Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

1992. június 29., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 2116 milliárdos forgalom Javuló banki szolgáltatások Az elmúlt évben öt új pénzintézet kezdte meg mű­ködését az országban és ha­marosan további újabb ban­kok megnyitása is várható, hiszen többen is rendelkez­nek már működési engedély- Iyel. Mindezt összevetve 1991-ben Magyarországon 30 kereskedelmi bank, hét sza­kosított pénzintézet és 260 takarékszövetkezet műkö­dött. Összességében elmond­ható. hogy a kétszintű bank- rendszer létrehozásával meg­kezdődött iejlődés tovább folytatódott, javult az ellá­tottság és a banki szolgál­tatások színvonala 'is. Ezzel együtt még mindig elmara­dunk a fejlett országok szín­vonalától. Jelenleg Magyar- országon 4100 főre jut egy bankfiók, vagy kirendeltség. A takarékszövetkezetekkel nem számolva -mintegy 7150 bankfiók áll az ügyfelek rendelkezésére. Ez azt je­lenti, hogy egy-egy bank- szerv körülbelül 14 ezer sze­mélynek nyújtja szolgálta­tásait. A bankok privatizá­ciójában nem történt túl nagy előrelépés. 1991-ban 13 bankban volt az államnak közvetlen, tulajdonosi része­sedése, ebbe a körbe tartoz­nak azonban a legnagyobb hazai pénzintézetek. Az Or­szágos Takarékpénztár — amelyik a legnagyobb fiók­hálózattal rendelkező ma­gyar pénzintézet és így a la­kossági szolgáltatások jelen­tős részét tartja a kezében — jelenleg is 100 százalékos állami tulajdonban van.. A többi nagybanknál az állam közvetlen tulajdonosi há­nyada 35 és 50 százalék kö­zött mozog. A jelenlegi kon­cepciók szerint ez a tulaj­donosi hányad a közeljövő­ben nem is csökken, hiszen úgy látszik az a koncepció nyert teret, amely szerint, a bankokat fel kell javítani, és csak utána kerülhet s-or privatizációjukra. A közvetlen állami része­sedésen túl jelentős meny- nyiségű banki részvények találhatók az egyelőre még állami vállalatok tulajdoná­ban. Ennek mértékét igen nehéz megbecsülni, hiszen átalakulásuk előtt a vállala­tok szabadon forgathatják e papírokat. A privatizációis elképzelésekben azonban szerepel az, hogy az átala­kulások során az Állami Va­gyonügynökség magához vonja a társaságoktól a ban­ki papírokat. így átmeneti­leg még az is elképzelhető, -hogy az állam közvetlen tu­lajdonosi hányada még .nőni is fog a bankokban. Ez persze korántsem biz­tos, mert az elmúlt év so­rán az ÁVÜ értékesítette néhány kisebb bank nála található részvénycsomagját (ezek között volt például az Ybl Bank). Szintén az Ál­lami Vagyonügynökség ke­zelésében lévő banki rész­vények mennyiségét csök­kenti az az akció, amelyben az ÁVÜ banki részvényeket ajánl fel 1992-'ben kárpótlá­si jegy ellenében történő megvételre. A magyarországi bankok forgalma az elmúlt évben mintegy 30 százalékkal nö­vekedett, összesített forgal­muk elérte a 2116,7 milliárd forintot. Az emelkedés azon­ban elég differenciált volt. Kiemelkedő eredményt ér­tek el a külföldi érdekelt­ségű bankok, amelyeknek átlagosan több mint 80 szá­zalékkal sikerült javítaniuk mérlegfőösszegüket. A bankok és pénzintéze­tek nyereségessége jelentős mértékben, mintegy 42 szá­zalékkal csökkent az 1990. évi nyereséggel összehason­lítva. Ennek oka elsősorban az, hogy a bankok kétes kintlevőségeik egy részét, le­írták, más részükre pedig az új pénzintézeti törvény rendelkezésének értelmében kockázati tartalékot képez­tek. A képzett céltartalékok a hétszeresére nőttek az egy évvel ezelőttinek. 1990 vé­gén az értékűik még osak 7 milliárd forint volt, míg 1991 végén már 48 milliárd forintot 'különítettek el a bankok, kétes kintlevősége­ik kockázatának csökkenté­sére. A mintegy 30 százalé­kos mérlegfőösszeg-növeke- dés mellett a bankok adó­zás és céltartalék-képzés előtti nyeresége 22 százalék­kal haladta meg az előző évit. A bankoknál nyilvántar­tott kétes kintlevőségek az 1990. évinek duplájára nőt­tek és elérték a 87,5 milli­árd forintot. Ez összesített mérlegforgalmukniak 4,1 szá­zaléka. A teljes állományból 68,7 százalékot az öt legna­gyobb bankban tartanak nyilván. A kétes kintlevősé­gek nagyobb része (65,5 mil­liárd forint) gazdálkodó szer­vezetek tartozásaiból, a fenn­maradó rész pedig zömében a vissza nem fizetett újra­kezdési kölcsönökből kelet­kezett. A bankok által a vál­lalkozóknak nyújtott hitelek állománya 1991 végén 20 százalékkal haladta meg az előző évit. Az MNB-ben vi- szon tleszámított áruváltók állományát is figyelembe vé­ve a vállalkozói .szféra tel­jes bankhitel-tartozása 1991. december 31-én 728,4 milli­árd forintot tett ki. össze­vetve ezt azzal, hogy a vál­lalati szférának a kereske­delmi bankoknál és szako­sított pénzintézeteknél elhe­lyezett betétállománya 386,3 milliárd forint volt megál­lapítható, hogy a vállalati szféra nettó bankhitel-tarto­zásainak összege 342,2 mil­liárd forint volt. Eközben a háztartásoknak a bankrendszerre szóló pénz- és értékpapír-megtakarításai 32,3 százalékkal emelked­tek. Leginkább az értékpa­pírok állománya nőtt, még­pedig 98,1 százalékkal és el­érte a 186 milliárd forintot. A devizabetétek 85,2 száza­lékkal gyarapodtak és érté­kük elérte a 132,4 milliárd forintot. A forintbetétek ál­lománya is nőtt, de csak ki­sebb mértékben, 15,8 száza­lékkal és értéke elérte a 302,5 milliárd forintot. (MTI— Press) P. P. A Humán Szolgáltató és Vállalkozást Fejlesztő Betéti Társaság szerényen húzódik meg Miskolcon, a Vörösmar­ty út 28. szám alatt, a tíz­emeletes bérház második emeletén egy háromszobás lakásban. A berendezések — a falon lévő tantermi tábla, a mellette lévő kréta, a magnó és a hosszú asztal köré elhelyezett székek — sejtetik, . nem bérlakásban, tanteremben vagyunk. A betéti társasági vezetőjét. Nagy Lajosnét faggattuk: — Karrina — ha nem ke­ményítene rajta a dupla „r” — egy női keresztnév len­ne. A Karrina mit „takar”? — A társaság neve a stra­tégiai üzletágak egyikére utal. Karrier menedzseléssel foglalkozunk. Már napjaink­ban is, a későbbiekben pe­dig méginkább szüksége lesz mindenkinek arra, hogy ön­magát menedzselni tudja, hogy képességeinek, felké­szültségének megfelelő állást találjon. Mi az egyéni ké­pességek vizsgálatát, fejlesz­tését, s végül az ennek megfelelő állás közös kere­sését „kínáljuk”. — Ügy tudom, egy fél esztendeje „működnek”. Mit végeztek ezalatt ? — Első megbízásunk egy vállalathoz kihelyezett isme­retfelújító szakmai tanfo­lyamra szólt, amely nagyon jól sikerült. Később indít­hattuk a 200 órás intenzív, középfokú nyelvvizsgára fel­készítő angol és német nyelvtanfolyamainkat, első­sorban munkanélküliek szá­mára. Éppen az elmúlt hé­ten tettek sikeres vizsgát hallgatóink közül többen. A legnagyobb érdeklődés­sel kísért tanfolyamunk két­ségtelenül az intenzív felső­fokú külkereskedelmi áru­forgalmi szaktanfolvam, amelyen a 35 hallgató közül 32-en munkanélküliek. A legfiatalabb közöttük 19, a Okos gépek, ügyes kezek nyomán kel éleire a termék Egy-egy munkás egyszerre több tucat gépet tud „kiszolgálni" Egyéves a Tiszatextil Kft­bizonyult A Tiszai Vegyi Kombinát Rt.-ben 1991. július elsejé­vel megalakult a Tiszatex­til Kft. A vegyes vállalatban 50 százalék tulajdonhányad­dal a TVK Rt., és további 50 százalékkal a ciprusi Ibiscus Trading Co. Ltd. van jelen. Arra vállalkoz­tak, hogy polipropilén bázi­son különféle ’körszövött termékeket, síkszöveteket gyártanak és értékesítenek. Az egyéves születésnap al­kalmából arról érdeklőd­tünk a társaság ügyvezető igazgatójánál. Pintér Imré­nél, megvalósultak-e az alapításnál megfogalmazott remények. — A vegyes vállalat a TVK Rt. területén a szőtt- zsák üzemből alakult 5,2 millió törzstőkével. A mű­ködéshez szükséges épüle­teket és gyártóberendezése­ket az alapítótól béreljük. A vegyes vállalat létrehozá­sa beleillett a TVK hosszú távú stratégiájába, s alap- célkitűzés volt, hogy a kom­binát területén i& szakmai jellegű külföldi tőkebevo­nással versenyképes termé­keket állítsunk elő, ami jól értékesíthető külpiacokon is. — Ez sikerült? — Az alapítással 200 mil­lió forint értékű apport ke­rült be Magyarországra, ezen belül Tiszaújváros tér­ségébe. Ez lehetővé teszi e szakterület műszaki fejlődé­sét és további félszáz em­ber folyamatos foglalkozta­tását. — Ha jól értem, növelhe­tő a létszám ... — Igen. A kft.-nek jelen­leg 102 alkalmazottja van, s további 50 munkavállalónak lesz lehetősége, hogy hosz- szú távon egzisztenciát te­remtsen. Ugyanis 1989—90- ben az osztrák Starlinger és a német Windmöller und ÍHölsher cég gyártóberende­zései a jövőben tovább bő­vülnek. Ezek elhelyezésére már épül egy könnyűszer­kezetű üzemcsarnok, ahová ezeket a gépsorokat telepít­jük. 'Beérkezésük 1993. au­gusztus 1-jéig megtörténik. Ezt szerződés garantálja. — Milyen mérleg vonható meg egyéves gazdálkodá­sukról? — Tizenkét hónap alatt termelőberendezéseink elér­ték a 100 százalékos kihasz­nálást. Kettőszázmilliós ter­melési értékünkben 20 mil­lió a nyereségtartalom. Kö­zel 10-féle termékkel va­gyunk jelen a piacon. Szom­bathelytől Debrecenig, Sze­gedtől Miskolcig. A belföldi piacot a konkurrencia elle­nére nemcsak megtartottuk, de bővítettük is, s ehhez nagyban hozzájárult az idei tavaszi BNV, ahol felvonul­tattuk teljes termékpalet­tánkat, s ez nagyban erősí­ti pozícióinkat elsősorban a kiváló minőségű agroszövet, illetve a műanyag konténer­zsákok területén. — Csak a hazai ellátást célozták meg? — Korántsem. A külön­böző méretű szőttzsákok jó minősítést kaptak a TVK­tól, s most már a konténe­rek is állják a sarat. S míg 1991-ben termékeink 70 szá­zaléka helyi, belső felhasz­nálásra került, ez mára 30— 40 százalékra zsugorodott, A kezdeti 5 százalékot kitevő export mára elérte a 10—15 százalékot. A gyártóberen­dezések „csúcson” működte­tése mellé elengedhetetlen, hogy fokozzuk a piackutató munkát, s ebbe az is bele­tartozik, hogy szemléletünk­ben meghatározó, hogy a kis vevő is úr. — Szóval elégedett... — Összességében igen, mert az eredményeket egy jól ös'szekovácsolódott kő zösség érte el. így minden­ki, a gyártómunkástól a kereskedőig egyaránt tud osztozni a sikerekben. De ez nem elég. A világban, s környezetünkben végbeme­nő negatív hatású tenden­ciákat tompítani kell, 'azon­nal alkalmazkodni a válto­zásokhoz. Ezt pedig csak úgy lehet megteremteni, ha közösen gondolkodunk és cselekszünk. Fekete Béla Vállalkozás a vállalkozók segítésére Á hallgatók munkanélküli legidősebb 49 éves. Többsé­gük érettségizett, de jónéhá- nyan diplomával is rendel­keznek. Jelentőstn megnövekedett a külkereskedelmi tevékeny­séget folytató cégek száma, amivel a szakemberképzés nem tartott lépést. Reálisan számolhatunk tehát azzal, hogy ezek a vállalkozások foglalkoztatni tudják a ná­lunk júliusban végző hallga­tókat, s csak rövid ideig eszik már a munkanélküliek keserű kenyerét. — A bizakodás mellett te­hetnek, tesznek-e lépéseket annak érdekében, hogy hall­gatóik mielőbb és mind töb­ben álláshoz jussanak? — Természetesen! Folya­matosan figyeljük a sajtó­ban megjelenő pályázatokat, sok céggel közvetlenül vesz- szük fel a kapcsolatot és élünk a hirdetések adta le­hetőségekkel is. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a tanfolyamon magas óra­számban tanitunk vállalko­zástant. Ez azt jelenti, hogy hallgatóink közül jónéhá- nyan alkalmasak lesznek önálló cég alapítására, mű­ködtetésére. A képesség per­sze csak egy dolog. A fel­tételek megteremtése gyak­ran meghaladja egy ember lehetőségeit. Ä tanfolyamon elsajátított ismeretanyag és szemlélet révén hallgatóink bármilyen típusú cég mun­kájába felkészülten be tud­nak illeszkedni alkalmazott­ként is. — Mi lehet az Önök vál­lalkozásában a siker titka? — Munkánknak három kulcsszereplője van: a szak­emberek, az intézmények és a hallgatók. Az utóbbiak a legfontosabbak! Ök pedig teljesítménycentrikusak. A négy hónapon át tartó in­tenzív kurzus nagyon ke­mény erőpróba a számukra és ők ezt sikeresen élik meg. Amellett, hogy érdeke­sek, életközeliek a tantár­gyak, nagyon jó a csoport- szellem is. Az, hogy az egyes tantárgyakból négyes körüli átlagok születnek, csak jelzésértékű. Ezzel együtt megváltozott hallga­tóink tartása, önbecsülése, újabb célt látnak maguk előtt, bizakodóbbá váltak. — Kik az előadóik? — A legjobb szakembere­ket sikerült megnyernünk a szakmai és a nyelvi tanfo­lyamokhoz is. Valamennyien diplomások, egyetemi, vagy középiskolai tanárok, illetve különböző szervezetekben dolgozó elismert szakembe­rek. — Milyen szervezetekkel állnak kapcsolatban? — Már a cégalapítást megelőzően kerestük azokat a garanciákat, amelyek vál­lalkozásunk számára nem tiszavirág életűséget jelente­nek, hanem jó perspektívát is nyújtanak. Ezért töreked­tünk kiépíteni a kapcsolato­kat a különböző miniszté­riumokkal, közép- és felső­fokú oktatási intézmények­kel. így hallgatóinknak álla­milag elismert szakképesí­tést tudunk adni. A külker profilú tanfolyamokon a Külkereskedelmi Főiskola, a menedzser-asszisztensek szá­mára a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola révén. Ismerve a megye helyze­tét, bekapcsolódtunk a mun­kanélküliek képzésébe. Hall­gatóink többsége a megyei munkaügyi központ anyagi támogatásával vesz részt a szakmai és a nyelvi tanfo­lyamokon. Igyekszünk élni azzal a lehetőséggel, ame­lyet a Regionális Vállalko­zásfejlesztési Központ kínál. A Phare-program keretében ugyanis éppen azok a szol­gáltatások támogathatók, amelyekre — különösen a kezdő vállalkozások esetében — nem jut elegendő pénz: az oktatásra, a szakértői munkára gondolok. — Miként érzi magát Nagy Lajosné, mint vállal­kozó ? — Bizakodó vagyok, bár tudom, egy vállalkozást nem létrehozni a legnehezebb, hanem hosszú távon sikere­sen működtetni. Szeretem a szakmámat. Közel tíz éve foglalkozom — különböző munkahelyeken — felnőtt- oktatással. Tudom, hogy ta­nulni egy életen át kell, s amíg ez így van, addig ránk is szükség van. — Mit tud mondani szol­gáltatásaik árairól? — A jó minőségű munka egyúttal magas árakat is je­lent általában. Az árakat azonban nemcsak ez hatá­rozza meg. Lényeges, hogy mekkora a működési költsé­ge az adott szervezetnek. Mi optimális méretű szerve­zetet működtetünk. Ez teszi lehetővé, hogy áraink ala­csonyak, s mindenkor piac­képesek legyenek. — Milyen további tervek­kel foglalkoznak? — A nyári hónEyDokban folyamatosan indítunk in­tenzív nyelvtanfolyamokat, őszre pedig felkészülünk ar­ra, hogy vállalkozókat is képezzünk. Szeretnénk foly­tatni a munkanélküliek kép­zését, ami alapvetően azon múlik, hogy a munkaügyi központ támogatja-e beis­kolázásukat. A munkanélkü­liek részéről óriási az ér­deklődés, különösen azért, mert a külkeres képzést, idegen nyelv tanulásával is összekötjük. így tizenegy hónap alatt a hallgatók egy új és keresett szakmát ta­nulhatnak, valamint közép­fokú nyelvvizsgát is tehet­nek. A külkereskedelmi pro­filú tanfolyami kínálatunk egyébként jelentősen bővül. Persze, a képzés és a fog­lalkoztatás kérdései szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Dolgozunk az álláskeresés új módszereinek kidolgozásán. Eddigi tapasztalataink meg­erősítenek bennünket abban, hogy szükség van a vállal­kozók kéozésére, valamint a vállalkozások szakértői munkával való támogatásá­ra. Jelenleg várjuk mind­azon cégek, vállalkozók je­lentkezését. amelyek, akik külkereskedelmi szakembe­reket kívánnak alkalmazni. faragó

Next

/
Thumbnails
Contents