Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

1992. július 23., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fokozódott érdeklődés a kiválás iránt A vagyonnevesítő közgyűlések lezajlását követően a termelőszövetkezetekben foko­zódó érdeklődés tapasztalható a kiválási lehetőségek iránt, ez azonban csak ritkán párosul a kiválásra irányuló konkrét szándéknyilatkozattal — tűnik ki a Föld­művelésügyi Minisztérium egy nemrégi­ben készült összegzéséből. A jelentés szerint mindennek az az oka, hogy a tsz-tagok körében nagy a bi­zonytalanság a kiválás esetén alkalma­zandó vagyonmegosztási eljárás előre nem látható kimenetele miatt. Emellett a csoportos kiválásnak gátat szab az ag­rárértelmiség jelenlegi „mozdulatlansága” is, a kiválni szándékozó tagok legtöbb he­lyen ugyanis elbizonytalanodtak vezér- egyéniség nélkül. Várhatóan nem lesz zökkenőmentes a tulajdoni részarányok kiadása sem a földtulajdonosoknak — állapítja meg az értékelés. A kárpótlási jeggyel rendelke­zők többsége ugyanis görcsösen ragaszko­dik elvett földjéhez. Elképzelni sem tud­ja, hogy árverés során az esetleg más személy tulajdonába kerülhet. A terme­lőszövetkezetek átalakulásával kapcsolato­san a tárca megyei földművelésügyi hi­vatalaihoz igen sok egyéni és csoportos megkeresés, kérdés érkezik, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az érintet­tek még mindig kevés információval ren­delkeznek. Ezért a minisztérium megyei hivatalainak szakértői továbbra is folya­matosan részt vesznek a különböző tá­jékoztatókon, s válaszolnak a felvetődő kérdésekre. Emellett a hivatalok szakem­berei közreműködnek az átalakulással, kárpótlással kapcsolatos bizottságok mun­kájában is. (MTI) A felvételi vizsgák tapasztalatai Idén a korábbi éveknél több, mintegy 60 ezer fiatal jelentkezett felsőoktatási in­tézményekbe. Közülük 24 ezer 827 hall­gató felvételizett sikerrel, vagyis a pró­bálkozók 44—45 százaléka vált egyetemi, főiskolai polgárrá. Ezeket az adatokat Biszterszky Elemér, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium államtitkára szer­dai sajtótájékoztatóján ismertette. Mint elmondta: a felvettek aránya elé­gedettségre adhat okot, kiváltképp a ko­rábbi évek eredményeivel összehasonlítva. A 80-as években ugyanis a jelentkezők­nek mindössze 37 százaléka próbálkozott sikerrel, 1991-ben pedig a felvételizők 41 százalékát vették fel felsőoktatási intéz­ménybe. Idén még további 1500 fiatal reménykedhet abban, hogy ősszel meg­kezdheti egyetemi, főiskolai tanulmánya­it, mivel 21 felsőoktatási intézmény pót­lólagos átjelentkezésre ad lehetőséget. Biztató az is — hívta fel a figyelmet az államtitkár —, hogy az állami felsőokta­tási intézmények mellett megjelentek a nem állami egyetemek, főiskolák is, így például a budapesti Gábor Dénes Műsza­ki Informatikai Főiskola, a székesfehér­vári Kodolányi János Alapítványi Főis­kola, valamint a tatabányai Modern Üz­leti Tudományok Főiskolája. A miniszté­rium számításai szerint a demográfiai hullám emelkedése miatt 1993-ban 70 ezer felvételiző fogja „megrohamozni” a felső- oktatási intézményeket. Újságírói kérdés­re válaszolva elhangzott: a minisztérium szándékai szerint tandíjat mindaddig nem vezetnek be, amíg ki nem dolgozzák az esélyegyenlőséget biztosító ösztöndíjrend­szert. A tárca szóvivője, Havasi János, kiegészítésként megjegyezte: „a miniszté­rium soha nem járul hozzá ahhoz, hogy a tandíj miatt, úgymond anyagi okokból bárki is kirekesztődjön a felsőoktatási intézményekből”. Szó volt a CALDERONI Műszer-, Tan- eszközgyártó és Forgalmazó Vállalat vál­ságos helyzetéről is. A taneszközgyártás­ban korábban monopolhelyzetet élvező CALDERONI felszámolási eljárása meg­kezdődött, bár a minisztérium még re­ménykedik, hogy esetleg sikerül meg­egyezni a hitelezőkkel és lehetőség nyílik a vállalat megmentésére. Válságba jutott a MAFILM is — mondta Havasi János az újságíróknak. A tárca reméli, hogy „a vállalat a felszámolás alatt is folytathat­ja tevékenységét és minden kockázat mellett a felszámolást végzők — talán az elhivatott szakmai befektetők segítségével — kézben tudják tartani a folyamato­dat”. (MTI) Az Autóvill mezőkövesdi gyáregységében Csendesek a nappalok Van megrendelés, folyamatosan működnek a gyártóberendelések. Az a vihar, ami az Autóvill budapesti központjában kereke­dett, úgy tűnik, elült. A szemé­lyes nézeteltérések és szópárba­jok az érdekvédelmi szervezetek kanosszajárása egyes budapesti honatyákhoz lelassult. Az indu­latok helyét átvette az útkeresés. A sokáig borotvaélen táncoló vál­lalati biztos, Szakállas Csaba feb­ruár végétől valóságos biztos lett, s az ellenlábasként jegyzett egykori főmérnök és marketing- igazgató távozott a cégtől. A megújhodásra törekvő Autóvill- ben kétségtelenül a budapesti munkahelyek megosonkítása vál­totta ki a vihart, s osztotta két táborra a munkásokat, érdekvé­delmi szervezeteiket. A megvál­tozott helyzetben a nagyobb lét­számot képviselő mezőkövesdiek végre szóhoz jutottak, és ma már két emberük látja el a vállalat­nál főmérnöki és a műszaki tit­kári teendőket. S hogy hol tart ma a vidéki gyáregység, s mire számíthat a jövőben, erre keres­tünk választ Mezőkövesden. Szabó Ferenc, gyáregység-igaz­gató: — A február 18-i munkás­gyűlést követően pro és kontra aláírásgyűjtésre került sor. Több mint háromszázan voksoltunk Szakállas Csaba mellett, s ezt mindenképpen figyelembe vette az Áys a javára döntött. Meg­kezdődött annak a tervnek gya­korlati megvalósítása, ami alap­ján a budapesti gyáregység gép­parkjának egy részét ide kell te­lepíteni. — Szükség van erre Mezőkö­vesden? Szép László, üzemfenntartási osztályvezető: — A szükség a gyártmányok költségcsökkenésé­ben rejlik. Azonos termékekre Mezőkövesden kevesebb költség rakódik, mint a fővárosban. A termelési és a fenntartási költ­ségek itt jóval alacsonyabbak. — Hogyan fogadták a budapes­tiek ezt az áttelepítést? A Budapestről áttelepített gépeken már dolgoznak. — Eddig is jó munkakapcsolat volt a kétkeziekkel. A gépek le­szereléséhez, elszállításához min­den segítséget megadtak, de ugyanez már nem jut érvényre az érdekvédelem területén. — Az Autóvill karcsúsítása se­gíti az életben maradást? Szabó Ferenc: — A cég sorsa továbbra is labilis. A csődhely­zet árnyékában keressük a meg­oldásokat. Az Autóvill korábbi beruházásainak költségeit nyög­jük, s a pénzintézetek nem szo­lidárisak helyzetünkkel, kemé­nyen behajtják a tartozásokat. Számos budapesti építmény, iro­da feleslegessé vált, pénzzé kell tenni, hogy törleszthessünk. A munkaerő csökkentésével az épü­letek kihasználtsága is egynegye­dére csökkent, de arra éppen elegendő, hogy a Mezőkövesden gyártott alkatrészek végszerelése biztosítva legyen. — A gondok ellenére önök op­timisták ... Ostorházi István, gyártásterve­zési és kereskedelmi osztályveze­tő: — Mezőkövesdre mindig is a reális helyzetmegítélés volt a jel­lemző. S ez a jövőben is így lesz. Fel tudtuk, tudjuk mérni képes­ségeinket, s ennek birtokában cselekszünk. Annak ellenére, hogy a keleti piac összeomlott, újak után néztünk, és a hagyomá­nyos termékek mellett újabbakat vettünk fel a gyártási listára, s ezidáig nem eredménytelenül. Indítómotorokra, generátorokra 150—800 millió forintos megren­delést tudhatunk magunkénak. Annak ellenére, hogy belföldi igény alig akad. A volt NDK-s felhasználók helyett újabb tai'- tományok jelentkeztek. Beindí­tottuk az indítómotor házának gyártását, s egy német cég pedig hidegfolyatási technológiánk megvételét szorgalmazza úgy, hogy a termelés továbbra is Me­zőkövesden történik. — Ez elégnek bizonyul az Autóvill üdvözüléséhez? Szabó Ferenc: — Járjuk a vi­lágot, de hozzánk is jönnek a nagy nyugati autógyárak szak­emberei. Az USA egyik gépkocsi­gyártó reprezentánsával szerző­dés köttetett, licence alapján in­dítómotorok szerelésére. Á minő­ségi követelmények teljesítésétől függ, hogy a jövőben kiválthas­sunk egy-egy alkatrészt saját gyártással. Ez már önmagában munkahelybővítést is jelent. De van érdeklődés az Egyesült Ki­rályságból, a G. M. európai rész­legétől is. A szerződéskötésekkel lehetőség nyílik bérmunkára, a foglalkoztatás növekedésére. S ha van megrendelés, akkor munka is van, s ha munka van, az em­berek elégedettek, és derűsebbé válnak a csendes nappalok. Fekete Béla Fii­hasznosítási támogatás Kormányjóváhagyás alapján egyszeri, egyösszegű támogatást vehetnek igénybe a kedvezőtlen adottságú agrártérségek földhasz­nálói a tárgyév május 31-én fennálló területi adatok alapján, idén legkésőbb szeptember 1-jé- ig — írja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az MTI-hez eljuttatott tájékoztatója. Az adószámmal rendelkezők az adóhatóságnál beszerezhető „Ár- kiegészítés, dotáció és egyéb tá­mogatás igénylése” című igénylő­lapon kérhetik a támogatást, az adószámmal nem rendelkezők a 22. számú APE'H-nyomtatványon, melyet a nyomtatványforgalma­zóknál kaphatnak meg. Előbbiek átutalással, a magánszemélyek az OTP fiókjaiban beváltható utal­ványon juthatnak a pénzhez. Mi­előtt a jelentkezők benyújtanák a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz az igény­lést és mellékleteként egy pél­dányt az „Adatlap a mezőgazda- sági célú földhasznosításhoz kap­csolódó támogatás igénylése” cí­mű nyomtatványból, az adatla­pot le kell igazoltatniuk a terü­letileg illetékes megyei földhiva­tallal, ha van adószámuk, illetve a földterület fekvése szerint il­letékes önkormányzattal, ha nincs. Adatlapot az önkormány­zat, illetve a megyei földhivatal bocsát a támogatást kérők ren­delkezésére. (MTI) Templomfelújítás Mályiban A mályi műemlék jellegű ró­mai katolikus templom 1861-ben nyerte el a mai formáját. Azaz, nem is éppen azt a formát, ame­lyet mostanában az arra utazó­nak mutat. Mint képünkön is látszik, bontják a templom tető- szerkezetét. Mi is felmásztunk a torony kacskaringós lépcsőin a tetőre, s bizony láttuk, megette a szú a gerendákat. A munkálatokat vég­ző WISS Kft. szakembere el­mondta: tönkrement a templom hajórészét borító pala, megette az idő a leceket, a szarufákat és a gerendákat is. Horváthné Bo­ros Mária építésztervező és Révy Antal statikusépítész tervei sze­rint vasbeton födémelemekkel cserélik ki az elkorhadt gerendá­kat, majd újraépítik a korábbi­hoz hasonló tetőszerkezetet és ha­gyományos palaburkolattal fedik be a templomhajót. A tervek sze­rint három hónap alatt végeznek a nem mindennapi munkával. Hidegkúti Sándor plébános úr elmondta, hogy a hívek áldozatos hozzájárulása alapján a templom tornyát két esztendeje felújítot­ták. A tetőszerkezetet, a mennye­zetet 1990-ben vizsgálták meg és a mostani bontás sajnos igazolta a statikusok akkori megállapítá­sait. Az utolsó órában, de most hozzákezdtek ennek felújításához A plébános úr kérte, közöljük: köszönik mindazok adományát, akik a szépen mutató torony megújításához hozzájárultak. A hívek adományai mellé külföld­ről is kaptak segítséget. A ren­delkezésükre álló pénzből meg­vásároltak csaknem minden épí­tőanyagot, amely a tetőszerkezet felújításához szükséges. A mályi A munka tehát folyik, de a jó­érzésű emberektől további tá­mogatást kérnek, mert fogytán a pénzük. Ezért létrehozták az „Élő Templomért Mályi Római Katolikus Egyházközségének Ala­pítványát”. (Címük: Mályi, Fő út 51. 3434. Számlaszám: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. 184-03518.) Akik ilyen módon a felújításhoz hozzájárulnak, adó­alapjukból az adományozott ösz- szeget leírhatják az egyházköz­ségtől kapott igazolás alapján. A templom megújítása — mint a plébános úr elmondta — a hit­élet megújítását szolgálja. Az alapítvány az anyagi fedezet biz­tosítása érdekében született, s azért, hogy a műemlék jellegű templom minél hamarabb a hí­vek hitbuzgalmi, kulturális és ke­hívek újabb áldozatkészségükről tettek tanúbizonyságot és megkö­szönik az önkormányzat gyors segítségét is. resztényszociális életének fejlö^ dését szolgálja. b-ABU — faragó Fotó: Farkas Maya

Next

/
Thumbnails
Contents