Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-10 / 86. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992, április 10., péntek II gyermekszépségverseny dijai XII. Értékes díjjal kedveskedik gyermekszépségversenyünk egyik he­lyezettjének a Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ. A gyerekek és a felnőttek körében egyaránt népszerű és mindenféle terepen jól használható BMX sportkerékpár vár az egyik győztesre. Képün­kön: Eperjessi József, az ÁFÉSZ elnöke mutatja be a többezer forint értékű díjat. Fortó: F. L. Húszmilliárd az BVÜ első negyedéves bevétele Egészségügyről, háziorvoslásról. Aktuális kérdésekről az önkormányzati klubban Dr. Jármay Gyula 0902—1992) 1931-ben került Miskolcra, pályázat útján, 29 esztendősen el­nyerte az Erzsébet Kórház igazgatói székét. Kezdetben bizal­matlanul fogadták: nagyon fiatal volt, ráadásul nem is miskolci. Hamarosan azonban bizonyított: nevéhez fűződik az osztály­pavilonok kiépítése, az orvosi könyvtár kialakítása, a diétás konyha bevezetése, az adminisztrációban pedig a fénylyukkár- tya alkalmazása (1934-ben!). Amikor idekerült, a kórház nehéz anyagi helyzetben volt, de nem felülről várt segítséget, hanem kiépítette a tanyagazdaságot, így hamarosan törlesztették a kórház összes adósságát. Eközben jelentős tudományos tevékenységet is folytatott, elő­adásokat tartott Rómában, Londonban, tanulmányúton volt a párizsi Voronoff Nobel-díjas professzornál és számos tanulmányt írt külföldi szaklapokba is. 1942-ben írta Kórházvezetési alapis­meretek című könyvét, ugyanez évben a debreceni egyetem or­vostudományi karán a ,,Kórházszervezés'' egyetemi magántanára lett. 1944 után a véletlen a politikai életbe csöppentette. Az Ideig­lenes Nemzetgyűlés elnökének, dr. Zsedényi Bélának kérésére Debrecenbe ment, hogy megszervezze az ország egészségügyi újjáépítését. Öt küldték Budapestre a kórházak, egészségügyi in­tézmények állapotának felülvizsgálatára. Küldetését teljesítvén, visszatért Miskolcra. 1946-ban koholt politikai okok miatt eltávolították az igazga­tói székből, hamarosan áriái körzeti orvosi fizetéséből kellett el­tartani feleségét és három kisgyermekét. Később Ózdra helyez­ték sebészfőorvosnak, ahol sebészkongresszust szervezett. Végül visszakerült Miskolcra, 1969-ben, 67 esztendősen ment nyugdíj­ba, mint a B.-A.-Z. megyei kórház ellenőrző főorvosa. Mindig is foglalkoztatta az orvostörténet. Még a negyvenes években írta nagysikerű tanulmányát a görög—római antik kór­házak műszereiről. Nyugdíjas éveiben is sokat foglalkozott az orvostörténettel, s munkájának gyümölcse az 1979-ben írott Me­tamorphosis nosocomii nostri című könyve Miskolc város orvos­történetéről. Nyugdíjas éveiben is rendkívül nyitott maradt minden új iránt. Szellemi és testi frissességére halálig ügyelve, sokat olvasott, sportolt, utazott. Városunk ismert személyisége volt. Életútja, munkássága méltán lehet példa a mai kor emberének. (Dr. Jármay Gyula temetése ma, 1992. április 10-én, 17 órakor lesz, a Mindszenti temetőben.) Eszenyi Miklós ENSZ-erők átvonulása (Folytatás az 1. oldalról) folyamata, ebből 45,54 mil­liárd pénzintézeti vagyon. A társadalombiztosítás számá­ra elkülönített pénzösszeg nagysága 3,3 milliárd forint­ra rúg. 206,62 .milliárd forint értékű vagyon sorsáról je­A bosznia-hercegovinai ál­lamelnökség szerda este be­jelentette, hogy a köztársa­ságot közvetlen háborús ve­szély fenyegeti. A boszniai belügyminisz­térium bejelentette: Szaraje­vóban az elmúlt három nap harcaiban összesen 31-en vesztették életüket. lenleg még nem döntött a vagyonügynökség. Az adattak szerint a pri­vatizációs tranzakciók során (kivásárlás, apport, átala­kulás, vagyonvédelem) 64,28 milliárd forint értékben je­lent meg a külföldi tőke. A boszniai elnökség egy­ben felhívást intézett a nem­zetközi közvéleményhez, hogy emelje fel szavát Szarajevó fővárosnak lerombolása, az UNESCO védelme alatt álló történelmi városmag elleni tüzérségi támadás miatt. (MTII) Az egészségügy időszerű kérdéseiről, az átalakulóban lévő társadalombiztosítási rendszerről, a háziorvosi szolgálat még napjainkban is jó néhány nyitott kérdésé­ről tartottak megbeszélést tegnap a megyeházán az ön- kormányzati klub legutóbbi összejövetelén. Megnyitójában Rádó Gyu- láné, a megyei közgyűlés al- elnöke elmondta, hogy a megye polgármesterei részé­ről beérkezett kérdések leg­inkább az egészségügyi re­formok bevezetésével kap­csolatos gyakorlati teendők körét érintették. Éppen ezért úgy ítélték meg, hogy első kézből szeretnék az informá­ciókat a polgármesterek ré­szére továbbítani, s meghív­ták a kérdéskör illetékesét, dr. Andréka Bertalant, a Népjóléti Minisztérium he­lyettes államtitkárát. Beve­zetőjében a helyettes állam­titkár elmondta, hogy ha­zánk egészségügyi helyzete a századforduló környékén még a legjobbak között szere­pelt Európában. Mindez an­nak volt köszönhető, hogy a múlt század végén ennek je­lentős figyelmet szenteltek, s az akkori egészségügyben dolgozók „érdekeltté voltak téve” abban, hogy munká­jukat a lehető legjobban vé­gezzék. Ennek a rendszer­nek vetett véget ,a század közepén az államosítás utá­ni egészségügyi, egyenlősdi, vagyis az, hogy az egészség­ügyben dolgozók nem a munkájuk minősége után kapták az anyagi elismerést, hanem magáért a munkáért, függetlenül attól, hogy azt Az abaújszántói Gyárfás Jó­zsef Mezőgazdasági Szakközép­iskola és Szakmunkásképző In­tézet tanulói április 11-én, szom­baton a költészet napja tiszte­letére Kazinczy-emlékfutáson vesznek részt. Abaújszántóról indulva Széphalomba, a költő nyughelyéig futnak, ahol a Ka­zinczy Társaság vezetői fogad­ják őket, és mondanak ünne­pi beszédet a mauzóleumnál. Ezt követően az iskola irodal­mi kávéháza rövid műsorral tiszteleg a magyar nyelv értő művelőjének emléke előtt, majd elhelyezik az iskola koszorúját Kazinczy Ferenc sírhalmán. Az emlékfutás Szőr László történelemtanár ötlete volt, megvalósításához a helyi ipar- testület, az újhelyi Herukon Ruhaipari Szövetkezet, a sze­hogyan végezték el. Mindez jelentős és mély nyomokat hagyott a magyar egészség­ügyben, s az állampolgárok egészségügyi állapotában. A háziorvosi rendszer beveze­tésével az :a kormány célja — mondta dr. Andréka Ber­talan —, hogy az egészség­ügyben dolgozók saját érde­kükből fakadóan ne pusztán mindennapos taposómalom­nak tekintsék hivatásukat, hanem „érdekeltségi ala­pon” gyógyítsanak. Mindeh­hez megkezdték az egészség- ügyi kártyák kiosztását, amely a jövőben fokmérője lehet az orvosok anyagi meg­becsülésének. „Nem szeret­nénk, ha az alapellátásban ,a későbbiekben körzeti or­vosként dolgoznának kollé­gáink, sóikkal inkább célra­vezetőnek tartjuk háziorvosi működésüket. Ez azt jelenti, hogy idejük nagyrészét az eddig megszokott effektiv gyógyítással ellentétben a megelőzésre fordítanák. Dr. Andréka Bertalan ezt követően ismertette a házi­orvosi és társadalombiztosí­tási rendszer, valamint az egészségügy megreformálásá­nak gyakorlati elképzeléseit és kitért az önkormányzatok jelentős szerepére. Az elő­adás végén a megjelent pol­gármesterek kérdéseket tet­tek föl a helyettes államtit­kárnak, melyekből kiderült, hogy megyénk közigazgatá­si vezetőinek többsége aggo­dalommal szemléli az egész­ségügyi reformok körül ki­alakult helyzetet, s a vitából arra lehetett következtetni, hogy a reformok körül még bőven akadnak tennivalók. rcncsi Demisz és az iskola boltja nyújtott értékes támoga­tást. A 61 kilométeres távot 20 ta­nuló, 10 fiú, 10 lány teljesíti, körülbelül 3 kilométerenkénti váltásokkal, két és fél óra alatt, reggel G-tól 13.30-ig. A váltó tagjainak kiválasztása egy is­kolai mezei futóversenyen tör­tént, amelyen mintegy másfél száz diák vett részt. A nyerte­sek teljesítményükért melegí­tőt, pólót és széldzsekit kap­tak, valamint részvételi lehető­séget az emlékfutáson. A futókat az iskola autóbusza kiséri Abaújszántótól az Ara­nyos-völgyön, Erdőbényén át, majd a 37-os úton végig Sá­rospatak és Sátoraljaújhely érintésével Széphalomig. Tegnap folytatódott az ENSZ békefenntartó csapa­tainak átvonulása Magyar- országon keresztül a dél­szláv államokba. Az MTI érdeklődésére Krisán Attila, határőrségi szóvivő elmondta, hogy Juhász Pál, agrárszakértő, az SZDSZ országgyűlési kép­viselője agrárfórumot tart Zemplénagárdon, a Szőke Ti­sza ,Mgtsz-ben. A rendez­vény időpontja április 10., 13.30 óra. szerdán a belga kontingens haladt át hazánk területén. Három vasúti szerelvény, 138 személy, valamint 91 különféle jármű Hegyesha­lomnál lépett be az ország­ba, s Kelebiánál lépett ki. (MTI) Ugyancsak Juhász Pál Par­lamenti portrék sorozat ke­retén belül tart előadást Sá­rospatakon, a művelődési ott­honban. A rendezvény idő­pontja április 10., 18 óra. Mindkét rendezvényre min­den kedves érdeklődőt vár­nak a szervezők. A költészet napja tiszteletére SZDSZ-hírek r Újra fénylik az Aranycsillag? Á Parlament jegyzőkönyvéből Zsordin-klub Miskolcon Dr. Hatvani Zoltán képviselő legutóbbi felszólalása Igaz, már nem mai gyere­kek azok, akik emlékezhet­nek az Arany csillag étterem hajdanvolt hangulatára, ami­kor még érdemes volt oda bemenni, asztalt foglalni, beszélgetni, iszogatni, ,s nem gépzenét, hanem valódi, élő muzsikát hallgatni az étte­remben — ami persze ak­kor még nem gyorsbüfé volt, mint most — vagy a presz- szóban, ahol egymást váltot­ták akár esténként is a jobbnál jobb zenekarok, szó­listák, muzsikusok. Mint pél­dául Csík Guszti, aki kon- zervatóriumi növendékként ugrott be néha-néha aCsil- lagba, hogy csillogjon kissé a zongoránál. Bizony, ő is itt kezdte, mint számos más muzsikus: Bódi Zoli, Szir­mai Kálmán, és öccse, De­zső, a kiváló bőgős — nyu­godjék békében —, Balogh Gyű szí, aki ugyanolyan mes­tere volt a hegedűnek, mint a szaxofonnak, s aki a régi Pálmából ugrott be alka­lomadtán hívásra, persze csak akkor, ha kedve volt hozzá. Aztán jött a fiata­labb generáció: Bordás Jocó, Buiri Jenő, Petró Pista, .ifj. Balogh Gyuszd, aki a szaxo­fon és a hegedű helyett a zongorát választotta, s igen fényesen ragyogott csillaga a jazzmuzsika egén; ő sajnos, a közelmúltban ment el. Nagyszerű zenész volt, aki a fél világot bemuzsikálta, de csakis itthon, Miskolcon érezte igazán formában, ele­mében magát, s akinek csak egyetlen nagy célja, vágya volt: pódiumot teremteni Miskolcon, a jazz-zenének, hogy megmutathassa magát a kezdő, a fiatal. Gyuszi barátunk bizonyá­ra örülne az egészen újke­letű ötletnek, hírnek: klub alakult Miskolcon, az Arany- csillagban, mely sok egyéb mellett pódiumot is ad a muzsikának. A klub egyéb­ként magánkezdeményezés­re jött létre alig egy hete, s immár több, mint száz tag­ja van. Sokszínű program­jából kedvcsinálóként némi ízelítő: irodalmi és művésze­ti műsorok szervezése, társ­kereső szolgálat, jogi tanács­adás szervezése, munka- és vállalkozási szaktanácsadás közvetítése, széles skálájú egészségvédelmi szolgáltatási program. Prózai, ám fölöttébb fon­tos dolgok az imént felso­roltak, s azért jogos a véle­kedés, hogy például a vál­lalkozási szaktanácsadásnak vajmi kevés köze van a kul­túrához, a zenéhez, a jazz- muzsikához. így igaz. Ám a programkínálataiból ki­emelkednek a pénteken és vasárnap rendezett zenés, táncos találkozók, amelye­ken kulturált környezetben, jó hangulatú, nosztalgiazene mellett szórakozhatnak este 7 órától éjfélig a klub tag­jai. És ezeken az esteken — a tervek szerint — pódiu­mot, lehetőséget kapnak a zenészek is a megmérette­tésre, a bemutatkozásra. A szervezők egyébként ígérik: fokozatosan bővítik a klub­tagok kedvezményeit, széle­sítik a választékot, például ismert művészek részvételé­vel bálokat, műsoros este­ket rendeznek, s a klubta­gok között alkalmaként Mis­kolc jeles kulturális esemé­nyeire ingyenes belépőjegye­ket és egyéb nyereményeket sorsolnak ki. (szarvas) Tisztelt Elnök Or! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatokat véle­ményem szerint elsősorban az ahhoz benyújtott módosító ja­vaslatok minősítik. Nézzük például ezt, az önkor­mányzatok céltámogatásáról szó­ló törvényjavaslatot és módo­sító javaslatait. A módosító javaslatok egyik — nagyobbik — része a kor­mány által elutasításra javasolt céltámogatási igények kielégí­tését célozza. Gondolom, ilyen témájú javaslatot majdnem min­den olyan képviselőtársunk be­nyújtott, aki felfedezte a tör­vényjavaslat 5. sz. mellékleté­ben — az elutasításra javasolt 836 igény között — választó körzete valamelyik települését. Én 5421. sz. alatt, illetve ah­hoz kapcsolódva 5489. alatt nyújtottam be javaslatomat, körzetem elutasításra javasolt 15 települése érdekében. Hogy­ne nyújtottam volna be javas­latomat, amikor egymás után kaptam az elkeseredett hangú leveleket. Ezek, a polgármeste­rek által írt levelek általában arról szóltak, hogy bízva az önkormányzati törvény és az országgyűlési irányelvek szép ígéretében — abban, hogy le­gyen minden falunak egészsé­ges ivóvize — céltámogatást igényeltek a megvalósításhoz. Arról is szóltak ezek a leve­lek, hogy ha már drága pén­zen terveztettek, jó volna meg is építeni, vagy ha már a ku­tat megfúrták, jó volna a ve­zetéket is megépíteni, vagy azt minden utcába elvezetni. Meg­írták, hogy akik folytatni akar­ták a megkezdett munkát, még egyszer nem kaptak vízjogi lé­tesítési engedélyt és ezért lesz­nek elutasítva. Mások azt írták, hogy nagy a költség, mert csak drága berendezéssel lehet vizüket ivásra alkalmassá ten­ni és ezért lesznek elutasítva. És volt aki azt írta, hogy nem is tudja mit mulasztottak el be­nyújtani, amiért nem kapják ■meg a kért támogatást. Tehát benyújtottuk javaslata­inkat, makacsul ragaszkodva a gondolathoz, hogy az igények jogosak. Benyújtottuk javasla­tainkat, pedig sejtettük azok reménytelen sorsát, az elutasí­tást. Ezek a javaslatok ugyan­is jóakarat nélkül nem férnek bele a céltámogatás jelenlegi rendszerébe. A céltámogatás je­lenlegi rendszere ugyanis úgy működik, hogy először adva van egy keretösszeg, azután a támogatás irányelvei, majd le­het jelentkezni az igényekkel. Igen ám, de az igények — tör­vényszerűen — minden esetben meghaladják a lehtséges keret­összeget. Mit lehet ilyenkor tenni? Ekkor jön a kormány- trükk! Az igénybejelentés techniká­ját és feltételeit úgy kell elő­írni, hogy az eleve garantálja az igények tizedelését, mindad­dig, amíg azok szépen bele nem férnek az adott keretbe. Régi, ismert fogás ez képviselő- társaim, de lei kell jelentenem, egy demokratikus rendszer kor­mányának ez az eljárás igazán nem válik becsületére. Nem le­hetett volna nyíltabban, becsü­letesebben és mindenekelőtt de- mokratikusabban kezelni ezt az ellentmondást? Szüksége van-e a kormánynak arra, hogy ki­csinyes vádakat suttogjanak ar­ról, miért lehetett 93 önkor­mányzatnak 836-tal szemben mégis utólag bekerülnie a ke­retbe? Képviselőtársaim! Arra gondoltam, amikor ír­tam az 5422. számú módosító javaslatomat — amely arról szól, hogy kapjanak lehetősé­get az elutasításra javasolt ön- kormányzatok, igénybejelenté­seik utólagos kiegészítésére — arra gondoltam, talán az elő­terjesztők is felülvizsgálják ál­láspontjukat és egy kis jóaka­rattal megadják az önkormány­zatoknak ezt a lehetőséget. Nem tudom, ugyanerre gon- dolt-e Vastagh Pál MSZP-s képviselőtársam is, aki előttem 5406. sz. alatt, majd Fekete Pál MDF-es képviselőtársam, aki hozzá kapcsolódva 5440. szám alatt javasolt hasonló — lénye­gében ugyanezt a célt szolgáló — megoldást. Igazán örömmel olvastam ezeket a javaslatokat, de amikor a Költségvetési Bi­zottság kapcsolódó módosító ja­vaslatát, illetve az előterjesztő arra vonatkozó egyetértő nyi­latkozatát is olvastam, akkor már kezdtem remélni, hogy 1992-ben a céltámogatást igény­lő önkormányzatok nem lesz­nek megcsalva. Amennyiben a Tisztelt Or­szággyűlés az előbb említett módosító javaslatok bármelyi­két elfogadja, én az 5421. és 5422. számú javaslataimat öröm­mel visszavonom. Hatvani Zoltán SZDSZ Boszniai felhívás

Next

/
Thumbnails
Contents