Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-09 / 135. szám
XLVIH. évfolyam, 135. szám 1992. június 9. Kedd Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Á hitelezők kezére juthat a vállalat Harmadszor sem kelt el a Digép A kábelgépekből több mint tízezer a volt Szovjetunió gyáraiban működik. A térség további gépekre, alkatrészekre lenne vevő ... „Nincs szükség új kormány- programra” Vállalható-e a gazdaság mesterséges élénkítésének; kockázata, vagy csak & hosszan tartó szerves fejlődés hozhatja meg a várt sikert? Takácsy Gyula szerint a kormány akkor dönt helyesen, ha az utóbbi utat választja, míg Szűcs István lehetségesnek tartja az élénkítést is. A két demokrata fórumos képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke és titkára egy hétfői háttérbeszélgetésen fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét. Mindketten állították: -véleményük között nincs akkora eltérés, mint ahogyan azt első hallásra gondolhatják az elemzők, és semmilyen kalandor-politikát nem támogatnak. Szabó Tamás, tárca nélküli miniszter munkacsoportjának anyagát néhány nappal ezelőtt hozták nyilvánosságra. A gazdaság jövőjével kapcsolatos, még nem teljesen letisztult elképzeléseket tartalmazó dokumentumban sokak szerint a mesterséges élénkítés alaptéziseit fogalmazták meg. Az élénkítést kezdettől fogva ellenző Kupa Mihály ismét nehéz helyzetbe kerülhet tehát a kormányon belül. Ugyanakkor nyilatkozataiból az is kiderül, hogy néhány héttel ezelőtt igencsak jól megértették egymást a demokrata fórum frakciójának tagjaival akkor, amikor Balatonkenesén éppen e kérdésekről esett szó. Ezért kulcskérdésnek tűnik: megosztják e vélel ménykülönbségek a legerősebb kormánypárt frakcióját ebben az ügyben? Direkt növekedés és éles gazdasági váltás, vagy lassabban történő szerves élénkülés? Takácsy Gyula szerint az előbbire ma nincs lehetőség hazánkban, annál is kevésbé, mert a gazdaság élénkítése elképzelhetetlen megfelelő gazdasági intézményrendszer nélkül. „A Kupa-program többek között éppen ennek a létrehozását tűzte ki célul, már csak ezért sincs szükség új kormányprogramra” — szögezte le kérdésünkre válaszolva Takácsy Gyula. A pénzügyi (Folytatás a 2. oldalon) A mostanság hangos diósgyőri kohászat — itt újabban mindig történik valami - félárnyékában meglehetősen csendben húzza meg magát a Diósgyőri Gépgyár. Pedig hát a cég idestova több, mint másfél esztendeje felszámolás alatt áll, emberek százait bocsátották el, küldték idő előtt nyugdíjba, és itt először fordulhat elő az, ami Magyarországon még nem történt meg. A Digép ugyanis nagy valószínűséggel hitelezői kezére jut. A gépgyár — nagyon profánul fogalmazva — 1990ben ment tönkre. Felszámolása — amelyet a szanáló szervezet, illetve annak jogutódja, a Reorg Rt. végez — az év november 28-án kezdődött, a céget szőröstül- bőröstül eladásra hirdették meg, hogy a befolyandó pénzből elégítsék ki a hitelezőket. A több, mint félezer hitelezőt, a maguk 4 milliárd forintjával. Szóval, meghirdették a céget egyszer, kétszer és néhány hónappal ezelőtt harmadszor is. A jelszó: ki ad többet érte. Egyáltalán: ki ad valamit is érte? Nos, érdeklődők akadtak, de potenciális befektető egyetlen egy sem. Sem először, sem másodszor, sem pedig most, harmadszor. A pályázati borítékok bontását a múlt héten tartották. — Kézzel fogható eredmény most sincs — mondotta az Észak-Magyarország érdeklődésére Molnár István, a szanáló szervezet helyi megbízottja, a gyár első számú vezetője. — Tizenegy pályázat érkezett, százmillió forintos nagyságrendben. Az 5,6 milliárd forintos Digép- vagyonhoz ez elenyésző. Gyártóberendezést, üzemcsarnokot senki sem akart magáénak, kisebb ingatlanok, üdülők érdekelték a jelentkezőket. így — bár a tárgyalások tovább tartanak — nagy valószínűséggel mondható: 1992. november 28-án hitelezői kezére jut a Digép. Negyedszeri pályázati kiírás ugyanis már nem várható; s ha a felszámoló bíró kimondja: a felszámolás két éve alatt az eljárás sikertelennek bizonyult, akkor ez a lépés következik be. Egyébiránt ha ez megtörténik, akkor vélhetően a hitelezőknek is az lesz a szándékuk, hogy tovább működtessék a gyárat. Lakat alatt lévő termelőüzem senkinek sem jó. A gépgyár vezetésének elhatározása — bízva abban, hogy a hitelezők egyetértését is bírják — az, hogy a későbbiekben közös vállalkozásokként működtessék a gyár egyes részeit. Ha vevő nincs is a cégre, de piacot, gyártási technológiát hozó érdeklődő annál több. A Digép különben a felszámolás kezdete óta folyamatosan termel, bár nem naprakészen, de folyamatosan egyenlíti ki számláit, és azóta folyamatosan apad a létszáma. Jelenleg három és fél ezren dolgoznak a patinás vállalatnál, év végére a létszám valószínűleg háromezerben állapodik meg. Munkájuk van, erre az évre ezidáig 2,5 milliárd forintos rendeléssel bírnak, és ha beüt a hagyományos, speciális termékek piacán is a várva várt nagyüzlet, már nem lehet nagy baj. A cél itt és most a gépipart is sújtó gazdasági krízis túlélése .. . I. S. az SZDSZ országos tanácsának elnökével a lászlótanyai üdülőben találkoztunk. Mikor megtaláltam, már nyilatkozott egy kollégának, de megnyugtatott, még nem maradtam le semmiről és hellyel kínált. Most pedig következzen mintegy mono- üógszerűen Tamás Gáspár Miklós véleménye a címben jelzettekről: — Egyszerűen érthetetlennek és értelmetlennek tartom a sajtó körüli vitákat, azt, hogy a kormány irányítása alá kívánja vonni a köz- szolgálati médiákat. Természetesen lehet méricskélni, hogy a televízió műsoraiból mennyi kormánypárti, mennyi az ellenzéki, menynyi a semleges, de ebbe a rendszerbe a politikusoknak nem szabad belenyúlni. A közvélemény mindig elhajlik valamilyen irányban, lásd az előző választásokat és a mostani közhangulatot. Értem én az archaikus, premodem politikusok félelmét.. Hát akkor tessék, a „demokrácia és az alkotmányosság” szellemében változtassák meg az alkotmányt, állítsanak fel cenzúrahivatalokat. Ebben a kérdésben másodlagosnak tartom a finanszírozás kérdését. Egy modern .íogállam alapvető feltétele, hogy a sajtó szabad legyen. A költségvetés nem a kormány saját kis háztartása! Véleményem szerint az a legjobb, ha a tévé és a rádió, pártérdekektől függetlenül a közvélemény minél szélesebb, teljesebb informálását szolgálja. Hogy mi az újságírók véleménye egy kérdésről, az adottság, hozzáállás kérdése. Tessék foglalkozni inkább a létkérdésekkel, a gazdaság helyzetével, a szociálpolitika kérdéseivel, ha valakinek pedig valamilyen problémája van, ragadjon tollat és írja meg! Ami pedig a gazdaságpolitikát illeti, úgy néz ki a helyzet, mintha a szekeret fogták volna a ló elé. Meghirdeti a kormány a szabad versenyt, Magyarország megjelenik a nemzetközi piacon, mint kapitalista ország ipari védőjogok nélkül, itthon pedig nyoma sincs a szabad versenynek. Magyar- ország helyzete a nemzetközi piacon tele van anomáliákkal. Szabad versenynek kitenni egy olyan országot, amelynek még konvertibilis valutája sincs ... Ha ilyen szinten vagyunk a nemzetközi piacon, akkor el lehet képzelni a hazai válságágazatok helyzetét. A képlet egyszerű, ha valami nem akar működni, szüntessük meg! A kormánynak mérlegelnie kellene, hiszen ez nemcsak gazdaságpolitikai, de szociálpolitikai és (Folytatás a 2. oldalon) Alkotmányellenes a rádió és a televízió kormányfelügyelete Az Alkotmánybíróság hétfőn délelőtt határozatban mondta ki, hogy alkotmányellenes az az 1974-es kormányhatározat, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. Az alkotmányellenes rendelkezés megsemmisítésének időpontja tekintetében az Alkotmánybiróság az eljárást 1992. november 30-áig felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés elmulasztotta azt az alkotmányban meghatározott feladatát, hogy a közszolgálati rádió és televízió felügyeletéről, továbbá a kereskedelmi rádió és tévé engedélyezéséről, a rádióval és a televízióval kapcsolatos tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról törvényt, vagy törvényeket alkosson. Az Alkotmánybiróság felhívta az Országgyűlést, hogy ezeket a törvényeket 1992. november 30-áig alkossa meg. (MTI) „A ló elé fogták a szekeret” TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS A MÉDIÁRÓL, A PIACGAZDASÁGRÓL, A VÁLSÁGHELYZETRŐL Tamás Gáspár Miklóssal, totÉnybirósági határozat Jogállamban az államszervezet demokratikus működésének jogi garanciái vannak, amelyek személyre tekintet nélkül működőképesek, azaz az alkotmányosságnak nem személyi biztosítékai vannak. Ha egy kinevezés kapcsán kiderül, hogy a jogi szabályozás hiányos, a jogi garanciák nem elegendők, akkor a jogi szabályozást kell működőképessé tenni, a kinevezés nem használható fel ennek pótlására. Egyebek közt ezt állapítja meg az Alkotmánybíróság határozata a miniszterelnök indítványával kapcsolatban. Antall József a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörének témájában fordult alkotmányértelmezésért a testülethez. (Folytatás a 2. oldalon) wmmmaKsmums&m Két esztendővel ezelőtt, éppen pünkösd napján helyezték ef Miskolcon, az Avason a görög és a római katolikus egyházak Összefogásával épülő templom alapkövét. Mint felvételeinken is látszik, tető fedi már az építményt, belső és külső munkálatokat végeznek az építők. Most az első lépcsőben a templom és a két plébániaépület készül el. A felszentelésre szeptember 27-én, vasárnap délután kerül sor. Az eddig elvégzett munkálatokért mintegy 40 millió forintot fizetnek ki az egyházak. Szeptember 27-én szeretnék elhelyezni a majdani római katolikus gimnázium alapkövét is. Fotó: lactó József Katolikus templom épül az Avason
