Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

m ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. július 23., csütörtök CsÉapasztalaÉ lűentitúskutatús magyar- és roHáolakta telepiléseken (Folytatás az 1. oldalról) szók javarészt kisgazda- szimpatizánsok voltak. — Mely városok rendel­keztek „valóságos egyete­mekkel”? — Előbb Budapesten, majd Kolozsvárott alakult egyetem 1872-ben. Ez utóbbi a triano­ni döntés után áttelepült Szegedre. 1918-ban indult a pozsonyi és a debreceni egye­tem. A pozsonyi 1921-ben Pécsre települt át. Tehát a mai Magyarország területén a budapesti után a debrece­ni következett. Ezeken az in­tézményeken az említett négy kar létezett, isőt a ko­lozsvári-szegedi egyetemen megalakult elsőként a termé­szettudományi kar. A kultu­rális kormányzat valóban az 1950-es években szétesett egyetemi rendszer újraalakí­tását tűzte ki most célul. — Miközben a gazdaság­ban, a településeink életé­ben egy szétválási folyamat­nak vagyunk tanúi — han­goztatván a kisebb egységek mozgékonyságát, az önálló­ság előnyeit — az egyete­mek esetében a minisztéri­um egy ezzel ellentétes irá­nyú folyamatot támogat. — Igen, ez ellentétes fo­lyamatnak tűnik. De ha meg­nézzük, hogy Európában mi­ként működnek a felsőokta­tási rendszerek, akkor ugyanezt az irányt tapasz­taljuk. El kell dönteni, hogy széttöredezett, dekoncentrált és színvonalában is rendkí­vül heterogén 'intézmények­ben akarunk-e gondolkodni. Olyan rendszerben, ahol esetleg jó szakembereket ne­velnek, de értelmiségit nem. Mert az értelmiséginevelés egyik kulcskérdése, hogy mi­lyen közegben folyik, hogy milyen kihívásokat nyújta­nak az egyes műhelyek, hogy azok egymásra hatva tud­ják-e tágítani a hallgatók lá­tókörét. A lényeg: nem szak­barbárokat, hanem értelmi­ségit szeretnénk nevelni, aki számtalan ismerettel termé- kenyül meg egy ilyen kör­nyezetben. — Napjainkban, amikor annyi település szeretne ön­álló egyetemet, főiskolát, ho­gyan próbálja a kulturális kormányzat az intézménye­ket az integrálódásra moti­válni ? — Mindenekelőtt a világ­banki pénzekkel. A hitel fel­tételeinek kidolgozásában na­gyon aktív szerepet vállal­tunk. A kiemelt cél a kuta­tóintézetek, egyetemek, főis­kolák támogatása, ami által a sok széttagolt, szűk .szak­irányú képzést adó intéz­ményből nagyobb egységek jönnének létre. A felsőokta­tási tárcaközi vegyesbizott­ság a rektori és főigazgatói konferenciával közös progra­mot dolgozott ki a. magyar felsőoktatás 2000-ig szóló fejlesztésére. — Tehát az említett nagy­városokban egyetlen egye­tem jönne létre, egyetlen rektorral? — Pontosan. Hiszen már a debreceni egyetemi szövetség így jutott a Világbanktól 500 ezer dollárhoz és 30 millió forinthoz csak azért, hogy független közgazdasági kart alakítson. A Debreceni Uni­versitas autonóm szervezet­ként hozhat tehát létre előbb közgazdasági, majd jogi kart, Ugyancsak az integrált Debreceni Universitasnak szavazott meg a világbanki kuratórium 1 millió 200 ezer dollárt és 15 millió forintot. Ezt a pénzt a biológiai poszt­graduális képzési rendszer kialakítására fordíthatják, ami a DOTE, a DATE és a KLTE TTK együttműködésé­vel valósul meg. Ha a debre­ceni egyetemekből egyetlen universitas jön létre, akkor az intézményrendszert szá­mos ponton lehet racionali­zálni — anélkül, hogy a dol­gozók munka nélkül marad­nának. Nem kellenének ugyanis külön gazdasági hi­vatalok, tanulmányi osztá­lyok — de az oktatás szol­gálatában szükség lenne másra. Hiszen, az európai példák bizonyítják: az egye­tem környezetében az uni­versitasok produktumainak nagy piaca lehet. Reméljük, hogy Debrecen, Szeged és Pécs — mert a budapesti intézmények itúl nagyok eh­hez — kísérleti műhelyként bebizonyítják e rendszer lét- jogosultságát. Dombrovszky Adám A magyar és a román mű­velődésügyi és 'kulturális minisztérium együttműködé­si szerződése alapján közös kutatómunka kezdődött szer­dán a román fél által kije­lölt két magyar határ men­ti településen, Körösszeg- apátin és Körösszakálon — tájékoztatták az MTI mun­katársát a szolnoki Damja­nich János Múzeumban. A tíznapos vizsgálat során identitáskutatást folytatnak annak megállapítására, hogy a közösségben élő két nép mennyire őrizte meg nyel­vét, tudatát, kultúráját, mi­képpen él egymás mellett. Természetesen feltárják a hétköznapok vitáit, ellenté­teit is. Az elmélyült kutatómun­kában mindkét fél részéről tíz—tíz néprajzos, történész, szociológus vesz részt. A Jász-Nagykun-Szolnok me­gyeiekből álló .magyar szak­értői csoportot Szabó László, A Magyar Természetgyó­gyászok Kamarájának elnök­sége sajnálatosnak tartja, hogy a PI-vízzel — amely Életvíz néven ismert — kapcsolatban az utóbbi idő­ben valótlan állítások láttak napvilágot a Tisztiorvosi Szolgálat kezdeményezésére — szögezi le az MTI-hez el­juttatott közlemény. a Damjanich János Mú­zeum tudományos titkára, míg a román kutatókat Sandra Larionescu, a román Kulturális Minisztérium néprajzi osztályának veze­tője irányítja. A mostani kutatást kiegészítő levéltári vizsgálatok éis egyéb tanul­mányok követik. A magyar településeken megindult munkát 1991-ben megelőzte a magyar szakér­tői csoport .romániai útja, amikor is a Bihar megyei magyar—román lakta Reme­tén, illetve Városifenes fal­vakban folytattak hasonló identitás-vizsgálatot. Az ak­kori tíznapos út során ötven órás magnóanyagot, négy órás videófelvételt rögzítet­tek, ezernél több fotót, te­mérdek rajzot, számos tér­képet készítettek. Az anya­got feldolgozzák és kétnyel­vű kötetben megjelentetik. (MTI). Az elnökség — természet- gyógyászok és orvosok vizs­gálataira,' valamint külföldi adatokra hivatkozva — azt állítja, hogy a PI-víz nincs káros hatással az emberi szervezetre. Éppen ezért úgy látják, hogy felhasználásá­nak korlátozása nem indo­kolt. (MTI) Június végéig a folyamat­ban lévő csődeljárásoknak a 14 százaléka zárult le, és ezek 64 százaléka megegye­zéssel végződött. Erről tájé­koztatta az APEH azt a bi­zottságot, amely július 21-i ülésén áttekintette a csőd­törvény végrehajtásának el­ső félévi tapasztalatait. A bizottságnak az APEH-en kívül tagjai az ágazati tár­cák, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Fejlesztési Intézet, az Álla­mi Bankfelügyelet és a Bankszövetség képviselői. A csődhelyzetről havi gya­koriságú információk készül­nek. A legutóbbi összesítés alapján a június 30-i álla­pot szerint a bírósági vég­zéssel közzétett, folyamat­ban lévő csődeljárások szá­ma 1437. Az idén indított felszámolási eljárások száma 367. Az eljárások során az APEH, a TB, a VPOP ösz- szehangolta magatartását annak érdekében, hogy elő­segítsék a hitelezők meg­egyezését, ha a vállalkozás egyébként piacképes. A bizottság következő ülé­sét egy' hónap múlva tart­ják meg. Addig továbbfej­lesztik az információs rend­szert. A mostani ülésen dön­tés született arról is, hogy megkezdi munkáját a csőd­törvény esetleges módosítá­sát vizsgáló szakértői cso­port. (MTI) Tiltakoznak a természetgyógyászok Szlovákiai magyar kereszténydemokrata az autonómiáról Amennyiben az önálló Szlovákiában nem tartanák tiszteletben á magyar ki­sebbség jogait, a szlovákiai magyarok képviselői kényte­lenek lennének nemzetközi szervezetek révén a magyar kormány segítségét kérni. Ezt Fóthy János, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökségi tagja jelentette ki az APA oszt­rák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A politikus modellnek azt a dél-tiroli rendezést tekin­ti, amelyben Ausztria vállal­ta a német nyelvű kisebbség érdekeinek képviseletét. Fó- thy ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy mozgalma csak a budapesti kormánykoalíció­ban lévő keresztény párttal tart fenn kapcsolatot, de nem a magyar kormánnyal. (MTI) Kurd merénylet Kurd lázadók öt rendőrt megöltek, hatot pedig meg­sebesítettek: kedd este, ami­kor géppuskatüzet nyitottak egy rendőrkocsira. A hírt az AP jelentette szerdán, az Anatolia hírügynökségre hi­vatkozva. Az eset Nusaybin városá­ban történt, Törökország déli részén. A rendőrök a tüzet viszonozták, és egy kurd partizánt megöltek. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JÚLIUS 22-ÉN Pénznem Vételi, árfolyam 1 közép, egységre, eladási forintban Angol font 146,69 148,09 149,49 Ausztrál dollár 57,13 57,75 58,37 Belga frank (100) 248,20 250,53 252,86 Dán korona 13,41 13,54 13,67 Finn márka 18,81 19,01 19,21 Francia frank 15,30 15,44 15,58 Görög drachma (100) 42,04 42,46 42,88 Holland forint 45,84 46,27 46,70 ír font 137,19 138,49 139,79 Japán yen (100) 61,11 61,71 62,31 Kanadai dollár 64,28 64,98 65,68 Kuvaiti dinár 264,11 266,86 269,61 Német márka 51,72 52,20 52,68 Norvég korona 13,14 13,26 13,38 Olasz líra (1000) 67,98 68,62 69,26 Osztrák schilling (100) 730,25 737,05 743,85 Portugál escudo (100) 60,59 61,14 61,69 Spanyol peseta (100) 79,77 80,53 81,29 Svájci frank 58,31 58,85 59,39 Syéchjkorona 14,23 14,36 14,49 USA-dollár 76,61 77,39 78,17 ECU (Közös Piac) 105,19 106,17 107,15 sy«­Teljesen száműzte terme­léséből az amerikai Apple Computer számítástechnikai cég az ózonréteget károsító klórfluorkarbonok (CFC) képződését — közölte ked­den a vállalat. Az Apple ez­zel az elsők között tudhatja magát az ultraibolya sugár­zás ellen óvó ózonréteg vé­delmezőinek sorában. A vállalat egyébként saját kitűzött határidejét is meg­előzte egy teljes évvel Mindez annál is inkább di­cséretes, mert két évvel ez­előtt az Apple gyáregységei még 122 500 kilogramm klór- fluorkarbont juttattak a lég­körbe. Az Apple szóvivője el­mondta, hogy sikerült olyan összeszerelő technológiát ki­dolgozniuk, amely igen jó minőségű, integrált áram­körökből áll, anélkül, hogy klórfluorkarbon-igényes tisz­tításra szorulna. A feltétle­nül tisztítást igénylő gyártá­si műveletekben pedig víz­központú eljárásokra állítot­ták át az eddigi CFC-seket. Eljárás rendőrök elleni támadás miatt A Pest Megyei Rendőr- főkapitányság büntetőeljá­rást indított Jónás Tibor,, Jónás László és Jónás Imre domonyí lakosok ellen. A hivatalos személy elleni bűncselekménnyel gyanúsí­tottak a velük szerűiben rab­lás miatt intézkedő három fős rendőrjárőrt július 21- ón az esti órákban gersblyé- v-el és vasvillával felfegy­verkezve megtámadták, szol­gálati kutyájukat leütötték. A támadás során Zsigri László rendőr zászlós éis Jó­zsef Ferenc rendőr főtörzs­őrmester könnyű sérüléseket szenvedett. A többszöri figyel­meztetés és .figyelmeztető lö­vés ellenére a támadók cse­lekedetükkel nem hagytak fel, ezért a rendőrjárőr tag­jai célzott lövéseket adtak le, amelyek során Jónás Ti­bor combján megsérült. Jó­nás Imrét a rendőrség nem sokkal az esemény után el­fogta. Jónás László a hely­színről megszökött, elfogá­sára intézkedtek. A rendőrök az esetleges parancsnoki vizsgálat alap­ján fegyverüket jog- és szak­szerűen használták. Jónás Tibort és Jónás Imrét a rendőrség őrizetbe vette. (MTI) Legelő- és erdőtűz Súlyban A szárazsággal, forróság­gal együtt járnak a tűzese­tek. Tegnap a mezőkövesdi, miskolci, egri tűzoltók közös erővel vonultak ki a sályi Töviskes-tanya területére, ahol 60 hektár legelő, bozó­tos és 6 hektár fenyves er­dő égett. Az egységek gyors beavatkozásának köszönhe­tően a kárérték nem jelen­tős. A tűz keletkezésének okát még vizsgálják. C Budapesten a ferencvárosi személypályaudvaron a szerdára virradó éjszaka 8 tehervagon kisiklott és eltorlaszolta