Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-02 / 79. szám
1992. április 2., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az ügyvéd hajthatatlan, az APEH fölülvizsgál A nyolcvanas évek végén alapvető változások következtek be a magyar gazdaságirányításban. Ekkor ismerkedtünk meg többek között az adórendszerrel, s a társasági és az átalakulási törvénnyel is. Ezen törvények hatására megbolydult a gazdasági élet, s egyre-másra alakultak kft.-k, bt.-k, rt.-k. Az új, törvényadta lehetőségeket akkoriban többfelé is meglehetősen szabadon értelmezték, s így rendre bírósági ügyekké váltak. A recept a következő volt: Az általában jól menő állami vállalatok kft.-két, leányvállalatokat hoztak létre. Ezek az „apróságok" pedig megalakítottak egy részvénytársaságot, s innét pedig pusztán kézügyesség kérdése volt az állami vagyont magánkezekre juttatni. Megyénkben is történtek hasonló dolgok. Három évvel ezelőtt például a BIK Vállalat térítés nélkül adott út a vállalati vagyonból a BIK Ktt.-nek és az Északker Rt.-nek. Az eseményből akkor bírósági ügy lett, melynek végső epizódjaként 1990-ben a Legfelsőbb Bíróság kötelezte az Északkor Rt -t az eredeti vagyoni állapotok visszaállítására, nevezetesen arra, hogy mindazt, amit a BIK Vállalattól kapott, szolgáltassa vissza. Az ügyet ezzel lezártnak tekintették. Talán nem is került volna nyilvánosságra mindez, ha tizenhárom szerződéses boltvezető nem emeli fel szavát az Északker Rt. döntése ellen. A boltvezetők megkeresték dr. Nagydaróczi Béla ügyvédet és jogi védelmet kértek tőle. Miután lapunk is értesült az eseményekről, bekopogtunk az ügyvéd úr ajtaján, s arról érdeklődtünk, hogy a régmúlt eseményeinek lehet-e valamiféle köze a jelen dolgaihoz. Egyáltalán, milyen információkat tud adni az üggyel kapcsolatban. Öt idézzük:- Törvénysértőnek tartom az Északker Rt. felmondását, hiszen megbízóim annak idején a BIK Vállalat szerződéses boltokat üzemeltető leányvállalatával kötöttek szerződést. Ebben található egy olyan pont, amely kimondta, hogy ha a bolttal való rendelkezési jog valamilyen módon megszűnik, akkor a bolt vezetője nem tarthat igényt a bolt helyiségére. Az általam megtekintett iratokból viszont kiderült. hogy a leányvállalat sohasem kapott bérleti jogot, ez csupán a BIK Vállalatot illette meg. Ezek alapján csak a BIK Vállalat jogosult a felmondásra. Ezenkívül a felmondást azért sem lehel elfogadni, mert a leányvállalat nem volt veszteséges, következésképpen külső ok föl sem merülhet. Egyébként helyzeténél fogva sem lehetett veszteséges, hiszen semmi mást nem tett, mint szabályozta a boltok és az alapítók közötti kapcsolatot. Szintén az iratokból olvasható ki, hogy amennyiben a leányvállalat úgy működik, ahogy azt az átruházott jogkör neki megengedi. akkor egyetlen boltot sem szüntethet meg. A határozat tehát utasította a részvénytársaságot a számára törvénytelenül térítésmentesen átadott anyagi eszközök visszaszolgáltatására. Ennek az Északker Rt. csak részben tett eleget, miközben állam- igazgatási. majd később állami Vagyonügynökségi felügyelet alá került BIK Vállalattal az Északker Rt. részvényekkel rendezte az anyagi javak visszaszolgáltatását. Csodálkozom azon, hogy az Állami Vagyonügynökség - amely kizárólagos tulajdonosa az állami vagyonnak - beleegyezett az ellcnérték nélkül átadott vagyon részvények formájában történő visszaszolgáltatásába. A társasági törvényről tudni kell, hogy a társasági formába szánt vagyon beviteléhez a cégbíróság engedélye szükséges. A cégbíróság viszont 1989- ben megtagadta ennek engedélyezését. Ennek ellenére az Északker Rt. leányvállalatot a BIK Vállalat könyveléséből teljes mértékben kivezették. Nem értem tehát, hogy miért fordultak mégis a cégbírósághoz, ha annak határozatát semmibe vették. Bár a Legfelsőbb Bíróság határozatát az érintettek valamennyien kézhez kapták, az abban foglaltaknak - a teljes vagyoni visszarendezésnek — nem tettek eleget. Ezek alapján igazán sajnálom, hogy a boltvezetők helyzetük megoldását baráti alapon kívánják rendezni, oly módon, hogy valamennyi boltot visszaadják az önkormányzatnak, ami a dolgok ilyetén állása mellett szintén hagy némi jogi kívánnivalót maga után. Én úgy gondolom, hogy a baráti gesztusokra semmi szükség, bőven elég ha betartják a szerződéseket és ^határozatokat. El kell még mondanom azt, hogy bár engem csak tizenhárom bolt részéről kerestek meg, az ügyben mintegy ötven bolt érintett. Igaz, megbízóim kivételével - akik még évekre szóló érvényes szerződéssel rendelkeznek - a többség szerződése már lejárt, vagy rövid időn belül lejár. Úgy tudom, hogy az Északker Rt. már néhányukkal új szerződést kötött. Ha viszont kiderül, hogy a szerződések megkötésére az Északker Rt. nem volt jogosult, akkor a még 1990-ben megkötött szerződések is semmisnek minősülnek, hiszen a magyar jog nem támogat olyan egyezségeket, amelyek ellentétesek a hatályos jogszabályokkal. A szabálytalan vagyon-visszarende- zési folyamatra vonatkozó érveimet egyébként alátámasztja egy nemrégiben elvégzett APEH fö- lül vizsgálat. Elhangzott tehát az APEH neve is, mint legfelsőbb pénzügyi ellenőrző szervé. Utánajártunk valóban történt-e vizsgálat, s ha igen, milyen eredménnyel járt? Dr. Nagy László, az APEH megyei igazgatóhelyettese.- Valóban végeztünk vizsgálatot, s a jegyzőkönyvekből egyértelműen világossá vált, hogy a Borsodi Iparcikk Kft.-bői az átadott vagyon egy része részvény formájában a leltárkönyvekben visszarendezésre került. Ugyanakkor az Északker Rt.- nek térítésmentesen átadott vagyon visszarendezése a mai napig nem jelent meg a BIK Vállalat könyveiben. Ezek alapján tehát a vállalat a Legfelsőbb Bíróság végzésében foglaltakat, az állami vagyon visszarendezését csak részben hajtotta végre, és nem az eredeti állapotnak megfelelően. hanem részvényátadással. Megjegyzem, hogy e megállapodás még nem jogerős. Kovács Sándor Következik: így látja az illetéken. Apró tyúkok, amelyek kétszer annyit tojnak, mint a maiak, a sertések, amelyek nagyobbak, de "em zsírosabbak, mint a mai társaik, és a kiválasztott kiónok segítségével előállított tehenek lesznek a jövő háziállatai. Az ilyen előnyök kulcsa a biogenetika - állítja az USA mezőgazdasági kutatási szolgálatának egyik munkatársa. Napjaink mezőgazdasági biogenetikai kutatásainak zöme a betegségnek jobban ellenálló állatok kifejlesztését célozza. A szaporább és kevésbé zsíros, a nagyobb testű állatok előállítása a kutatók távlati céljai közé tartozik. így például 1984-ben még 84 napba tellett egy közel 2 kilogrammos brojler csirke felnevelése, a 21. században '"ár 25 nap is elég lesz ehhez - állítják a tudósok. A tehenek a jövőben sokkal több tejet fognak adni. Egy jövő századbeli tehén már közel 18 ezer üter tejet ad évente - állítja egy kutató hisz’ ma is vannak már olyan tehenek, amelyek több mint 22 ezer liter tejet adnak. Az egész A salátabárban Aranyérem és nagydíj Kandik Ferencnek testébe átültetve lehetővé teszik majd, hogy ájultok szinte mindenevők legyenek, s a fűrészportól az ipari melléktennékekig szinte mindent hasznosítani tudjanak. (Bekecsi) Miskolci szakácssiker Klagenfurtban ségesebb háziállatok gyorsabb felnevelését segíti majd elő a klónozás is, ugyanakkor a biogenetika segítségével több ikerailatot lehet majd előállítani. Sőt, olyan állatokat is, amelyek kevesebb takarmányt igényelnek, mint napjaink háziállatai. Óriási lehetőségek rejlenek az olyan baktériumok kitenyésztésében, amelyeket a juhok Akárcsak a sportvilág, a szakácsok és cukrászok társadalma is olimpiára készül: októberben Frankfurtban ismét összemérik tudásukat a világ legjobbjai. A gasztronómia e nagyrendezvénye előtt amolyan európai lőpró- bának lehet tekinteni a március 14-e és 19-e között a város szakácsszövetsége megalakulása 20. évfordulójára az ausztriai Klagenfurtban megrendezett nemzetközi versenyt, amelyen Európa nyolc gasztronómiai nagyhatalma vett részt kétszáz versenyzővel. A magyar válogatott tagjai kö- í zött volt Kandik Ferenc, a B igatton üzletlánc Andreoli Kft.-jé- nek miskolci mesterszakácsa, aki civilben a város központi hidegkonyhai üzemének, az Avasi sörözőnek és a Jégvirág salátabárnak (volt Egyetem étterem) a vezetője. Nem érdemtelen megjegyezni. hogy a magyar csapat kapitánya Lukács István, az Atrium Hyatt séfje volt, aki háromszoros Oscar-díjas (ilyen trófea- sorozattal kevesen dicsekedhetnek a világban). A magyar csapat ismét remekül szerepelt, aranyérmet kapott munkáiért. A hidegkonyhai versenykategóriában egyénileg induló Kandik Ferenc szintén aranyérmet kapott és egyben elnyerte Klagenfurt város nagydíját.- Hogyan zajlott az Ön privát versenye?- A mi versenyünk 15-én, vasárnap zajlott, a szlovéniaiakkal egy napon. Én egy vegyes ízelítőt és hat tányérszervizt készítettem. A vegyes ízelítő hús nélkül készült zöldségből, gyümölcsből. csírákból, magokból. Kikötés természetesen, hogy csak olyan terményekből, alapanyagokból készülhetnek a versenymunkák, amelyek a verKandik Ferenc egy hétköznapi hidegtállal senyzők hazájában termeszthetők, megtalálhatók. Az én tálamon lenmag-, tökmag- és lencsecsíra volt... A tányérszerviz balatoni süllőt, szarvasszüzet, pulykamellet, kacsamellet tartalmazott. A hatalmas, 32 centiméter átmérőjű, úgynevezett svájci tálakon pár falatnyi finomság - ez ma az új hidegkonyhai irányzat. Magyar szemnek egy kicsit furcsa...- Egy ilyen versenyen nagyon fontos a dekoráció is.- Tanultunk is a korábbiakból! Most a Szépművészeti Múzeum dekoratőre díszítette fel a versenyasztalokat. Muzeális értékű tárgyak, például sörprés és cse- répszilke került középre. Nagyon szép volt.- Volt közönsége a magyar konyhának?- Tízezrével jöttek a vendégek. A csapatunk meleg ételeit sokan rendelték, pedig nem volt olcsó: egy menüért 500 schillin- get kértek. A hidegkonyhai készítmények nem voltak eladók. Azokat csak nézegetni lehetett, természetesen higiénés okokból.- Pár hónap és olimpia. Ezzel a két egyéni díjjal Ön már nyeregben érezheti magát.- Nem érzem magam nyeregben, hanem nagyon szorgalmasan készülök. Én magam tudom, mit lehet még javítani.- Melyek azok az országok, amelyek kemény versenyfelek?- Az olaszok, a németek, az osztrákok, a svájciak és újabban a luxemburgiak. Remek munkáik vannak. Kandik Ferenc 1970 óra versenyez. Csak az első versenyén nem nyert érmet, aztán mindig, mindenütt. 1990-ben - a díj kiosztásának második évében - megkapta a Venesz József díjat, amellyel a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége a legkiválóbbak munkáját értékeli. Akkor a következővel indokolták a díj odaítélését: „sokéves szakmai tevékenysége alapján iskolát teremtett a korszerű hidegkonyhában”.- Miként teremthet valaki iskolát?- Mondjuk azzal, hogy megnyit egy salátabárt... De a napi munkában is sok mindent lehet alkotni. Huszonöt miskolci boltnak szállítunk rendszeresen hidegkonyhai készítményeket amellett, hogy a saját üzlethálózatunkat is ellátjuk és itt a helyszínen is vásárolhatnak tőlünk. Szívesen részt veszek a tanuló- képzésben is, évek óta elnök vagyok szakmunkásvizsgákon. Ehhez a munkához is nagyon sok tapasztalásra, gyakorlásra van szükség mint minden más szakmában. Aztán még egy adag fantázia kell hozzá és rendesén alakulnak az ember dolgai. Lévay Györgyi Fotó: Farkas Maya A holnap háziállatai? Munkaidő-csökkentés az iparban A következmények? A gazdasági nehézségek miatt az ipari szervezetek egy része alkalmazottait kénytelen csökkentett munkaidőben foglalkoztatni. A gazdálkodók többsége a munkaidő-csökkentés okaként az ét- lékcsítés helyiségeit, valamint a folyamatosan apadó elégtelen rendelésállományt jelöli meg. A munkaidő-csökkentésre kényszerült vállalatok zöme a gépiparban tartozik, de számottevő a könnyűipari - például fafeldolgozó és textilipari - szervezetek száma is. E két ágazatban a dolgozók munkaidejük jelentős részét - például januárban és februárban — munkahelyüktől távol töltötték, s emiatt a munkarend szerinti kötelező munkaidejüknek csak mintegy leiében, illetve 60 százalékában végeztek és végeznek munkát. A munkaidő rövidítése egyúttal a kereset csökkenésével is jár. Legtöbben a korábbi átlagkereset mintegy 70-80 százalékát kapták kézhez, de akadt olyan gazdálkodó szervezet is, ahol csak a minimálbért - 8 ezer forintot - fizették ki a munkavállalóknak. Az átmeneti munkaidő-csökkentés bevezetése mellett több mint húsz gazdálkodó szervezet élt a teljes munkaidősből rész- munkaidős foglalkoztatottá történő átminősítés lehetőségével. Az ily módon foglalkoztatottak részére a munkáltató a Foglalkoztatási Alap terhére bérkiegészítést igényelt. Sajnos, az átmeneti munkaidő-csökkentésben érintett gazdálkodó szervezetek éppen ott találhatók, ahol a munkanélküliség amúgy is számottevő, például Borsod-Abaúj-Zemplén. Bács és Hajdú megye. Ha a szervezetek gazdasági nehézségei tartósnak bizonyulnak, félő. hogy munkavállalóik a munkanélküliek számát gyarapítják majd. Ezek a munkavállalók fokozottan hátrányos helyzetbe kerülnek, hiszen a munkanélküli járadékuk megállapításának alapja a hónapok óta folyamatosan csökkentett átlagkereset lesz. így is lehet privatizálni ? ... Történt-e törvénysértés? I.
