Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-06 / 158. szám
1992. július 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Habsburg Ottó - cseh lapokban Habsburg Oltó, a strasbourgi Európai Parlament tagja, a Páneurópai Unió elnöke úgy véli: a cseheknek és a szlovákoknak annál jobbak az Európai Közösségekbe történő beilleszkedési esélyei, minél gyorsabban jutnak dűlőre egymással az államszerkezeti vitában. Ha már cl kell válniuk egymástól, „tegyék meg mielőbb” - ajánlotta Habsburg, a Telegraf, valamint a Lidove Noviny című prágai lapnak (kiilön-külön) adott interjújában. Mindkét lap csütörtökön közölte a nyilatkozatot. Habsburg Ottó nem crl egyet azzal, hogy Csehszlovákia kettéválása esetén politikai és gazdasági káosz áll elő Közép-Európá- ban, s hogy a dezintegrációs folyamat késleltetheti Lengyelország és Magyarország csatlakozási esélyeit a Közösségekhez. „Meggyőződésem, hogy Magyar- ország és Lengyelország gyorsan bejut az Európai Közösségekbe” - mondta a Lidove Noviny-nak Habsburg Ottó, aki szerint a csehek és a szlovákok ügye attól függ, milyen módon és milyen gyorsan zajlik le a válás. De esélye van a tagságra Horvátországnak és Szlovéniának is - tette hozzá. Szerbia és Románia - mint megfogalmazta - „már problematikusabb. mert ott előbb belső megtisztulásnak kell végbemennie. Sajnos ezekben az országokban még mindig kommunista-nacionalista rezsim kormányoz”. A Telegraf riportere azt firtatta, vajon érvényes-e még az a De- lors-tétel, hogy a visegrádi trojka csak együttesen „léphet be Európába". Habsburg Ottó válasza: már nem. Jobb lenne, de nem életbevágó - vélekedett a Telegráf által „császári fenségként” bemutatott Habsburg Ottó. A Lidove Noviny-nak adott nyilatkozat lényegesen szélesebb kitekintésű, így szó van benne a kelet-európai kisebbségi kérdésről is. Habsburg Ottó itt felhozta a - közvélemény előtt meglehetősen kevéssé ismert - „morva kompromisszumot”, amely 1905-ben köttetett, s amely szerinte jó példa lehet a rendezés módjára. „Morvaországban akkor a németek kormányoztak, bár kisebbségben voltak. Éles küzdelem folyt a morvák és a németek közölt: Brünnben például vér is folyt” - ecsetelte az akkori helyzetet Habsburg Ottó. Elbeszélése szerint egyszer aztán „leültek egymással közös asztalhoz a csehek és a németek képviselői, s a zsidók képviselője elnökölt. Nehéz tárgyalások után megállapodtak abban, hogy a törvényeket csak akkor lehet megváltoztatni, ha a változtatással ott élő összes nemzetiség többsége egyetért”. A morva kompromisszum azért nem tudta kellőképpen kifejteni a hatását, mert „sajnos hamarosan kitört az első világháború”. A riporter rákérdezett a bősi kérdésre is. Habsburg Ottó hangsúlyozta, hogy ő személyesen ellene van az erőműnek, nem csupán azért, mert jóvátehetetlen károkat okozna a környezetnek, hanem „főképpen azért, mert az egész erőmű sztálinista terv”. „Sajnálatos lenne, ha a sztálinista terveket ma is megvalósítanák” — tette hozzá. Azt állította, hogy jól ismeri az Európai Parlament véleményét: a képviselők túlnyomó többsége ellenzi az erőművet. Szerinte ez „már az 1984-es szavazásnál is beigazolódott”. „Ha valaki azt állítja, hogy a mi parlamentünk az építkezés mellett van, akkor kérem, hogy ezt bizonyítsa be” — mondta Habsburg Ottó a Lidove Noviny munkatársának. István Lekonak adott nyilatkozatában. (MTI) Földrengést nem lehet előre jelezni Ha minden tervszerűen történne, egy rettegett nagy tokiói földrengés üres várost érintene. X-na- pon a sűrűn elhelyezett érzékelők változásokat jeleznének, mire a földrengést előrejelző bizottság összeülne és kijelentené: a katasztrófa küszöbön áll. A bizottság elnöke ezután felkeresné a miniszterelnököt, aki összehívná a kabinetet. Kiadnák a hivatalos földrengés előrejelzést. Az iskolák és a nyilvános helyiségek bezárnának, és megkezdődne a 30 milliónyi lakos gyors evakuálása. Ennek a forgatókönyvnek azonban egyetlen hibája van: mind a mai napig senki sem képes egy földrengést megbízhatóan előre jelezni. Japánban, amely földrengés szempontjából a Föld egyik legfenyegetettebb országa, három évtizede dolgoznak előrejelzési progSpanyolország legkedveltebb flamenco-énekese, Camaron de la Isla csütörtökön tüdőrák következtében elhúnyt egy barcelonai klinikán. A 41 éves énekes, akinek betegségét az orvosok szerint a dohányzás okozta, a múlt kedd óta vett részt kezelésen a kórházban. Egy korábbi lapinterjúban a művész bevallotta: csak nemrég hagyott fel a kábítószeréi vezettél - jelentette a Reuter. A művész Jósé Monge Cruz néven született San Fernando szigeramokon. Most azonban növekednek a kétségek. Tért hódít az a vélemény, hogy a földrengések nem egy bizonyos séma szerint következnek be. Tokió, több mint 200 milliárd jent (2,5 milliárd márkát) költött előrejelzési tanulmányokra. Most azonban öt, ezzel foglalkozó csoport működését beszüntették, mert nem tudtak megnyugtató eredményt produkálni. Mindenekelőtt fiatal japán tudósok szorgalmazták a hatóságoknál, hogy hagyják abba a kutatásokat, mivel lehetetlen megbízható előrejelzést adni. Arról, hogy milyen csalóka lehet a jóslás. Kína tragikus formában győződhetett meg 1976-ban. Hajcseng városában az előrejelzés alapján egymillió embert kitelepítettek. Egy évvel később azonban Tang- sent egy teljesen váratlan földrentéri. Rajongói a sziget környékén honos apró tengeri garnélarák nevével tisztelték meg kedvencüket, így lett művészneve Camaron de la Isla. Tizenkét éves korától énekelt, hivatásos zenészként pedig tizennyolc éves korától kereste kenyerét. Az énekes dohányzás miatt rekedtes hangja világszerte az egész műfaj szimbólumává vált. Rajongói közé tartozott Jósé Rodriguez volt andalúz elnök is, aki szerint Camaron „elérhetetlen magasságba emelte a flamencót”. gés rombadöntötte. 500 ezer ember vesztette életét. Sok tudós véleménye szerint egy 90 százalékban helytálló előrejelzés hasznossága is kétséges. Tokióban az ilyen figyelmeztetés káoszt és pánikot okozna. Ha a hatóságok tűi korán adnák ki a figyelmeztetést, s ezáltal megbénítanák a város életét, egy-két nap múlva vissza kellene vonni az intézkedést, ha a földrengés nem következne be. A katasztrófa azonban néhány hét múlva is bekövetkezhetne. — A figyelmeztetést nem tudomásul venni: tragikus következményekkel járhat - mondta Josiro Janagava szakértő a DPA német hírügynökség tudósítójának. — Egy téves előrejelzés okozta károk azonban ugyanilyen nagyok lehetnek. (MTI) Uráli olajlelőhely A szverdlovszki körzet és az Ural egész térsége igen gazdag kőolajban - állítják az Uralszkij Rabocsij című lapban az orosz akadémia uráli intézetének szakértői. Becslésük szerint - írja az ITAR-TASZSZ - a nevezett területen 400 millió tonna kőolaj található a föld felszíne alatt. A lap megemlíti a már feltárt olajlelőhelyek pontos elhelyezéséi is. A szakértők rámutatnak: a nyersanyag felszínre hozatala a Föld tektonikus szerkezete miatt meglehetősen bonyolult, de az intézet kidolgozott erre a feladatra egy különleges eljárást. Spanyoíflamenco-éne kés halála Köztudott, hogy a tevék annyi folyadékot képesek felhalmozni a púpjukban, amellyel hosszú ideig kibírják víz nélkül. Most azonban két angol biológus, Donald Edmonds és Fritz Vollrath, mindketten az Oxfordi Egyetem tanárai, keresztes pókokkal végzett kísérleteik során rájöttek arra, hogy a pókok napi vízszükségletük nagy részét azáltal fedezik, hogy kora reggel felfalják, majd újra megfonják hálóikat. Nemcsak a tevék... A frissen font pókháló ugyanis vegyi összetétele folytán nagy mennyiségű nedvességet vesz fel a levegőből — olvasható a New Scientist című angol tudományos folyóirat legújabb számában. Ez lehet az oka annak, hogy sok pók, az azzal járó nagy energiafelhasználás ellenére reggel, amikor még friss a levegő, felfalja hálóját és újat f on. A háló fonó pókok számára a kutatók szerint a folyadék- veszteség azért jelent problémát, mert - a rovarokkal ellentétben - nem áll módjukban vízcseppek után kutatni, és ráadásul még a hálójukban zsákmányra várva állandóan száraz léghuzatnak vannak kitéve. (MTI-Panoráma) R tél meg ilyen Szokásunkhoz híven, a kánikula idején ismét felidézzük - amolyan hüsítésképpen - a telet. Most ugye lusta lépteink alatt puhul az aszfalt, a városok betonrengetegje kemenceként árasztja a forróságot, éjjel a panelben lehetetlenség elaludni a fullasztó melegtől, a parkokban már repedezik a föld, sárgul a fű, a kertekben senyved a palánta, vizet vár minden növény... szóval ebben az időben szokásunk idézni a telet. A hűvöset, a keüe- metesen hideget, a kabátot begomboltatót, a sokfokú mínuszt. Amit akkor szidunk... de most! Hát tessenek nézni!
