Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

1992. április 6., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9

„A sajtó szabadságát hangsúlyozó törvénynek kell lennie”

Budapest (ISB) - Ha komolyan lehet venni a legfrissebb híreket, áprilisban a sajtótörvény is a parlament elé kerül. Legalábbis az tűnik célravezetőnek, hogy a médiatörvénnyel párhuzamosan tárgyalják, hiszen mégis csak a sajtótörvény az alaptörvény. E törvénycsomag néhány problematikus pontjáról a korábbiakban az MDF-cs Balázsi Tibor és Kulin Ferenc véleményét tettük közzé. Most - kizárólag a sajtótörvényről - a parlament sajtó albizottságának meghatározó ellenzéki személyiségét, a Fideszes Molnár Pétert kérdeztük.- Kialakult-e a pártok között valamilyen konszenzus a sajtótörvény előkészítése során? Hiszen ennek a törvénynek az elfogadásához kétharmados többség kell a parlamentben.- Abban egyetértünk, hogy a média- és sajtótörvény elfogadása sürgős, hiszen mielőbb meg kell fogalmazni a monopóliumellenes szabályokat. Olyan szabályokról van szó, melyek szerint például két or- szágos lap nem lehetne már egy cég tulajdonában.- Vonatkozik ez a megyei lapokra is?- Ott is lesznek korlátok, de nyilván azért ott több lap is lehet egy kézben. Mindenesetre a monopóliumellenes szabályban valószínűleg meg tudunk egyezni. Bár - félelemmel nézzük az állami sajtótulajdon növekedését. A privatizáció helyett előtérbe került a visszaállamosítás... Visszatérve az eredeti kérdésre: nem lehet sokáig halogatni a sajtó felelősségének a szabályozását sem. Fontosak a sajtóigazgatási szabályok is, már ami a bejegyzést, a nyilvántartást illeti. De ebben sincs egyetértés, mert a kormány a Művelődési Minisztérium kezébe adná a bejegyzés jogát, míg az ellenzék a független bíróságot tenné illetékessé.- Hamar eljutottunk a vitás pontokig.- Igen, hiszen tulajdonképpen már az alapkérdésekben is ütközünk. A sajtó szabadságát egyaránt hangoztatják a kormánypártiak és mi is, de nagy-nagy félreértések vannak annak értelmezésében. Az Igazságügyi Minisztérium tervezete tartalmaz olyan kitételt, miszerint az Alkotmányt is módosítani kellene, s az új szöveg kimondaná, hogy a sajtószabadság gyakorlása közben nem szabad bűncselekményt megvalósítani, nem szabad mások személyiségi jogát sérteni. Ez számunkra azért elfogadhatatlan, mert itt egy természetes dologról rendelkezne az Alkotmány. Márpedig ha ezt külön passzus rögzíti, akkor az mintegy lefokozza, másodrangúvá teszi a sajtószabadságot.- Kicsit az az érzésem, mintha pusztán játszana a szavakkal.- A közelmúltban az alkotmánybírósági és bírósági jogértelmezések alkalmával, illetve a parlamentben a törvényhozási tevékenységünk során számtalanszor tapasztaltuk, hogy az ilyen „szavakkal való játéknak mekkora jelentősége lehel.- Konkrétabban!-Teszem azt két személyiségi jog konfliktusában a sajtó- és szólásszabadság „vereséget szenvedhetne” pusztán azért, mert az Alkotmány így rangsorolta őket. Máipedig ez ellentétes a mi liberális felfogásunkkal, mely szerint a sajtószabadság alapérték. De a fenti logika szerint van ellentét kormánykoalíció és ellenzék között a lapok felfüggesztése dolgában is. A tervezet szerint az ügyészség felfüggesztheti egy lap megjelenését, ha az bizonyos bűncselekményeket valósít meg. Mi ezt a hatáskört a független bíróságok kezébe adnánk. Véleményünk szerint a sajtó legyen szabad, cenzúrára soha se kerülhessen sor, és utólag is csak a független bíróság érvényesíthesse azokat a kivételes korlátokat, amelyek valamilyen jogsérelemből fakadhatnak.- A Fidesz miként minősíti a sajtó felelősségének kérdését?- A példák talán érzékeltetik, hogy a mi álláspontunk szerint a sajtótörvénynek a sajtó szabadságát hangsúlyozó törvénynek kell lennie. Ezen belül viszont nagyon is konkrét, szigorú felelősségi szabályokat kellene érvényesíteni. Tehát ha valaki kellő tájékozódás nélkül egy másik ember személy iségi jogába belegázoló cikket közöl, akkor annak nagyon súlyos kártérítést kell fizetnie. Olyan súlyosat, hogy ha az eset megismétlődik, akkor a felelőtlen lap akár tönkre is mehessen! Ez biztosíthatná a szelekciót, másrészt az újságok anyagilag is érdekeltek lennének abban, hogy a morált magasabb szinten képviseljék. Ez a mód megállíthatná a garázdálkodást, a megalapozatlan vádaskodást, a szennyáradatot. Hiszen a sajtószabadságnak véleményünk szerint is része az a felelősség, mely úgy él a szabadsággal, hogy közben nem sérti mások jogait.- Lát-e esélyt arra, hogy konszenzus szülessen a pártok között, hogy a parlament kétharmada elfogadja a majdani tervezetet?- Egyelőre elég távol vagyunk tőle. A Fidesz kompromisszumkész, de csak olyan megoldást hajlandó elfogadni, ami a legcsekélyebb mértékben sem veszélyezteti a sajtó függetlenségét.

Dombrovszky Ádám

„Félidőben ' a mesteredző

Beszélgetés Tiszaújváros polgármesterével

Tavaszi vadbecslés

Több a muflon - kevesebb a.nyúl és a fácán I

Tiszaújváros polgármestere, Farkas Zoltán, a kajak-kenu edzői padot cserélte fel a polgár- mesteri székkel. A város képviselőtestülete a közelmúltban tette mérlegre eddig végzett munkáját. Ezt az alkalmat kihasználva kerestük meg a polgármestert, és kérdeztük:- „Félidőben”, két választás között hogyan érzi magát a polgármesteri bársonyszékben a mesteredző?- Nehéz egyszavas válasszal felelni a kérdésre. A frissen köz- igazgatásba került vezetők jelentős része - köztük én is - nem gondolta, milyen feladatra vállalkozott. Na. nem az elsajátítható ismeretekre gondolok, mert azzal nincs baj. A gondot az okozza, hogy változó körülmények között kell megoldani olyan feladatokat, amelyek nagy részéhez csak későn született jogszabály. Ettől igazán kihívás a tevékenységünk. Ahogy a viccben mondják a kőbányában; rossz hír: meg kell duplázni a termelést. Mi a jó hír? Hogy van kő bőven... Azt várom, hogy a ciklus második felében már nyu- godtabb körülmények között lehet építkezni.- Tapasztalataink szerint több helyen a képviselőtestület még mindig a pártok birkózásának színpada, nem a közcélokért való munkálkodás terepe. Mi a helyzet Tiszaújvárosban ?- A testület eredményes tevékenységét jelzi, hogy működésének ideje alatt a várost és lakosságát érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkozott. Például: szociális problémák megoldása, vállalkozást segítő döntések meghozatala, a kulturális életet segítő mecénás alapítvány létrehozása, a város működését segítő rendeletek megalkotása, a környezetvédelem, a kultúra, az oktatás, a sport, az önszerveződő közösségek támogatására pénzügyi alapok létrehozása...- A testületi üléseken, illetve a sajtóban politikai felhangot kapott viták ellenére elmondható, hogy a testület munkájában elsősorban nem a pártpolitikai szempontok játszottak szerepet. A képviselők a legtöbb esetben

a város érdekeit helyezték előtérbe.- A testület, megalakulása után hét állandó bizottságot hozott létre, amelyek jó színvonalon látták el feladataikat. Nagy erőfeszítéseket tettek a testület üléseinek jó előkészítése érdekében.- A hivatal szervezetének kialakítását befejeztük. Összességében elmondható, hogy a kialakított struktúra a feladatok ellátásához megfelelő, az ülések előkészítését, a döntések végrehajtását, a hatósági tevékenységet megfelelően képes ellátni.- Mit sikerült megvalósítani a megválasztásukkor megfogalmazott terveikből?- Legfőbb célunk az volt, hogy a várost, annak intézményeit kiegyensúlyozottan, jó színvonalon működtessük. A kiadás-bevételi egyensúlyt alapos pénzügyi tervezéssel, kompromisszumos döntések eredményeként sikerült kialakítanunk. Nem bocsátkoztunk bizonytalan vállalkozásokba, de hasznos forintokat szereztünk az ingatlan- és telekhasznosításokból. Sikerként könyvelhető el az is, hogy az új vállalkozási jogszabályok rugalmas alkalmazása révén több új kisvállalkozás indult meg a városban. Legnagyobb dilemmánk: magas színvonalon működtetni a várost és nem fejleszteni, vagy fejleszteni és tovább húzni a nadrágszíjat...- Kudarcaik nem is voltak?- Néhány területen még nem sikerült előrelépni. Ilyen például a versenysport helyzetének megoldása, illetve a közüzemi vállalatok átvételének kérdése. Ez, gondolom, máshol is probléma.

Szakértőink dolgoznak a legjobb megoldáson.- A két év alatt hangzatos, látványos döntéseket is hoztak. Le- ninvárosból Tiszaújváros lett, elszállították Lenin szobrát, megváltoztatták az utcaneveket... Tapasztal-e ezeken kívül másutt is változást a városi polgár?- A testület eddigi működése alatt több döntésben deklarálta, hogy nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a lakossággal való szervezett és élő kapcsolattartásra. Ennek érdekében a testület a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot biztosítva tevékenykedett. Az üléseket a városi tévé közvetítette, illetve a helyi lap minden esetben tudósított a napirendekről és a hozott döntésekről. A lakosság véleményének megismerése érdekében a város négy pontján - ötletek, kritikák, vélemények - címmel - gyűjtőládákat helyeztünk el. Szerdánként a képviselők fogadóórákat tartanak. Ennek ellenére még további teendőink vannak a lakossággal való közvetlenebb kapcsolattartás új módszereinek kialakításában.- A város és környékének lakói „egy levegőt" szívnak. Milyen a kapcsolatuk a környező települések önkormányzataival?- A városkörnyéki településekkel a kapcsolat rendszertelen, de jó. Jelenleg a korábban létrehozott városkörnyéki alap nem funkcionál, de természetesen, ha a jövőben a települések egy részéről igény jelentkezik, részünkről a közös együttműködés kialakításának nincs akadálya.- Miként éli meg a családja, hogy sportedzőből polgármester lett?- Rosszul. A munkában való kiszámíthatóság sokszor kiszámíthatatlanságot jelent a családi életben, és a magam egészség- karbantartásában. Irigykedve figyelem azokat, akik a mai viszonyok között, munkájuk mellett még ezt is egyensúlyba tudják hozni. Én sem mondok le arról, hogy előbb-utóbb javítsak a jelenlegi helyzeten.

Faragó Lajos

Változatos képet mutat számszerűségében megyénk vadállománya. A tavaszi becslések alapjár mintegy 3400 szarvast vettek számba - amely a ko rábbi évekhez képest némi csökkenést mutat. Ha fi gyelembe vesszük, hogy a múlt évben megközelítőiét 1200 szarvast lőttek ki a bükki és a zempléni erdősé gekben. Csaknem 200-zal többet az előző évieknél Javult az ivararány is - mint azt Kismartoni Káról) megyei vadászati főfelügyelő elmondotta.

Azonosnak lehet venni az őzek számát, amely meg közelíti a 13 ezer darabot. Ez a kedves állat elsősorbai sík vidéki vaddá vált, s belőle az előző évben töbl mint 1600 került puskavégre. Stagnál a vaddisznói száma. A jelentős, több mint 3000 darabos apasztá: ellenére is meghaladja számuk a négyezret. Pedis majd ugyanennyit lőttek ki 1991-ben is.

Örvendetes viszont, hogy szaporodik a muflon Mind a bükki, mind pedig a zempléni erdőségekberj összesen 1300 darabot tartanak nyilván ebből a fé lénk. síz 1930-as években meghonosított értékes ne mesvadból. A szerencsés vadászok csaknem 100 muf lonkos trófeáját mondhatták magunkénak a múlt esz tendőben.

Nem gyarapodott, hanem tovább csökkent me gyénk apróvadállománya is. Elsősorban a fácán, de ; mezei nyúl is. noha ennél az apadás lelassult. Tovább; ra is tilalom védi a fogoly- és a fúrjállományt.

Péteri illérj einek sorsa

A Magyar Közlönyben a napokban jelent meg a rendelkezés 3 2 0, 5 filléresek bevonásáról. Az intézkedés érthető, hiszen aligha va olyan vásárló Magyarországon, aki az utóbbi időben találkozott voln ilyen címletű érmékkel az üzletekben. Az infláció miatt egyre ná gyobb címletek jelennek meg - az ezres után már az ötezres is egyr hétköznapibbá válik a pénztárcánkban - legalább is fizetési napokoi Felmerül a kérdés: lehet, hogy hamarosan búcsút kell mondanunk filléreknek? Avagy várható-e néhány nulla lehúzása a forintbankjő gyek számaiból? Erről kérdezte Body Lászlót, a Magyar Nemzej Bank alelnökét az MTl-Prcss munkatársa.- Valóban most vonjuk lie a 2 és 5 filléreseket, habár valós funkcl ójukat, mint váltópénzek már 25-30 éve elvesztették ezek az érmék! mondja a jegybanki szakember. - Sőt a közeljövőben várható a 10 e 20 filléresek kivonása is a piacról. Egyelőre azonban a jegybank nei akarja megtenni ezt a lépést, mert a kereskedelemből folyamatosa', érkeznek igények ezekre az érmékre, ami azt mutatja, hogy a kereske dók még számolnak ezekkel a címletekkel az áraik kialakításáná Nem volna jó, ha az aprópénz hiányára hivatkozva kerekítenék fölfe az árakat.- Nem kellene a kivonás helyett inkább „levágni” egy nullát a f< rintbankjegyek végéről, hiszen úgyis új érme- és bankjegysorozat k adására készül az ország?- Ez tulajdonképpen technikai pénzreformot jelentene. Ott alka mázzák általában, ahol az infláció igen magas mértéket ért el és ezé a számolásnál már nehézségeket okoz. Többek között ezt alkalmazta Franciaországban az új frank bevezetésekor és Jugoszláviában m; több ízben is. A lépés azonban nem szükségszerű, hiszen a nagyot címletek folyamatos kiadása és az alacsonyabb címletek eltűnése öt magában nem zavarja a pénzrendszer működését. Gondoljunk esi például Olaszországra, ahol milliókkal, milliárdokkal és billiókk számolnak és minden bizonnyal elég kevesen vannak, akik emléke nek még a líra váltópénzére. Tehát a forint technikai devalvációja se szükségszerű, a Magyar Nemzeti Bank jelenleg nem is tervez ilyen 1 pést.

Nálunk véleményem szerint az ötvenfillércsrc egy ideig még szű ség lesz. hiszen az infláció emelkedése megtorpanni látszik és a hős szabb távú prognózisok az infláció jelentős mérséklődését jósolják, tíz- és húszfilléresck kivonásával együtt, de talán meg azt megelőzői megjelennek majd az ötven- és a százforintos érmék. Ezt már tervi vettük, mint ahogy a tíz- és húszforintos bankjegyeket is kivonj* szeptembertől a forgalomból. (MTI-Press')