Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-16 / 115. szám
■ : ■WBBBKBBBBBBKäl H ázilag olcsóbb Kissé megkésve... ...de talán még mindig szívesen olvassák az édesanyák: Anyák napjára Eljött újra az ANYÁK NAPJA Ezt Isten legszebb ünnepül adta. Nem lehet elmondani Mit jelent anyának lenni. De az sem önthető szavakba, Mi a gyermeknek az anyja. Ha a gyermek viselkedéséből nem is látszik Az édesanyja neki mindig hiányzik. Az anya mindig szereti magzatát, De a gyermek is az anyát. E szép ünnepen tehát Nagyon szeressétek egymást. Sok boldogságot és hosszú életet kíván neked mindkét gyermeked! Dudás Orsolya Földes Gimnázium II. oszt. A pszichológus válaszol Életünk legnagyobb félelme: a halál- Nem tudsz valamit a kifényesedett nadrágülep ellen? - kérdezte a minap a szomszédasszonyom. - Valamit, ami olcsóbb, mint a Patyolat vagy a maszek vegytisztító! Szerencséjére tudtam. Ezúttal közreadom: A szövetnadrágok és -szoknyák kifényesedését úgy tüntethetjük el, hogy a ruhadarabra nedves vasalóruhát terítünk és közepesen forró vasalóval - lassan haladva - átsimítjuk. Amikor a nedves ruha erősen gőzölög, levesszük és az alatta lévő nadrágot vagy szoknyát egy nyeles ruhakefével ütöget- jük. A műveletet szükség esetén - megismételjük, majd addig hagyjuk a ruhadarabot a vasalódeszkán, amíg teljesen megszárad. Ma már egy pulóver tisztíl- tatása annyiba kerül, hogy az ember lánya kétszer is meggondolja, mire rászánja magát. Tavaszig tehát, amikora télikabáttal együtt minden meleg holmit alaposan kitisztíttatunk és elrakunk a gardróbszekrény legmagasabb polcára, ezt is házilag javaslom megoldani. A pulóvereket áztassuk be kényesebb holmikhoz használt mosóporos vízbe, és hagyjuk benne pár órán át. Ekkor a viI zct leeresztjük róla, a másik - ismét csak mosóporos-vízben kézzel jól átnyomkodjuk. Végül többször váltott tiszta vízben átöblítjük. Persze a szárításnak is megvan a maga fortélya, ha nem akarjuk, hogy kedvenc pulóverünk maxiruhává nyúljon. Egy seprű vagy partvis nyelét bújtassuk át a pulóver jobb ujján, két vállán, majd bal ujján: a nyélre a pulóver nyakkivágásánál kössünk hurkot, s annál fogva akasszuk fel a pulcsit a fürdőkád fölé. Az ujjait simít30 dkg különféle zöldséget külön-külön sós vízben megfőzünk. Öt dkg vajat 3 tojás sárgájával habosra keverünk, majd hozzáadjuk a tojásfehérjék felvert habját, és 3 dkg lisztet. A kihűlt, suk ki feszesre a rúdon, így hamarabb, gyűrődésmentesen szárad. A ruhán esett foltot - ha egy mód van rá - sose hagyjuk beleszáradni, hanem azonnal vegyük kezelésbe. Mivel hangyasavat nem mindenki tart otthon, amivel a gyümölcsfolt a pamut- és selyemtextíliából a legbizt.osabban eltávolítható, ajánlom helyette a „nyerstej- kúrát”. A gyümölcsfoltos részt áztassuk be nyers tejbe, és egy napig hagyjuk benne állni. Másnap langyos vízben többször mossuk át, de már az egész ruhadarabot. Piros gyümölcsfolt esetén - ha a textília színtartó - előbb szalmiáksze- szes vízben áztassuk egy pár percig a ruhát, majd csavarjuk ki, s utána tegyük bele a nyers tejbe, amibe előzőleg kevés citromlevet facsartunk. Egykét óra múlva kivesszük, és langyos vízben többször átöblítjük. Kakaó- és kávéfoltot a legegyszerűbben sóval kezelhetünk. A pecsétes részt erősen sós vízben átmossuk, és többször váltott vízben öblítjük. Ha a folt makacsabb, vízzel hígított glicerinbe mártott, puha fehér ronggyal