Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-17 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. július 17., péntek Javul a pápa egészségi állapota Három év múlva 9 milliárdot költenek a borsodi intézményekre Szépen gyógyul II. János Pál pápa a szerdai műtét után, amelynek során jóin­dulatú daganatot távolítot­tak el a vastagbélből — ad­ta hírül az egyházfő álla­potáról kiadott csütörtöki orvosi jelentés alapján a Vatikán. — II. János Pál pápa csü­törtök reggel rövid időre már fel' is kelt ágyából, sé­tált néhány lépésnyit, s ka­rosszékben ült — idéz a je­lentésből a Reuter. A 45 éves Blill Clintont os/ütüritök ha.jnalb.an a ße- imoikrata Pártnak a novem- íber 3-i elnökválasztáson induló elnökjal'öltjévé nyil­vánították. A New Yorik-í Madison Square Gardenban tartott jelölő íkongresszus résztve­vői hatalmas '.tapssal kö­szöntötték az arkansasi kor­mányzót, amliikor túllépte a A jelentés szerint szerda délután és este ugyan az egyházfő lázas volt, az éj­szakát a Szentatya már nyu­godtan töltötte, s néhány órát aludt is. A Vatikán .szóvivője ko­rábban azt közölte, hogy a katolikus egyházfőnek fáj­dalmai voltak, de állapota szépen javul. A Vatikánvá- roslban azt is bejelentették, hogy a következő hivatalos orvosi jelentést II. János Pál pápa állapotáról szom­baton adják ki. ijelöléshez szükséges 2145 szavazatot. Clintont a bűvös küszöbön aiz ohiói küldött­ség szavazata segítette át. A novemberi elnökválasz­táson Bili Clinton és altel- nökjelö'ltje, Aí Gore George B:uslh jelenlegi elnökkel és valószínűleg a független Ross Perot milliárdossal méri össze erejét. (Folytatás az 1. oldalról) A Horváth Ottó győri fő­orvos általi vezetett rekonst­rukciós bizottságot tavaly ősszel a teljes magyar fék- vőlbeteg-ellátás műszaki és iszefflamii szempontú vizsgá­latával tbízták meg, is mára a 180 id.e tartozó intézmény közül a 424 önkormányzati kézben levő kórházat mér­teik fel. A munkát öt cso­port végezte, s tagjai a Vi­lágbank segítségévéi a hely­színen alkottak képet az in­tézmények állapotáról. A felmérés isorám egyértelmű­en kiderült, hogy hazánk­ban nem kell: egyetlen kór­házat sem bezárni, igaz, nincs szükség új, feikvőbéte- igelket ellátó intézmény épí­tésére sem. További megál­lapítás, hogy a jelenleg ren­delkezésre álló 100 .ezer kór­házi ágyból kb. 20 ezerre nincs igény. (A gyermek­gyógyászati, szülészeti és fertőző osztályokon levő ágyak kihasználtsága átla­gosam ö'tven százalék körül mozog, ám a „felesleges” ágylhelyéket nem akarják megszüntetni, csupán más, például szociális célokra fogják felhasználni.) A legnagyobb probléma lábból adódik, hogy a kór­házaiknak .nincs pénzük az épületeik Ikarban.tartására és felújítására, .s nagyon so'k esetben nincs lehetőségűik a műszerek, gyógyítóberende­zéseik cseréjére sem. A mű­szerek 38 százaléka tíz év­nél' idő-sebb, is az amortizá­ciós időszakot figyelembe ■véve, már nincs könyvsze­rinti értékük. A hazai be­tegellátásra jellemző az is, hogy míg Budapesten egy ikórházbain több computer- '.tomográf is van, addig És zak-'Ma gyaro r szágon egyetlen ilyen, a röntgen- vizsgálatok elvégzését segí­tő, csúcstechnológia alapján készült berendezés sincs Éppen ezért a most elvég­zett országos vizsgálat alap­ján elkészült és iá kor­mánynak átadott rekonst­rukciós tervben többék kö­zött az ellátás területi egye­netlenségének a .megszünte­tése és a kórházak műsza­ki fejlesztése is szerepel. A dokumentum tételesen fel­sorolja a következő négy évben ia kórházak fejleszté­séhez és szintentartásához szükséges .