Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-17 / 168. szám

1992. július 17., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ausztria: A sÉsiistásÉiá befellegzett? Hivatalosan igyekeznek nem sokat beszélni róla, de azért akiket ,illet, azok na­gyon jól tudják: az egy év múlva életbelépő új tartóz­kodása törvény szinte lehe­tetlenné teszi újabb vendég- munkások ausztriai munka- vállalását. Nem mintha a cél valami egyéb lenne. A vendégmun­kás, csakúgy, mint Nyugat- Európa annyi más országá­ban, felesleges nyűg, lakást akar, gyermekének óvodát, iskolát, puszta jelenlétével feszültségeket szít a lakos­ság körében, s sokan azt is kétlik, gazdasági szerepük mennyiben előnyös. Mindenesetre munkaválla­lási engedélyüket már a tar­tózkodási rendelkezés hatály­ba lépése előtt, 1993. január 1-től újraszabályozzák. Ed­dig ugyanis nem kötődött a munkavállalás szigorúan a tartózkodási engedélyhez, vagyis megelőzhette azt. A menetrend többnyire taz volt, hogy a munkaadó, alki igényt tartott ;a külföldi munkájá­ra, beadta a papírokat, és az engedély többnyire meg is érkezett. Az idénymunka­erőt foglalkoztatók már most panaszkodnak: több a visszautasítás, mint valaha. ■Jövő évtől azonban osztrák cég be sem nyújthat ilyen Várhatóan e hónap végén döntenek az Európai Közös­ség illetékesei arról az 5 millió ECU-s segélyről, amely a PHARE-program részeiként a magyar vidéki agrárfinanszírozás fejleszté­sét célozza — tájékoztatták az MTI-t. a Földművelésügyi Minisztériumban. Emellett több projekt megvalósítását is támogatja az EK a PHARE-progiwnon keresztül a miagyar mező- gazdasági korszerűsítése ér­dekében. E pénzből azonban — húzták alá a minisztéri­umban — közvetlen anyagi segítség nem nyújtható vál­lalkozói tevékenységhez. A program célja: a gazdaság — ezen belül a mezőgazdaság •— szerkezetátalakításának előmozdítása, és az e folya­mat gyorsítását szolgáló munkaprogramok megvaló­sítása. A magyar mezőgazdaság mintegy 20 millió ECU fel- használására kapott jogot igényt, ha az érintettnek nincs már meg a tartózko­dási engedélye. (Külföldi cégek ausztriai leányvállala­taira más szabályok vonat­koznak, ők nem állanak az osztrák hatóságókkal sem­milyen kapcsolatban). A tartózkodási engedélyért sem lehet ezután Ausztriá­ban folyamodni. Jóelőre, már a kiutazás előtt kell az illető országban az osztrák külképviselethez fordulni. S mivel a feltételek között szerepel a lakás és a megél­hetés reményének igazolása (talán elég itt a szóbeli meg­állapodás egy leendő munka­adóval) — a kör szinte be­zárul. Kivétel minden eset­ben, ha az illető hiányszak­mában rendelkezik képesí­téssel, például ha Bécsben akar dolgozni, és ápoló, ak­ikor van reménye az enge­dély megszerzésére. Hogy mégis hányán lehet­nek majd azok a szerencsé­sek, akik részesülnek a be- bocsáttatásban, azt évről év­re megszabják. Mivel az új rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik már Ausztriá­ban élnek és ott dolgoznak, az ő számukat „csak” a keretmegállapításnál veszik figyelembe. Úgy mondják, a munlkaerő-igény, a lakásle­1990-ben abból az alapból, amelyet az EK e célra (külö­nített el költségvetéséből. Ezt a pénzt ez év végéig kell felhasználni. A lehetőségek ismeretében a PHARE mező- gazdasági programja hazánk­ban három fő részből tevő­dött össze: a pénzügyi, a technikai segítségnyújtás, valamint az ágazati tanul­mányok készítése. Talán a legfontosabb eredménynek te­kinthető: létrejött az a hitel- garancia konstrukció, lamely alapítványként működik 13 millió ECU-s törzstőkével, s már eddig több, mint 40 garanciát vállalt. A techni­kai segítségnyújtás kereté­ben többek között: az élel­miszerek minőség ellenőr­zésének javítását, a föld­nyilvántartás korszerűsíté­sét, a piaci információs rendszer modernizálását, va­lamint a vidéki pénzügyi hálózat továbbfejlesztését tűzték ki célul. A tanulmá­nyok elkészítésében egye­hetőség, az óvodai-iskolái férőhelyek száma határozza majd meg az évenkénti dön­tést, és mivel az össz-létszám tartományokra oszlik, nagy súlya lesz ezeknek a helyi mérlegeléseknek. Összességé­ben az irányelv, hogy a fog­lalkoztatottak 10 százaléká­nál nem lehet több a kül­földi. Az idegenforgalom, amely megbénul az idénymunká­sok nélkül, elért valamennyi kedvezményt, így a szállo­dákban, vendéglőkben fősze­zonban néhány hónapig fog­lalkoztatottaknál tesznek ki­vételt. Senkii nem látja, ho­gyan működik majd a gya­korlatban a korlátozás, ám bizonyos: ezt ,ai kálváriát csak a legelszántabbak jár­ják végig. Az évek óta Ausztriában élő vendégmun­kások legnagyobb százaléka egy nemrégiben készült ki­mutatás szerint az egykori Jugoszláviából jött: 49,4 százalék. A törökök aránya 20,6 százalék, 5 százalék né­met, 4,1 százalék lengyel, 3,8 százalék csehszlovák, 3,7 százalék magyar és 3,4 szá­zalék román dolgozik) Ausztriában. A fennmaradó tíz százalék ,a világ meg­annyi országából érkezett. bek mellett a következő té­mákon dolgoznak a szakér­tők: a mezőgazdasági biz­tosítási rendszer kialakítá­sa, a borexport lehetőségei­nek vizsgálata, a te.jágazat stratégiájának kidolgozása, valamint az integrált vidék- fejlesztés gazdaságpolitikai eszközeinek meghatározása. Az 1991—92-es PHARE- program előkészítésének el­ső lépése az úgynevezett in­dikativ program megfogal­mazása volt. Ez a program a privatizációra és a gazda­sági szerkezetátalakításra összpontosít. A mezőgazda­ságra szánt 13 millió ECU értékű csomagrész is ezt az elképzelést: követi. így a mezőgazdasági programban helyet kapott a földhivata­lok további korszerűsítése az élelmiszeripari ágazati sz ek t o r t an u 1 m á n y ok 'kidol­gozása, az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkeze­tek szerkezetátalakításának segítése. (MTI) A szentekről is megoszla­nak a vélemények, hát még az emberekről. Más az ízlés, más a tűréshatár. Van, aki csak következetesnek és szi­gorúnak, más már agresszív­nek tartja Czeglédy Lajost, a tardi iskola igazgatóját. Az igazgatói állásra beadott pályázatának véleményezése­kor a többség mégis mellette döntött. És éppen ennek a többségnek az őszinteségé­ben nem hisznek azok. aki­ké az utolsó szó. Az önkor­mányzatnak nem kell. bár akinek csak véleményezési joga van, az kiállt mellette. De beszéljenek a tények. Czeglédy Hajósnak lejárt öt évre szóló kinevezése. Meghirdették hát újra a posztját. Be is érkezett egy darab pályázat, az övé. Meg­kérdezték a szülőket, a kol­légákat és .külön a szakszer­vezetet. Mindegyikük vála­sza: ők elfogadják továbbra is az eddigi igazgatót. Mivel az iskolát a cserépváraljai és tardi önkormányzat kö­zösen tartja fenn, elmondta véleményét a szomszéd köz­ség vezetése is. ök is pozi­tív véleményüknek adtak hangot. A tardi képviselők viszont — miután nem Kap­ták meg időben a pályáza­tot — megelégedtek annak szóbeli ismertetésével, majd zárt ülést rendelték el. és döntöttek: Czeglédy úrtól félnek a munkatársai. Ezért, bár szakmai kifogást nem tudnak emelni, mégsem bíz­zák meg újabb öt évre az iskola vezetésével. (Szavazás pontos eredménye: négy igen. négy nem, egy érvény­telen szavazat. Minősített többségre lett volna szük­ség.) Egyes számú kérdés adja magát. Ki tudja jobban, hogy fél-e tőle: aki a tan- testületi ülésen (titkosan!) igennel szavazott (végered­mény: 14-4 az igen javára), vagy az önkormányzati kép­viselő? (Csak két ember funkcionál mindkét — tanár, képviselő — minőségben.) * Általános „ellenzéki” válasz: hiszen azért szavazott igen­nel, mert fél tőle! Viszont­kérdés: ezt ugyan honnan tudják? iDe ha így van, ak­kor viszont úgy kell nekik. Mert ha nem merik az igaz­gató ellen felemelni a ke­züket, az hagyján. de név nélkül szavazni ? Második számú kérdés sem sokkal bonyolultabb. Miért nem kapták meg idő­ben a képviselők a benyúj­tott pályázatot? A válasz hasonlóan egyszerű: csak. Mert éppen így alakult. A véleményezők (lásd a fent felsorolt négy fórumot) meg­kapták, csak épp a döntés­hozók, az önkormányzati képviselők nem. 'Persze, el­mondta a pályázó szóban terveit. Ami valamilyen szinten megoldás, viszont több — a legelsőkhöz ha­sonló költői — kérdést szül. Például: hogy’ lehet a szak­mai program részletes isme­rete nélkül felelősen dönte­ni egy szakmai irányító sze­mélyéről? Hármas számú felvetés. A jövendőre vonatkozó terve­iket csak vázlatosan ismer­ték (lásd szóbeli előterjesz­tés), azt viszont pontosan tudhatják, mi az, amit eddig tett. Az iskola ugyanis épül, szépül és. gyarapszik, sok olyan berendezés van ben­ne, amit városi iskolák meg- ■iiriigyelhetinénelk. Nem is hoz­tak fel egyetlen szakmai ér­vet sem ellene. Az észérvek is mellette szólnak, hiszen el kell kezdeni jövőre a közalkalmazotti törvény elő­írásainak bevezetését, új ok­tatási törvény is várható. .Nem egészséges ilyenkor egy-egv évre megbízogatni embereket, márpedig más pályázó híján most ez kö­vetkezik. (Hacsak felül nem bírálja döntését a képvise­lőtestület.) De ha sem szak­mai, sem észérv, akkor mi szól ellene? A modora. Egyesek szerint. Mások sze­rint semmi kivetnivaló nincs abban sem. Szerintük csak azok ágálnak ellene, akiket figyelmeztetett valami miatt. (Konkrét példa: kollega többször 5-10 percet késett az óráról, amit, az igazgató szóvá tett. Konkrét példa vitatható része: milyen hangsúllyal és hangerővel tette ezt. Magnófelvétel hí­ján ez továbbra is vitatott marad.) Négyes és egyben utolsó kérdés. Ha nem gondolták komolyan, minek ígérték meg, és ha már megígérték, miért nem tartották meg szavukat, .amit a tantestüle­ti ülésen tettek, úgymint: messzemenően figyelembe veszi a képviselő-testület döntésénél a pedagógusok szavazatát? Ez a kérdés is költőire si­keredett. Mint ahogy a kö­vetkezők is. Vajon mitől jó egy iskolaigazgató? Hol vég­ződik a „kemény kéz”, és hol kezdődik az agresszivi­tás? Mit jelent „nyugodtan tanítani”? Azt, hogy beme­gyünk az órára, letudjuk a napi penzumot, és kész? Mi­kor merünk már végre nem kicsinyes érdekeink, hanem valós véleményünk szerint szavazni? Vagy: mikor hisz- sztik már. el, hogy a másik nem azért dönt úgy, ahogy nekünk éppen nem tetszik, mert gyáva, hanem mert másképp latja a dolgokat? Ha meg tudnánk válaszolni ezeket a kérdéseket, csak akkor dönthetnénk el, hogy személyeskedésről, vagy az iskola érdekéről, megfon­tolt döntésről, vagy áskáló- dásról ,van-e szó. A hirtelen Tárdra csöp­pent külső szemlélő viszont csak rakosgatja a mozaiko­kat. A kép, mely összeállt, nem biztos, hogy a legiga- zabb, hiszen hiányoznak be­lőle darabkák, amelyek csak találomra pótolhatók — az éppen véleményező szája íze szerint. így ezek után is csak egy dolog biztos: az ötéves igazgatói kinevezés július 31-én lejár. Addig döntenie kell -az önkor­mányzatnak, kit bíz meg e:gy évre. vagy esetleg fölül- (bírálja-e első döntését. Sz. J. PHARE-program a mezőgazdaságban Elindult a vonat Mire kollégánk nagy sietés után, erős fékezést követően megállt az autójával, már fü­tyült és indulni készült a pá- cin-ipartelepi végállomásról a kisvonat. Fütyült, de .. . nem fütyült ránk! A kalauz „Meg­állj !"-t parancsolt Neki. Már­mint a kedves, hangulatos kis­vonatnak. Nagyon sajnálta a jegykezelő, hogy nem utazunk velük, de tudomásul vette, hogy csupán kíváncsiskodó toll- és fényképezőgép-forga­tóval van éppen dolga. Tájékoztatta az utasokat a „rendkívüli eseményről", majd türelmesen vártak: az élői ülő masiniszta, a nagyon szép tájban gyönyörködő néhány utas és persze a kalauz úr is, amíg a kolléga néhány felvé­telt készített Róla. Mármint a megszeretett és az erdőgazda­ság jóvoltából megmaradt, megőrzött kisvonatról. Aztán elindult és egy kedves, hosszú, vidám sípszóval elköszönt tő­lünk: Viszontlátásra!!! Fotó: Laczó József Kísérleti oktatás Diósgyőrött Az évtizedekkel . ezelőtt még híres és igen keresett Diósgyőr-Vasgyári Szakmun­kásképző és Szakiközépiskola iránt az utóbbi 'két esztendő­ben csökkent az érdeklődés, ami természetes is, hiszen a borsodi ipar válságban van, a szülők pedig biztos jövőt szeretnének gyermekeik számára. Egy másik tény: Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében növekedett a bűnö­zés: visszaszorítására egyre több, jól felkészült rendőrre van szükségi. Mindebből az iskola és a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Rendőr-főkapitányság 'vezetői lair.ra a következ­tetésre jutottak, hogy célsze­rű lenne az iskolában rend­őri ismereteket oktatni, an­nál is inkább, mert a rend­őrségnél új, magasabb szín­vonalú felvételi követel­ményrendszert vezettek be. Kísérleti jelleggel már szep­tembertől megkezdik a ren­dészeti ismeretek oktatását a szakmunkásképző egyik 30 fős osztályában — termé­szetesen a gépkezelői alap­ismeretek mellett, A tan­anyagban szerepel számítás- technika, gépírás, . idegen­nyelv, kriminalisztika és gépjárművezetői alapismeret. így a négy év múlva vég­ző diákok az érettségi bizo­nyítvány mellé gépszerelői szakmunkás-bizonyítványt is kapnak. Továbbá ha kedvet éreznek a rendőri pálya iránt és tovább akarnak ta­nítóm, felvessük őket a rendőrtiszt-helyettes képző iskolába is. Az osztály iránt igen nagy az érdeklődés és nem kizárt, hogy az új ok­tatási ismeretek bevezetése révén jól felkészült rend­őrökkel is gyarapodhat a borsodi rendőri állomány. Csörnök Mariann Tardí helyzet - ’92 Gépkezelők, rendészeti ismerétekkel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents