Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. április 9., csütörtök JH Egyenruha ápolónőknek A miskolci Egészségügyi Szakiskolában idén szep­temberben két egyházi osz­tály indult, egy katolikus, és egy református. Őlk a szakmai tárgyak mellett hit­tant, és egy nyelvet is ta­nulnak. Az indulástól támo­gatta őket a Magyar Málta» Szeretetszolgálat. Mint dr. Csiba Gábor, a ,,máltaiak” miskolci vezetője elmondta, szeretnének nagyobb empá­tiával rendelkező ápolónőket képezni. Erősíteni az apáca­szellemet, no ennek nem a szakrális, hanem a beteghez forduló oldalát. Ezért szer­veznek programokat ezek­nek a fiataloknak, s ezért varrattak most nelkiik egyen­ruhát is melyeket tegnap délelőtt vehettek át az ápo­lónő-jelöltek. (dk) Arafat épségben (Folytatás az 1. oldalról) körzetben örömtüntetések fogadták a bejelentést, amely szerint Arafat épség­ben van. A PFSZ-t 1969 óta irányí­tó politikus kedden az algé­riai légitársaság repülőgépé­vel a szudáni fővárosból a líbiai El-Kuítrába tartott. Ho­mokvihar miatt kényszerle­szállást hajtott végre. (MTI) Indul az áj E-hitelkonstrukció (Folytatás az L oldalról) első helyen a kamatcsökken­tést emelte ki. Az MNB a jegybanki alapkamat 60 szá­zalékáért nyújt refinanszíro­zási hiteleket a folyósító pénzintézeteknek — szem­ben a korábbi 75 százalék­kal —, így az iE-hitel ka­matai 20,5, százalékról 17,5 százalékra csökkennek. Ez tartalmazza a pénzintézetek által felszámítható 4 száza­lékos kamatrést is. Megszűnik a korábbi 50 millió forintos felső határ. A megfelelő pénzügyi hát­térrel .rendelkező igénybeve­vők ennél nagyobb össze­gért is folyamodhatnak. Né­hány szövetkezeti típus ki­vételével ezentúl a szövetke­zetek is igényelhetnek E-.hi- telt. Ugyancsak számíthat­nak a konstrukcióra azok a szervezeteik, .amelyek majd a Munkavállalói Résztulajdo­nosi Programról .szóló tör­vény értelmében jönnek lét­re. Az E-hitel .és részletvá­sárlási kedvezmény rész­vényvásárlásra is igénybe vehető ezentúl. Ebben az esetben a szükséges saját forrás mértéke nem .lehet kevesebb 50 százaléknál. 'Ozirják Sándor, a Magyar Nemzeti -Bank (MNB) alel- nöke azt hangsúlyozta, hogy az E-hitel bevételeit .az ál­lamadósság csökkentésére fordítják, vagyis a konstruk­cióval egyfajta adóscsere va­lósul meg. Ezért is mozog az MiN.B refinanszírozási hi­telkamatának a mértéke 13 százalék körüli: ez nagyjá­ból megegyezik a belső ál­lamadósság kamataival. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (Ávü) ügyvezető igazgatója elmond­ta, hogy a hitelkonstrukció gyakorlatilag bármilyen pri­vatizációs technika eseté­ben igénybevehető, ameny- nyiben ésszerű, megalapo­zott ajánlat érkezik az Ávü- höz. Ez nemcsak az érintett teljes vagyon megvásárlása esetében lesz így — ígérte —, kisebb vagyonrészek megszerzéséhez is igényelhe­tő E-hitel. Eddig 16 pénzintézet fog­lalkozott ezzel a hitelnyúj­tási konstrukcióval. A szá­muk ebben az évben .21-re bővül — jelentette be Puilai Miklós, a iBanfcszövetség tit­kára. ‘Kérdésekre válaszolva a Pénzügyminisztérium mun­katársa .elmondta, hogy a pénzügyi tárca és a Szabó Tamás vezette privatizációs kabinet közösen dolgozik a nemzeti garanciaintézmény •létrehozásán, s április végé­ig a kormány elé terjesztik az elképzeléseiket. Csődben a mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) Nem célom a politika bí­rálata, de tény: a szövetke­zetek működését, átalakulá­sát szabályozó törvények késve születtek meg, elural­kodott a parasztság körében a bizalmatlanság. Sokan ép­pen a tulajdonviszonyok tisz­tázatlansága miatt nem szán­tottak és vetettek — nem tudván, ki takarítja majdan be a termést. Annak idején úgy tanítot­ták üzemgazdaságtanból, hogy legalább akkora tiszta nyereséggel kell termelni, ami a hitelkamatok nagysá­gát eléri. Nos, tavaily min­dennél nyilvánvalóbbá vált, hogy ez lehetetlenség. A bankok ugyanis 40 százalé­kos kamatokra adtak hitelt — a mezőgazdasági termé­kek árszintje viszont az elő­ző évihez képest nemhogy nőtt volna, hanem 1 száza­lékkal csökkent. Hiába ter­mett jól a búza, a kukori­ca, a főbb gazdasági növé­nyeket utolérte a válság: a felvá'sárolhatónál több lett a szőlő, a cukorrépa, egyedül ■a napraforgó hozott egy kis pluszt. Elérték a gondok a tej­termelést is. Sokan a kor­mányzati intézkedéseKj' a tejátvétel bizonytalansága, gazdaságtalansága miatt le­vágták a tehenüket, a serté­seket. Szinte minden ágazat eladási gondokkal küzd: nem kell a birka, csak sze­zonálisan, a gyapjúért ne­vetségesen alacsony árakat kínálnak. Egyedüli talán a bo- gyósgyümölcsűek termeszthe­tők még biztonsággal. * Már tavaly, év elején lát­szott: amelyik üzem egyál­talán létezni akar, az kény­telen elbocsájtani a munká­sait. A múlt év végére, így a mezőgazdaságban 50 (!) .százalékosra nőtt a munka- nélküliek aránya, csökkent az idős tagokat illető jutta­tások nagysága is. Ami a termelést illeti. A költségei rendkívül megnö­vekedtek: drágább a műtrá­gya, a vetőmag, a gépalkat­rész. Van olyan kombájn, amely egy év alatt hihetet­lenül megdrágult, 2,2 millió forintról 8 (!) millió forint­ra ugrott fel az ára. Mi sem természetesebb, hogy a ter­melés irányítói drasztikus költségmegtakarításokat haj­tottak végre: műtrágyából a két évvel ezelőttinek példá­ul csak az ötven százalékát juttatták ki tavaly. Szakmai­lag ez abszurd, talajzsaroló intézkedés, sokáig nem le­het így termelni. A búza körüli mizéria oda vezetett, hogy a termelők rüajdnem 40 százalékkal csökkentették a vetésterüle­tet. A már említett tulajdo­nosi bizonytalanság és a drá­ga eszközök hiányának kö­vetkezménye, hogy sok he­lyütt elmaradt az őszi és ta­vaszi vetésűek szántása. Ha nem kap pénzt a mezőgaz­daság, az idén földjeink 40 Nem kapcsolt takarékra a Royal Rt. Olasz bútorkereskedők Miskolcon, miskolciak Kassán Nem zörög a teraszt... Ugye, .tetszenek ismerni a közmondást? Nos, mostaná­ban azt lehetett hallani némely helyeken, hogy a Royal Bútorkereskedelmi Rt. mintha visszaikozót fújt vol­na. mintha takarékra kap­csolt volna. Igaz ez? — kér­deztük Somogyi Józseftől, a Royal Rt. ‘területi kiren­deltségének vezetőjétől. — Erről szó sincs. Sőt... De hadd térjek vissza a kérdés elejére. Nos, üzlet- politikai okok miatt átad­tuk a Styl ‘bútorboltot, ahol most patika működik. Tény az is, .hogy Diósgyőrben, a Diófa iBútorházban terveink szerint összébb húzzuk ma­gunkat. A környék felvá­sárló ereje ugyanis kisebb területet igényeli. Viszont olyan, bútorokat találnak majd itt a vevők, ami .ér­dekli őket, ami kell nekik, s így a forgalom nem esik majd vissza. — S mit takar a „sőt”? ... — A Búza tér mellett, a Harmónia Üzletházban, most nyitottunk állandó jellegű olasz bútorbemutatót. Ezzel megteremtettük >a lehetősé­gét annak, hogy .bővítsük a választékot, folyamatosan .kínáljuk az igen. szép és igen jó minőségű olasz bú­torokat. — De milyen áron?!. .. — Molnár István üzletház- igazgatónk igyekszik alkal­mazkodni a borsodi—mis­kolci fizetőképes kereslet­hez. Ezért a Miskolcon kap­ható olasz bútorok jóval ol­csóbbak .például, mint a fővárosban vásárolhatók. S az ár mindig relatív. Van akinek az igen drága is el­érhető, s van akii az igein olcsót .sem képes megvenni. A jó kereskedő piegfalálja a két szélsőség közötti jár­ható utat... — Mi is írtunk róla ko­rábban, hogy bútoráruházai nyitottak Kassán. Hogyan vált be az ötlet? — Nagyszerűen. A kassai­ak és a ‘környékbeliek igen hamar felfedezték a 700 négyzetméternyi területen működő áruházát, s meg is kedvelték. Jó a forgalom, különösen a kárpitos garni­túrákat keresik. Igaz. janu­árban a. szlovák vámtör­vény némi megtorpanást okozott, de már túl vagyunk rajta. A siker arra buzdít ben,műnket, hogy más szlo­vák városokban i.s .keressük a lehetőséget hasonló „had­állások” ‘kiépítésére. Sőt, tárgyalunk lengyel üzlet lét­rehozáséiról is. —ny—s— —50 százaléka vetetlen ma­radhat. A fentiekből egyenesen kö­vetkezik, hogy még keve­sebb dolgozóra lesz szükség az idén, tovább fokozódik a munkanélküliség a paraszt­ság körében. Veszélyben te­hát nemcsak az eddig nagy­üzemben. élők léte, hanem az is, hogy lesz-e export áru­alapunk a mezőgazdaságtól. Sőt: egyesek már a hazai el­látás veszélyezettségét ér­zik, s mind többen teszik fel a kérdést szakmai körökben: „lesz-e mit ennünk jövőre?”. Mások azt állítják: világ­iszínvonalú mezőgazdaságun­kat sikerült szétverni, itt a csőd! * Ami a pénzügyeket illeti. Nemcsak hogy olcsón, de késve is kapták meg a ter­melők a leadott értékek árát: tavaly az átvételkor mindössze a 30 százalékát, a többit év közben. Megyénk­ben a nat>”üzemek, de a kis­termelők helyzetére is el­mondható, hogy 70 százalé­kuk veszteséggel zárta a múlt évet, ennek összege el­éri a másfél milliárd forin­tot, a nyereséges üzemek azonban csak 176 milliós pluszt mutathatnak fel. A gazdálkodók fizetőképessége még ennél is katasztrofáli- sabb; az APEH és a TB 21 szövetkezet ellen indított tartós fizetésképtelenség mi­att csődeljárást. Súlyosbítja a helyzetet a mezőgazdaság­ra is jellemző „körbetarto­zás”: a ‘termelők 4,3 milli­árd forinttal tartoznak és 2,1 milliárd forintot követel­nek, mint kinnlevőséget. Az új csődtörvény szerint április 8-án lejáró harminc napos fizetési határnap idő­zített bombája ketyeg: a tsz- ek 60—65 százaléka kényte­len lesz csődöt jelenteni. Ez persze nem baj, ha a csőd­eljárás végén megerősödve, megtisztulva állnak talpra, csak ehhez pénz kellene. Ha más nem, hitel. ígért is a mezőgazdasági kormányzat 20 milliárd forint többlelhi- telit — országosan —, de eb­ből egyelőre semmi sem, lett. Pedig a természettel nem szabad játszani: ha nem ve­tettek időben, ha nincs táp­anyag a növények alá, ha pénz hiján elmaradnak mű­veletek, az helyrehozhatat­lan. Hogyan léphet ki ebből a mély válságból a mezőgaz­daság, egyáltalán: megállít- ható-e a végromlása? Nehéz kérdés. Olyannyira, hogy — mint a MÉSZ szak­értőjének elemzéséből kitű­nik — komplex, a kor­mányzattól eredő válságke­zelési programra van szük­ség. Olyanra, amely renge­teg elemet tartalmaz: az adósságok törlésétől kezdve a különböző támogatások adásáig, a külgazdasági kap­csolatok kiépítésétől a me­zőgazdaság normális műkö­dését szolgáló törvények, jogszabályok megalkotásáig. Megyénkben — nem ‘túlzás —, ez több mint 100 ezer ember megélhetését érinti. Nem beszélve rólunk, egy­szerű vásárlókról, akik na­gyon érzékenyek vagyunk a piaci árakra, a kínálatra. M. Szabó Zsuzsa Közreműködik: a Fraternité Rt. Szociális térkép Borsodról Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gye Közgyűlésének megren­delésére szociális térképet készítenek régiónkról. Ahírt •korábban már közöltük, most a munka megindításáról tá­jékoztathatjuk o 1 v as ó i n ka t. Már a hét elejétől Borsod­ban tartózkodnak a Frater­nité Részvénytársaság mun­katársai, és tegnap megkez­dődött az a kötetlen beszál- getéssorozat, amelynek ke­retében az rt. a legkülönfé­lébb társadalmi csoportok, szervezetek véleményét gyűj­ti össze területünk lakossá- gának gondjairól. Tegnap délelőtt a védő­nőkkel', gyámügyi szakem­berekkel, egy másik csoport­ban pedig a nevelőotthonok, diákotthonok vezetőivel, pe­dagógusaival találkoztak a Fraternité munkatársai. Dél­után, ugyancsak a Megye­házán a társadalmi szerve­zetek, egyházak képviselői számoltak be tapasztalataik­ról. Ez utóbbi eszmecserén Bánfalvi István, a részvény­társaság elnök vezérigazga­tója elmondotta, hogy a me­gyei önkormányzat másfél milliós finanszírozásával elő­ször a terület helyzetének átfogó megismerésére és elemzésére törekednek. Töb­bek között választ várnak arra a kérdésre is. hog}' a megváltozott feltételek kö­zött, a rendszerváltás után milyen eszközök alkalmazá­sával felelhet meg a legjob­ban a megyei testület szol­gáltató, koordináló felada­tának, érdekvédelmi funk­cióinak. Az anyag feldolgozása után részletes cselekvési progra­mot készíthetnek majd a szociális feszültségek enyhí­tésére, a hátrányos helyzet leküzdésére. A tegnap délutáni tanács­kozáson a társadalmi érdek- védelmi szervezetek, egyesül­tetek helyi vezetői mondták el véleményüket és tapasz* talataikat. A hozzászólók többsége drámai hangon ecsetelte, hogy szervezetük tagjai az elmúlt időszakban mind hátrányosabb pozíci­ókba kényszerültek, s egyre aktívabb harcot kell foly­tatniuk még létfenntartásu­kért is. U. J. Szimpózium az egyetemen Környezetvédelem, magasépítés A Miskolci Műszaki Egye­tem geológiai tanszékének támogatásával környezetvé­delmi és magasépítési szim­póziumot rendez a Sealing' Consulting Kft. április 10- én az egyetemen. A szim­póziumon számos tudomá­nyos előadás hangzik el a témában, ugyanakkor a Sea­ling Kft. bemutatja azokat a nemzetközileg is elisfríert szigetelő rendszereit, áfné| ilyek kiválóan alkalmazha­tók az építőipar minden te­rületén; így a környezetvé­delmi rekonstrukciók, a kommunális és veszélyes, hulladéktárolók, szennyvíz­tisztítók, hidak, alagutak, árkok, folyómedrek, mester­séges tavak, víztárolók szi­getelésénél. Olasz pékség Mezőkövesden (Folytatás az 1. oldalról) rolták — innen az elneve­zés. A mintegy huszonöt fé­le, meglehetősen különleges: termék nap, mint nap vevő­re, megrendelőre talál. Itt készül a Rosetta nevet vise­lő császárzsemle, az iskolás-, a dagi- és a hot-dog kifli: A félkilós és a 80 dekás ke­nyérféleségek közül nagy a keletje a rozscipónak, egyre többen keresik a szezánma- gosat, és a francia kenyeret. De sütnek a pékségben ma­tyó perecet és lenmagos puffancsot, kalácsot és brió­sokat. valamint puffancsot is. Három műszakban dolgoz­nak a pékek. Nappal két- két ember, éjszaka hatan látják el a munkát, s készí­tik elő a sütéshez a nyers­anyagot. Először a dagasz- tóba kerül a megfelelő meny- nyiségű liszt, is a külön víz­adagoló rendszer szerint megfelelő mennyiségű víz, megfelelő hőfokon. A kor­szerű technológia, a progra­mozással működő .g,ép jóvol­tából rövid idő múltával már a tésztát emeli ki a pék, mely az adagolóba kerül. Egykilós határig bármilyen formájú és súlyú péksüte­ményre programozható be ez a masina is. Gömbölyíti a zsömlét, hajtogatja a kif­lit, formázza a kenyeret, fonja a kalácsot. S aztán arány: a kelesztőkamra és a kemence, mely földgázzal működik. Húsz perc alatti sül ki a kenyér, vagy pél­dául 1000 darab iskolás kif­li. A pékség havonta, mint­egy 1 millió 300 ezer forin* tos értéket termel. Reggel 5 óraikor, valamint délben in­dulnak a gépkocsik, s vi­szik az olasz pékség termé­keit Eger városába, Füzes­abonyba, valamint Szihalom- ba — ezek legfőbb „felvevő helyek”, ott a legnépszerűb­bek ezek a pékáruk. Van, aztán helyben egy mintabolt­ja is a pékségnek, ahal amúgy frissen, melegen kap­ható a kemencéből nemrég kikerült kenyér, péksüte­mény. Ott azonban csak egy töredéke fogy nap, mint nap a pékség készítményei­nek. Hiába, a kövesdiek s a környékbeliek még nem ba­rátkoztak meg a szezámma- gossal, talán jobban vonzód­nak a „magyar” kenyéri hez. .. (gy. k. — f. i.) Új egyesület Baloldali nőmozgalom A Baloldali nőmozgalom Budapesten február 15-én bontott zászlót. Ezt követő­en Miskolcon február 25-én találkoztak az új mozgalom alapítói. A pártoktól és vi­lágnézeti hovatartozástól független mozgalom a nők egyenlő jogainak képvisele­tét kívánja vállalni. Ügy látják, hogy most is idősze­rű a nők szabadságjogainak, az anyasághoz, a megélhe­téshez, a munkához való jo­gok védelme. Nyilvánvaló, hogy a nőket megkülönböz­tetetten érdekli a gyermek- védelem, a gyermekintéz­mények — bölcsőde, óvoda, iskola — sorsa, valamint a szociális gondoskodás újabb megoldásai. Többek között ezekről esett szó a minapi találkozón, ahová kötetlen beszélgetésre meghívták Ha­lász Rózsát, Miskolc alpol­gármesterét. Az új egyesület vezetői egyébként minden kedden, délután 3 és 5 óra között ügyeletet tartanak a Corvin út 9. szám alatt. Terveik szerint minden hónap első keddjén találkozót szervez­nek, ahol a nőket érdeklő időszerű témakörökben hall­gathatnak előadásokat, illet­ve fórumot biztosítanak vi­tákhoz, beszélgetésekhez. Fogadóórák 9 Dr. Hatvani Zoltán, országgyűlési képviselő, (SZDSZ) április 10-én, 15 órakor Edelényben, az Ifjú­sági Házban fogadóórát tart. Szakértőként elkíséri és nyugdíjasoknak tanácsadás­sal szolgál Lukács János, a B.-A.-Z. megyei TB. Igaz­gatóság nyugdíjosztályának vezetőhelyettese. ® Pesti Ferenc, ország- gyűlési képviselő (MDF) pénteken, április 10-én, dél­után 15—17 óráig tartja fo­gadóóráját a mezőkövesdi városházán. © Tóth Imre László, ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart április 10-én (pénteken) 12—14 óráig a tiszaújvárosi városházán.

Next

/
Thumbnails
Contents