összegeket is: ezek szerint jövőre 10,5 milliárd forintot .jiaviaisolinak költeni erre, míg ’94-be.n 11,6, ’95- ben 14,4, ’96-ban pedig 13,1 miillliárdót szánnak a re­konstrukciókra. (Ebiben az évben az állami költségve­tésben 7,2 miM'iárdot külö­nítették el e célokra.) Borsod-Abaúj - Zem plén me­gyéiben 11 önkormányzati tu­lajdonban levő kórház műkö­dik, ,s ezdk közül négyet Mis­kolcon kereshetnék fel a betegek. Horváth Ottó sze­rint a megye ellátottsága vailiaimiivel rosszabb iaz or­szágos .átlagnál, ezért a kö­zéptávú iter.v alapján mint­egy 9 milliárd forintot for­dítanak a kórházak fejlesz­tésére. A három év múlva Ikezd'ődő rekonstrukciós mun­kálatok során a diósgyőri vasgyári, a Miskolcon levő városi és megyei, ia.z ózdi, a szikszói és a kazincbarcikai kórházakat újítják fel. Az elképzelések szerint a kór­házaik korszerű műszereket ;is kapnak majd az éllkövet- fcezendő években. A „modern” népvándorlás problémáinak megoldása Kelet- és Kpgat-Európa közös érdeke Ausztria Hétvégi közlekedési tigyeliüeztetések aí »tank is Kevesebb a turista DR. HÖRCSIK RICHARD ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ (MDF) FELSZÓLALÁSA AZ EUROPA TANACS 44. (NYÁRI) KÖZGYŰLÉSÉN BUDAPESTEN, 1992. JÚNIUS 30-ÁN A zöldhatáron 362 határ­sértő, a határállomásokon 1 millió 460 ezer utas — ezek a legjellemzőbb ada­tok a Belügyminisztérium Határőrség Miskolci Igaz­gatóságának első félévi sta­tisztikájában. Dr. Prókai Béla ezredes, igazgató teg­napi .sajtótájékoztatóján la­punk kérdésére azt is el­mondotta : az igazgatóság nem küldött erősítést a dé­li határszélre. A határsértőknél marad­va: legtöbbjük most is ro­mán állampolgár, de talál­ható közöttük sri lankai, nigériai, libériái és nagyon sok török. Jellemző az is: Magyarországról kifelé igye­keznek, Cseh és Szlovákián keresztül valamelyik har­madik országba. Leginkább Hidasnémeti, Sátoraljaúj­hely, Tornanádaska és Bán­réve térségében kísérlik ímeg általában csoportosan, em­bercsempészek irányításával átlépni a határt, többnyire sikertelenül. A határsértők több, mint háromnegyedét a hivatásos határőrjárőrök, fogják el, aki átjut, az fenn­akad a szlovák „hálón”. A határforgalomról szól­va a miskolci határőrigaz- gatóség vezetője megemlí­tette: jelentősen, több, .mint 16 százalékkal csökkent a borsodi, az abaúji és a zemp­léni határállomásokon ki­utazók száma. Nőtt viszont, méghozzá jelentékenyem, 226 százalékkal a tehergépjár­mű-forgalom. A legtöbb utas hagyományosan a tornyos- németi közúti állomást vá­lasztotta, és továbbra is ki­használatlan a hat és fél éve átadott sátoraljaújhelyi át­kelő. Itt, mindössze 382 ez­ren fordultak meg az esz­tendő első hat hónapjában. Sátoraljaújhelyhez kap­csolódik az a hír is, mely szerint minden előkészület megtörtént a régi, belváros­ban lévő átkelő újbóli meg­nyitására, gyalogosok és ke­rékpárosok számára. Am ar­ra vonatkozólag, hogy a ha­társorompó mikor emelke­dik fel, a határőr ezredes nem tudott konkrét időpon­tot mondani. Vélhetően még az idén, csakúgy, mint a Bodrogközben, a pácin.i át­kelőnél. A szlovák hatósá­gok pecsétje még hiány­zik ... Egyébként augusz­tusban Hollóházánál ideig­lenesen megnyílik a határ, magyar és eseh-szlovák ál­lampolgároknak. És ha már a határállomásoknál tar* tünk: a belügyi és a pénz­ügyi kormányzat jövőre nemzetiközi határállomássá kívánja nyilvánítani az agg­teleki átkelőt, és az 1993-as tervek között szerepel a lá- cacséki határállomás meg­nyitása is. Dr. Prókai Béla az esz­tendő második feléről szól­va megemlítette: számíta-' nak arra, hogy a zöldhatárt átlépni kísérlők száma to­vább nő, „szezonjuk” most következik. A tapasztalátok szerint viszont a határfor­galom csökkenése nem áll meg, nem sok minden van, amely a turistákat errefelé vonzza ... (illésy) Az Európa Tanács 44. ren­des közgyűlésének nyári ülése a budapesti Parlamentben ke­rült megrendezésre 1992. jú­nius 29-30-án. A második na­pon, a plenáris ülés délután­ján Európa 27 országából ér­kezett képviselők a „Migráci­ós áramlások Csehszlovákiá­ban, Magyarországon és Len­gyelországban" cimü témát vi­tatták meg, aminek két kép­viselő nő volt az előadója: Guirado Spanyolországból és Szelényi Zsuzsanna Magyaror­szágról. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák! Először is szeretnék gratu­lálni a két képviselőnőnek ki­tűnő jelentésük elkészítéséért. Ugyancsak gratulálok és kö- szönetemet fejezem ki az Eu* rópa Tanács Elnökségének, hogy a budapesti közgyűlés napirendjére felvette ezt a rendkívül fontos témát. Ugyan­is maga a tanácskozás helye —, hiszen itt vagyunk Közép- Kelet-Európa szívében — teszi még hangsúlyosabbá a fent említett téma komolyságát; hogy tudniillik a népvándorlá­si áradat Kelet-Európának olyan égető kérdése, ami leg­alább annyira érinti Nyugat- Európát is. Más szavakkal: ez a probléma Keletnek és Nyu­gatnak egyaránt óriási kihí­vást jelent. Úgy vélem, mint a magyar! országgyűlés tagja, nagyon szerencsés helyzetben vagyok abban a tekintetben, hogy holnap az Európa Tanács egyik bizottsága meghallgatást szer­vez „A menekültek ügyéről”. Boros Péter belügyminiszter úr pontos képet ad önöknek a részletekről; például arról, hogy a magyar kormány mi* lyen erőfeszítéseket tesz e ha­talmas probléma megoldására (például a „jugoszláv” mene­kültek esetében). Emiatt fel­szólalásomban ezekre nem té­rek ki, hanem inkább arra sze­retném felhívni a figyelmet; hogy a migráció egy olyan fenyegető probléma, ami Ke­let és Nyugatnak egyaránt ki­hívást jelent; amelyik közös ér­deklődést és közös felélőssé- get követel Európa mindkét felétől. Elnök Úr! Kelet-Európa országai szá­mára a „lakossági mozgások”, különösen a „szovjet” mene­kültek beáramlása fenyegető veszélyt jelent, amit mindnyá­junknak nagyon komolyan kell venni. A magyar hatóságoknak , ezzel kapcsolatban az a meg­látása, hogy a volt Szovjet­unió államaiból egy esetleges kivándorlási hullámot minden eszközzel meg kell előzni! Ennek érdekében már kü­lönböző típusú lépéseket tet­tek (jogilag, pszichológiailag és katonailag). Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelor­szág csapatok átcsoportosítá­sával is megerősítette keleti határaik ellenőrzését és pél­dául megkezdték a menekült- táborok esetében az infrastruk­túra kiépítését, stb. Vagyis sa­ját szellemi és anyagi forrá­saikból próbálják átfogóan ke­zelni az egyre terebélyesedő válságot. Magyarország példá­ul 1989-ben Menekültügyi Hi­vatalt állított fel, 1991-ben, pedig egy migrációs bizottsá­got hozott létre. Ez a három ország már „re­gionális együttműködést” fo­ganatosított annak érdekében, hogy megtervezzék a menekül­tek beömlése és az illegális munkavállalók elleni harcot. Ezzel kapcsolatban számos minisztériumi találkozót szer­veztek 1990—1991-ben. A visegrádi hármak szintén megpróbálkoztak azzal, hogy felhívják a nemzetközi közvé» leményt és tudatosítsák ben­nük e veszély valódiságát: mi­lyen súlyos következményekkel járna, ha országaikat elérné ez az „invázió". Azt is hang­súlyozzák, hogy ez egy olyan méretű nemzetközi probléma, amit képtelenség egyetlen nemzetnek magának megolda­nia. Elnök Úr! Világosan kell lát­nunk, hogy ez a három ország kész az együttműködésre és kész a „népvándorlás" kezel­hetősége érdekében a keleti és nyugati erőfeszítéseket koordi­nálni. Azt is elmondták, hogy ezen a területen elég kevés a tapasztalatuk, a szakképzetl személyzet és a megfelelő fel­szerelés. Mindezeket annak ér­dekében tárták elő, hogy el­nyerjék a Nyugat gazdasági és politikai támogatását és ns zárják ki őket a volt Szovjet­unió országainak nyújtandó nyugati segélyakcióból. Tisztá­ban kell lennünk azzal is, hogy a problémákkal nem tud­nak egyedül megbirkózni, hi­szen ezek az országok egy rendkívül nehéz, ún. „átmene­ti” időszakon mennek keresz­tül, s ráadásul éppen nekik kell megküzdeniük elsődlege­sen a migráció' okozta kö­vetkezményekkel. Tisztelt Elnök Úr! Ami miatt nekünk komolyan aggódnunk kell, az nemcsak a jelenlegi migrációs folyamai növekedése, banem azok a kö­rülmények, amiért ez kialakul­hatott. Ha ezeket a tényező­ket nem vesszük tudomásul, akkor még nagyobb problémá­kat hoznak majd az esemé­nyek. Számtalan nemzetközi konferencia (pédául amit az Európa Tanges szervezeti Bécsben 1991. január 23-25- én; vagy az OECD Rómában március 13-15-én, stb.) már alkalmat teremtett a problé­ma intenzív megoldásának fel- térképezésére. Ami itt elenged­hetetlenül szükséges: azok az országok, amelyeket még egyenlőre nem érintett túlsá­gosan a migráció, kell, hogy figyelembe vegyék a már érin­tett országok nehézségeit. A valós ügyek tisztánlátásá­nak a hiánya ugyanis elvezet­het ahhoz a feltételezéshez, hogy ezek a problémák (mig­ráció, menekülthullám) kizá­rólag Keleten kezdődnek és a Nyugat határainál véget is ér­nek; s hogy csak néhány eu­rópai országra van kihatással, Pedig első helyen a Nyugat­nak van fontos kötelezettsége a volt Szovjetunió tagállamai­val kapcsolatban! Itt tehát kon­centrált cselekvésre és együtt­működésre van szükség Euró­pa két része között! Elnök Úr! Ezek a problé­mák még számos kérdést is felvetnek. Például: a „nép- vándorlás” rohamos növekedé­sében csak egy rövidtávú je­lenséget ismerünk fel? Kell-e az nekünk, hogy Keletet egy­fajta „Délként” kezeljük? A kelet-európai népvándor­lás növekedése az európai lá­tótérben jelenleg elkerülhetet­len tény. Amíg meglehetősen visszahatnak a menekültek és a kivándorlók által elhagyót) országok gazdasági és politi­kai helyzetére; valamint a be­fogadó országokra és a nem­zetközi egyensúlyra egyaránt, A súlyos gondok növekedése új kihívást jelent Keletnek és Nyugatnak egyaránt. Ezért is fogadom el és támogatom a jelentést és különösen a 10. paragrafustól ajánlom támoga­tásra (amelyik erre az együtt, működésre teszi a hangsúlyt). Köszönöm türelmüket. (A felszólalás angol nyelven hangzott el.) A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1992. JÚLIUS 16. Pénznem Vételi, közép, eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 147,11 148,51 149,91 Ausztrál dollár 56,91 57,53 58,15 Belga frank (100) 249,64 251,97 254,30 Dán korona 13,36 13,49 13,62 Finn márka 18,78 18,98 19,18 Francia frank 15,29 15,43 15,57 Görög drachma (100) 41,99 42,41 42,83 Holland forint 45,79 46,22 46,65 ír font 137,11 ­138,41 139,71 Japán yen (100) 61,26 61,86 62,46 Kanadai dollár 64,09 64,79 65,49 Kuvaiti dinár 265,48 268,23 270,98 Német márka 51,66 52,14 52,62 Norvég korona 13,11 13,23 13,35 Olasz líra (1000) 67,87 68,51 69,15 Osztrák schilling (100) 733,55 740,35 747,15 Portugál escudo (100) 60,57 61,12 61,67 Spanyol peseta (100) 80,98 81,74 82,50 Svájci frank 57,13 57,67 58,21 Svéd korona 14,19 14,32 14,45 USA dollár 76,55 77,33 78,11 ECU (Közös Piac) 105,29 106,27 107,25 Űjabb csúcspont követke­zik a hét végi országúti .népvándorlásban. Az osztrák autóklub fel­hívja a figyelmet arra, hogy Németország legnépesebb tartományában, Észak-Raj- na-'Vesztfáliában most kez­dődik az iskolai szünet, s ez százezreit: délre vándorlását jelenti. Emellett ez lesz az első hét vége azóta, hogy a Nyugal-Európában dolgozó szerbek mentesülnek az ausztriai vízumkényszer alól. s várhatóan visszatérnek az Ausztrián és Magyarorszá­gon át vezető hagyományos útvonalra. A hét végi forgalomnöve­kedés Ausztriában a balese­tek számának és súlyossá­gának példátlan növekedé­sével is jár. Hétről hétre több tucat halottról számol­nak be a rendőrségi jelen­tések. A közúti ellenőrzés szigo­rításával próbálják megelőz­ni a szomorú tényeket, s mivel a sebességkorlátozás megszegése miatti helyszíni bírságolás nem tűnik elég-, ségesnek, az Ausztrián át­haladó gépkocsik műszaki állapotát is tüzetesebben fogják ellenőrizni. Ami ebből a magyar au­tósra vonatkozik: az osztrák rendőrök nem tesznek ki­vételt, és a lekopott gumijú autókat nem engedik tovább haladni, azonnali kerékcse­rét rendelnek el. vagy -ke­rékbilincsbe verik a jármű­vet. (MTI) Észt korona Már külföldön is jegyzik Első fecskeként a külföldi pénzintézetek közül, a vil- niusi Litimpeks Bank meg­kezdte az észt korona for­galmazását. A litván, pénzintézet ru­belben állapította meg az észt korona árfolyamát: 8 rubelért veszi és 11 rube­lért adja el. Mivel Észtor­szágban rubelárfolyamot nem számolnak, összehason­lításra csak a német márka Litimpeksnél megállapított árfolyama adhat alkalmat: 8,81 és-zt koronáért (EK) ad­nak és 10,5 koronáért vesz­nek -egy német márkát. Ez kedvezőtlenebb, mint az Észt Nemzeti Bank által megállapított 8 EK/DEM ár­folyam. (MTI) Clinton az elnökjelölt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents