Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

1992, július 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 3 Sok az adós, épp ezért.■. Augusztustól sziosradnak a naszakályá Az eddigieknél jóval szi­gorúbb vámszabályok lép­nék éleibe augusztus l-jétől. Az új vámjogi előírások azt- a célt szolgálják:, hogy biz­tosítsák a vám gyors, azon­nali kiszabását, .közlését és beszedését. A be nem fize­tett vámok összege jelenleg mér tízmilliárdofcra rúg. En­nek oka nemcsak a magyar gazdasági életben1 tapasztal­ható tőke- és forgóeszköz­hiány, hanem — a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága szerint — a vám jogszabályban megfogal­mazott, a piacgazdaságban mór anákronlizmusnak tűnő lehetőség az importáru fe­letti szabad rendelkezésre a vám megfizetése ©lőtt, eset­leg nélkül. Az új szabályozás a vám­árut behozóktól biztosítékát követel a vám és más tar­tozások — a vámkezelési díj, a statisztikai illeték, az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó — befizeté­sére. A biztosítékra a vám­kezelésig van szükség, vagy addig, míg az áru újból el nem hagyja az országot. A fuvarozó vállaltait is csak a vámhivatal engedélyével ad­hatja át a vémóirut a cím­zettnek. Vámbiztosíték lehet a nem­zetközi vámókmány (TIR- igazolvány. ATA-igazolivány), a készpénzletét, vagy helyet­te az előzőleg e célra kivál­tott kereskedelmi banki hi­tellevél, a vám- és pénz­ügyőrség letéti számlájára befizetett összeg, vagy a;z importáló által számlavezető bankjánál letétbe helyezett és a vám- és pénzügyőrség­nek címzett, elkülönített ösz- szeg. Az országos parancs­nokság felhatalmazhat nem­zetközi szállítmányozással, fuvarozással vagy vámköz­vetítéssel hivatásszerűen fog­lalkozó természetes és jogi személyéket, hogy kezesség­vállalási nyilatkozatot adja­nak az importőröknek, .me­lyet azök vámbáztosítékiként használhatnak fel. Ha nincs rá biztosíték, hogy a vámot és a köztarto­zást a behozó ;ki fogja fizet­ni, vagy ha van korábbról ki nem fizetett tartozása, a vámigazgatásnak joga van zálogba venni az árut a tar­tozás kiegyenlítéséig. Ilyen­kor az ügyfél költségére és kockázatára legfeljebb _ 3Ü napra vámraktárba szállít­ják azi árut. Ha az impor­táló addig nem fizet, az árut értékesítik, jóváírják a tar­tozást. A még fennmaradó összeget kapja vissza az im­portőr. Az eddigi gyakorlattól el­térően a vámkiszabásnál nem a naponta változó de- vizaátváltási árfolyamot ve­szik figyelembe, hanem min­dig a társyhó előtti hónap utolsó előtti szerdájának hi­vatalos árfolyamát. A fe­szes határidőik betartása ér­dekében a nagyobb forgal­mú vámhivataloknál számí­tógépen dolgozzák fel az adatokat. Augusztus l-jétől az importőrök így nem kap­nak a vámigazgatás számí­tóközpontjától terhelési ér­tesítést, kimutatást és ha­sonló táblákat. A vámfize­fési kötelezettségről szóló értesítés a .jövőben az áru- ■nyiiüatikozatanikénti — eset­leg összevont — határozat Lesz. A vámhivatali, Iha lehet, azonnal, de három napon ibelül mindemképpen iközli a fizetendő összeg nagyságát, és a jogcímet. A határozat kézhez vételét követő öt na­pon belül kéll fizetni az im­portőrnek befizetési utalvá­nyom, de lehet a vámhiva­talnál készpénzzel is, vagy átutalási megbízássat. A be­fizetést a vámkezelésit végző vámhivatalnál igazolni kelt. Ezután adják ,ki a vámke­zelésről szótő igazodást, amely lehetővé teszi az áru feletti szabad' rendelkezést, Ha az országos parancs­nokság halasztott fizetési engedélyez, akikor 15 napon 'belül ikeit eleget tenni a fi­zetési kötelezettségnek. Ea esetben nem kellil a befizet ■tést a vámkezelést végző hivatalnál igazölmi, a vám­hivatal kiadja a vámkeze­lés .igazolását a fizetési kö­telezettséget tartalmazó ha­tározattal együtt, és az im­portáló az áru felett a vám megfizetése előtt már sza­badon rendelkezhet. Ezt a ■kedvezményt csali azok kap­hatják, akilk .a kérelem be­nyújtását megelőző egy év­ben rendszeresen importál­tak, de nincs vámtartozásuk és pénzintézeti igazolással rendelkeznék arról1, hogy aa anyagi helyzetük rendezett, A fizetés ismételt elmulasz­tásával megszűnik a ked­vezmény, és az csak két év után adható vissza. Pinceszövetkezet aiakii Abaújszántón Abaújszántó szőlő- és bor­termelőit sem kerülték el aa utóbbi esztendőkben bekö­vetkezett értékesítési nehéz­ségek. Megoldását, a gondok mérséklését a gazdák aa összefogástól remélik. Már­mint a pinceszövetkezettől, amelyet megalapítanak. Ter­vük megvalósításához part­nerre találtak a Tokaj-hegy- aljai Borkombinátban is. Az alakuló pinceszövet­kezet a tervek szerint lehe­tőséget biztosít az azonos minőségű, igazi hegyaljai bor készítéséhez és tagjaik, vezetőik megkeresik az_ ér­tékesítéshez a külföldi tőkét, tőkést is. A csütörtökön es­te tartott megbeszélésen Raj­kai Zsolt országgyűlési kép­viselő, államtitkár is fel­ajánlotta segítségét a gon­dok enyhítéséhez, az érté­kesítés megszervezéséhez, a külföldi tőke bevonásához. A pinceszövetkezet ala­kításával kapcsolatos^ szer­vezőmunkát. az abaújszán- tói polgármesteri hivatal koordinálja. A csatlakozni kívánó szőlőtermelők — le­gyenek ők helybéliek, viagy más településen élők — a polgármesteri hivatalban tölt­hetik ki a szándékukat bi­zonyító nyilatkozatot. Mind­erre július 27-től 31-ig ke­rülhet sor. A szervezők hív­ják, várják, szívesen fogad­ják a Szántó környéki sző­lőtermelőket. Nagyon bíz­nak abban, hogy összefogá­suk révén, a pinceszövetke­zet megalakításával sikerül megoldást találniuk az évék óta meglévő gondokra. — faragó — Péntektől ismét nyitva a Búza téren Miskolc egyik legnagyobb élelmiszer-áiru- háza, az Unió ÁFÉSZ Áru- csarnoka. Az 1974-től működő Áru­csarnokot június elején zár­ták be átalakítás miatt. A rekonstrukció kezdete előtt az áfész vezetősége széles körben tájékozódott, milyen külföldi partnerekkel álla­podjon meg a berendezések cseréjére, a belső -tér kiala­kítására. Végül is a válasz­tás az angol Novaera cégre esett. S nem jártak velük rosszul, mert az „új” Áru- osarnok igen szép, olyan, mintha az eladótér duplá­jára nőtt volna, hoílott tu­lajdonképpen semmit nem változott az alapterület. (Ny. I. r— L. J.) Új kézikönyv a vállalkozóknak •>*> Kétszer ad, aki gyorsan ad! A gazdasági változások, a vállalkozási lehetőségek, biz­tosnak látszó munkahelyek szűkülése sok embert állít ma döntés elé. Megkockáz­tatni a megtakarítást, enged, ni a személyes ambíciók­nak, vállalkozóvá, gazdává válni. Ennék azonban ma Magyarországon nincs 'kita­posott útja. Különösen a mezőgazdaságban nagy a kockázat és a tét, ugyanak­kor a kárpótlási jegyek ki­adása, a szövetkezetek át­alakulása mielőbbi döntési sürget. A legjobb időben kaphat­ják kézbe az olvasók Fehér Alajos — Dorgai László — Szepesy Edit: Vállalkozó gazda című könyvét. A könyvben hasznos ismerete­ket, útmutatót kaphatnák a „vállalkozó gazdává” válás lehetőségéről, feltételeiről, a vállalkozással járó másként- gondolkodásról és cselekvés­ről. Jó, ha tisztában va­gyunk azzal, hogy az új szö­vetkezetek is a tagok teljes kockázatvállalását jelentik, s ezért az átalakuló magyar mezőgazdaság főszereplője .9 „vállalkozó gazda” lesz. Csak a kockázatot is vállaló, .a földet, növényt, állatot, tech: ni'kát, a piacot és az üzleti életet egyaránt jólismerő gazda Iképes arra, hogy a mezőgazdaság igen nehéz helyzetben lis talpon ma­radjon. A könyv korszerű közgaz­dasági, pénzügyi és számvi­teli ismeretekkel járul hozzá ahhoz, hogy minél több egyé? ni gazdálkodó, szövetkezeti tag, társas vállalkozó a le­hető leggyorsabban és leg­biztonságosabban boldogul­hasson. Olyan kalkulációs, befektetési, pénzgazdálkodá­si és üzleti tervezési mód­szereket ismertet, amelyek alkalmazása jelentősen csök­kentheti a vállalkozás indí­tásának és folytatásának kockázatát. Példák és áb­rák segítségével bemu­tatja, szemlélteti ,a legfon­tosabb fogalmakat és mód­szereket (hozamok, ráfordí­tások, bevételek, állandó és változó költségek, bruttó és nettó jövedelem, a pénz ■időben változó értéke, a lik­viditás és a fedeaetipont számítás, stb.) adalékot szol­gáltat a vagyonértékeléshez, a földbérleti díjak számítá­sához, az üzemnagyság meg­határozásához. Végezetül egy teljes rész­letességgel kidolgozott, szám­szerű példákon keresztül be­mutatott, számviteli, szám­tartási rendszert is tartal­maz. Ez .a rendszer egy­aránt felhasználható az adó­bevallás elkészítéséhez, a?, üzleti tervekhez, a hitelké­relmekhez és a pályázatot! gazdasági megalapozásához, saját gazdasági számítások­hoz. A könyv szerzői mezőgaz­dasági gyakorlatban élő ku? ’ tatók, szaktanácsadók, gya­korló számviteli szakembe­rek. A könyv írása során több egyéni vállalkozó és gazda véleményét lis 'kikér­ték, azokat folyamatosan hasznosították. A kötet a miskolci Regio- con Kft. gondozásában je­lent meg. A szaktanácsadás­sal és kifejezetten induló vállalkozók menedzselésével foglalkozó társaságnak rö­vid időn belül ez a máso­dik kiadványa, s szervesen kapcsolódik az elsőhöz, a „Mezőgazdasági szövetkeze­tek átalakulási kézikönyve címet viselő munkához. A rekord gyorsasággal megje­lentetett könyv nemcsak a szerzők, a kiadó, hanem több támogiató érdeme is. Közöttük van az agraraga- zat legnagyobb hitelezője a Kereskedelmi Bank Rész­vénytársaság is. Ez arra is utal, hogy a bankszakembe­rek alkalmasnak tartják a könyvet arra, hogy a k f tőségeit felismerő, h'tetKe- pes mezőgazdasági vállalko­zói réteg kialakításában e használják. A könyv a misko,.c‘ S!," chenyi utcai könyvesboltban, a Búza téri Kerteszaruhaz- ban kapható, de megrendel­hető a R-egiocon Kit-toi (3527 (Miskolc, Éder G>. • 10. 1/1.) is­A szerzők vállalják, hogy mínáSt a és gazdák szervezeteivel fo lyamatosan megvitatják. Bővül Bekecs Vonzó hellyé vállt az utób­bi évtizedben a környékbeli községekben, sőt a Szeren­csen élő építkezőik körében Bekecs. Az elmúlt 6—3 év alatt 400—450 főivel! bővült a lélékszáim, jelenleg 2400- an lakják a falut. Mivel mostanában is többen jelez­ték telekvásárlási szándé­kukat az önkormányzat meg­®r”fÁ m- 22 hektárnyi terü­lt a mezőgazdasági szö­STkezettól. Bekecs legújabb negyede a Tűzoltó utoa foly‘ 'tatásaként a 37-es főút men­tén épül fel. Több mint száz telket alakítanak, ki, tízet már meg Is vásároltak. A kormány számára nincs nyári szünet I. A gazdasági növekedés feltételei Budapest (iSB) At Orsteggyulte nyári stenele roiott olybá tűnik, a nyári hónapokban pang at áliamélet felső szintjei­nek élete. A kormány nem vonult vokáetóra, a nyári döntés- soroztával alapozta meg a törvényhozás ősit munkáját. E döntéssorozat különös figyelmet érdemlő eleme o gaz­dasági növekedés feltételeiről szóló anyag. Kétrészes írá­sunkban a kormányzati elemzés azon fejezeteit ismertet­jük, melyek nz átfogó gazdaságpolitikai lépések terve­zetet tartalmazták. A kormány a Szabó Ta­más tárcanélküli miniszter­hez kapcsolható Gazdaság- stratégiai Munkabizottság (GAM) elemzése alapján foglalkozik a gazdasági nö­vekedés esélyével. (Ismertető jellegű írásunk nem tűzi cé­lul, hogy a stabilizáló gaz­daságpolitika s a növekedést, élénkülést szorgalmazó tö­rekvések közötti párviadalt elemezze. Tényként rögzít­hető, hogy a GAM részlete­iben már publikált elképze­léseit a meghatározó kor­mányzati körök nem érvény­telenítették. Igaz, hogy ha­sonló a helyzet például a Kupa-programmal.) A kormány át kívánja te­kinteni a költségvetés ki­adási oldalát. A megfogal­mazott cél a költségvetési struktúra átalakítása. Ennek érdekében újraszabják az állami szerepvállalás kere­teit. Ízelítő a konkrét ter­vekből: felgyorsítani a tár­sadalombiztosítás vagyonhoz jutását, széles körben elter­jeszteni a közalapítványi for­mát, kockázati tőketársasá­gokat szervezni, szociális cé­lokra segélypénztárakat ala- ikítani. A kormány ia pénz- ü®i- és az igazságügymi- mszter számára augusztus 1-ig szabott határidőt a szük­séges konkrét javaslatok ki­dolgozására. A pénzügyi rendszer kö­rébe tartozó tervek közül kiemelhetők a vállalatok le­romlott pénzügyi helyzete, a bankok kétes követelései, a körbetartozások. E veszélyes pénzügyi viszonyrendszer megoldása érdekében a kor­mány rövid, nyárközepi ha­táridővel megbízta ,a pénz­ügyminisztert, a Állami Bankfelügyelet elnökét és a privatizációs ügyekért fele­lős tárcanélküli minisztert, hogy mérje fel a körbetar­tozások nagyságát, és dol­gozza ki a sorbanállások fel­oldását szolgáló megoldáso­kat. Hasonlóan gyors ütem­ben kell elkészíteni a hitel­konszolidációs intézmények terveit, melyeknek az a sze­repük, hogy a kétes követe­lések problémája ne fékezze a banki hitelezés kibonta­kozását, az életképes vál­lalkozások finanszírozását. Az agrárgazdaság és építő­ipar megerősödésének kívá­nalma alapján augusztus ele­jére készül el .a jelzálog- rendszer tervezete. A _ kormány megítélése szerint nem halogatható a hatékony ipari és mezőgaz­dasági válságkezelő program kidolgozása. Ennek elemei: átszervezési és fejlesztési hi­telek biztosítása, szervezeti decentralizáció- és privati­záció, adókedvezmények a beruházás és modernizálás serkentésére, export-ösztön­zés. Ismeretes, hcngy az ipari válságkezelés tárcaprogram­ja elkészült, most a földmű­velésügyi miniszteren a sor, hogy augusztus elejére ag;- rárpolitikai koncepciót te­gyen a kormány asztalára. Az irányelveik: az agrárszfé­ra magánvállalkozásait tá­mogató intézmények kiépíté­se, versenyképesség az ex­portpiacokon, a belső piac fejlesztése, az alaptermelés és a feldolgozóipar kapcso­latának távlatai, a falvak népességmegtartó képességé­nek javítása. A kormány nyugat-euró­pai tapasztalatokra is tá­maszkodva a vállalkozások és a beruházások terén olyan ideiglenes és tartós adójogi változtatásokat vett tervbe, melyek segítik a termelői- vállalkozói kockázatvállalást, serkentik a beruházási ked­vet, előmozdítják a munka­helyteremtést. Az elképzelé­sek részletezése: csökkente­ni a kamatjövedelmek utáni forrásadó mértékét: meg­vizsgálni a kétkulcsos áfa­rendszerre történő átállás gazdasági ás szociális követ­kezményeit, megszigorítani az adóelszámolást és az el­lenőrzést (ideértve a befi­zetést elmulasztók szigorúbb büntetését); a vállalkozások eszközeinek megújítása, a modernizációt jobban szol­gáló új amortizációs felté­telek kialakítása. (A második részben aa infrastruktúra-fejlesztésről, a privatizáció és a kárpót­lás felgyorsításáról, a regio­nális, valamint a szociális feszültségek kezeléséről szó­ló terveket mutatjuk be.) Krecz Tibor Isméi nyitva az hcsamoli

Next

/
Thumbnails
Contents