Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1992. június 29., hétfő A GYEK-nek Orvosi műszerek Hollandiából Tavaly év végén, autóbalesetet szenvedett Eger környékén egy holland kislány. Mis­kolcra szállították, a megyei kórház gyer­mekegészségügyi központjába. A szülők ér­tékelték a gondos kezelést, ám megállapí­tották, hogy gyengén műszerezett az inté­zet. Otthon aztán felvették a kapcsolatot, egy újságíróval, pénzgyűjtést szerveztek, s szállítóinkubátorokat, lélegeztetőgépeket, EKG- és infúziós készülékeket vásároltak. Mindez az elmúlt szombaton Miskolcra érkezett. A Rotary Klub holland képviselője, Jan J. M. Luykx adta át a mintegy tízmil­lió forint értékű (bár ilyenkor összegről nem illik beszélni) ajándékot dr. Velkey László professzornak, a központ főorvosának, és dr. Csiba Gábornak, a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat miskolci csoportvezetőjének. (dk) Nyílt levél Csoba Tamás Miskolc város polgármesteréhez Cigányszövetség évforduló Tisztelt Polgármester Ür! E levél megírására az a kö­rülmény késztetett, hogy a nyilvánosság elé tárhassam azo­kat a tényeket, amelyek önt a tisztességes, kölcsönös szándék­tól a politikai diszkriminációig elvezették és ennek hátrányát az „Emberért és Miskolcért” elnevezésű humán célkitűzése­ket támogató alapítvány, s raj­ta keresztül az arra rászoruló civil lakosság érez meg. ön közös kapcsolatunk ápo­lásának lelkes támogatójaként lépett föl, amikor az előzetes tárgyalások után eljutott arra a racionális elhatározásra, hogy az alapítvány kuratóriumával kölcsönös együttműködési szán­déknyilatkozatot írt alá, s 1991. június 10-én, e nemes gesztus alkalmával a helyi sajtó képvi­selői előtt megfogalmazta véle­ményét. Amint mondotta, „azért is támogatni kívánja nemcsak erkölcsileg, de rendszeresen anyagilag is az alapítványt a polgármesteri hivatal, mert olyan feladatokat és célokat vállalt föl, mint a környezet­és természetvédelem, a kultúra, a szociális és egészségügy, a városszépítés és -fejlesztés, amelyekre a városnak nincs kellő anyagi fedezete.” Ezen aktus után az alapítvány kura­tóriuma azonnal megtette az első lépéseket az együttműkö­dés gyakorlati előkészítésére, amelyre a polgármesteri hiva­taltól a mai napig semmilyen reakció nem érkezett. Inkább érvényesül az elzárkózás és tá­volságtartás. Ezen feladatok realizálhatósá­gához szükséges és az ön alá­írásával is hitelesített nyilatko­zatban vállalt anyagi eszközök előteremtése saját és közvetlen helyettesei sorozatos ígéretei el­lenére sem történt meg, s kez­deményezéseink sorra megbuk­tak, mielőtt a megvalósulásuk­ra sor került volna. Az első időben véletlen admi­nisztratív és formai okokra ve­zette vissza a kuratórium eze­ket a jelenségeket, de egy év eltelte után rá kellett jönnie, hogy a polgármesteri hivatal vezetésében — külső ráhatások­kal együtt — politikai okokra vezethető vissza az ön aláírá­sával fémjelzett kötelezettség­vállalás teljesítésének hiánya, amelynek okait eddig sem ön, sem a munkatársai nem voltak hajlandók megindokolni sem­milyen formában. Ilyen szituációban megkérdő- jelezhetővé vált a kölcsönös együttműködési szándéknyilat­kozatban a polgármesteri hiva­tal által vállalt feladatok telje­sítésének őszintesége is, mint ahogyan az is, hogy nem az alapítvány végrehajtani kívánt célkitűzéseit kifogásolják, ha­nem a kuratórium egyes veze­tőinek politikai múltját, hova­tartozását. Én a magam személyében sohasem tagadtam és tagadom, hogy baloldali politikai gondol­kodású voltam, vagyok és ma­radok, mint a Magyar Szocia­lista Párt tagja. Lelkiismere- tem és politikai erkölcsöm tisz­taságára büszke vagyok. A mai társadalmi berendezkedésben sem lehet bűn és ezért nem le­het politikai diszkriminációban részesíteni senkit politikai ho­vatartozása miatt, főleg akkor, ha — legyen az bárki — a köz­jóért, az elesettek gyámolításán és szülővárosa fejlesztésén fá­radozik, anélkül, hogy ezt a te­vékenységet bármely politikai párt számára kisajátítaná! Tisztelt Polgármester Úr! Személy szerint nem vonom kétségbe az együttműködési szándéknyilatkozat értékelése­kor kimondott, sokat jelentő és ígérő szavait, de nemtelen gya­korlatnak tartom, hogy politi­kai ambíciók érvényesítése ke­rüljön a város és lakossága ér­dekeit szolgáló közös fáradozá­saink elé. Befejezésül még csak annyit, hogy bárhogyan is reagál és értékeli ezt az írásomat, az ala­pítvány és kuratóriuma velem, vagy nélkülem tovább tevé­kenykedik, mert ennek a vá­rosnak is megvannak és létez­nek azok a civil társadalmi csoportjai, közös érdekei, aki­ket és amelyeket gyámolítani és támogatni kell mindenkinek, akinek arra lehetősége van a maga módján, a rendelkezésére álló eszközeivel. A kialakult körülmények mi­att úgy látom és javaslom, hogy a korábban kölcsönösen aláírt együttműködési szándéknyilat­kozatot újra kell értékelni és a szükséges konzekvenciákat pe­dig indokolt levonni. Miskolc, 1992. június hó Tisztelettel: Horváth András, a kuratórium titkára A kisgazdák országos nagygyűlése (Folytatás az 1. oldalról) A Kisgazdapárt vasárnapi nagyválasztmányi ülésén Tor- gyán József pártelnök kije­lentette: „A párt elleni fegy­veres támadás nem szétzi­lálta, hanem összehozta a Kisgazdapártot”, amelyet — a pártelnök szavai szerint — kívüliről nem lehet legyőzni. Az FKGP nagyválasztmá- •nyi ülése személyi döntések meghozatalával vasárnap es­te ért véget. A küldöttek fő­titkárnak Gyimóthy Gézát, főtitkárhelyettesnek Fenes Lászlót, Kávássy Ferentc és Virágh Ferenc mellé új al- elnököknek Szabó Sándort, István Józsefet és Bakos Ist­vánt választották meg. Ez­zel betöltötték Németh Béla és azon három alelnök he­lyét, akiknek a kizárását a nagyválasztmány is megerő­sítette. A pártelnök kilátásba he­lyezte, hogy az országos köz­pontban folytatódik a rend- teremtés és ezt kiterjesztik a megyei szervezetekre k Reményei szerint a Kisgazda- párt őszre olyan működőké­pes párt lesz, amely bármi­lyen politikai helyzetben je­lentős szerepet játszhat. Az elnök nem kívánt válaszol­ni arra a kérdésre, hogy mi lesz a 10-es frakcióval, de kijelentette: őszre valószínű­leg rendeződik ez is. (MTI) Maffiaellenes tüntetés Hajókkal és különvonatok- kal érkeztek szombaton Pa- lermóba tüntetők egész Olaszországból, hogy egy hó­nappal Giovanni Falcone vizsgálóbíró és kísérete meg­gyilkolása után hatalmas tüntetésen adjanak