Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992, április 2., csütörtök Gyorspénz A mögöttünk hagyott vi­lágban megszoktuk, hogyha fizetésre szó­lítottak fel bennünket, akkor az az esetek száz száza­lékában azt jelentette, hogy nyomban a zsebünkbe kel­lett nyúlni, haladék nélkül várták el fizetnivalóink ki- egyenlítését. Ha pedig ne­künk tartoztak, annak gyors lebonyolításáért, úgy tűnt, senkinek sem fájt a feje. A hivatal, a szolgáltató igen­csak ráérősen intézte ebbéli kötelezettségét. Pedig való­jában megszokhatatlan és elfogadhatatlan az ilyen, fá­ból vaskarika eljárás. Mert, ha mi kötelezhetőek va­gyunk, akkor a magas hiva­tal, a vállalat, a hatóság is kötelezhető a gyors pénz­ügyi akció lebonyolítására. Mint utóbb tapasztalhat­tuk, mindehhez kevésnek bi­zonyult a jobbító szándék, a késedelmi kamat érvényesí­tése, mert ettől a nekünk feladott forintok még nem érkeztek meg előbb. Hány és hány díjbefizetés járta az országot — állítólag — mert az előbb felment a főváros­ban levő központba, aztán onnan jött vissza vidékre, ha jött, ha nem tévedt el, ha nem veszett el valahol. Ért­hetően erős bizalmatlanság fogadta ezért a tudakozó­dásra adott hivatalos vála­szokat. Újabban pedig, mintha indokolatlanul is sokat időz­tek volna visszajáró forint­jaink egyes pénzintézeteknél, és ha magyarázatot kaptunk is, az összeg azért késett, késegetett. A miskolci pénzintézetben tartott pénzünkhöz mind ez ideig képtelenek voltunk hozzájutni Győrben, ha Ausztriából hazafelé elrom­lott az autónk, és a drága alkatrészre nem volt éppen a zsebben elegendő. Az em­ber — mondjuk meg őszin­tén - kiszolgáltatott volt akkor is, ha tudatában volt annak, hogy van tartaléka valamelyik bankban. Április elsejétől új pénz- forgalmi szabályok léptek életbe hazánkban annak eredményeképpen, hogy a tavaly elfogadott jegybank- törvény hatályon kívül he­lyezett számos elavult, a pénzforgalommal kapcsola­tos rendeletet. Ennek ered­ményeképpen a jövőben el­várható, hogy a feladott, át­utalt pénzek nem időznek heteket útközbeni állomáso­kon. 'Mindezt a lassan tel­jessé váló elektronikus rend­szer és a Giro Rt. működése teszi lehetővé. Hiszen egy ilyen komplett hálózatban állandóan percre készen tudni lehet minden forint hollétéről. Ebből fakadóan intézkedni is lehet, hogy az adott összeg éppen ott jelen­jen meg, ahová rendelik. Akár más és más bankok között is. r Í gy a Postabanknál őrzött pénzünkhöz más bank­nál is hozzájuthatunk majd — ha éppen úton va­gyunk - Barcson vagy Keszt­helyen, illetve bárhol, ahol hívásra megjelenik a mi sa­ját pénzünk, amelyikhez ott, és akkor nyúlhatunk hozzá, amikor akarunk, és ez nem áprilisi tréfa! Mindehhez már csak egy valami kell — legyen mit a számlára ten­ni. Legyen! Nagy József • A Fidesz helyi csoportja kezdeményezésében új, közéleti fórumot indítanak útjára ápri­lis 3-án este fél 6-kor a sátor­aljaújhelyi művelődési házban. A Parlamenti Klub első vendé­ge Wachsler Tamás, az Ország- gyűlés honvédelmi és nemzet- biztonsági bizottságainak tagja. A fideszesek minden érdeklődőt szeretettel várnak rendezvény- sorozatuk első eseményére. • Balázsi Tibor, az 1. szá­mú választókerület országgyűlé­si képviselője értesíti választóit és az érdeklődőket, hogy ápri­lis 3-án 15—17 óráig Miskolcon, a Városház tér 8. szám alatt, a képviselői irodában fogadó­órát tart. Ezt követően 18 órá­tól Gesztelyben, a művelődési Hamarabb lesz MSZP-, mint Fidesz-Uormány? (Folytatás az 1. oldalról) szont legalább tanulmányo­zásra ajánlotta ezt a priva­tizációs techmiikát is. Mint mondotta, jelentős nyugati polgári közgazdászok sem tagadják enn.dk a techniká­nak a létjogosultságát. ■Kérdéseikre válaszolva az SZDSZ elnöke vázolta a pártján belüli nézetlkütönbsé- géket. Mint mondta, vannak Olyan erők, amelyék a libe­rális néppárti arculat kiala­kítását szorgalmazzák, nagy belső koalícióval, mások pol­gári radikális jellegűvé sze­retnék formálni a pártot. Egyes elképzelések szerint szóba jöhet egy esetleges SZDSZ—Fidesz—MSZP koa­líció a következő válasz­tások után, mások — így a pártelnök is — azt hangoz­tatják, hogy az MSZOSZ- szal jó kapcsolatban lévő MSZP-vel nem alakítható ki hosszú távú szövetség. Az ok nem az. MSZOSZ múltjában keresendő, sokkal inkább abban, hogy ennek a szak- szervezeti tömörülésnek ér­deke a hagyományos ipar­szerkezet fenntartása. „Az MSZOSZ típusú szakszerve­zeti mozgalom az SZDSZ- kormánynak is ellenfele len­ne” — mondta ezzel kapcso­latban Töigyassy Péter. Sinka Zoltán Felhívás a „kassai kormányprogram” kárvallotiailioz A „kassai kormányprog­ram” kárvallottal Budapes­ten, a Marczi bánya téri Mű­velődési Központban, 1992. február 29-én tartott találko­zóján részt vett károsultak „A Rákóczi Szövetség Nyilat­kozata” címmel petíciót fo­gadtak el és juttattak el a magyar kormányhoz, ame­lyet — kivonatosan — az alábbiakban közlünk: „... ennyi év után köte­lességünk, hogy megemlékez­zünk a csehszlovákiai ma­gyarságot oly kegyetlenül sújtó hontalanság éveiről, az 1945. évi kassai csehszlovák kormányprogram még vissza nem vont intézkedéseiről, amelyek a második világhá­ború csehszlovákiai esemé­nyeiért kollektív módon bű­nösnek nyilvánították a szlovákiai magyarságot és megfosztva őket a legele­mibb emberi jogaiktól, hosz- szú évekig Európa legel- nyomottabb kisebbségévé degradálták. Ez a találkozónk nemcsak emlékezés, hanem figyel­meztetés is. Emlékezés a szörnyű évekre és figyelmez­tetés arra, hogy minél a mai napig nem részesült sem er­kölcsi, sem anyagi jóvátétel­ben a szülőföldjéről elűzött és javaitól megfosztott ma­gyarság.” „A felvidéki magyar ki­sebbség ... kérjük a magyar kormányt: kövessen el min­dent a csehszlovák, valamint a szlovák kormánnyal foly­tatandó tárgyalásokon az ed­dig megtagadott jóvátétel ér­dekében.” A szlovák kormánytagoktól származó nyilatkozatok egyébként az ügyben tár­gyalókészségről tesznek ta­núbizonyságot. A Rákóczi Szövetség Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének korábban in­dított kárfelvevő tevékenysé­ge folyamatban van. Eddig 65 bejelentés történt és kb. 30 kárbejelentés van folya­matban. Bár a bejelentés nincs ha­táridőhöz kötve, felhívjuk a megye mindazon lakosait, akiket az említett kassai kor­mányprogram valamiképpen (erkölcsi, anyagi) megkárosí­tott és akiknek annak ide­jén a Pénz'ntézeti Központ i (Budapest) által nem, vagy’ csak részben térült meg a kára — most már a teljes megtérülés reményében — személyesen, vagy meghatal­mazott (örökös) útján jelent­sék be kárukat: Rákóczi Szö­vetség Borsod-A.-Z. Megyei Szervezete, Miskolc, Görgey u. 5. sz. (Tudomány és Tech­nika Háza) minden páros hét csütörtöki napján tartott fogadóórán (15—17 óra kö­zött). Rákóczi Szövetség B.-A.-Z. Megyei Szervezetének Ügyvivő Bizottsága Meghívás koszorúzásra Április 4-én. lesz 47 éve annak, hogy a Szovjet Had­sereg katonái hazánk terü­letéről kiverték az utolsó fa­siszta csapatokat. A harcok­ban hősi halált halt katonák emléke előtt az MSZMP Miskolc Városi Koordiná­ciós Bizottsága 3-án, pén­teken 15 órákor a Hősök temetőjében lévő emlékmű­nél tiszteleg. A koszorúzás­ra Miskolc polgárait .tiszte­lettel meghívjuk. MSZMP Miskolc Városi Koordinációs Bizottsága Vállalkozói nap Tarcalon Április 3-án. 9 órai kez­dettel vállalkozói napot ren­dez az Új Távlatok Alapít­vány kuratóriuma. A ren­dezvényre Tarcalon, a Bor­kombinát éttermében (To- kaj-Gast BT) kerül sor. Idevárják a 11. számú or­házban lakossági fórumon vesz részt. • Sorskérdések a mezőgazda­ságban címmel fórumot szervez Szerencsen a Népházban ma, április 2-án, 14 órai kezdettel az Agrárszövetség. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak. • Egészségügyi fórumot tart miskolci politikai centrumában (Corvin u. 9.), az MSZP Szeg­fű-klubja. A rendezvény április 3-án 17 órakor kezdődik, témá­ja: a szabad orvosválasztás, a háziorvosi rendszer. A fóru­mon kórházi vezetők, neves közigazgatási szakemberek, ön- kormányzati és országgyűlési képviselők válaszolnak a meg­jelentek kérdéseire. szággyűlési választókerület valamennyi vállalkozóját és mindazokat, akik érdeklőd- nak a vállalkozások iránt. A vállalkozói nap célja a meg­lévő vállalkozások fejlesz­tése és új vállalkozások lét­rejöttének elősegítése Hegy- alján és környékén, A ren­dezvény fővédnöke dr. Ku­pa Mihály. Az érdeklődők tájékozód­hatnak a vállalkozások anyagi feltételeinek megte­remtéséről, a hitelfeltételek­ről és a hitelkonstrukciók­ról. Megtudhatják, hogyan fejleszthető a vállalkozás tőke- és forráshiány mellett. Hallhatnak a vállalkozások adójogi problémáiról, a vál­lalkozások és a társadalom- biztosítás kapcsolatáról. Aki bemutatni, eladni kívánja termékeit, itt kiállíthatja, ha igényét jelzi dr. Papp Fe­rencnél, az alapítvány titká­ránál. Tárcái, pf.: 18. 41' 31-255. Megalakult az Ózdi Foglalkoztatási Társaság Háziorvos-választás (Folytatás az 1. oldalról) az április 10-i közgyűlés dönt ,a körzethatárok módo­sításáról, s ez után várható a lista közzététele. Elsietni tehát nem kell a kártyák leadását, hiszen jú­lius 1-jétől lép életbe az ér­vényesített igazolvány alap­ján történő egészségügyi szolgáltatás. Akihez valami­lyen oknál fogva eddig nem jut el az igazolvány, kérheti, azt iaz illetékes társadalom­biztosítási igazgatóságnál. Sokakat aggaszt, hogy a továbbiakban is módjában áll-e a rendszeres szakorvo­si ellátás, gondozás igénybe­vétele. Természetesen, erre is mód van, hiszen a házi­orvos elsősorban a gyógyító­megelőző ellátást végzi) Ugyanakkor jó tudni, hogy ilyen esetekben is a házi­orvoshoz kell fordulni, s ő biztosítja ia megfelelő szak­orvosi, gyógyintézeti ke­zelést. Gy. K. (Folytatás az 1. oldalról) saság létrehozását nem te­kintik végleges megoldásnak.. Az alapítvány célja, hogy átmenetileg kezelje a foglal­koztatási gondokat, vagyis, hogy a március 1-je után az ózdi kohászatból elbocsátott 2700 dolgozó ne kerüljön az utcára. Ennek érdekében az alapítvány létrehoz egy olyan gazdasági társaságot, amély maximum, kétéves ádőtar­A Magyar Posta tájékozta­tója szerint, április 1-jétől emelkedtek a nemzetközi csomagok feladási díjai. A felületi csomagokat — vagy­is ahol a szállítás nem légi úton történik — átlagosan 28 százalékkal, a légipostái küldeményeket 21 százalék­tamra munkaviszonyt létesít a dolgozóikkal. Átmeneti fog­lalkoztatást biztosát — pél­dául közhasznú munka —, és lehetőséget teremt az át­képzésre és továbbképzésre. A gazdaságii társaságnál a munkává Halók átlagkerese­tük 80 százalékát kapják fi­zetésként. A kereset, alsó határa a minimálbér, felső határa a minimálbér két és félszerese lehet. (MTI) kai magasabb térítés ellené­ben lehelt feladni. Az ár­emelést egyrészt az indokol­ja, hogy idén 50 ország pos­taigazgatása is megemelte a díjakat, másrészt a forintle­értékelése is növeli az ára­kat. A díjszabás változása zónánként és kilogrammon­ként eltérő. (MTI) Emelkednek a nemzetközi csomagok feladási díjai A parlament jegyzőkönyvéből Dr. Balás István felszólalása Tiszteit Ház! A Monopoly Cső pont immár egy év óta vizsgálja a piac gaz­daságra valló átmenet, s ezen belüli a privatizáció visszássá­gait. A privatizációs jogs zabály ok­ban rejlő hiányosságokon és csapdákon kívüli a közismert, ún. vagyon átmentő magata ntá- sok elszaporodás álhoz hozzájárult egy, a munkajog icrülletón elhe­lyezett akna is, melyet az íflflíh július 17-én meghozott kormány­rendelet egyik hiányossága tett lehetővé. Ez a kormányrendelet, mely a Mimika Törvénykönyve végre­hajtási rendeletét egészítette ki, megtiltotta a vállalat igazgató­jának, hogy egy konkurens cégben állást vállaljon, de ugyanakkor elmulasztotta meg­tiltani azt, hogy a vállalat igaz­gatója a konkurens cégnek a tulajdonosa lehessen. Gond o lo m, megkön nyebbülve sóhajtott fel országszerte a vállalati igazgatók egy része. Egy ilyen kft. alapításához a szabályok szerint i millió Ft- n.yi alaptőke szükséges, mely­nek e.legendő a feléi;, azaz fél­millió forintot készpénzben szol­gáltatni. Talán nem kell bővebben rész­leteznem. hogy azok a vá.lil'a^lati vezetők, akik egymás előmene­telét hosszú évek óta segítik, egymásnak adnak fizetést, jutal­mat és prémiumot, viszonylag könnyedén össze tudják szedni az induld 500 000 Ft-ot. A kormányrendelet tehát ha­gyott egy kiskaput, s ennek az lett a következménye, hogy a vállalat felső vezetéséhez tarto­zók egy része, továbbá ezdk közeli hozzátartozói országszerte nyalkra-főre hoztak létre olyan gazdasági társaságokat, amelyek­nek a tevékenységi köre meg­egyezett a vállalat addigi tevé­kenységével'. Gondoljunk csak bélé a tör­téntekbe ! Azok a váílTai'alti igazgatók, akik egy konkurens kft.-ben tulajdonosok lettek, tudathasa­dásos helyzetbe kerültek. Az állami vállalatok igazgatóiként, mint állami a'lik alma zotta'knaik az a kötelességük, hogy atz ál­lami vállalat érdekét tartsák szem előtt. Ezze'l szemben, mint egy kft. tulajdonosának, a tu­lajdonosi érdekeltségük azt dik­tálja, hogy a saját tulajdonuk­ban lévő kft. érdekét tartsák fontosabbnak. összeütközésbe kerül' a tulaj­donosi érdekeltség és az alkal­mazotti érdekeltség. Amióta Magyarországon, több évtized után ismét feltaláltuk a tulajdonosi érdekeltséget azóta azt is tudjuk, hogy ez erősebb anyagi érdekeltséget jelent, mint egy mind össze alkalmazotti érdekeltség. Ennék ismeretéiben bárki könnyen kitalálhatja, hogy mi történik akikor, ami­kor összeütközik egymással áz alkalmazotti és a tulajdonosi érdekeltség. Természetesen a tulajdonosi érdekeltség lesz a győztes. Nézzünk néhány, az' éiüetbő'l ellesett példát: 1. Ha az állami vállalathoz érkezik egy megrendelés, rög­tön felmerül a kérdés, hogy mit tegyen az igazgató? a) Teljesítse-e azt állami vál­lalatként, vagy b) átirányítsa a megrendelést a saját kft..-jéhez? Egy ilyen, erkölcsileg össze­férhetetlen helyzetben bolond az aiz igazgató, aki nem a saját kft.-jét részesíti előnyben. Per­sze, hogy átirányítja, vagy a beosztottai segítségével áiirá- nyíttat.ia a vállalati megrende­lést a saját kft.-jéhez. S mi történik? A kft.-hez áramlanak a meg­rendelések, a kft. elkezd virá­gozni, míg ezzel párhuzamosan a vállalatnál! elfogynak a meg­rendelések, bevételiek híján rom­lik a vállalat anyagi helyzete. A következmény mindannyi - unk előtt jól ismert: hozzákez­denek a munkások elbocsábásá- haz, vagy ahogyan manapság divatos szóval mondani szok­ták: karcsúsítják a vállalatot. A vállalat és a konkurens kft. személyi azonosságokon és ro­koni kapcsolatokon alapuló sa­játos viszonya általában azzal jár. hogy a költségek a válla­latnál csapódnak le, míg a ha­szon a kft.-hez kerül. Mondok erre is néhány pél­dát, hangsúlyozva, hogy minden pélidia mögött konkrét vállalatok sora húzódik meg: 2. Kezdjük a legegyszerűbbel! A vállalat költségén vásárol­nék az igazgatónak személyi használatra egy gépkocsit, me­lyet a vállalat költségén- üze­meltetnek. die az igazgató a kft. céljaira használja. Könnyű belátni, hogy ilyenkor az évente többmiltióra is rúgó kiadás és költség a vállalatot terheli, míg a kft. nem költ ugyanerre, s e kiadás elmaradása máris hasz­not .jelent a kft.-néí. 3. Előfordul, hogy a vállalat termékeit a kft. forgalmazza, úgy, hogy a vállalat fizetési könnyítéseket ad az igazgató kft.-j ének. Ennek a legegyszerűbb formá­ja, ha az árukért kapott pénz­zel a kft. csak mondjuk 30 na-p után köteles elszámolni. Magya­rul, a vállalat pénzét 30 napig a kft. forgathatja. Ugyanezen 30 na-p alatt a vállalat viszont kénytelen banki kölcsönt fel­venni maga-s kamatra, hogy sa­ját fizetnivalóit (pl. a dioli^zók fizetését, alapanyag vásárlását stb.) rendezni tudja. E banki kamat, mint költség ismét a vállalatot terheli, míg a kamatmentesen átengedett pénz a kft.-nél hajt hasznot. 4. Az is előfordult, hogy a vállalat készleteit leértékelve adják el az igazgató felesége kft.-jeniek, mely azt felértékelve adja tovább a piacon. E jelenség lényege: ismét ér­tékvesztés -a vállalatnál, haszon a kft.-nél. 5. Előfordul, hogy a vállalat- vezetők a vállalat gépeit leér­tékelve eladják a saját kft.-iük­nek. majd ugyanezen gépeket magas bérleti díjért bérbe adják a vállalatnak úgy, hogy még a javítások is a vál'laila-tot terhelik A költség már megint ,a vál­lalatot terheli, míg a haszon a kft.-nél csapódik le. Persze, ez is szabályos, hi­szen aiz eladásnál aikta'lmazoti vételár szabad alku tárgya’, s a bérleti díjat is szabadon ala­pítják meg a szerződő felek. A bátortalanul- érdeklődő rendőr­ség csak annyit állapi that meg, hogy minden szabályos, azaz teljesen törvényes keretek között jut ebek harmincadj ára, s megy tönkre az országnak az állami vállalatoknál lévő vagyona. A vállalat ebbe a folyamatba élőbb belerokkan, majd végül csődbe jut, s ha mem számol­ják fel, akikor olcsón megvehető. Volt Miskolcon egy nagy ál­lami építőipari cég. melynek helyébe több rt. és még több kft. lépett. Ezen új cégekben a volt vállalati vezetés jeles tag­jai fejenként 5—7 igazgatótaná­csi tagságot, vagy ügyvezetői tisztséget, egyéb vezető állást osztottak szét maguknak. összefoglalva: E nem kívánatos, korrupció- gyanús és összeférhetetlen hely­zetek kialakulását az elmúlt há­rom évbon a volt igazgatók szi­lárd munkaerköLcsc nem gátolta meg. Ezek után teljesen világos, hogy az ország ilyen módon való további kifosztását csak úgy lehet megakadályozni, ha az ilyen összeférhetetlen hely­zetek létrejöttét a törvény a jövőre nézve kereken megtiltja, s az eddig kialakult ilyen hely­zetek felszámolásáról is intéz­kedik ! E tilalom kimondására egye­dülálló, s vissza nem térő alkal­mat kínál a Munka Törvény­könyve, melynek X. fejezete foglalkozik a. munkaszervezet vezetőjére vonatkozó sajátos szabályokkal. A Monopoly Csoport három tagja: Halász István, Zacsek Gyula és jómagam hármasban kezdeményeztük, hogy a társa­dalmai régóta irritáló vezetői ö s s zeférh eteti ens é g szab á ly o zá sát oldiuk meg. javaslatunk lényege: a tör­vény főszabályként kereken tiltsa meg az, hogy egy cégnél vezető beosztású személy lehes­sen az, aki saját maga, vagy közeli hozzátartozója révén anyagi érdekeltséggel rendelke­zik egy konkurens cégben. Úgy véLjük- hogy e javaslat­tal kapcs ólaiban a reagálások jól kiszámíthatóak: minden he­lyes erkölcsi alapon álló ember egyetért ezzel a javaslattal, me­lyet úgy fog fel, mint amely a gazdaság területén végre tiszta helyzetet teremt. Indítványunk nem irányul ál­talában a vállalati vezc'ők éllen hiszen jól felfogott érdekűnk. hogy egy tiszta erkölcsi alapo­kon álló, magas szakmaii szín­vonalú menedzsment segítse az országot a gazdasági mélypont­ról való elmozdulásban. Jól kiszámítható azonban, az is, hogy a javaslatunk óriási ellenállásit vált ki a vállalati vezetők azon rétegéből, amely eddig busás hasznot húzott ösz- szcférhetetlen és korrupt hely­zetéből, mindannyiunk kárára. Ez utóbbi réteg természetesen mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elgáncsolja ezi az indítványt. Világosan meg kell mondanunk, ez a réteg szeretne azon országgyűlési képviselőkre számítani. akik maguk is vállalati vezetők, vagy akik vállalati pénzből fizetett iga zgató ta n á cső kban ülnek. Ezek a válla La tvezető uraik vég­ső kétségbeesésükben most nyilván megkísérlik a lehetet­lent, s szeretnék elmagyarázni, hogy a) szerintük miért nem veszé­lyes e korrupt helyzet fenntar­tása, sőt, b) miért előnyös ez a korrupt helyzet a társadalomnak, c) szeretnék elmagyarázni, hogy miért rossz a mi indítvá­nyunk az országnak stb. Mi úgy véljük, hogy minket nem néhány ezer vállalati veze­tő választott be a parlamentbe, hanem ennél tágabb kör, s kö­telességünk e tágabb kör ér­dekét nézni*. Indokoltnak látjuk, hogy eb­ben az ügyben a Ház névsze­rinti szavazással mondjon vé­leményt. Bíznunk kell abban, hogy ja­vaslatunk, melyet az alkotmány­ügyi bizottság magáévá tett, el­nyeri a Ház többségének igen szavazatát. Ha így lesz, akkor az indít* ványunk két évi adósságot tör- 'lesztve hozzájárulhat a korrupt helyzetek, mint bűnre vezető alkalmak felszámolásához, s a gazdásági közélet tisztábbá té­teléhez. örömmel tájékoztatom a Há­zat, hogy az alkotmányügyi bi­zottság ülésén a kormány kép­viselője támogatásáról biztosí­totta ezt a javaslatot. Elnök Ür! Kedves Képviselő társaim! Köszönöm megtisztelő figyel­müket ! Dr. Balás István

Next

/
Thumbnails
Contents