Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-17 / 142. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1992. június 17„ szerda A felújított Brunszvik kastély Az 1773-ban barokk, majd 1875-ben angol neogótikus stílusban átépített Brunszvik kastélyt másfél évi munkával felújították. Jelenleg a 70 hektáros parkkal együtt a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont és a felújítás óta a kápolnájában kisebb hangversenyeket, míg a csóna- kázó-tó szigetén a már hagyományos Beethoven-hangversenyeket rendezik meg rendszeresen (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd) Miért hellózunk? Ki találta fel a teléfont? Jóllehet, a vita lezártnak tekinthető — akkor is, ha némely, a nemzeti büszkeségtől ihletett tankönyvíró több országban is hazabeszélt — most megint van telefonvita. És nem is akármilyen. Az Egyesült Államokban akörül csapnak fel a szenvedélyek, hogy ki mondta először a bűvös szót: Hello? A vita kimenetele korántsem tekinthető nemzeti ügynek, hiszen a téma, a kulcsszó, minden nyelvben megtalálható. Anélkül, hogy ismernénk, ki hal- lózott először és miért. A New York-i Brooklyn College görög—latin szakos professzora azt állítja, hogy megoldotta a rejtélyt. Koe- nisberg tanár úr szerint a vitatott szó tulajdonképpen ugyanúgy Edison fantáziájának a szellemi terméke, mint a nagyon is gyakorlatias villanyégő és a fonográf. A bizonyíték: a tanár úr az „AT és T” telefontársaság archívumában talált egy 1877 augusztusában keltezett levelet, amelyben a feltaláló a következőket írta: „Ahhoz, hogy a másik fél megérthesse, hogy valaki beszél, elég, ha csak annyit kiált a készülékbe, hogy hello”. Ez a szócska pedig nem más, mint az ősrégi vadászkiáltás egyéni módon alakított változata. Számítógép tisztítja meg a múltat A filmvásznon, különösen az akció-, vagy a sci-fi-fil- mekben látott lélegzetelállító jelenetek elkészítése egy vagyonba kerül. Minden idők legköltségesebb filmje, a Terminator II., például 100 millió dollárt emésztett fel (hogy mennyit hozott a konyhára, még nem tudni). A jövőben ezek a horribilis költségek lényegesen csökkenthetők lesznek, ha alkalmazni fogják egy angol cég számítógépét. Az általa irányított videorendszer képrészletek tömegének a tárolására képes, és a számítógépkezelő elektronikus tollal képes rajtuk bármiféle változtatást végrehajtani. Ez önmagában nem új, hiszen sok tévétrükk, elsősorban a klipek és a reklámok már évek óta így készülnek. Filmen mindez sokkal nehezebb, időigényesebb és drágább művelet. Most a filmkészítést is számítógépesítik, amelynek során a filmet digitális elektronikus képsorozatokra bontják. Minden képkocka kétezer sorból, mindegyik sor 2900 képpontocskából áll. Ez messze a legjobb felbontású kép, amit eddig sikerült előállítani. A munka során a számítógép például képes eltüntetni egy mai környezetben felvett, de régi környezetben játszódó jelenetsorból a tévéantennákat, a villanyvezetéket, utat lehet „építeni” egy folyó fölé, felhőket lehet „berajzolni”, mozgatni, stb. S mindez a gépiesség látszata nélkül, tökéletesen élethűen egy átlagon felüli memóriájú számítógép segítségével. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsm Ausztria : A keleti hatáinyitás következményei Van aki nem győz félni tőle, van aki áldásait emlegeti. Egy bizonyos: osztrák ipariig, gazdasági körökben szűnni nem akaró vita folyik arról, vajon a kelleti határ megnyitása rossz, avagy jó-e Ausztria gazdasága számára. Az aggályok gyakrabban hangzanak el, s nem túl változatosak. Főként arra vonatkoznak, hogyan szipkáz- zák el az olcsóbb munkaerőt) kínáló szomszédós keleti országok az ipart Ausztriától, avagy polgáraik az állást a honi munkaerőtől. A legfrissebb tanulmány — megszámlálhatatlanul sok jelenik meg ilyen — azt taglalja, hogy Dél-Kelet-Ausztria, tönkremegy, mert még az itteniek számára sem hozta meg a szomszédság oly örvendetesnek hitt politikai- gazdasági változása a remélt előnyt. A határmenti osztrák üzemék egyszerűen átteszik székhelyüket Magyarországra, Csehországba, Szlovákiába, sőt a kicsit távolabbi Lengyelországba —, olvasható a tanulmányban. A következtetés: intézményes támogatást kell kiépíteni ezeknek a vidékeknek, amelyeknek: ráadásul közelíteniük kell az Európaií Közösség normáihoz. Bécs számára egyesek szédületes jövőt jósolnak, mások viszont úgy vélik, hogy peremre szorult, mert a keleti nyitás révén elvesztette korábbi jelentőségét: a a nyugati cégek közbeiktatása nélkül is kapcsolatot találnak az egykori szocialista országokkal, emellett az ott működő nyugati tőkés okkal 'aktívabb az osztráknál. Hiába működik már megannyi osztrák—magyar vegyes vállalat, ha egyszer forgalmuk kicsiny. Ráadásul a kalet-osztrák beruházási részvétel a határon túl kisebb, mint akár a bécsi, akár a nyugat-ausztriai cégeké. Akik a kelet-európaii konkurenciától tartanak, azok mindig említik a legveszélyeztetettebb iparágakat, Elsősorban az osztrák textilipart. Emlegetik a konkrét példákat: a Waldviertelben jelenleg működő két textilüzem 430 varrónőjéből 1996- ig legfeljebb a fele dolgozik majd régi helyén. Burgenland délit részéből egy német textilcég két leányvállalata települt át az idén tavasz- szal Lengyelországba — 225 varrónő került az utcára. Egy másik cég megszűnt, s a munkát ezentúl bérmunkában magyar varrónők végzik. A bőrfeldolgozóipar ds csatlakozhat a példákhoz: a gra- zü NIC-gyár cipőfelsőrészeit ezentúl ugyancsak Magyar- országon állítják elő — s ezj nem számít ritkaságnak: az elmúlt évben öt osztrák cipőgyár ezer munkahelyet számolt fel, s tette át a termelést Kelet-Európába. S mivel érvelnek azok, akik éppen ellenkezőleg, gazdasági csodát jósolnak? Adatokkal bizonyítják, hogy összességében eddig nem következett be a munkahelyek számszerű csökkenése. Sőt: 1990-ben és ’91-ben nőtt aa ausztriai foglalkoztatottság — 2,3 százalékkal, Burgenlandiján pedig 2,6, illetve 2,9 százalékkal. Nem kisebb tekintély, mint az osztrák gyáriparosok országos szövetségének főtitkára, Franz Ceska mondja, hogy ha a keleti nyitás nyomán szükségessé is válik bizonyos struktúraváltoztatás, de ez éppen hogy nem rossz. S hozzáteszi. Fantasztikus piaci lehetőségek nyíltak Ausztria számára. No igen, élni kell velük. Statisztika persze mindenre van. Ezi utóbbi elmélet hívei azt szeretik idézni, hány multicég költözött aq elmúlt két évben Bécsbe, hogy innen, egyetlen főhadiszállásról irányítsa kelet- európai forgalmát. Például a Coca-cola, amely Essenből költözött át Bécsbe. S innen nemcsak a közvetlen közeli országokkal kereskedik, hanem például Albániával, Törökországgal. S ami igazán váratlan fordulat: Svájc is ehhez a központhoz tartozik. A Wirtschaftswoche című gazdasági folyóirat táblázatokat is felvonultat valamennyi érv alátámasztására. Az egyikből kitűnik, hogy míg Ausztriában a bérszínvonal átlagia 2276 dollár (Németországban 2461 dollár), addig a legmagasabbnak számító magyarországi bér 191 dollár — Oroszországban 20, Csehszlovákiában 108,9. Hét csoda, ha a cégek szívesebben fizetnek ennyit a munkásoknak. De ott van mindjárt egy másik színes tabella, s ebből kiderül: a keleteurópai osztrák cégek bevétele például Magyarországon a két évvel ezelőtti 8,6 milliárd schillingről tavaly 14,5 miliiárdra nőtt. Nem mintha a két adat nem függne szorosan össze, de ez a gyarapodás mégis a Kelet melletti érveket erősíti. Szászi Júlia Bécs •« Rátaláltam, biztos úr...? Mit gondolnak olvasóink, mi minden található félreeső helyen, a bokrok között, a bozótosban, a szeméttelepen, vagy éppen a gyárkerítés mellett? Eláruljuk: a kiskutya farkától az értékes rézkábelen keresztül az arany nyakláncig mérhetetlenül széles a talált tárgyak listája. Hogy ez hihetetlen, s az olvasó nemhogy aranyláncot, de még egy árva petákot nem talált volna a Szinva-parton? Igazuk van, mert az ezresekre rúgó értékeket általában a tol- vajlással, zsiványsággal, betöréssel gyanúsítható polgártársaink „lelik” nagy-nagy szerencsével a tett színhelyén. Példának rögtön itt van egy miskolci asszony esete, aki (mint elmondta és most is vallja) egy arany nyakláncra bukkant Miskolcon, a Búza téri Volán autóbusz-pályaudvarán. A gyanúsítottat a helyszínen egy rendőrjárőr igazoltatta, majd előállították, s megtalálták nála a láncot. Rátaláltam, biztos úr — állította a „szerencsés” asszony. A bajok csak ott kezdődnek, hogy az igazoltatás előtt röviddel a buszpályaudvaron. Sz. Józsefné szirmabesenyői lakost megtámadták, megverték és nyakából kitépték az ara nyláncot. Mit tesz isten, a támadó kifejezett hasonlatosságot mutatott az egyébként már őrizetbe vett nővel. I Ettől már csak az az eset cifrább, amely szintén június 14-én történt, a sanyarú sorsú Diósgyőri Gépgyár közelében. A gyár rendészei arra lettek figyelmesek, hogy két alak nagy buzgalommal húz egy talicskát, amelyen nyolc j darab, egyenként tizenöt kilogrammos rézhuzalköteget szállítottak. A talyigahúzók égre-földre esküdözve állították: a rezet ők bizony úgy találták, s népgazdaság szá- ; mára megmentették. Időközben értesítették a miskolci rendőröket, akik nem I sokat teketóriáztak, szintén előállították és ugyancsak őri- i zetbe vették az egyébként igen tekintélyes summára, kétszázezer forintra rúgó „rézlelet" birtokosait. A legkeve- | sebb, amit a gyanúsítottaknak elmondtak a yardon: ne hamukáljanak, mert ők, azaz a zsaruk nem most jöttek a ; hathúszassal. Hamarabb végeznek, ha beismerik, hogy a j rézhuzalt lopták, s ha nem buknak meg, már a zsebüket dagasztaná a hulladékátvevőtől kapott pénz. A rendőrök ugyanis sűrű tapasztalatokkal bírnak a „talált tárgyak” valódi históriáját illetően. (udvardy) Még neom tudni, hogy az elkövetkező négy esztendőben, 'ki lesz a lakója a washingtoni Fehér Háznak. Marad a mostani bérlő, vagy új nevet ikeül megtanulnia a világnak? Az mór bizonyos, hogy az amerikai elnökválasztási kampány költségei minden korábbi rekordot megdöntenék. De iháit mennyi is a belépődíj, éisi hogyan jutnak hozzá a jelöltek? Amerikali számítások szerint a január 1-jétől november 3-i'g tartó 300 napos kampány két talpon maradit versenyzője — egy republikánus és egy demokrata párti jelölt — fejenként és naponként több mint negyedmillió dollárt költ a kampányra. John Kennedy imimdössze 3 millió dollár kampány- köiltséggel elnök lehetett 1960-ban, Dukakis legutóbb 110 millió „elherdálásával” sem lehetett a Fehér Ház lakója. Hivatalosan közölt adatok szerint a hat legjelentősebb jelölt választási alaptőkéje, a kampány kezdetekor a 'következő volt: Bush 10 millió 356 ezer, Clinton 2 millió 56 ezer, Buchanan 1 millió 24 ezer, Kerrey 669 ezer, Tsongas 402 ezer, Brown, 250 ezer. Ez természetesen nem elég. S hogy honnan van a pénz, azt egy történet jelzi. Hubert Humprey szenátor, azj 1972-es választási kampány kezdetekor öt óra hosszan teázott egy hetven fölötti, ám dúsgazdag hölggyel. A villát erőltetett mosollyal, pokoli fejgörccsel és egy csekkel hagyta el. A hölgy arany tollal csak annyit írt a bankjának, hogy 500 ezer dollár. A szien-átor szédeQeg- ve közeledett a várakozó autójához, és amikor becsapta maga mögött az ajtót. az ülésbe rosfcadta-n átadta a csekket, csak enmyliit mondott „pénzügyminiszterének” : — Istenem, micsoda piszkos munka volt! Ügy érzem magam, mintha kurva lennék. — Nem, dehogy — szólít a pénztáros —, ite már kurva vagy, Hűbérit. Jelcin időt nyer Selejtzokniból bikini Űjabb isalklkhúzással lepte meg a világot az Amerikába látogató Borisz Jelcin: a imár-imár leköszönim kényszerülő Jegor Gajdért ibíata meg a kabinet vezetésével. Egyelőre :nam tudni, hogy meddig tart a megbízás, a ihivataffias 'kinevezés ugyanis még várat magára. Annyii azonban bizonyosnak látszik: az időzítés és maga a megbízás újabb kísérlet arra, hogy az elnök fennmaradjon a konzervatív ellenzék és a radikális reformerek közötti keskeny pallón. Giajdart ,az elmúlt hánaipbain gyakran temették. Az energiaihordozóik árának emelése után pedig alig egy-lkét hetet ,adtak neki. Erre Utalt, hogy a népképviselői (kongresszust követően 'kibuktak ímellőle legközelebbi munkatársai .(Burbuilisz, Sah- iraj, SOhiiro), s jobbára egymaga harcolt, igazi buldog módijára, a kabinetibe beszivárgott keményvonalasokkal. Érdemeként 'könyvelhető el) azonban, — a bitéit beígért Nyugat iis ezt tantála a legfontosabbnak —:, hogy Sikerült megalkudnia a Nemzetközi Valutaalappá1!, s beterjesztette az ellső, persze, jókora hiányosságokkal telli. válságprogramiját. A kártyáikat kezében itartó Jelcint majdnem elvitte a feltörekvő katonai-ipari 'komplexum, illetve a kíméletesebb haladást szorgalmazó agrárszektor vezetőinék nyomása. Mindkét csoportosulás erős pozíciókat szerzett a kormányban, a miniszterelnök-helyettesi posztokon. Jelein most ezt a fölényt igyekszik .ellensúlyozni Gaj- dar ismételt „ifatfedézésével”. Időtnyerósre játszik az elnök — vélik ■egyre többen Moszkvában. Álltaién os azonban az az .álláspont is, hogy egyelőre még nincs kellően "tudatában aminák, hogy ha- 'sonló isors vár rá, imimt Gorbacsovra, ha nem hagy fel a ;mimdkét irányból érkező igények fdlyamiaitos 'kielégítésével. Túl nagy most a kockázat, iQraszonszág felbomilásia ugyanis lavinát indíthat el, is ékkor már nem lesz mentsvár egy újabb államközös- ség, mint tavaly decemberiben volt. Mester Nándor Moszikva Van, aki az Always, van aki a Silhouette betétet „fedezte fel”, de mi ez ahhoz képest, amit a novgorodiak csinálnak! ö|k ugyanis „felfedezték”, hogyan lehet „extra-'biikinit” csinálni selejtes zokniból. A jövő Ikötszövőipari szakembereit képző 54. számú szakmunkásképző növendékei HA EGY TISZTVISELŐ AZT MONDJA, HOGY: „Tanulmányozzuk az ügyet” „Az aktát továbbítottuk" „Elvileg egyetértek” „Most tárgyalják az ügyet” „A lehető leggyorsabban tájékoztatom” „Továbbítottuk a főhatósághoz” „Az ön számára legkedvezőbb módon kívánunk dönteni" „Küidje be a lehető legteljesebb anyagot, és csatolja a dokumentációt" alaposabban-! iszemügyre vették a közeli gyáriból .kapott zokimselejtat, és efldömtöt- ték, .hogy ebben a myersanyagiin séges 'időben -miiinden oénnaszálért Ikér. Addig téker- igetíték-ifongaitták a kidobásra szánt fuszek- -'litet, -míg megszületett a szuper-bikini. EZT ÜGY KELL ÉRTENI, HOGY:- Fogalmam sincs, miről van szó- Én már hallani sem akarok róla- Nem ismerem, nem is érdekel- Fogalmam sincs, hol lehet- Az isten szerelmére, ássa elő valahonnan azt a rohadt aktát- Egy másik emeleten hever- Maga tudja, mit kell tenni? Nekünk halvány gőzünk sincs!- Az aktáját elveszítettük. Ha akar valamit, küldjön egy másikat. . (A bürokrácia nyelve olykor nehezen érthető. A Washington Post amerikaiaknak ké■: szitett szófejtő szótára talán a magyar olvasót is eligazítja.)