Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-10 / 86. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992, április 10., péntek II gyermekszépségverseny dijai XII. Értékes díjjal kedveskedik gyermekszépségversenyünk egyik helyezettjének a Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ. A gyerekek és a felnőttek körében egyaránt népszerű és mindenféle terepen jól használható BMX sportkerékpár vár az egyik győztesre. Képünkön: Eperjessi József, az ÁFÉSZ elnöke mutatja be a többezer forint értékű díjat. Fortó: F. L. Húszmilliárd az BVÜ első negyedéves bevétele Egészségügyről, háziorvoslásról. Aktuális kérdésekről az önkormányzati klubban Dr. Jármay Gyula 0902—1992) 1931-ben került Miskolcra, pályázat útján, 29 esztendősen elnyerte az Erzsébet Kórház igazgatói székét. Kezdetben bizalmatlanul fogadták: nagyon fiatal volt, ráadásul nem is miskolci. Hamarosan azonban bizonyított: nevéhez fűződik az osztálypavilonok kiépítése, az orvosi könyvtár kialakítása, a diétás konyha bevezetése, az adminisztrációban pedig a fénylyukkár- tya alkalmazása (1934-ben!). Amikor idekerült, a kórház nehéz anyagi helyzetben volt, de nem felülről várt segítséget, hanem kiépítette a tanyagazdaságot, így hamarosan törlesztették a kórház összes adósságát. Eközben jelentős tudományos tevékenységet is folytatott, előadásokat tartott Rómában, Londonban, tanulmányúton volt a párizsi Voronoff Nobel-díjas professzornál és számos tanulmányt írt külföldi szaklapokba is. 1942-ben írta Kórházvezetési alapismeretek című könyvét, ugyanez évben a debreceni egyetem orvostudományi karán a ,,Kórházszervezés'' egyetemi magántanára lett. 1944 után a véletlen a politikai életbe csöppentette. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének, dr. Zsedényi Bélának kérésére Debrecenbe ment, hogy megszervezze az ország egészségügyi újjáépítését. Öt küldték Budapestre a kórházak, egészségügyi intézmények állapotának felülvizsgálatára. Küldetését teljesítvén, visszatért Miskolcra. 1946-ban koholt politikai okok miatt eltávolították az igazgatói székből, hamarosan áriái körzeti orvosi fizetéséből kellett eltartani feleségét és három kisgyermekét. Később Ózdra helyezték sebészfőorvosnak, ahol sebészkongresszust szervezett. Végül visszakerült Miskolcra, 1969-ben, 67 esztendősen ment nyugdíjba, mint a B.-A.-Z. megyei kórház ellenőrző főorvosa. Mindig is foglalkoztatta az orvostörténet. Még a negyvenes években írta nagysikerű tanulmányát a görög—római antik kórházak műszereiről. Nyugdíjas éveiben is sokat foglalkozott az orvostörténettel, s munkájának gyümölcse az 1979-ben írott Metamorphosis nosocomii nostri című könyve Miskolc város orvostörténetéről. Nyugdíjas éveiben is rendkívül nyitott maradt minden új iránt. Szellemi és testi frissességére halálig ügyelve, sokat olvasott, sportolt, utazott. Városunk ismert személyisége volt. Életútja, munkássága méltán lehet példa a mai kor emberének. (Dr. Jármay Gyula temetése ma, 1992. április 10-én, 17 órakor lesz, a Mindszenti temetőben.) Eszenyi Miklós ENSZ-erők átvonulása (Folytatás az 1. oldalról) folyamata, ebből 45,54 milliárd pénzintézeti vagyon. A társadalombiztosítás számára elkülönített pénzösszeg nagysága 3,3 milliárd forintra rúg. 206,62 .milliárd forint értékű vagyon sorsáról jeA bosznia-hercegovinai államelnökség szerda este bejelentette, hogy a köztársaságot közvetlen háborús veszély fenyegeti. A boszniai belügyminisztérium bejelentette: Szarajevóban az elmúlt három nap harcaiban összesen 31-en vesztették életüket. lenleg még nem döntött a vagyonügynökség. Az adattak szerint a privatizációs tranzakciók során (kivásárlás, apport, átalakulás, vagyonvédelem) 64,28 milliárd forint értékben jelent meg a külföldi tőke. A boszniai elnökség egyben felhívást intézett a nemzetközi közvéleményhez, hogy emelje fel szavát Szarajevó fővárosnak lerombolása, az UNESCO védelme alatt álló történelmi városmag elleni tüzérségi támadás miatt. (MTII) Az egészségügy időszerű kérdéseiről, az átalakulóban lévő társadalombiztosítási rendszerről, a háziorvosi szolgálat még napjainkban is jó néhány nyitott kérdéséről tartottak megbeszélést tegnap a megyeházán az ön- kormányzati klub legutóbbi összejövetelén. Megnyitójában Rádó Gyu- láné, a megyei közgyűlés al- elnöke elmondta, hogy a megye polgármesterei részéről beérkezett kérdések leginkább az egészségügyi reformok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati teendők körét érintették. Éppen ezért úgy ítélték meg, hogy első kézből szeretnék az információkat a polgármesterek részére továbbítani, s meghívták a kérdéskör illetékesét, dr. Andréka Bertalant, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkárát. Bevezetőjében a helyettes államtitkár elmondta, hogy hazánk egészségügyi helyzete a századforduló környékén még a legjobbak között szerepelt Európában. Mindez annak volt köszönhető, hogy a múlt század végén ennek jelentős figyelmet szenteltek, s az akkori egészségügyben dolgozók „érdekeltté voltak téve” abban, hogy munkájukat a lehető legjobban végezzék. Ennek a rendszernek vetett véget ,a század közepén az államosítás utáni egészségügyi, egyenlősdi, vagyis az, hogy az egészségügyben dolgozók nem a munkájuk minősége után kapták az anyagi elismerést, hanem magáért a munkáért, függetlenül attól, hogy azt Az abaújszántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulói április 11-én, szombaton a költészet napja tiszteletére Kazinczy-emlékfutáson vesznek részt. Abaújszántóról indulva Széphalomba, a költő nyughelyéig futnak, ahol a Kazinczy Társaság vezetői fogadják őket, és mondanak ünnepi beszédet a mauzóleumnál. Ezt követően az iskola irodalmi kávéháza rövid műsorral tiszteleg a magyar nyelv értő művelőjének emléke előtt, majd elhelyezik az iskola koszorúját Kazinczy Ferenc sírhalmán. Az emlékfutás Szőr László történelemtanár ötlete volt, megvalósításához a helyi ipar- testület, az újhelyi Herukon Ruhaipari Szövetkezet, a szehogyan végezték el. Mindez jelentős és mély nyomokat hagyott a magyar egészségügyben, s az állampolgárok egészségügyi állapotában. A háziorvosi rendszer bevezetésével az :a kormány célja — mondta dr. Andréka Bertalan —, hogy az egészségügyben dolgozók saját érdekükből fakadóan ne pusztán mindennapos taposómalomnak tekintsék hivatásukat, hanem „érdekeltségi alapon” gyógyítsanak. Mindehhez megkezdték az egészség- ügyi kártyák kiosztását, amely a jövőben fokmérője lehet az orvosok anyagi megbecsülésének. „Nem szeretnénk, ha az alapellátásban ,a későbbiekben körzeti orvosként dolgoznának kollégáink, sóikkal inkább célravezetőnek tartjuk háziorvosi működésüket. Ez azt jelenti, hogy idejük nagyrészét az eddig megszokott effektiv gyógyítással ellentétben a megelőzésre fordítanák. Dr. Andréka Bertalan ezt követően ismertette a háziorvosi és társadalombiztosítási rendszer, valamint az egészségügy megreformálásának gyakorlati elképzeléseit és kitért az önkormányzatok jelentős szerepére. Az előadás végén a megjelent polgármesterek kérdéseket tettek föl a helyettes államtitkárnak, melyekből kiderült, hogy megyénk közigazgatási vezetőinek többsége aggodalommal szemléli az egészségügyi reformok körül kialakult helyzetet, s a vitából arra lehetett következtetni, hogy a reformok körül még bőven akadnak tennivalók. rcncsi Demisz és az iskola boltja nyújtott értékes támogatást. A 61 kilométeres távot 20 tanuló, 10 fiú, 10 lány teljesíti, körülbelül 3 kilométerenkénti váltásokkal, két és fél óra alatt, reggel G-tól 13.30-ig. A váltó tagjainak kiválasztása egy iskolai mezei futóversenyen történt, amelyen mintegy másfél száz diák vett részt. A nyertesek teljesítményükért melegítőt, pólót és széldzsekit kaptak, valamint részvételi lehetőséget az emlékfutáson. A futókat az iskola autóbusza kiséri Abaújszántótól az Aranyos-völgyön, Erdőbényén át, majd a 37-os úton végig Sárospatak és Sátoraljaújhely érintésével Széphalomig. Tegnap folytatódott az ENSZ békefenntartó csapatainak átvonulása Magyar- országon keresztül a délszláv államokba. Az MTI érdeklődésére Krisán Attila, határőrségi szóvivő elmondta, hogy Juhász Pál, agrárszakértő, az SZDSZ országgyűlési képviselője agrárfórumot tart Zemplénagárdon, a Szőke Tisza ,Mgtsz-ben. A rendezvény időpontja április 10., 13.30 óra. szerdán a belga kontingens haladt át hazánk területén. Három vasúti szerelvény, 138 személy, valamint 91 különféle jármű Hegyeshalomnál lépett be az országba, s Kelebiánál lépett ki. (MTI) Ugyancsak Juhász Pál Parlamenti portrék sorozat keretén belül tart előadást Sárospatakon, a művelődési otthonban. A rendezvény időpontja április 10., 18 óra. Mindkét rendezvényre minden kedves érdeklődőt várnak a szervezők. A költészet napja tiszteletére SZDSZ-hírek r Újra fénylik az Aranycsillag? Á Parlament jegyzőkönyvéből Zsordin-klub Miskolcon Dr. Hatvani Zoltán képviselő legutóbbi felszólalása Igaz, már nem mai gyerekek azok, akik emlékezhetnek az Arany csillag étterem hajdanvolt hangulatára, amikor még érdemes volt oda bemenni, asztalt foglalni, beszélgetni, iszogatni, ,s nem gépzenét, hanem valódi, élő muzsikát hallgatni az étteremben — ami persze akkor még nem gyorsbüfé volt, mint most — vagy a presz- szóban, ahol egymást váltották akár esténként is a jobbnál jobb zenekarok, szólisták, muzsikusok. Mint például Csík Guszti, aki kon- zervatóriumi növendékként ugrott be néha-néha aCsil- lagba, hogy csillogjon kissé a zongoránál. Bizony, ő is itt kezdte, mint számos más muzsikus: Bódi Zoli, Szirmai Kálmán, és öccse, Dezső, a kiváló bőgős — nyugodjék békében —, Balogh Gyű szí, aki ugyanolyan mestere volt a hegedűnek, mint a szaxofonnak, s aki a régi Pálmából ugrott be alkalomadtán hívásra, persze csak akkor, ha kedve volt hozzá. Aztán jött a fiatalabb generáció: Bordás Jocó, Buiri Jenő, Petró Pista, .ifj. Balogh Gyuszd, aki a szaxofon és a hegedű helyett a zongorát választotta, s igen fényesen ragyogott csillaga a jazzmuzsika egén; ő sajnos, a közelmúltban ment el. Nagyszerű zenész volt, aki a fél világot bemuzsikálta, de csakis itthon, Miskolcon érezte igazán formában, elemében magát, s akinek csak egyetlen nagy célja, vágya volt: pódiumot teremteni Miskolcon, a jazz-zenének, hogy megmutathassa magát a kezdő, a fiatal. Gyuszi barátunk bizonyára örülne az egészen újkeletű ötletnek, hírnek: klub alakult Miskolcon, az Arany- csillagban, mely sok egyéb mellett pódiumot is ad a muzsikának. A klub egyébként magánkezdeményezésre jött létre alig egy hete, s immár több, mint száz tagja van. Sokszínű programjából kedvcsinálóként némi ízelítő: irodalmi és művészeti műsorok szervezése, társkereső szolgálat, jogi tanácsadás szervezése, munka- és vállalkozási szaktanácsadás közvetítése, széles skálájú egészségvédelmi szolgáltatási program. Prózai, ám fölöttébb fontos dolgok az imént felsoroltak, s azért jogos a vélekedés, hogy például a vállalkozási szaktanácsadásnak vajmi kevés köze van a kultúrához, a zenéhez, a jazz- muzsikához. így igaz. Ám a programkínálataiból kiemelkednek a pénteken és vasárnap rendezett zenés, táncos találkozók, amelyeken kulturált környezetben, jó hangulatú, nosztalgiazene mellett szórakozhatnak este 7 órától éjfélig a klub tagjai. És ezeken az esteken — a tervek szerint — pódiumot, lehetőséget kapnak a zenészek is a megmérettetésre, a bemutatkozásra. A szervezők egyébként ígérik: fokozatosan bővítik a klubtagok kedvezményeit, szélesítik a választékot, például ismert művészek részvételével bálokat, műsoros esteket rendeznek, s a klubtagok között alkalmaként Miskolc jeles kulturális eseményeire ingyenes belépőjegyeket és egyéb nyereményeket sorsolnak ki. (szarvas) Tisztelt Elnök Or! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatokat véleményem szerint elsősorban az ahhoz benyújtott módosító javaslatok minősítik. Nézzük például ezt, az önkormányzatok céltámogatásáról szóló törvényjavaslatot és módosító javaslatait. A módosító javaslatok egyik — nagyobbik — része a kormány által elutasításra javasolt céltámogatási igények kielégítését célozza. Gondolom, ilyen témájú javaslatot majdnem minden olyan képviselőtársunk benyújtott, aki felfedezte a törvényjavaslat 5. sz. mellékletében — az elutasításra javasolt 836 igény között — választó körzete valamelyik települését. Én 5421. sz. alatt, illetve ahhoz kapcsolódva 5489. alatt nyújtottam be javaslatomat, körzetem elutasításra javasolt 15 települése érdekében. Hogyne nyújtottam volna be javaslatomat, amikor egymás után kaptam az elkeseredett hangú leveleket. Ezek, a polgármesterek által írt levelek általában arról szóltak, hogy bízva az önkormányzati törvény és az országgyűlési irányelvek szép ígéretében — abban, hogy legyen minden falunak egészséges ivóvize — céltámogatást igényeltek a megvalósításhoz. Arról is szóltak ezek a levelek, hogy ha már drága pénzen terveztettek, jó volna meg is építeni, vagy ha már a kutat megfúrták, jó volna a vezetéket is megépíteni, vagy azt minden utcába elvezetni. Megírták, hogy akik folytatni akarták a megkezdett munkát, még egyszer nem kaptak vízjogi létesítési engedélyt és ezért lesznek elutasítva. Mások azt írták, hogy nagy a költség, mert csak drága berendezéssel lehet vizüket ivásra alkalmassá tenni és ezért lesznek elutasítva. És volt aki azt írta, hogy nem is tudja mit mulasztottak el benyújtani, amiért nem kapják ■meg a kért támogatást. Tehát benyújtottuk javaslatainkat, makacsul ragaszkodva a gondolathoz, hogy az igények jogosak. Benyújtottuk javaslatainkat, pedig sejtettük azok reménytelen sorsát, az elutasítást. Ezek a javaslatok ugyanis jóakarat nélkül nem férnek bele a céltámogatás jelenlegi rendszerébe. A céltámogatás jelenlegi rendszere ugyanis úgy működik, hogy először adva van egy keretösszeg, azután a támogatás irányelvei, majd lehet jelentkezni az igényekkel. Igen ám, de az igények — törvényszerűen — minden esetben meghaladják a lehtséges keretösszeget. Mit lehet ilyenkor tenni? Ekkor jön a kormány- trükk! Az igénybejelentés technikáját és feltételeit úgy kell előírni, hogy az eleve garantálja az igények tizedelését, mindaddig, amíg azok szépen bele nem férnek az adott keretbe. Régi, ismert fogás ez képviselő- társaim, de lei kell jelentenem, egy demokratikus rendszer kormányának ez az eljárás igazán nem válik becsületére. Nem lehetett volna nyíltabban, becsületesebben és mindenekelőtt de- mokratikusabban kezelni ezt az ellentmondást? Szüksége van-e a kormánynak arra, hogy kicsinyes vádakat suttogjanak arról, miért lehetett 93 önkormányzatnak 836-tal szemben mégis utólag bekerülnie a keretbe? Képviselőtársaim! Arra gondoltam, amikor írtam az 5422. számú módosító javaslatomat — amely arról szól, hogy kapjanak lehetőséget az elutasításra javasolt ön- kormányzatok, igénybejelentéseik utólagos kiegészítésére — arra gondoltam, talán az előterjesztők is felülvizsgálják álláspontjukat és egy kis jóakarattal megadják az önkormányzatoknak ezt a lehetőséget. Nem tudom, ugyanerre gon- dolt-e Vastagh Pál MSZP-s képviselőtársam is, aki előttem 5406. sz. alatt, majd Fekete Pál MDF-es képviselőtársam, aki hozzá kapcsolódva 5440. szám alatt javasolt hasonló — lényegében ugyanezt a célt szolgáló — megoldást. Igazán örömmel olvastam ezeket a javaslatokat, de amikor a Költségvetési Bizottság kapcsolódó módosító javaslatát, illetve az előterjesztő arra vonatkozó egyetértő nyilatkozatát is olvastam, akkor már kezdtem remélni, hogy 1992-ben a céltámogatást igénylő önkormányzatok nem lesznek megcsalva. Amennyiben a Tisztelt Országgyűlés az előbb említett módosító javaslatok bármelyikét elfogadja, én az 5421. és 5422. számú javaslataimat örömmel visszavonom. Hatvani Zoltán SZDSZ Boszniai felhívás