a Ke­lenföld felé vezető két vágányt. Személyi sérülés nem történt. A ferencvárosi és a Keleti pálya­udvar között megszűnt a vonat­közlekedés. A kora reggeli órákra az egyik vágányt sike­rült szabaddá tenni, és megin­dult a közlekedés, majd pedig a késő délelőtti órákban a má­sik vágányon is szabaddá vált a pálya. A személy- és gyors­vonatokat átmenetileg elterelték. (MTI) Távoznak a menekültek A Határőrség kedden es­te Rábafüzesnél megtagadta annak a 63 bosmyák állam­polgárnak a kiléptetését Ausztriába, akik a nap fo­lyamán elhagyták a nagy­atádi menekülttábort. Az MTI kérdésére Krisán Attila, a Határőrség helyet­tes szóvivője szerdán el­mondta, hogy tudomása sze­rint 102-en hagyták el Nagy­atádot. A rábafüzesi határ­átkelőhöz két jugoszláv rendszámú teherautóval és három személygépkocsival érkeztek a bosnyákok, egy részük mindenféle útiokmá­nyok nélkül. A határőrség és a rendőrség autóbuszok­kal visszaszállította a tábor­ba a menekülteket, akik ez ellen nem tiltakoztak. A további 39 eltávozott bosnyák sorsáról egyelőre nincs információ. (MTI) Jézus háromgyerekes elvált apa volt? Mészáros György, az MTI tudósítója jelenti Londonból. Jézus Krisztus személyé­ről az idén több — igen sa­játos megközelítésű — mű jelenik meg a brit könyv­piacon. Rövidesen várható anglikán női teológusok munkája, a „Nők evangéliu­ma” — a Biblia női szem­pontú kommentárjainak gyűjteménye —, szeptember­ben pedig piacra kerül Bar­bara Thieringnek, az auszt­ráliai Sydney Egyetem teoló­giaprofesszorának „Jézus, az ember” című könyve. A szer­ző nem kevesebbet állít, minthogy Jézus három gyer­mek apja, és elvált férj volt. Thiering professzor a holt-tengeri tekercsek húsz­éves tanulmányozása után rukkolt elő „fölfedezéseivel”. (A holt-tengeri tekercsek az i. e. IV. századtól i. u. 135- ig terjedő időszakból szár­mazó ősi, jelentős részben bibliai kéziratok, amelyek a júdeai sivatag barlangjaiból kerültek elő 1947-től a hat­vanas évek végéig.) Az ausztráliai kutató sze­rint hívei úgy mentették meg Jézust, hogy eszméletvesz­tést okozó mérget adtak ne­ki a kereszten, majd mirrhá- val és aloéval felélesztették. Mária Magdaléna akkor már Krisztus felesége volt. Elő­zőleg született egy leány- gyermekük, a feltámadás után pedig egy fiú. Krisztus harminc évvel túlélte az Üjtestamentumban leírt ke­reszthalálát, és második gyer­meke születése után Mária Magdaléna elhagyta. Jézus, aki vándorprófétaként hir­dette az igét, ezek után má­sodszor is megnősült, egy Lydia nevű kisázsiai görög püspöknő lett a felesége, aki újabb fiúgyermeket szült ne­ki — legalábbis ezt állítja Barbara Thiering. Az ausztráliai teológusnő­nek van magyarázata a Meg­váltó szeplőtelen fogantatá­sára is, melyet csak két evangélium említ a négy kö­zül, de ezek is közlik egy­szersmind, hogy Jézus Dávid király kései utóda. Az ellent­mondás magyarázata szerin­te az, hogy Mária és József az esszénus szekta tagjai voltak. Az esszénusoknál az a szokás járta, hogy a lá­nyokat igen korán eljegyez­ték, majd évek múlva próba­házasság következett. Ha ez utóbbi sikerült, akkor a nő terhességének harmadik hó­napjában megkötötték az igazi házasságot. A nőknek a jegyesség alatt meg kellett őrizniük ártatlanságukat, de ha vőlegényüktől fogantak e hosszú idő alatt, akkor jog szerint engedékenyen mégis szűznek tekintették őket a házassági szertartásokig. Le­het, hogy ez a szokás a szep­lőtelen fogantatás dogmájá­nak eredete — írja nemso­kára megjelenő könyvében Barbara Thiering sydneyi teológusprofesszor. Műve egyébként Ausztráliában már nagy felzúdulást keltett — aligha véletlenül... Az Applen nem múlik többé az ózonlyuk „Nem szakbarirároltat, hanem értelmiségi! akarunk nevelni Universitasok — az egyetemes oktatás jegyében

Next

/
Thumbnails
Contents