dörzsölgessük, s bő vízben öblítsük. Sajnos, a szoknyák korcát záró párizsi kapacs gyakran megrozsdásodik, amit arról veszünk észre, hogy megrozsdá- sítja a kombinénk derekát is. Ilyenkor először próbálkozzunk citromsavoldattal. (Cit- rom'Savaí már csak a nyári gyümölcsszörpök eltevése miatt is ajánlatos tartani a háznál.) Ha ez nem segít, akkor a háztartási boltokban kapható heresó 10 százalékos oldatával essünk neki a rozsdafoltnak. Mindkét eljárást többszöri, bő vízben való öblítés fejezze be. jól lecsurgatott zöldségeket a fenti anyaggal összekeverjük, vajjal kikent tűzálló tálban a sütőben sütjük. A sütésre elég az alsó takarékláng, s 20-25 perc alatt kész a zöldségfelfújt. A haláltól majdnem mindenki fél. Legfeljebb saját magának nem vallja be, vagy igyekszik távol tartani magától a gondolatát. Gyermekkorban még általában ismeretlen ez a szörnyű érzés, mert a gyermek nem képes teljes mélységében felfogni a „megszűnést”, „ megsemmisülést" , illetve nem tudja ezt saját magára vonatkoztatni. Serdülőkortól kezdve alakul ki az igazi haláltudat, de még az ifjú felnőtt sem képes érzelmileg igazán átélni az elmúlástól való szorongást - ha csak nincs rá különösebb oka (például baleset, súlyos betegség, más személy közvetlenül átélt halála). Lelke mélyén önmagát halhatatlannak érzi még. A középkorú felnőtt egyre gyakrabban szembesül a halállal. 01 vassa a statisztikákat a halálos népbetegségekről és a közlekedési balesetekről, és egyre több temetésen kel! részt vennie, saját kortársai is távoznak már az élők sorából. Most már biztosan tudja, hogy egyszer el kel! menni, de még úgy érzi: van elég haladék. Idős korban az ember egyre gyakrabban megbetegszik, lassanként kevesebbet bír dolgozni, az öregedés számos jelét tapasztalja testén, szellemén, lelkiállapotán. Ezt mind annak jeleként értékeli, hogy „közeledik az idő”. Akik már teljes egészében felfogják a „megkell halni” törvényét, azok sem egyformán viszonyulnak ehhez. Vannak kevesen - katonák, forradalmárok vagy köznapi emberek, akik például mentésben segítenek -, akik tudatosan vállalják a halál veszélyét. Ilyenkor a természetes félelmen valószínűleg a maga- sabbrendíí értékek, az erkölcs parancsa kerekedik felül. Nagyon sokan halálos betegen sem képesek szembenézni az elmúlással, és különböző lelki elhárító mechanizmusokkal élnek, például lehetetlennek állítják be azt, vagy egyszerűen csak nem beszélnek róla, nem is gondolnak rá. Utóbbi „megoldás" szinte kollektív elhárításként él napjainkban. Megfigyelhetjük, hogy halálról beszélni társaságban nem szalonképes (ismerősök elhunytál megbeszélik ugyan, de mindig akad, aki leinti a témát). Sőt tudományos szinten is igen kevés közlemény foglalkozik e kétség- ki vül kényes és szomorú témával. Nem véletlen, hogy a mulatozás, a jókedv tetőpontján az a jelző: „ ihaj, csuhaj, sose halunk meg”. Vannak megint mások, akik any- nyira rettegnek a haláltól, hogy szinte egész életüket ennek árnyékában élik le, miközben mindent megpróbálnak, hogy elkerüljék. Legszerencsésebbek talán azok, akik békésen, bele- nyugvóan várják, „aminek jönnie kell" - ám mai kultúránk ezt nem segíti elő. A halálban az a legborzasztóbb, hogy megszűnünk létezni, megsemmisül testünk és személyiségünk, többé nem látunk, nem hallunk, nem beszélhetünk szeretteinkkel stb. A vallás felkínálja az örök élet hitét, ezt sokan szíves örömest elfogadják, mert anélkül nem tudnák elviselni az életet. (Minden népnek, minden vallásnak, mitológiának szüksége van a síron túli élet ígéretére, vagy legalábbis a halhatatlan istenek képzetére.) Persze nem mindenki tud hinni ebben. A halál előtti szenvedéstől is nagyon félünk. „Nem bánom, ha meg kell halni, csak ne kelljen sokat szenvedni" - mondják a súlyos beteg, vagy öreg emberek. Aki ápolta haldokló hozzátartozóját, vagy látta betegtársai utolsó napjait, abban örök rettegéssé rögzülhet az elhúzódó keserves haláltusa. „Szép halál", „neki így a jobb", mondogatják és irigylik, aki álmában csendesen végleg elszenderül, vagy percek alatt végez vele a hirtelen támadt betegség. A halál felé vezető úton a legnehezebben elviselhető a magára maradottság érzése. Az is, hogy itt kell hagyni a hozzátartozókat, de még inkább az, hogy egyedül kell végigmenni az úton, mely az ismeretlenbe visz. Amikor végérvényesen szembesül az ember azzal, hogy már nem sok van hátra az életéből, heves érzelmek, indulatok viharzónák és változnak benne: kétségbeesés és félelem: kételkedés, hitetlen- kedés és remény; harag és tehetetlen düh; mély lehangoltság és reménytelenség; és végül talán a belenyugvás is. A szenvedést és a magára maradottság érzését a gyógyító személyzet és a hozzátartozók enyhítik valamelyest, ha figyelnek erre. A beteg ember pedig, amíg lehet, bizakodjon és akarjon élni! Amikor már végképp nincs mit tenni, legjobb, ha belenyugszik mindannyiunk közös sorsába. így legalább a kínzó félelem egy részétől megszabadulhat. I)r. Ignácz Piroska llyenkor, májusban már kinn a szabadban a jó... Fojtán László felvétele Tavaszi zöldségfelfújt Köhögés ellen- fekete retek Ki hinné, hogy mi mindenre jó egy zöldség, egy gyümölcs, vagy az abból készült házi gyógyszer? Mint például a nagyanyám korából ismert készítmény a köhögés ellen? Aki esküdt ellensége a túlzott gyógyszerfogyasztásnak (és talán egyre többen kényszerülünk azzá lenni, ismerve a kellemetlen mellékhatásokat), azoknak ajánlhatom az alábbi köhögés elleni receptet! Vegyünk egy nagy fekete retket. Hámozzuk és mossuk meg, majd vi- gyázatosan vájjuk ki az egész belsejét. Ezután töltsük meg jó szorosan kristálycukorral és helyezzük egy nagy pohárba. Ha megfigyeljük, kb. egy óra múlva tiszta, átlátszó és igazán kellemes ízű folyadék kezd lecsöpögni a retek aljáról a pohárba. Ebből lehetőleg minél gyakrabban - lehet félóránként is - vegyünk egy keveset a kiskanállal a szánkba, de ne nyeljük le, hanem lassan szopogassuk el. Köhögés és rekedtség ellen igazán jó gyógyszer, s talán még a gyerekek is szívesebben nyalogatják gyógyszer helyeit. Cserkésztalálkozó a Csanyikban Május 17-én, vasárnap délelőtt az Idősek a fiatalokért rendezvénysorozat egyik - bizonyára emlékezetes - eseményének színhelye lesz a miskolci Csanyik-völgy. Délelőtt 10 órától a Majálisparkban gyülekeznek a fiatal, valamint a hajdani cserkészek. Az egész napos programban szerepel az öreg cserkészek élménybeszámolója, melyből sokat megtudhatnak az egykori cserkészéletről a fiatal utódok. A miskolci 10. számú Általános Iskola cserkészcsapatának tagjai ajándékműsorral kedveskednek a találkozó résztvevőinek - elsősorban természetesen az öreg cserkészeknek. Lesz még közös „öhöm”-főzés, valamint vidám játékok. Kézimunkái* ahásdíszneh Ma ismét divat a hímzés, a kdeikkel, kézimunkáikkal a Hemád- munkázás, különösen vidéken. jólétiből érkezett asszonyok. A je- asszonyok egy kis ráérő idejükvllévők csodájára jártak a térítőknek, előveszik a nagyanyáktól örüMggönyöknek, szetteknek, hímzett szőtteseket, térítőkét, párnahuzatoWiahuzatoknak, valamint a Göböly s újból megelevenednek a mit'r^zlóné által a helyszínen szőtt sző- Nem egy helyen - különösen tékpegeknek. összegyűlnek a kézimunka szák? A lakásdísznek is szép és praktikus rökben, az idősek klubjába!) az asSr^imunkák ára manapság az iizletek- nyok, s a tereferélés közben megjyh szinte megfizethetetlen - leg- hímzés, a varrás, esetleg a szövés, lobbis,az átlag magyar család számáEnnek szép példáját láttuk a napT- Érdemes tehát elővenni a mintákat, ban Miskolcon, az Időskorúak Kör^'esni egy ismerőst, vagy egy kis kö- ségi Házában. A Kassai utcai klubf^sséget, ahol megismerkedhetünk a került sor az „Idősek a fiatalokflrhzés „tudományával”, művészeté- nagyszabású rendezvénysorozat 1 eE. nepélyes megnyitójára. S ezen a pon mutatkoztak be csodálatos k1 k< Fotó: F. L. Jaj, de find a banán!... ...különösen akkor, ha némely akár héjastul két órával a héját lehántva fogyasztjuk, haíy1használás előtt hideg vízbe kitalálunk egy kis változatossáíeSszük. is felhasználásához. 1 fagyasztható is a banán. Akár Kezdjük azzal, hogy a 9°nErik|ira vágva, citromlében, vagy háziasszony még a héját se döf^nnozatlanul, egészben. Jó tudni el a banánnak, hiszen azlris ikonban, hogy a fagyasztott ba- használható. Különösen ott.f'áj^n csak torták, krémek ízesítésé- a kertben páfrányfélék isvátofj? Alkalmas. Nagyon jó tápanyagotMjölfűpvendégkínálónak,haafélbe- ugyanis a banánhéj a talajnak-i| ^9ött banánhéjat megtöltjük vaS néhány további banán {Milyen keverékkel. Például: ne- let: nagyon jó, pikáns ízt fjved rész sárgabarackíz, három- gyümölcssalátákban. Elkelj'e9yedrész banánpüré, ízesítve hetjük bámulását, ha hámaí^Qy kis konyakkal. A vitaminokról H-vitainin van az élesztőben, a mogyoróban, a gombában, a tejben, a halban, az állati belsőségekben, Hiányával összefüggésben van egy, fokozott faggyúkiválasztásban, kotpásodásban és hajhullásban megnyilvánuló, eléggé elterjedt bőrbetegség: a seborea fellépése. P-vitamin található a paprikában, a citromfélékben. Hiánya esetén szintén átjárhatóbbá válnak az érfalak, a bőr is érzékenyebb lesz a napfényre, s könnyen lépnek fel vérzések. Jó tudni... ...hogy napfénynél sohase tisztítsunk ablakot! A legolcsóbb és a leghatásosabb megoldás - úgy tűnik -, még mindig a hagyományos. A tiszta vízbe öntsünk egy kis ecetet, s azzal mossuk le a port az ablakról. A fényesítéskor nyugodtan maradjunk az újságpapírnál! * ...hogy savanyú ételeket (paradicsomot, káposztát) ne főzzünk alumíniumedényben. Lehetőleg tejet se tároljunk benne. E célokra a legjobb a zománcos, vagy hőálló üvegedény. * ...hogy a manapság divatos bizsuk nem feketédnek meg, ha a megvásárlás után azonnal bevonjuk színtelen körömlakkal. * ...hogy a texlilbútorkárpitnak hatásos tisztítószere a borotvahab. Tovább marad egyébként tiszta a kárpit, ha nagytakarításkor jól kiporszívózzuk és ecetes vízzel végigkeféljük. * ...hogy a cigarettafüst ellen megvédhetjük a nemdohányzókat, ha egy kis tálkában vizet, s abba egy szelet citromot helyezünk el az asztalon. Elvonja a dohányszagot - különösen vendégség alkalmával hasznos -, ha az asztalon gyertyát égetünk a tartóban. I
