Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-13 / 88. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. áprilisi 3., hétfő Egy kiállítás székei A „büro-ratio”, mint a Com- forto német-amerikai irodaszék­gyártó cég kizárólagos forgal­mazója. április elején rendezte meg irodaszékeinek szakmai be­mutatóját. A vendégeket Szeghő László, a kft. ügyvezető igazga­tója köszöntötte. A program első részében az irodai munkahelyek kialakításának ergonómiai köve­telményeiről hangzott el jó né­hány fontos, hasznos tudnivaló. Az előadók - dr. Molnár István intézeti igazgató, a Szervezési Tudományos Vezetési Társaság Országos Elnökségének tagja és ilj. Husi Géza tanársegéd - szemléletesen és szellemesen mutatták be, hogy egyáltalán mi is az az iroda, mik a modern iro­dával szemben támasztott köve­telmények. Megismertették a hallgatóságot az emberi teljesít­ményt befolyásoló tényezőkkel, ezek közül is kiemelve a dologi, tárgyi feltételek rendszerét, s ezek hatását az emberi szerve­zetre. Felhívták a figyelmet az ülőmunkát végzők, a számító­géppel dolgozók körében jelent­kező munkahelyi ártalmakra, s a prevenció fontosságára. Az ülő, számítógépes munkahelyek szá­ma ugyanis - a statisztikai szá­mítások alapján - az évezredre jelentősen megnövekedik. A prognózisok szerint minden má­sodik, harmadik ember ilyen jel­legű munkát fog végezni. Az előadások igyekeztek meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy mekkora különbség van szék és szék között. Ha valakit leültetünk, az ülőalkalmatosság kényelme vagy marasztalja, vagy távozásra készteti az illetőt. Az ilyen jellegű munkahelyek kialakítása során ezért nem mindegy, hogy a cégvezetők mi­lyen székekbe ültetik munkatár­saikat, amennyiben hosszú távon szeretnének velük együtt jól, egészségük veszélyeztetése nél­kül dolgozni. A referenciák után a Comforto cég képviselői - Harri Steinhoff kelet-európai területi kereske­delmi vezető, valamint Wilfried Vorlop marketing manager - mutatták be a Comforto-t, s né­hány termékük szemléltetésével a gyakorlatban is alátámasztot­ták az előadásokon elhangzotta­kat. A Comforto a szó legteljesebb értelmében valódi iránytű, úgy műszaki megoldásai, mint időt­álló formavilágának tekinteté­ben. Gyártóhelyei Németország­ban, Svájcban és az USA-ban vannak. Sok országban termékei licensz alapján kerülnek gyár­tásra. A Comforto-termékek nem­zetközileg elismert ipari forma- tervezők és a cég saját tervező és fejlesztő munkájának közös együttműködéseként jönnek lét­re. Hasonló módon történik az új koncepciók kidolgozása a leg­újabb ergonómiai ismeretek fel- használása és a gyakorlatba tör­ténő átjuttatása. Alkotnak, fino­mítják a részleteket, proto­típusokat készítenek, szigorúan tesztelnek - egyszóval gyártható csúcsminőséget hoznak létre. A Comforto saját gyártókapa­citására helyezi a hangsúlyt. A hatékonyságot és minőséget kvalifikált munkatársak, modern gyártási technológiák és rendkí­vüli gyártási pontosság garantál­ja. A felhasznált anyagok sok­szoros minőség-ellenőrzésen ke­resztül jutnak a gyártósorra. A nemzetközi előírásoknak megfe­lelő rendkívül szigorú feltételek érvényesek, a gyártás előtt, a gyártás során és a végtermék el­lenőrzésénél. A Comforto ülőbútorokat spe­ciális kereskedelmi hálózat for­galmazza. Ez biztosítja az opti­mális kapcsolatot a vevőkkel. A felhasználó helyben meggyő­ződhet a vásárlandó ülőbútorok minőségéről, sokoldalúságáról és szaktanácsot is kaphat. E tevé­kenységet kiállítótermek és in­formációs anyagok segítik, me­lyekét Miskolcon a „büro-ratio” központjában találhatnak meg az érdeklődők. (mono) AMontavid Rt. 17. kft.-je Mazda gyorsszerviz nyílt Miskolcon A Montavid Rt. újabb kft.-t alapított. Amiskolci-budapesti részvénytársaság két részlegét, az Intermotor üzletágat és a külkereskedelmi irodát vonták össze, s így jött létre miskolci székhellyel az Intermotor- Montinex Külkereskedelmi és Szolgáltató Kft. a napokban. Mivel foglalkoznak? - kérdez­tük Lukács Gábor ügyvezető igazgatót.- A Montavid Rt.-nél immá­ron hagyomány, hogy egy-egy üzletág, tevékenység vitelével team-ot bíznak meg. A csoport ezután - ha már jól bedolgozta magát - önálló életet kezd. Mi a Montavid Rt. 17. kft.-je va­gyunk, hajói számolom. Hadd tegyem hozzá, hogy az egye­sült két üzletág külön-külön is jól dolgozott az rt.-n belül. Azt reméljük azonban, hogy önálló kft.-ként még sikeresebbek le­szünk. Tulajdonképpen nem is kettő, hanem három üzletágról van szó.-Amennyiben?- Az Intermotor üzletág Mazda gyorsszervizzé formá­lódott Kaiser Gábor vezetésé­vel. A Mátyás király út 102. sz. alatt, az új Shell mögötti tele­pen a Mazdák gyorsszervi­zelésére vállalkoznak; javítá­sokra, beállításokra és így to­vább. Minden megrendelt munkához vállalják az anyag- és alkatrészbeszerzést is. A műhelyfőnöki-főszerelői posz­tot Somosi Jánosra bíztuk, aki évekig dolgozott Ausztriában szerelőként, s aki elvégzett ott egy speciális Mazda-tanfolya- mot is. így joggal reményked­hetünk a szerviz megbízható, magas színvonalú munkájá­ban. A szervizhez tartozik a So- nax-részleg. A német Sonax GmbH-val kötöttünk szerző­dést, s az ő technológiájuk alkalmazásával vállalkozunk speciális autókozmetikára, amely komplett vizuális felújí­tást jelent kívül és belül, bármi­lyen típusú gépjárműnél.- S mit „ takar" a Montimex név?- Az rt. eddigi külkereske­delmi irodáját. Az üzletág ve­zetője Kovács István, aki ko­rábban a DIGÉP-ben szerzett óriási tapasztalatokat külkeres­kedelmi vezetőként. A klasz- szikus külkereskedelmi üzlet­kötéstől a lebonyolításig min­dent vállalnak, megbízásos alapon bárkinek. Erre elsősor­ban azoknak a gazdasági társa­ságoknak a figyelmét hívom fel, amelyek nem rendelkeznek önálló export-import joggal, vagy már rendelkeznek, de még gyakorlatlanok, járatla­nok, nincsenek megfelelő szakembereik, kialakult kap­csolataik itthon és külföldön. (nyikes) Lakatos Géza Ahogyan én láttam Az utolsó törvényesen kinevezett magyar királyi miniszterelnök Magyaror­szágon nem publikált, for­rás értékű emlékiratából - mely az Európa Kiadó gon­dozásában jelenik meg - részleteket közlünk 1944 őszének tragédiába tor­kolló eseményeiből. 4. A fegyverszünet jogi problémája Ami a diplomáciai megoldást il­lette, abban a felfogások rendkívül eltértek, éspedig főleg a kormány­zóval szemben, akinek az volt a meggyőződése, hogy az 1920. 1. törvénycikk értelmében neki jogá­ban állt-a parlament megkérdezé­se nélkül - egyedül és szuverén módon megkötni a fegyverszüne­tet. Ezzel szemben, midőn meg­bíztam Vladár igazságügy­minisztert a kérdés tanul­mányozásával, az ő írásba foglalt véleménye szerint az államfői jog az országgyűlés bevonása nélkül, kizárólag időleges fegyverszünet­re vonatkozik, midőn például a ha­lottak eltemetését vagy a polgári lakosságról való gondoskodást cé­lozza. Olyan fegyverszünetre azonban nem vonatkozik az állam­fői jog, melynek folytatása a béke­kötés lesz, ennélfogva az egész ország jövendő sorsát érinti. Rakovszky Iván, aki jogi kérdé­sekben tanácsadóm volt, hasonló­an vélekedett a kérdésről, mint Vladár. Valahányszor a háborúból való kilépési szándékunkról tárgyaltam a kormányzóval, az volt a határo­zott benyomásom, hogy szinte tü­relmetlenül várta, miként teheti mielőbb jóvá az évekkel előbb el­követett végzetes lépést, az ország hadba lépését. Ezért hajlandó lett volna kisebb alkotmánysértéseken billenni magát. A szeptember 21-én megtartott ülés a felsőházban és a képviselő­házban programszerűen folyt le. Kisebb vitára csupán a képvise­lőházban került sor, de már a kor­mány kivonulása után. Az ország szuverenitásáról mondottak or­szágszerte erős visszhangot keltet­tek. A német követ nem sokáig vára­tott magára. Harmadnap súlyos szemrehányásokkal jött a német szövetség elhallgatása miatt. Vá­laszképpen én a törvényhozók sza­badlábra helyezését sürgettem, és nem győztem hangsúlyozni, mi­lyen csigalassúsággal halad ez a németek számára nem éppen di­csőséges dolog. Itt kell megemlíte­nem Winkelmann egyik láto­gatásán tett kijelentését vagy - mondjuk így - nyílt célzását. Sze­rinte most kínálkoznék a legked­vezőbb alkalom arra, hogy teljesen átvegyem a hatalmat. Ezen a kor­mányzó félreál lítását értette. Tu­dott dolog volt, hogy Horthyban bíztak a németek a legkevésbé. Az ajánlatot (vagy minek nevezzem?) felháborodottan utasítottam visz- sza. Szeptember 26-án újabb távira­tot voltam kénytelen Hitlernek küldeni. A Békéscsaba-Makó tér­ség felől komoly elözönlés fenye­gette a magyar Alföldet, és a többször ígért német segítség to­vábbra is késett. Ma már meggyő­ződésem, hogy céltudatos volt a késlekedés. A németek ugyanis az emlékezetes szeptember 7-i közlés óta már végképp nem bíztak ab­ban, hogy Magyarország a háborút valóban folytatni akarja. Mire mi- látva a huzavonát - annál határo­zottabban foglalkoztunk a kiugrás előkészítésével. Elhatározásunkat a döntő lépés megtételére és idő­pontjára nézve nagymértékben be­folyásolta Churchillnek az angol alsóházban szeptember 24-én el­hangzott, történelmi jelentőségű beszéde, melyben behatóan foglal­kozott Magyarország helyzetével. Ekkor jegyezte meg egyik minisz­tertársam, hogy Tisza István óta először fordul elő, hogy angol mi­niszterelnök reagál a magyar mi­niszterelnök megnyilatkozására. Többek közt a következőket mondta Churchill: „Magyarország jelenleg egy zsarnok kezében ver­gődik, amit nem fog tudni lerázni magáról mindaddig, míg Német­ország ereje az európai frontokon meg nem tört.” Továbbá kijelentet­te, hogy „a kis nemzetek ne siessék el dolgukat, mert ezzel csak ke­resztezik a nagyhatalmak útját”. Ami azt jelentette, hogy Magyar- országot nyíltan türelemre intette, mivel a németektől megszállt or­szág katonai és politikai nehézsé­geit nem érezte át annyira, mint éreztük mi magunk. Végezetül Churchill megjósolta, hogy a há­ború 1945 tavaszáig húzódik el. Ezzel természetesen megdőlt a Ba- kách-Bessenyey útján ismételten hangoztatott angol vád, hogy a há­ború elhúzódásáért Magyarország is felelős. Következik: Veesenmayer alattomos működése Április 22-24.: NETWORKSHOP '92 konferencia és kiállítás NETWORKSHOP ’92 cím­mel nemzetközi konferenciát rendez Miskolcon a Neumann János Számítógéptudományi Társaság a Mindszent téri Nem­zetközi Kereskedelmi Központ­ban. A hazai viszonylatban nem mindennapos tanácskozásra 500 vendéget várnak az ország min­den részéből és külföldről. A konferenciához kapcsoló­dóan ugyanebben az időpont­ban, s ugyancsak a volt megyei pártszékházban kiállítást rendez az Észak-magyarországi Rek­lámiroda. Ezen a számítástech­nikával foglalkozó vállalatok és intézmények mutathatják be eredményeiket és ajánlataikat, köthetnek egymás közt is üzleti kapcsolatokat. A kiállítás egyik eseménye lesz a KFKI Számító­gép-hálózatok Kft.-nek a konfe­renciához kapcsolódó bemutató­ja­A kiállítók már az Észak-ma­gyarországi Reklámiroda kor­szerű, Syma-elemekből kiépí­tett egységstandjait vehetik igénybe. A Magyar Agrártudományi Egyesület kereté­ben eredményesen tevékenykedik Miskolcon a Tudomány és Technika Házában a nyugdíjas agrárszakemberek klubja. A klub tagjai havonta találkoznak, s e klubfoglalkozások keretében szakmai tanácskozásokra, baráti beszélgeté­sekre, üzemlátogatásokra kerül sor. Legutóbbi összejövetelük rendhagyó volt, ugyanis bor­versenyt rendeztek, amelyre mindegyikük saját termelésű borral nevezett be. A jóféle nedűket zsűri kóstolta, s a benevezett borminták közül hármat Szölőssy István, Szécsy István és dr. Szarka László borát különösen jónak talál­ták a szakemberek. E borokat ugyanis aranyér­mesnek minősítették. Fotó: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents