Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-10 / 86. szám
1992. április 10., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „Lejárt az egyedi fejlesztésű rendszerek ideje" Nemzetközi számitásteelmikai cég világpremierje Budapesten Budapest (ISB) Az ICL, a multinacionális Fujitsu információtechnológiai csoport tagja szerdán, a cég londoni központjával egy időben Budapesten is tájékoztatta az újságírókat a tavaly elért eredményeiről. Akik járatosak a számítástechnika világában, azok tudják, hogy az ICL vezető pozícióval ren-' delkezik az információs rendszerek világában (elég csak a közkedvelt UNIX- családra gondolni), az úgynevezett nyílt rendszerek mozgalmának elkötelezettje. Ebben az évben új rendszereket hoz forgalomba, amelyekkel egy kéthetes bemutatósorozat keretében a magyarországi érdeklődők is megismerkedhetnek. Néhány termék esetében ez egyben világpremiert is jelent. A rendezvénysorozat megnyitója alkalmából tartott sajtótájékoztatón lan J. Leach, az ICL Hungary igazgatója a következőket mondta a nyílt rendszerekről: „Ezek a trendszerek biztosítják a felhasználóknak a ingái másság és a választás szabadságát, tág teret hagyva az információtechnológiai stratégia kialakításához anélkül, hogy odaláncolnák önmagukat egyetlen szállítóhoz. Lejárt ugyanis azoknak a szállítóknak az ideje, akik a saját, egyedi fejlesztésű rendszereikéi: forgalmazzák.” Alan Wakefield, a cég nemzetközi kereskedelmi vezetője ismertette a cég tavaly elért eredményeit. Eszerint az ICL forgalma 16 százaKőszeg Ferenc, az SZDSZ országgyűlési képviselője Polgárbarát rendőrséget címmel itart előadást az új rendőrségi törvénytervezetről. A rendezvény Időpontja: 1992. lékkai növekedett, ami 1,87 milliárd font többletbevételt eredményezett. A tiszta, nyereség 78 millió fontra rúgott. Tavaly szeptemberben az ICL érdekeltségeket szerzett a finn Nokia Data cégben, ezzel európai jelenlétét a háromszorosára növelté a számítástechnikai piacon. Ennek az évnek az elejétől a Fujitsu európai üzletrészét is magukénak tudhatják, cserébe a Fujitsu az észak-amerikai kontinensen és Óceániában visz vezető szerepet. A Nokia Data ebben az évben 13 új pc-egységet és 7 új displayt dob piacra, a legnagyobb „csomagot” az 1982-es első kollekciója óta — tudtuk meg. Ez a cég Finnországban az IBM-etis maga mögé utasítva, első 1 helyen szerepel a piacon, míg az Egyesült Királyságban a harmadik legnagyobb forgalmazó. Magyarországon — a nyílt rendszerek fokozott terjedésével — 30 százalékos piacbővítésben reménykednek. Három területen, a viszonylag olcsó pc-k, az alapvető nemzett kereskedelmi infrastruktúra, valamint a kormányzat és a pénzügy világában célozzák meg a potenciális vásárlókat. A budapesti iroda mellett tavaly már Debrecenben is megjelentek. Pécsett újabb iroda nyitását tervezik, s ebben az évben szoftverházakat és kereskedelmi cégeket is vásárolni akarnak hazánkban. április 10. (péntek), 15 óra. Helyszín a Hollóházai Porcelángyár nagyterme. A rendezvényre minden érdeklődőt vár az SZDSZ helyi szervezete. Vége felé közeledik a faültetési szezon. Sok szép csemetefa talált gazdára és még több csemete maradt eladatlanul. A korábbi évekhez képest igencsak megcsappant a faültetési kedv, erről panaszkodtak a gyümölcsfa-leraka- tok tulajdonosai. Megyénkben egyik legrégibb elárusitóhelyen a miskolci Szputnyik utcában a Hegyalja Mgtsz elárusítóitól megtudtuk, hogy a szép egészséges oltványok ellenére kevés gyümölcsfacsemete fogyott, holott mindig kimondottan vírusmentes jó szaporítóanyagot forgalmaznak. A 37-es főút mellett az on- gai elágazásnál egy felső- zsolcai magánvállalkozó árusította szebbnél-szebb oltványait, mégis arra kényszerült, hogy még a szezonvég előtt bezárja lerakatát. Nem könnyű tehát e piacos világban a jövőnek telepíteni. B. Sz. L. Fotó: Fojtán L. Polgárbarát rendőrséget Az utolsó törvényesen kinevezett magyar királyi miniszterelnök Magyar- országon nem publikált, forrásértékű emlékiratából, — mely az Európa Kiadó gondozásában jelenik meg - részleteket közlünk 1944. őszének tragédiába torkolló eseményeiből. 2. A szeptember 8-i minisztertanács A szeptember 7-én megtartott koronatanács és a közvetlenül azután Veesem- Tiayer követtel és Greiffen,- berg tábornokkal folytatott tárgyalás szükségessé tette a kormány haladéktalan tájékoztatását. Ezért másnap, szeptember 8-án délelőtt — Vörös János vezérkari főnök bevonásával — minisztertanácsot hívtam egybe. Lefolyását érdemesnek (tartom főbb pontjaiban ismertetni. Mindenekelőtt ismertettem az előző este történteket, majd a vezérkar főnöke adott tájékoztatást a keleti front helyzetéről és várható fejleményeiről. Tájékoztatója elég tárgyilagos volt. A miniszterek egymás után szóltak a súlyos problémához. Itt szei'epelt előiször és utoljára Teleki Béla gróf országgyűlési képviselő, akit felkértem, hogy (tárca nélküli miniszteri minőségiben — minit Erdély szülötte — lépjen be a kormányba. IsLakatos Géza Ahogyan én láttam mervén az ottani viszonyokat, értékes tanácsaival támogathatja a kormányt. Teleki előbb erre hajlandónak mutatkozott, de közvetlenül a másnapi eskütétel előtt Visszalépett. De e minisztertanács megkezdésekor elsőként szólalt fel, és roppant pessziimisztikus képet tárt elénk erdélyi helyzetünkről. Az volt a vélemén.ye, bőgj' amenyiben nem kérünk azonnal fegyverszünetet, „a játszma részünkről élveszett” Ezt persze magam is éreztem, de az ígért német segítség reményében, mégsem láttam ennyire sürgősnek a cselekvést. Nem részletezem egyenként a kormány tagjainak hosszúra nyúlt hozzászólásait. A lényeg, hogy valamennyien éppoly sürgősnek, minit elengedhetetlennek tartották az ígért német segítséget s a kilátásba helyezett csapatok haladéktalan bevetését. Ugyanakkor garanciát is szerettek volna kapni, hogy a segítség valóban megérkezik. Jellemző, hogy majdnem kivétel nélkül valamennyi jelenlévő egyformán ítélte meg a helyzetet arra az esetre, ha csak a szovjet hadsereg árasztaná el1 az országot, a legalább jelképes angolszász megszállást épp ezért tartották szükségesnek. Egyebekben a sok pro és kontra felszólalás mind arra a végkövetkeztetésre vezetett: ne hamarkodjuik el a fegyver- szünet megindítását. Várjuk meg előbb, beváltják-e ígéretüket a németek s megérkeznek-e hamarosan a kilátásba helyezett egységek. Még tartott a minisztertanács, midőn kihívtak. Greif- fenberg tábornok kívánt velem sürgősen beszélni. Közölte, hogy az erdélyi fronton. való bevetésre egy páncélos-, kért SS lövészhadosztályt. egy páncélosdandárt és eg)' gyaloghadosztályt irányítottak hozzánk. Kell-e ahhoz magyarázat, hogy a két utóbbi egység Esztergom, illetőleg Örkény környékén — tehát Budapest közelében — vesztegelt? Nem sokkal ezután Horthy kormányzó kéretett a telefonhoz. Közölte, hogy Veesenmayer távozott éppen tőle. aki ünnepélyesen kijelentette, hogy Ribbentrop külügyminiszter szerint „Németország Magyarországot érdekszférájába tartozónak tekinti, ennélfogva a németek nem adhatják fél Magyarországát”. — Ezután fújta a követ a régi nótáit arról, mekkora katasztrófa érné Magyarországot, ha most kiugranék a háborúból. Tekintettel a sorsdöntő órákra, még egyszer feltettem a minisztereknek a kérdést. nyilatkozzanak — minden befolyásitól mentesen — a fegyverszünet kérdésében. Mielőtt átadtam volna a szót a minisztereknek, leszögeztem: „Mi a németek hibájából kerültünk a mái helyzetbe.” Az újabb hozzászólások azt eredményezték, hogy „Magyarország egyelőre hajlandó a harcot folytatni, és nem hamarkodja el a fegyverszüneti kérelmet”. Ez a minisztertanácsi határozat — az előző napi ultimátum- szerű 24 órás határidő helyett a német ígéretre, a „néhány napon bélül” várható erősítések kilátásba helyezésére támaszkodva ismételten kifejezte a bizalmat, hogy ezek az erők csak- ugvan és idejében megérkeznek. Helyzetünk ezzel még szerencsétlenebbül alakult. Kormányhatározat született a kilátástalan háború folytatására. Utólag sokszor gondoltam arra, vajon nem ilett volna-e helyesebb részemről. ha hivatkozva az amúgy is igen sötétnek festett harctéri helyzetre és utalva a német ígéretek megtartásának bizonytalanságára, kierőszakolom — mint a kormány elnöke — a feavver- • szünetet. De — késő bánat, eb gondolat! Következik: a titkos tanácsosok ülése. Hitler üzenete. 800 millió forint hiányzik a kasszából Átmeneti megoldás a munkanélküliek szociális segélyezésére Budapest (ISB) — A munkanélküliek járadékrendszeréből kikerülők szociális segélyezéséről egy márciusi kormányhatározat rendelkezik. Ennek értelmében havi .négyezer forintos támogatásban részesülhet az a munkanélküli, aki a járadék folyósításának idejét kitöltötte, és még mindig nem sikerült munkát találnia, vagy nem szerzett újra jogosultságot munkanélküli segélyre. Az Érdekegyeztető Tanácsiban született megegyezés alapján a kormány közel 1,4 milliárd forintot szán ebben az évben a számításaik szerint éves szinten 30 ezer rászoruló megsegítésére. Lakner Zoltánt, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkárát arról kérdeztük, van-e a minisztériumnak pénze a segélyek folyósítására. — A népjóléti tárca rendelkezik mintegy 1,4 milliárd forinttal, amelyet úgynevezett szelektív szociálpolitikai célokra különítettünk el — kezdte a válaszát a helyettes államtitkár. — Ebből az összegből körülbelül 600 millió forintot szánunk erre a céra, a többit a költségvetésnek kell állnia. A parlament azonban a 'költségvetési vita során zárolta ezt a közel másfél milliárd forintot, a döntés szerint a szociális törvény megszületéséig. Értelemszerűen nem várhatunk addig, hiszen az első segélyösszegeket már ebben a hónapban folyósítaná kell, így valószínűleg valamilyen más forrásból kell — ideiglenesen — előteremteni a szükséges pénzeket. A minisztérium itársada- lompolitiikai főosztályának a Vezetőjétől arról érdeklődtünk, milyen lehetőségek vannak a pénz előteremtésére. Pásztor Miklós szerint a Pénzügyminisztérium (PM) tud ideiglenesen előteremteni bizonyos összegeket, addig, amíg a népjóléti tárca saját forrásai felszabadulnak. A PM-ben Szikszainé Bérces Annához, a társadalmi közkiadások főosztályának helyettes vezetőjéhez fordultunk : — A végleges megoldás a költségvetési törvény módosítása lenne, ez azonban hosszabb időt vesz igénybe. Az áprilisban esedékes kifizetések alapjának előteremtésére már körvonalazódik egy megoldás. A foglalkoztatási alapból származó pénzekből mintegy 1,5—2 milliárd forint többlet mutatkozik a megyei munkaügyi központoknál. Felmerült tehát, hogy ebből fedezzék átmenetileg a segélyek kifizetését, de megállapodás még nem született a tárcák között. A (költségvetési törvény módosítására tett javaslat egy-két héten belül kerülhet a parlament elé — vélik a Pénzügyminisztériumban. Abban azonban nem bíznak, hogy a szociális törvény még ebben az évben megszületik, ezért is van szükség a törvénymódosításra. A szociális segélyezésre szánt összeg másik felét — közel 800 millió forintot — a kormány szándékai szerint a szociális célú pénzek átcsoportosításából kell előteremteni. Amennyiben erre nem nyílik lehetőség — mivel így esetleg más jellegű szociális támogatások szenvednek csorbát —. a költség- vetési tartalékból kell az összeget fedezni. Ehhez az 5 milliárd forinthoz azonban igazából csak a második félévben lehet hozzányúlni. A foglalkoztatási alap kezelésével megbízott munka- erőpiaci bizottság titkárát, Wagner Józsefet arról kérdeztük. mi a bizottság véleménye az alap i.lven jelléeű felhasználásáról. Mint mondta, még nem hallott, a Pénzügyminisztérium elképzeléseiről. Sinka Zoltán Feszültségek tiacon? Tavaly mintegy 20 százalékkal csökkent a hazai sertéshús-fogyasztás — mondta Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára az MTI érdeklődésére, annak kapcsán, hogy elkészült a húsipar idei kilátásairól szóló elemzés. A sertésállomány csökkenése végső soron a piaci változásokra vezethető visz- sza. Olyan mértékű állománycsökkenésre, mint ami 1991-ben bekövetkezett, 15 éve nem volt példa. A tavaly szeptember végi anyakoca-állomány alig volt több félmilliónál és ez 160 darabbal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az előző években a kistermelők adták a feldolgozott sertések mintegy 55—58 százalékát, jelenleg ez az arány már csak 50 százalék. A sertéshús-fogyasztás is évről évre csökkenő tendenciát mutat: 1985-höz viszonyítva 1990-ben 9 kilogrammal volt kevesebb az egy főre jutó fogyasztás. Ez a mennyiség tavalyelőtt 33 kilogramm volt. A csökkenő tendencia a szakemberek véleménye szerint a következő 2—3 évben folytatódik, változást csak a gazdaság stabilizálódása után prognosztizálnak a szakértők. Jelentősen megnövekedett az alacsony árkategóriába tartozó húsok és húskészítmé- nyek iránti kereslet. A forgalom visszaeséséhez igazodva 1991-ben 237 ezer tonna sertéshúst termeltek hazánkban, szemben az 1990- es 265 ezer tonnával, az idei várható mennyiség pedig mintegy 220 ezer tonna lesz; ] Szakemberek a sertéshúst I általában a merev keresletű árucikkek kategóriájába so-, rolják. Ezért figyelemre méltó az az adat, hogy míg 1975-ben egyszázalékos ár-'; emelést csupán 0,24 százalékos forgalomcsökkenés követett, addig 1990-ben a volumencsökkenés aránya már meghaladta az árnövekedés j mértékét, azaz egyszázalékos árnövekedés 1,2 százalékos forgalomcsökkenést eredményezett. Az 1988-tól az évi egyre1 magasabb inflációs mértéket a húsiparban érdekelt termelők csak részben tudták érvényesíteni áraikban, jóllehet, a begyűrűző költségek őket is keményen sújtották. Az éves húsáremelés átlagosan ebben az időszakban mintegy 18—25 százalékos volt. (MTI)