hangot tiltakozásuknak a maffia el­len. A szakszervezetek által rendezett maffiaellenes tö­megmegmozduláson legalább 150 ezren vettek részt. A tün­tetők megkoszorúzták Falcone pailermói lakóházát. A fel­vonulás utáni gyűlésen a há­rom szakszervezeti főtitkár, Bruno Trentin (CGIL), Ser­gio D,Antoni (CISL) és Pi­etro Larizza (UTL) mondott beszédet, majd Palermo bí­boros-érseke, Salvatore Pap- palardo is szólt az egybe­gyűltekhez. „Elég volt a gyilkosságok­ból’”, „Failcone él”, „a maf­fia nem győzhet, ha a be­csületes állampolgárok ös_z- szefognak” — hangzottak'a tüntetés jelszavai. Először fordult elő, hogy Szicíliában, a maffia hazá­jában ilyen hatalmas és egy­séges megmozdulásra került sor a szervezett bűnözés el­len, és hogy az emberek tö­megesen mentek el részvé­telükkel kifejezni állásfogla­lásukat. (MTI) Hatalmasat téved az, aki le­becsüli a cigányok jelentőségét a politikai életben. Nagy és egyre növekvő lakossági arány­számuk következtében olyan erőt és szavazóbázist jelente­nek, amivel a megosztott nem­cigány társadalom csoportjai külön-kíilön csak keservesen versenyezhetnek. Jelenleg a ci­gányság a legjobb úton halad a hatékony, ütőképes politikai erő­vé tömörüléshez. Félni kell ettől? Ügy vélem, nem. A cigányvezetők, ha ér­telmes emberek, akkor tudván tudják, hogy közös az érdekük a magyarsággal. Egy csónakban evezünk, pláne Özdon. Minap ünnepelte megalakulá­sának egyéves évfordulóját az Ózd-Régió Független Cigányszö­vetség. Ennyi idő eltelte már sejteni engedi, hogy a tömér­dek hasonló szervezet soraiban dúló természetes szelekciót túl­élte. Az Olvasó Egyesület székhá­zában megrendezett gyűlésen je­len volt Horváth Aladár SZDSZ- es országgyűlési képviselő, Bog­dán Béla, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főtanácsosa, Szilágyi Dezső, a B.-A.-Z. me­gyei önkormányzat sportigazga­tója, Ács Gyula, a megyei ökölvívó szövetség főtitkára, képviseltette magát a magyar- országi cigánypárt, a Phralipe Cigányszervezet, az Észak-Ma- gyarország és az Amaro Drom (A mi utunk) című újság is. A gyűlésen frázisok és Önün­neplés helyett valódi tárgyalás és vita alakult ki. Váradi Pál elnök és Horváth Aladár ország­gyűlési képviselő azon „kaptak össze”, hogy egy ilyen regioná­lis szervezetnek mennyire van szüksége központi, budapesti irányításra. Váradi Pál kijelen­tette, hogy a különféle orszá­gos testületeket vízfejeknek tart­ja, amelyek sokkal kevésbé se­gítik a helyi szervezetek mun­káját, inkább hátráltatják. Hor­váth Aladár szerint rövidlátás lemondani a budapesti közpon­tok kínálta lehetőségekről. Az elnökség beszámolt a mű­ködés egy éve alatt elért ered­ményekről, mégpedig az egész­séges önkritika hangján, azaz belátták: elmaradtak a lehetsé­ges maximumtól . . . Az érintett témák közt kü­lönös hangsúllyal jelent meg a sport. Azért favorizálták, mert — mint elhangzott —, húzóága­zatot látnak benne, és a közsze­replések során nyilván azt az oldalát akarja mutatni a szer­vezet, amelyikkel a leghama­rabb tudja még szélesebb kör­ben elfogadtatni magát. Bizo­nyára az amerikai négerek pél­dája lebeg a szemük előtt. Az ORFCSZ nem párt, de úgy viselkedik, és mint párttal kell vele számolni. M. A. A dózerolásnál tartunk A szobrászat az elhagyások művészete. Az agyagban, az anyagban benne van a remek, a mesternek csak az a dolga, hogy a fölösleget leszedje a szo­borról. Ilyen egyszerű ez kérem. A titok kulcsa: tudni, hogy mi a fölösleges, az oda nem illő, amit elhagyva úgy tárulkozik ki a tökély, mint egy szép nö a nudista stran­don. Hasonló, de sokkal racionálisabb célok mozgatják a termelésszervezőket. Ök azt igyekeznek kiszúrni és kiszűr­ni, hogy mikor tesz fölösleges mozdulatot a kéz, az alap­anyag, a félkésztermék mikor ír le vargabetűt, a szám­bavételi és nyilvántartási rendszer mikor rossz. Az ilyen tipszterek (újítók, ötletadók) egyetlen receptet kínálnak, de a módszerek sokfélék. Van aki az értékelemzésre, van, aki a munkanap fényképezéses rendszerre esküszik, de Sztahanov példája ma már idejét múlta a menedzserek korában. Ám nem mindenki olvas kottát, s a többség nem tud japánul. Éppen ezért maroknyi magyar szakember a felkelő nap országában tanulja az autógyártás fortélyait, a dudaszótól dudaszóig tartó „remekmívességet". A hazai fazonművészek még jobbára csak a dózerolásnál tarta­nak. Nem tudom, hogy a pillanatnyi érdek, vagy a máj-' dani tökély erős akarása szülte a hivatalos pecséttel is ellátott bizonytalan kimenetelű fogyókúra recepteket. Pél­dául az emberek fele, harmada szénnel fűt, nosza bezár­tak egy csomó bányát, s hat-nyolcszorosára emelték a Feketeszén árát. A sokáig sztárolt ózdi, diósgyőri kohá­szat léte egy hajszálon függ, s az apáról fiúra szálló biz­tonságot adó vasas mesterség épp úgy a rozsdatemető­be kerül, mint a hajdani ÓKÜ és a megszépítő emlékű LKM sok túlsúlyos durva, drága, hazug terméke. Elszállni látszik az autógyártással is kacérkodó Diósgyőri Gép­gyár, az annak idején Közép-Európában legkorszerűbb­nek deklarált húskombinát, a világhírességeket (lapos­kötél, Korall-kábel) produkáló drótgyár, s további fogyás­ra ítéltetett a megingathatatlan pozíciójúnak tűnő bor­sodi vegyipar is. T udjuk a régi regulát. Hol dől a fa, ott röpköd a for­gács. De tévedéseink, mulasztásaink, botcsinálta „művészeink" nyíró, véső, fűrészelő, lefejező hulladé­kai már az állunkig érnek. Már csak arra van idő és le­hetőség, hogy vegyünk egy nagy és utolsó lélegzetet, s vagy a mélybe bukjunk, vagy elrúgjuk magunkat ettől a mocsártól. Lábunk alig éri a talajt, de a kezünk még nem érzi a túlsó part menedéket adó faágát. Tisztelt szob- részkodó Urak! Mi nem vagyunk tetszés szerint formál­ható holt anyag. Mi nem akarunk torzóként szerepelni egy giccskiállitás panoptikumában. És mi nemcsak for- mólhatóak vagyunk, hanem formálhatunk is. Tőlünk, mi­attunk kicsorbulhat a véső, eltörhet a faragó kés, ha az elevenünkbe vágnak. Brackó István V- ________ J A KOCKA EL VAN VETVE... ...legalábbis ami a kockaablakokat SZÍNŰ ÉS FORMÁJÚ A B L "fantáziadús" nyílászáróké! ...vagy , amilyet f csak | akar! J A K O K AT KÍNÁLÓNK. panorama n* 3702 Kazincbarcika, Bolyai tér 1. Tel.: 48/12-281 3704 Kazincbarcika, Pf. 434. Fax: 48/12-663 1055 Budapest, Váci u. 55. Tel./Fax: 118-0870 1138 Budapest, Meder u. 8. Tel.: 149-8338

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents