Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-13 / 88. szám

1992. április 13., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Fórum után fórum A közelmúltban rendezett Országos Iparpolitikai Fórum hivatalos részét követően szűk körű megbeszélés-sorozatot tartottak a tiszaújvárosi petrol­kémiai vertikum vezetői, ame­lyen részt vett dr. Szabó Tamás tárcanélküli miniszter, és Ba- kay Árpád helyettes ipari ál­lamtitkár. Napjaink hazai gazdaságá­nak égető gondjaiból, ami nem kerülte el a térséget sem, keres­tek kivezető utat a vegyipar, az olajipar és az energiát termelő egységek szakemberei. A tisza- újvárosi ipari vertikum alappil­lére a kőolajfinomító, amely jó minőségű, de főleg megfelelő mennyiségű vegyipari benzin­nel kell. hogy ellássa a TVK-t. ahol műanyag alap-, félkész- és késztermék készül. Ezen fe­lül biztosítja a helyi erőmű szá­mára a létfontosságú tüzelő­anyagot is, s az előállított hő- és villamosenergiát visszacsa­tolja az előbbi két gyár részére. Így mindhárom gyár kény­szerpályán mozog. A három, látszatra egymás­tól független létesítmény bár­melyikében gond jelentkezik, a másik kettőt erősen befolyásol­ja, ronthatja gazdasági eredmé­nyeit. A vezető szakemberek e megbeszélést arra használták fel, hogy megoldásokat java­soljanak egy erőteljesebb, kö­rültekintőbb együttműködésre - s mint az a beszélgetés végén összegződött sikerrel. Mind a Magyar Olajipari Rt. vezér- igazgatója, mind az országos villamosipar képviselője és a két kormánytisztviselő elvi egyezséget kötött a helyi veze­tőkkel, hogy gazdasági függet­lenségük megtartása mellett közös tanulmánytervet készíte­nek, amelyet még a nyár folya­mán elfogadásra javasolnak a gazdasági kabinetnek. Ennek alapja: a térség munkaerőhely­zetének megszilárdítása, az alapanyag folyamatos biztosí­tása, a jelenlegi technikai szín­vonal megújítása, ami hozzá­segítheti őket a privatizációs törekvések magasabb értékű megvalósításához. Egy ésszerű együttműködési stratégia - mint ahogyan azt Balázs Lajos, a TVK Rt. igaz­gatótanácsának tagja summáz­ta, a térség akár 50 százalékkal is növelheti teljesítményét. Megállapítását dr. Szabó Ta­más miniszter a következőkkel egészítette ki: — Már a közös megbeszélés léte is új és példa­értékű. A stratégia gyakorlati megvalósításának biztosítéka az itt élők kezében van.-ete­AZ ÜZLETI ÉLET szolgálatában R gyermckszépségversenY dyai XJ22. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara programjaiból: 1992. április I4. Az ÉMGK főtitkára a Hajdú­szoboszlón rendezendő „Mun­kakultúra és szakképzési model­lek Magyarországon” című or­szágos konferencián előadást tan. „A munkaadók szerepe a képzésben” címmel, egyben be­számol az észak-magyarországi regionális átképzés gyakorlati tapasztalatairól. Témafelelős: Bihall Tamás fő­titkár. I992. április 15. Az ÉMGK szervezésében tá­jékoztató előadásra kerül sor a kamarai tagok számára, melyen az MTI bemutatja ECOINFO nevű adatbázisát, valamint a Ka­mara is ismerteti a tagjai számá­ra rendelkezésre álló adatbázisa­it, hírszerzési lehetőségeit, to­vábbfejlesztési elképzeléseit. Témafelelős: Stoll Gábomé főmunkatárs. A Csodamalom Bábszínház ajándéka nem fogható kézbe, nem tehető zsebre - mégis minden díjazottunknak örökre szól. Ők ugyanis élményt adnak a gyerekeknek. Új helyükön, a miskolci Kossuth utca 11. szám alatti épület színháztermében kapják majd meg nyereményüket a kategóriák győztesei. A díjkiosztó után pedig a báb­színház Pepita és Pipitér című előadását láthatják a vendégek. A felajánlást a Cso­damalom képviseletében Szlivkáné Mol­nár Mária adta át lapunk munkatársának. Kapunyitás Ukrajnában Ma mindenekelőtt az élelmi- szeripari termékeket keresik keleti szomszédunknál, Ukraj­nában - mondta el Antal And­rás, a Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Szervező Vállalat irodavezetője annak kapcsán, hogy a magyar cég és az ung­vári árutőzsde kétnapos konfe­renciát rendez májusban Buda­pesten Ukrajna gazdasági ka­punyitásának lehetőségeiről. A kétnapos tanácskozásnak, amelyre mintegy száz magyar üzletembert várnak, az ad kü­lönös jelentőséget, hogy már­ciusban a kijevi parlament el­fogadta a külföldi befekteté­sekről és a privatizációról szó­ló törvényt. Az ukrán kormány előtt van az a javaslat is, mely­nek nyomán hamarosan szabad kereskedelmi övezetté nyilvá­nítják Kárpátalját, s ennek alapján több vámszabad terület is létesül majd keleti határunk tőszomszédságában. A budapesti konferencia folytatásaként június végén nemzetközi árubemutatóra és gazdasági szemináriumra kerül sor Ungváron, ahol a magyar üzletemberek már konkrét tár­gyalásokat is folytathatnak uk­rán cégek képviselőivel. Magyar-szlovák mezőgazdasági kft.-k Közép-, illetve Kelet-Szlováki- ában egy-cgy szlovák-magyar ve­gyes kft. t alakított az IKR Terme­lésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság. A bodrogszer- dahclyi. illetve gemeri székhelyű kft.-t mintegy 6800 hektár kukori­ca- és 3600 hektár napraforgóterü­let vetőmag-, növényvédő szer el­látását szervezik 24 gazdaságban, tevékenységi körük azonban ennél sokkal bővebb: felöleli a mező- gazdasági termékek felvásárlását, az élelmiszer nagy- és kiskereske­delmét, a piackutatást, a tanács­adást, valamint a műszaki és szel­lemi termékek, illetve szolgáltatá­sok külkereskedelmét is. Lesz-e gabonaexport az- No, csakhogy itt van már Örzse néonye! Aggyá csak azt a hátyit, hadd tegyem le...- Maga csak ne nyúljon hozzá! Majd én óvatosan le­teszem. ...Nem szabad sem­miképpen sem lezuhannia. Tuggya?-Tudom... Azaz...- így jó lesz. Csak ne jöj­jön a közelébe... Mondja csak leikecském, maga mit tud vezetni?- Vezetni... Hát izé... Tra­bantot.- Repülőt, űrhajót?-Nem.- Gondolhattam volna... No, nem baj. Ja! Hogy miért csak most jövök? Hogy hol voltam egész télen? Hát lei­kecském, a tél a. kulturáló- dás ideje a faluban, a műve­lődésé. Hát nem értem rá a mászkálásra. De most, hogy ugye itt a tavasz, lehet ásni, előkészíteni a földet, hát most már ugye inkább van időm...- Hogy-hogy? Éppen most, amikor a munka kez­dődik a földeken és akkor...- Miért? Hallja-e! Maga tán tudja, hogy kié lesz az a föld?! No, ugye...-Jó, jó, ezt hagyjuk. Es mi volt azzal a kulturálódással?- Jaj, látja erről szíveseb­ben beszélek! Hát hallja én olyanokat láttam abba a té­vébe...! Látta-e maga, ami­kor annak a kemény magyar gyereknek a... hát izé... hogy is mondjam... a micsodájára rákötötték a láncot és az a szittya magyar ilyképpen el­húzta a kocsit, amit előtte te­leraktak mindenféle népek­kel. Látta?- Ezt... ezt Örzse nénnye is megnézte?- Már hogyne néztem vol­na meg! Jogom van nekem is a kuiturálódáshoz! Vagy nem?!- De. Bizony joga van hoz­zá.- No. Hanem az a lepcses szájú Borcsa meg tuggya mit mondott ezt látva? No, hajol­jon csak közelebb, nem aka­rom mégse kiabálni, szóval azt mondta, hogy az ő férju­ra fiatal korában ilymód el is tolta a kocsit, mármint a sze­keret. Csak igaz, egy kicsit nehezen. Márhogy... Várjunk csak... Ez a szittya magyar gyerek húzta a láncot, a Bor­csa férjura pedig...- Tolta. Igenis tolta! Ezt mondta Borcsa. Csak egy ki­csit nehezen, mivel az a per- nahajder komája betekerte a féket. Emiatt hát egy kicsit nehezen... De azért most lát­hatta mindenki, hogy él még a magyar ősi virtus! És nem is kell hozzá más, csak leve­gő. Plusz-az áfa.- Hogy-hogy levegő? Plusz áfa? Ja! A levegőt azt értem. Nagy lélegzetet kel­lett venni, hogy a levegő le­menjen... hát szóval oda... bele... de mi az a plusz áfa? A levegőért drága Örzse né- ném nem kell áfát fizetni!- Most még nem. De med­dig leikecském? Meddig? Majd valakinek eszébe jut... Okos nép a miénk... Hát az ufó is eszébe jutott ráadásul egy fiatalembernek.- Mi... mi van az ufóval?- Hát, ahogyan kulturálód­tam a tévé előtt, mit hallok? Nem kevesebbet, mint azt, hogy egy fiatal, jóképű ma­gyar gyereket se szó, se be­széd - hiszen azok nem is tudnak beszélni - egyszerű­en elrabolt egy ufóleányzó és megerőszakolta. Bevitte az űrhajójába, ott tartotta, amíg jónak látta, aztán kien­gedte... Bizony sokat műve­lődtem én azon az estén is. Hogy ilyesmik vannak a vilá­gon ! Ezen még az Ábris gye­rek is eltátotta a száját, pe­dig ő világjárt ember.- Mi van az Ábris gyerek­kel?- Mondom, eltátotta a szá­ját, majd utána a homlokára csapott. „Hogy ez nekem nem jutott eszembe!” Kiáltot­ta, majd azt mondta, rögtön levelet ír ennek a fiatal em­bernek, meghívja valami vál­lalkozónak, mert az ilyen nagyeszűre szüksége van.- Miféle nagyeszűre?- Hát nem érti leikecs­kém? Az a fiatal ember elin­dult haza a barátaival, azok már mind otthon voltak, ez meg kitért valamerre. No merre vajon? Egyszercsak jó nagy késéssel megjelenik a gyönyörű, szép fiatal fele­ségénél, aki persze minden­féléket mond rá. Erre a fiatal ember azt mondja, hogy el­rabolta egy ufólány. Valami Törpicu. Mert már nevet is adott neki. Becézte. Ábris meg azt mondja, hogy ő min­den kiruccanására valami ostobaságot talált ki, amit a kutya sem vett be. Ezért akarja ezt a gyereket ide. Jö­hetne az ufós leányzóval együtt. Amúgyis szükség lenne az ufósra. Még többre is. Hiszen azok biztosan tud­nak repülni. Repülőgépet is vezetni, meg űrhajókat, nem úgy, mint maga, aki csak Trabantot. Már ne vegye rossz néven leikecském, de amit az Ábris gyerek kitalált vállalkozást, abba maga a trabantosságával mégsem fér bele.- Örzse nénnye! Ha nem mondja el érthetően, hogy...- Jól van, jól van, tudom, hogy magának lassan kell elmondanom mindent, hogy megértse... No nézze lei­kecském, itt van a hátyiban ez a szép repülőmodell. Meg űrhajóé. Az Ábris gyerek ter­vezte. Ezekkel csinálnánk a vállalkozást. Repülnénk, sé­tautaznánk, ide-oda, esetleg kiruccannánk a világűrbe... de ezt majd csak később. Az ufókkal.- És honnan röpködnének Örzse néném?- Hogy-hogy honnan? Hát Ferihegyről! Ott van egy szép nagy repülőtér! Azt pri­vatizálnánk!- Az az államé! Azt nem le­het privatizálni!- Nem lehet? Hát a tánc- dalénekesnek lehet az or­szág egyetlen repülőgép-ja­vítóját?!... No!... Mondjon már valamit, vagy megku- kult? Akkor nekünk miért ne lehetne a repülőteret? No, leikecském, fűzze csak be a gépbe a kopertát, meg a pa­pírt, fogalmazzon levelet an­nak az ufós gyereknek, meg az ufós lánynak, hogy jöhet­nek... Priska Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents