges új eke valósággal leborotválja a talaj legfelső rétegét, s ezt a földet egy előzetesen vájt barázdába mintegy 45 cm mélyre tolja. Videószemüveg A súlyos szemkárosodásban szenvedő, de teljesen meg nem vakult szentélyek egy új talál­mány segítségével visszanyer­hetik látásukat. Igaz. nem erede­tit. Amerikai kutatók egy pará­nyi videokamerából és két kis képernyőből álló videorendszert fejlesztettek ki, amelyet egy kb. 600 gramm összsúlyú fejpántba építettek bele, s közvetlenül a szemre tapasztva kell viselni. Nem csupán felnagyítják a ké­pet, hanem erősítik a kontrasz­tosságát is. A feltalálók, akik egyébként a Nasa szakemberei, már a videó- szemüvegnek a következő vál­tozatán dolgoznak. E számító­gép segítségével korrigálja majd a szent hibáit. A tervek szerint a videoszemüveg első típusa há­rom éven belül kerülhet forga­lomba. Milliókat túrnak szét Soka vadkár Fokozott figyelmet fordíta­nak a vadásztársaságok most, a szántóföldi termények érésé­nek idejében, a vadkárelhárí­tásra - kaptuk a felvilágosítást Szendrci Mihálytól, a Vadá­szok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Terii leti Szövetségének vezető titkárá­tól. Ez az óvatosság annál is inkább helyénvaló, mert a múlt évben több mint 8 millió fo­rintnyi vadkártérítést kellett ki­fizetni a társaságoknak. Ez a bevételüknek mintegy 10 szá­zalékát tette ki. Most, az új földtörvény életbelépésével, a kis- illetve farmergazdaságok kialakulásával ez az összeg kellő védekezés híján csak emelkedhet. Mert a kistulajdo­nosjobban szemmel tartja a te­rületét, érzékenyebben érzéke­li a nemes vadak okozta kárt. Most elsősorban a vaddisz­nók ellen riadóztatták a vadá­szokat. Ez a dú vad az érő gabo­nafélék illatára egyre nagyobb számban húzódik le az erdők­ből a síkvidéki gabonaföldek­re. Itt bőséges élelmet talál a kalászos táblákban, a dagonyá- záshoz vizet is. A szeszélyes időjárás miatt a búzatáblákban a kártétele most sokkal látha­tóbb. A kondák megfigyelhe­tők például a Bódva, valamint a Hernád völgyében, csakúgy, mint az erdőkkel határos dél­bükki részeken, ahonnan őszig aztán nem is távoznak. Védeni kell a nemesvadak kártétele ellen az újulatokat és a fiatal telepítésű erdőket. Ezek hajtásait szívesen fo­gyasztják az őzek, csakúgy, mint a szarvasok. Az itt érde­kelt vadásztársaságok az erdé­szekkel kötött írásos megálla­podás alapján közösen véde­keznek, vadvédelmi kerítéssel, riasztással. Jó tudni A sugár nem kör A gépkocsi menettulaj- donságainak egyik jellem­zője a fordulási kör, azaz a járműnek az a képessége, hogy teljesen kilét ítélt kor­mánnyal mekkora kört ké­pes befutni. Minél kisebb a fordulási kör, annál köny- nyebb a kocsit a szűk he­lyekre bekonnányozni. (Emellett sokat számít az is, ha a kocsi szervókormá- nyos, mert akkor az álló kocsi kerekének irányba kormányzásához sem kell erőlködni.) Az eladók a járatlanokat sokszor azzal igyekeznek befolyásolni, hogy sík ho­mokon vagy nedves parko­lóban leszűkített kört tesz­nek a kocsival, s a legkülső nyomkör átmérőjét lemér­ve illusztrálják a jármű for­dít l é konyságál. V i gyázat! A fordulási kör nagyobb, mert azt jobb kör esetében a kocsi első ütközőjének a bal oldali, a talajjal nem. de esetleg ott álló kocsival, fallal már érintkezhető sar­ka írja le. Az ábránkon a Nissan Micra fordulási su­gara látható, aminek a for­dulási köre a kétszerese (9,8 m), nem valami külön­leges. A kocsi orránál el­kezdett vastag vonal mu­tatja a valós fordulási kör vonalát. S jó azt is tudni, hogy a járművek egy részének más a legkisebb fordulási köre balra, és más jobbra. A betört szélvédőjük miatt kesergők figyelmét hívjuk fel arra, hogy a sal­gótarjáni üveggyár társvál­lalkozása, a Saigglas Rl. 13 féle „szocialista”, 45 féle nyugat, és 15 féle teherko­csihoz, meg valamennyi Ikarus buszhoz gyárt szél­védőüvegeket, melyet a Bp. XXL, Rákóczi út I76. alatt működő Dekoratív Gmk. árusít és be is szerel.

Next

/
Thumbnails
Contents