Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. június 9., leedd “ „A ló elé fogták a szekeret” Megnyílt a 4 X Diszkontáruház Árubőség a hatalmas eladótérben. Házat — hazát Még egyszer az alapítványról a. II* (Folytatás az 1. oldalról) geopolitikai kérdés is. Adott esetben egy tollvonással ez­reket 'taszíthatnak a kétség- beesésbe. A Diósgyőrben élők sem hiszem, hogy pusz­ta szórakozásból élnek ott, ahol élnek, és nem vonják meg a vállukat, hogy na, is­tenem, hát akkor odábbköl- tözünk egy várossal. Az ilyen kérdésekben részle­tenként, pragmatikusan kel­lene eljárni, de azt, hogy egy alapvetően rossz gazdaság- politikában mi a jó lépés, csak egy mágus tudná meg­jósolni. Egyébiránt ajánlom: az ellenzék gazdaságpolitikai koncepcióját a kormány fi­gyelmébe. Hozzáférhető bár­ki számára. — Tudomásul kell venni, hogy a nyugat egyként ke­zeli a kelet-európai régiót. Közben tessék megnézni: Csehszlovákiában és Romá­niában egy újraelosztási rendszer valósult meg, Ma­gyarországon pedig privati­záció címszó alatt is tulaj­donképpen újraállamosítás folyik, a volt szocialista ál­lamok is egyszerűen inkom­patibilisek egymással... — A nyugatiakkal egy baj van, nem ismerik a direkt hazugság intézményét. Addig kapitalista országként kezel­nek minket, amíg mi ezt je­lentjük ki magunkról, pedig odakint is tudják, hogy ez nem igaz. Ha 'tőlem megkér­dezné egy nyugati politikus, hogy milyen problémát okoz önöknek a kapitalizmus, ak­kor csak azt tudnám felelni, hogy semmilyet, mert nincs! Egy dologért tisztelem a kormányt. Az MDF válasz­tási programjában megígér­te, nem fognak kapitalista átalakításokat végrehajtani. Nem is teszik. Ne tessenek tehát elégedetlenkedni, a kormány, az MDF csak a programját valósítja meg ... — Azt is nagy bajnok tar­tom, hogy várjuk, mintegy megmentőként a nyugati tő­keinvesztíciókat. Minden tő­keinjekció, kölcsön, hitel csak fellélegzést okoz, ami csak a reformok elodázását jelenti. Hiszem és vallom, ilyen esetekben a válság nem árt, hiszen rákénysze­ríti a kormányt a változta­tásokra, a reformok minél előbbi végrehajtására. A köztársasági megbízotti hivatalok felállítása vélemé­nyem szerint nem más, mint puccs. A kormány egyetlen rendelettel megváltoztatta az ország közigazgatási rendsze­rét, a köztársasági megbí­zotti hivatalok életre kelté­sével kis regionális kormá­nyokat hozott létre, amelyek egyesítik a volt megyei ta­nács vb és a megyei párt vb intézményét. Ez is azt jelzi, mines igazán tekintélye ha­zánkban az alkotmánynak, az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy dobálóznak a hátuk mögött az alkot­mány rendelkezéseivel. Ezt rendkívüli súlyú kérdésnek tartom, hiszen az állampol­gárok többségének nincs ar­ról tudomása, hogy a köz- társasági megbízotti hivata­lok létrejötte nem jelent mást, mint hogy a kormány a hátsó ajtón suttyomban visszahozta a régi rendszer­ben létezett igazgatási rend­szert. Bánhegyi Gábor Az utóbbi időben gombai­mód elszaporodtak a disz­kontáruházak. Legtöbbjük azonban csak nevében vise­li a diszkont jelleget, köze Sincs az igazi, nyugati érte­lemben vett diszkontáruház­hoz. Négy cég — a SeM Kér Kft., a Gála Kereskedelmi Kft., a Miviker Kft. és a Corso Cipőkereskedelmi Vál­lalat — most azért fogott össze, hogy „4 X Diszkont-! áruház” néven megalapítsa! egy szerveződő áruházlánc első diszkont kereskedelmi egységét Sashalmi László iá SeM Kér Kft., Szabó Endre a Miviker Kft. nevében mond­ta el, mit szeretnének a Szentpéteri kapu 80. szám alatt nyílt áruházukban megvalósítani az élelmiszer, a ruházati, a cipő és a ve­gyesiparcikk osztályok 10 millió forintos áruházi és. több, mint 100 millió forin­tos raktári árukészlete segít­ségével. Vialódi diszkont­árusítást — mondták. Nos, ha tudnak minden héten va­lamelyik osztály árucikkeid­ből a ma ismert „diszkont” áraik alatt is kínálni, ahogy azt ígérték, minden bizony­nyal kimennek majd a ve­vők a 14-es, 24-es, 12-es, 8-as, buszok végállomásához. De ha egy árudikket a belvá­rosban is megvásárolhatnak ugyanolyan áron mint nálulk, nem biztos .. . A társaság minden esetre hetente meglepetést ígér a vevőknek. De hogy ez mi, majd ott látják meg: a ve­vők ... (Ny. I. — L. J.) A közelmúltban — június 1-jén — jelent meg lapunk­ban Alapítvány a lakásépítés szolgálatában címmel egy interjú. A hazánkban, s a szűkebb pátriánkban ma még kevéssé ismert alapít­vány lehetőségeit tárta az olvasók elé Demeter Ildikó, a Házat — Hazát Alapítvány észak-magyarországi terület­felelőse. Közérdeklődésre tart szá­mot a humánus célú, a csa­ládok számára kedvező fel­tételekkel a lakásépítést se­gítő alapítvány, s az építési program. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt napokban számos érdeklődő kért (volna) továb­Michalovcében rendezik meg Észak-Magyarország és Kelet-Szlovákia Regionális Gazdaisági és Kereskedelem­fejlesztési Találkozóját. A háromnapos tanácskozás szerdán 11 órákor sajtótájé­koztatóval kezdődik. A hi­vatalos megnyitó délben lesz, amikor dr. Gyulai Gá­bor köztársasági megbízott „A regionális együttműködés 'távlati lehetőséged magyar szemmel”, Martin Pado, a bi tájékoztatást, információt szerkesztőségünkben. Nos, úgy tudunk segítséget nyújtani, hogy megadjuk az alapítvány területi irodájá­nak címét. Bővebb felvilágo­sítást tehát mind a családok, mind az építési programba bekapcsolódni szándékozó önkormányzatok, beruházók, kivitelezők, s az esetleg szponzorálást vállaló cégek képviselői az alábbi címen kaphatnak: Kazuár Holding Kft., Demeter Ildikó ügyve­zető igazgató (a Házat—Hazát Alapítvány területfelelőse), Sajószentpéter, Május 1. út 27. 3770. (Telefon-telefax: 48/ 31-315.) Michalovcei Járási Hivatal elnöke „A regionális együtt­működés jelene és jövője” címmel tart előadást. A délután kezdődő szak­mai előadások sorát dr. Orosz Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Köztársasági Megbízotti Hi­vatal vezetője nyitja meg. Ezt követően szlovák részről a közös vállalat létrehozásá­ról!, a vállalkozási együttmű­ködés lehetőségeiről, a fize­tési kapcsolatokról hangza­nak el előadások. A magyar résztvevőik a külföldi része­Kelet-Szlovákia és Észak-Magyarország között A regionális együttműködésért „Nincs szükség új kormányprogramra ” Alkotmánybírósági határozat sedésű vegyes, vállalatok ala­pításának feltételrendszeré­ről, a magyar—szlovák gaz­dasági együttműködésről, a külföldi tőkerészesedésű ve­gyes vállalatok állapításával kapcsolatos s záb ály oz őr en d- szerről beszélnek. (Folytatás az 1. oldalról) tárca vezetőjének nevével fémjelzett program ugyan­akkor több ponton elmarad az eredeti ütemtervtől, ezért némileg aktualizálni kell. A gazdasági bizottság elnöke nem lát túlságosan nagy kü­lönbséget a Kupa-program és a Szabó Tamás által jegyzet elképzelések között. A Szabó-féle anyag nem a mesterséges élénkítés mel­lett szól, csupán azt vizsgál­ja, van-e esélye a magyar gazdaságnak az élénkülésre. „Nem arról van szó, hogy pénzt kell pumpálni a gaz­daságba és a forintokat az kapja meg, aki eddig is rossz struktúrában termelt. Sokkal inkább egy közös munka első lépéseinek le­hetünk tanúi” — állítja Ta- kácsy Gyula. Véleménye szerint egyáltalán nem baj, hogy a gazdaság jövőjével kapcsolatban más stratégiák is napvilágot látnak, de nem lenne, helyes, ha például külső forrásokra támaszkod­va — ezzel újabb eladóso­dási hullámot verve — in­dulna meg a mesterséges élénkítés. A képviselő sze­rint ma csak két módon szabad elősegíteni az élén­külést: az infrastruktúra, il­letve a felsőoktatás fejlesz­tésén keresztül. Ehhez kell igénybe venni a külső és belső forrásokat, s ezt a koncessziós törvények a pi­acgazdasággal konform mó­don teszik lehetővé. „Gondolkodásunkban nincs lényeges eltérés, de bizo­nyos pontokat másképpen látunk” — szögezi le Szűcs István. A képviselő úgy vé­li, a Kupa-program nem tízparancsolat, ezért a gyor­san változó világhoz kell igazítani. Véleménye ugyan­akkor ellentmondásosnak tűnik, mert Szűcs István határozottan állítja: „élén­kítésre lenne szükség!” A kormány nem vonulhat ki teljesen a gazdaságból, és Szűcs István szerint többen is vannak, akik nem he­lyeslik azt, ahogyan ma tör­ténik a gazdaság irányítása. Piaci viszonyok híján nem szabad magára hagyni a gazdaságot. „Ezért a kor­mánynak és az illetékes tárcáknak igazgatási lépése­ken keresztül kell befolyá­solniuk a gazdaságot. A piaci szereplők még nincse­nek elegen és nem eléggé korrekt a magatartásuk” — érvel a beavatkozás mellett. Mindez azt mutatja, mint ahogyan a kormányon, úgy frakción belül is eltérések vannak az élénkülés-élénkí­tés vitában. De megosztja-e a demokrata fórum frakció­ját a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése kapcsára kialakult polémia? Egyik képviselő szerint sem, s ál­lításuk alapján a frakció tagjai nem is kívánnak közvetlen módon beleavat­kozni a gazdaságpolitika alakításába. Mindketten el­fogadják, hogy direkt mó­don nem szabad élénkülést gerjeszteni, de törekedni kell a növekedés lehetőségé­nek a megteremtésére. Reklámring a Manager Clubban Reklámring ’92 címmel a megrendelőket és a reklám- szakma képviselőit várja június 11-én, 16 órakor a Tokaj vendéglátóházban a Biliárd Manager Club. A találkozó védnökei: a Ma­gyar Reklámszövetség, az f/szak-magyarországi Gazda­sági Kamara. A rendezvény n^zigazdája: Soltész Judit, a $0 Design ügyvezető igag­f&fóía­í;vA Reklamring ’92 témaja; a’ hazai reklámpiac a meg­rendelő szemével. Mindenki- iffí érdekes kérdéseket, a reklámszakma képviselőitől Dfdig őszinte válaszokat vár- a rendezők. De lesznek vitaindító előadások is, eze­ket dr. Szeles Péter, a. hazai PR szövetség elnöke a Young and Rubdcam Hungary pro­dukciós igazgatója, és Szabó János, a Magyar Reklám- szövetség megyei elnöke, az ÁFK Kft. vásárigazgatója tartják. A most megalakuló Nem­zetőrségbe azok jelentkezését várjuk, akik 1956-ban az akkori Nemzetőrség tagjai voltak, s akik szimpatizál­nak és be szeretnének lépni. A jelentkezéshez szüksé­ges okmányok: volt Nemzet­A képviselő fogadóórája Pesti Ferenc országgyűlési képviselő tart fogadóórát jú­nius 12-én, pénteken délután 3 és 5 óra között Mezőkö­vesden, a városházán, amely­re szeretettel várja választó­it. őr-igazolvány, semmisségi, illetve szabaduló igazolás és 2 db fénykép. Jelentkezni lehet Kopcsó Gyula, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei megbízottnál, Miskolc, Baross Gábor u. 18. alatt, minden keddi napon, 9—12 óráig. Felhívás (Folytatás az 1. oldalról) Az alkotmánybírósági ha­tározat megállapítja, hogy a köztársasági elnök nem támaszthat a kinevezéshez, vagy felmentéshez a tör­vényben meghatározott elő­feltételeken túlmenő további feltételeket. Különösen nem használható fel a kinevezés megtagadása a vonatkozó jogszabályok rejtett kiegé­szítésére egy ott nem sze­replő feltétel megkövetelésé­vel. (MTI) Csütörtököin és pénteken a regionális gazdasági és ke­reskedelmi együttműködés­ben érintett cégeik élőre egyeztetett szakmai tárgya­lásaira kerül sor. A tanács­kozás tapasztalatait pénteken délután értékelik. Nyílt levél Dr. Szabó István, dr. Szabó Tamás és dr. Kupa Mihály miniszter urakhoz! Tisztelt Miniszter Urak! Kizárólag gyakorlati megfonto­lásból választottuk a nyílt levél műfaját egy olyan, kérdéskörben, amely parlamentáris viszonya­ink között interpelláció kereté­ben lenne igazán kezelhető. Közismert azonban, hogy a téli szünet óta összetorlódott nagyszá­mú interpelláció miatt a sür­gető ügyek megvitatására is csak hetek-hánapok elteltével adna lehetőséget a parlamenti menet­rend. A Dimag Rt. problémája azonban nem viseli éli a kivá­rást. Ebben az ügyben moist még lehet lépni, de félő. hogy az elhalasztott vagy elhibázott döntés helyrehozhatatlanul ká­rosítja meg sokezer ember, egy nagyváros és egy iparág sor­sát. és ugyanakkor privatizációs módszereinkre is árnyékot vet, míg a külföldi vállalkozók vi­selkedését is károsan befolyá­solja. A sajtóból, képviselői kérdé­sekre adott miniszteri válaszok­ból. tárca- és kormánynyilatko­zatokból nyert információk alapján a Dimag Rt. sorsáról — természetesen leegyszerűsítve — az alábbi kép .alakult ki ben­nünk. Az évtizedekkel ezelőtti téves iparpolitika egyik jellemző hi­bájaként alakult ki Diósgyőrben a túlméretezett kohászati kom­binát, amely műszaki és fizikai dolgozóinak szakmai kultúrája, és néhány sikeres technológiai fejlesztési lépés eredményekép­pen az utóbbi években igen je­lentős szerepet játszott a gép­ipar alapanyag ellátásában és a magyar exportban. A vállalat a szerkezet-átala­kítás követelménye, a hazai és export piaci recesszió, valamint importegyenlege következtében 1991. folyamán rendkívüli nehéz helyzetbe került. A felszámolás, vagy privatizáció dilemmáját a kormány és az AVÜ oly módon oldotta meg, hogy eladta a vál­lalatot egy kedvező alapanyag- ellátási és értékesítési konstruk­ciót, s ezzel a további működés esélyét kínáló konzoroiumnak. A privatizációs szerződés — ha jól értelmezzük a híradásokat — egy, a valóságosnál a mérleg elkészültekor kisebbnek bizo­nyult adósságállománnyal szá­moló üzleti tervre és marketing szerződésre, valamint az AVÜ által vállalt 1 milliárd Ft össze­gű hitelgaranciára és az állami hitelezőkkel (APEH, TB, ban­kok, MÁV. Émász, MÓL Rt. stb.) történő megállapodás esé­lyére épült. A vevő azt vállal­ta, hogy működteti iá vállalatot, munkát ad a dolgozóknak, fi­zeti az újonnan keletkező költ­ségeket és hiteleket, gondosko­dik az alapanyag beszerzéséről és a termékek értékesítéséről. Szintén a sajtóból nyert infor­mációk alapján úgy (tűnik, hogy a szerződésben vállalt kötele­zettségeket elsősorban az eladó nem teljesítette, lehetetlenné té­ve ezáltal, hogy a vevő teljesít­se .az általa vállaltakat. Kérdezzük önöket, tiszteit Mi­niszter urak: 1. Az AVÜ igazgatótanácsában támogatta-e az IKM és a PM képviselője a Dimag Rt. érté­kesítésére kidolgozott konstruk­ciót? 2. Mi a magyarázata annak, hogy az AVÜ által adott hitel- garanciára a bankok nem fo­lyósították iá beígért likviditási hiteleket? 3. Mi a magyarázata annak, hogy a kormány által beígért 1,5 milliárd Ft-os hitelgaran­ciát a megnyitott vásárlói akk- reditívekhez kötötték, áthárítva ezzel a kockázatokat a potenciá­lis vevőikre, többek között az amúgy is fizetési nehézségekkel küzdő hazai gépiparra, lamely nem is vállalhatta ezt magára? 4. Mi a magyarázata annak, hogy előbb az Bmász. majd a MÁV, később az APEH (vala­mennyi állami!) tagadta meg a Dimag Rt. számára a szolgálta­tást, ill. az egyezséget (külö­nösen azok után, hogy Minisz­ter urak többszöri nyilatkozata szerint módjuk van az említett, szervezetek befolyásolására) ? 5. Mi a magyarázata annak, hogy az első kormányzati hitel- garancia sikertelensége után — kormányzati nyilatkozatban jelentették be a Dimag Rt. fel­számolását, véglegesen h'tclkép- telenné téve ezáltal a vállalatot és lehetetlenné téve a hitele­zőkkel történő megállapodást? — az újabb — immáron csak 1 milliárd Ft-os — fizetési ga­ranciát nem bocsátották a vál­lalat vezetésének rendelkezésé­re? 6. Hírek szólnak arról, hogy önök nem kívántak tárgyalni a vállalat jelenlegi tulajdonosaival, ill. vezérigazgatójával. Igaz-e ez, és ha igaz, mi ennek a magya­rázata? Nem vállalt talán a szer­ződésben az Eladó is kötele­zettségeket, melyek behajtása a Vevő joga? 7. Van-e lehetőség arra, hogy a vállalat megállapodjon — a többi hitelezőjéhez hasonlóan — az APEH-vei is? 8. Hírek szólnak arról, hogy az IKM új koncepciót dolgozott ki, a térség és a kohászat jö­vőjéről. Hogyan befolyásolja ez a koncepció a Dimag Rt. és a vállalat dolgozóinak sorsát? Ha létrejön a felszámolás, látnak-e lehetőséget a vállalat felszámo­lás alatti működtetésére, a nagy- olvasztó újraindítására? Ha nein, akkor látnak-e vállalkozót a miniacélmű beruházására, ill. finanszírozására? Ha létrejönne a miniacélmű, mit kínálnak az utcára kerülő több, mint négy­ezer embernek? 9. Utolsó kérdésünk: úgy vé­lik, tisztelt Miniszter urak. hogy végig a jó gazda módján jár­tak el ebben ,a folyamatban? Reméljük, hogy az általiunk választott műfaj biztosítja az „interpelláló»* képviselőkön kí­vül valamennyi érdekeit számára a kielégítő válasz lehetőségét. Tisztelettel: Budapest, 1992. június 6. Tompa Sándor országgyűlési képviselő, MSZP, Pál László országgyűlési képviselő, MSZP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents