Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07 / 57. szám

1992. március 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Suomi és a Herman „...Szavaim szétolvadnak számban, / Beszédim buzognak bátran, / Nyelvemre sűrűn sietnek, / Fogaimra folyton foly­nak.” „Eliivii kala uiskelee veden al­ia." Eleven hal úszkál a víz alatt. - Ezt az egyetlen tankönyvi monda­tot szoktuk idézgetni a finn-ma­gyar nyelvrokonság bizonyítéka­ként. S ezzel általában véget is ér az e tárgyra vonatkozó összes tu­dományunk. De a finn irodalomról is nagyon keveset tudunk. A Kale­valán kívül a középiskolások több­sége sem tudna más címet monda­ni. Ismétlem: a többség, de nem mindenki. A miskolci Hennán Ol­tó Gimnáziumban negyedik éve foglalkoznak - igaz, egyelőre csak szakkör keretében - Finnország­gal, az ottani szokásokkal, kultúrá­val. irodalommal, zenével, képző­művészettel. Kupcsik Sarolta szakkörvezető - aki a Magyar Finn Társaság mis­kolci baráti körében az ifjúsági ta­l'inn nagykövet. Nagyon jó kap­csolatot sikerült kialakítaniuk a követséggel, ennek köszönhetően rendszeresen kapnak az országis­meretet segítő különböző kiadvá­nyokat, szemléltető anyagokat. A gimnázium diákjai nemcsak „elméletben" ismerkednek Suomi földjével. Egy Tampere melletti te­lepülés, Ylöjeri ifjúsági szerveze­tével kötött ismeretségnek köszön­hetően az elmúlt nyáron 15 diák utazott Finnországba, és táboro­zott együtt az ottani fiatalokkal. Megtapasztalhatták, hogy mennyi­re tisztelik egymást és a termé­szetet a finn emberek. A szakkör tagjai nemrégiben irodalmi est keretében adtak ízelí­tőt a finn irodalomból. A nemzeti eposz, a Kalevala részletein kívül a ma már klasszikusnak számító Milja Valtonen Nyár dereka A nap millió ezüstcsillagot szórt szét játszani tavam kék hullámaira. Tiszta tejet a pohárba! KI VIZEZI? KI FIZETI? Tej vagy írás Fotó: Farkas Maya Érdemes tejelni? Több mint húsz éve foglalkozik tehéntartással Gulyás Istvánná Al- sózsolcán. Azt mondja, nem is volt neki soha baja a leadott tejjel egé­szen mostanáig. Pedig hordta Fel- sőzsolcára is, Arnótra is, minde­nütt meg voltak elégedve a bevitt tej minőségével. Ezt bizonyítja, hogy az általa hordott tejet mindjárt ott helyben is el tudta adni a téesz csarnokosa: „szabad eladásként" mindjárt ti­zenkilenc forintot kaszírozott be a cég. A jó minőségű tejért még sor­ban is álltak az emberek. Ugyanak­kor Gyulyásné 12 forint 34 fillért kapott érte. De hát ezt ő már nem bánta, az már nem az ő üzlete volt. Az ő üzlete az volt ebben a tejes bizniszben, hogy négy tehene után havonta 740-850 liter tejet csar­nokba hordjon, állapítsák meg a zsírtartalmát, mindezt írják be na­ponta a tejszállítási könyvébe, és fizessék ki érte - ha lehet rend­szeresen - az öl megillető árat. Amíg a téesz tejcsarnokosának on­nan kezdődik a tejtermelés, hogy hozzá beviszik a tejet, leméri, be­vizsgálja. a tejipar ellenőre - szú­rópróbaszerűen - bizonyos időkö­zönként leellenőrzi, addig a tehén- tartónak takarmány-, tápbeszer­zéssel. hajnali keléssel, borjú­neveléssel kezdődik a munka nap mint nap. Fejés, szűrés, majd irány a tejcsarnok. Ahol nincs is mit szé­gyenkezni a tej miatt. Ha megvizs­gálják is a tejet. Ha van mivel. Ha a kellő eszközök - kénsav, alkohol, fajsúlymérő - rendelkezésre áll. Ezek az előfeltételei a bizalmi tej­átvételnek. De ha e néhány lega­lapvetőbb kellék sincs meg, akkor a tejipar részéről úgynevezett bi­zalmi tejátvételre térnek át. Ebbe pedig a falu összes idegyűlt tejéből az összeöntés után vesznek mintát (esetleg a tejipar szállítókocsijá­nak sofőré). Erről a „közösről mondanak odabenn valamit. Nem derül ki belőle, ki vizezte ki. ki pancsolta a tejet - kollektíván bűn­hődik mindenki. így bűnhődött Gulyás Istvánná is, a többiekkel együtt, amikor a műit év decembe­rében mintegy 6500 liter tejből majd 26 ezer forinttal kaptak keve­sebbet. hiszen a tejipar a levonása után 8,6 forintot fizetett a tej literé­ért. Miért nem intézte a téesz a helyi átvételhez szükséges anyagokat? Ki mulasztott itt? A tejipar azt vá­laszolta, tőlük nem rendelt a téesz ezekből az anyagokból. A téesz bi­zonygatja, hogy többször bent volt a háztáji agronómusa, de nem ka­pott. Ki tud itt már igazságot tenni? Talán ez dühítette fel Gulyás Ist­vánt. aki elment a tejgyűjtőbe, és felesége kudarca miatt ott azon nyomban a keze ügyébe akadt te­jeskannák tartalmát a lefolyóba öntötte mérgében. Mert az a bizo­nyos pohár nemcsak tejjel, de ke­serűséggel is megtelt. Ki pedig ak­kor csordult, amikor a január 7—8— 13—14-i napokon,, a közös tejből vett mintákban vizet talált a vizs­gálat. A rendszertelen fizetés is hozzájárult a bosszúhoz. Mert áté­esz többször is késedelmesen fizet­te ki a tej árát, mégcsak elnézést sem kért, ugyanakkor ha „neki" fi­zettek késedelmesen, már három nap miatt is késedelmi kamatot számolt fel Gulyáséknak is. A hercehurcát valószínű, hogy mindkét (vagy mindhárom fél) megunta, így egyszercsak privati­zálták a tejgyűjtőt - igaz, hogy az addigi alkalmazottat - Pál István- nét - meg sem kérdezték, akarja-e maszekben üzemeltetni tovább a tejgyűjtőt. Az eset nem egyedi. így a tanul­ság is megszívlelendő másutt is: a tej bizalmi alapon történő átvételé­hez ha maszek, ha téesz - kutya kötelessége biztosítani az eszkö­zöket. az anyagokat. Meg aztán nem jó az a nagy-nagy közösködés az üzemi átvétel során, mert szinte lehetetlen kiszűrni, kinek a teje volt hígítva. Meg az is tanulság le­het. hogy amíg azt szajkózzák, hogy nem kell ennyi tej, addig az átvevő mindig monopolhelyzet­ben lesz, dúskálhat, válogathat ké- nye-kedvére. hogy végképp elve­gye azok kedvét is a tejtermeléstől, akik gyakran napi munkájuk bérét sem kapják az éltető tejért. (bekecsi) A Móricz-napok legjobbjai Baby-boom Egyiptomban Egész valómmal belélegzem a tavi szél hűsét. Magamba szívom az élet napjait. Üres a többi kikötőhíd. Egyedül én birtoklom az egész tavat kék ragyogással és csillogással telve! Fecskecsicsergés suhant el fölöttem. Nyárközépi Énekek éneke. Finnből fordította: Kupcsik Sarolta ítozatol is vezeti - elmondta, hogy elegendő jelentkező esetén akár a finn szakot is beindíthatnák a gim­náziumban. Az egész országban talán, ha négy középiskolában ok­tatnak finn nyelvet. Országismere­tet több helyen, de megyénkben a Herman Oltó Gimnázium az egyetlen, ahol ilyen formán is ápolják a finn-magyar rokoni kap­csolatokat. Nem kis büszkeséggel mondja a tanárnő, hogy ez volt az első iskola, melyei meglátogatott a Aleksis Kivi agy Eino Leino mű­vei mellett ma is élő költők versei­ből válogattak. A művek többsége magyar nyelven hangzott el, de né­hányat finnül is hallhattunk. A ren­dezvényen ott voltak a Magyar- Finn Társaság képviselői is. Diá­kok viszont mintha kevesebben lettek volna. Pedig nem lenne jó, ha a fiatalok megfeledkeznének ar­ról, hogy a távoli északon rokona­ink vannak. (filip) A FÁK állampolgárai újra a lengyel piacon A leggyakrabban orosz beszédet 'ehet hallani a legnagyobb európai Piacon, a varsói 10. évforduló Sta­dionban. A Független Államok Közössége állampolgárainak áru­kínálata minden képzeletet felül­múl: kaphatók itt gyermekruhák és -Jetékok, tartós használati cikkek es nyugati illatszerek, a szovjet hadsereg kellékei, órák és fényké­pezőgépek. Egy doboz fekete kaviár ára 55- fiO 000 zloty. Egy jóféle halászhá­lóra 160 000 zlolyért lehel szert 'enni, akik pedig az éjszakai kalan­dokat kedvelik, vásárolhatnak a harckocsizok körében használt inf­ravörös látókészüléket. Igaz, meg­enetosen borsos áron: három mii­hó zlotyért. A volt Szovjetunió ál- anipolgárai egyre magabiztosah- ,;|k. Okulván kést :rű tapasz- 'alataikból. nem fogadják el az. egymillió zlotys bankjegyeket: a múltban többször rajtavesztettek, kiderült, hogy ezt a címletet gyak­ran hamisítják. A FÁK állampolgárain kívül ta­lálkozhatunk itt vietnamiakkal és románokkal is. Míg a Kelet-Ázsiá- ból érkezett kereskedők portékája elsősorban a ruházati cikkek, bi­zsu. ginzenggyökér, olykor Jama- ha-generátor (ennek ára 4 millió zloty), addig az utóbbiak hímzett térítőkét és konyakot árulnak. A távol-keleti árusok maguk is vásárolnak lengyel kollégáik áru­cikkeiből - írja a PAP hírügy­nökség. Ennek során gyakran pa­naszkodnak a dollár árfolyamának gyors emelkedésére Lengyelor­szágban. ami természetszerűleg maga után vonja az őket érdeklő cikkek árának növekedéséi. (MTI Panoráma) Az. elmúlt hétvégén, február 28-29-én rendezték meg Prügyön a Móricz-napokat. ahol öt kategóriában mérhették össze tudásukat a Hegyal járól és a határon túlról érkezett általános iskolás csapatok, egyéni ver­senyzők. Bőségesen adott ki díjakat a zsűri. Mi most az első helyezettek és a különdíjjal jutalmazottak név­sorát tesszük közzé. Színjáték kategóriában első helyezést ért el a prü- oyj Móricz Zsigmond Általános Iskola, amely Schwajda György Nincs többé iskola című művével szerepelt. A felkészítő tanár Pozsgai Marianna volt. Különdíjat kapott a nagykárolyi „Szabadság vándo­rai" sz.ínjálsz.ócsoport a Ludas Matyi feldolgozásáért (betanította Fábián Gyöngyike, Sárbán Angéla) és a bodrogkisfaludi Humán Stúdió Kulturális Egyesület Nyírségi betlehemeséért (betanította Pulinka Mihály). A legjobb fiú szereplőnek Papp Dénes prügyi tanulót ítélte a zsűri „Bagarol" szerepében, a legjobb epizód- szereplő a nagykárolyi „cigányasszony". Mikusicsák Aliz lett. míg a legjobb lány szereplő különdíjat a zsű­ri nem adta ki. Citera kategóriában első lett a mezőnagymihály i ál­talános iskola. A tiszai dallamokat Bakos József tanította be. Néptánc kategóriában a bodrogkisfaludi Humán Stúdió Kulturális Egyesület „Szatmári" mű­sora került az. első helyre (felkészítő tanár Pető Mik­lós). A különdíjat a szintén bodrogkisfaludi páros. Lu- biczki Anita és Kéri István kapta. Gyermekjátékok közül a szerencsi Hunyadi János Általános Iskola „Fürjecske. Fehér liliomszál” című produkciója nyerte az első díjat. A bábjáték kategóriá­ban pedig a megyaszói Nevelőotthon vitte el a pálmát (felkészítő tanár Ráczné Fehér Erika). A prózamondók versenyét két korcsoportban ren­dezték meg. Az 5-6. osztályosok közül első lett Peti ik Zsuzsa, a tiszalúci általános iskola 5. osztályos tanu­lója. aki Móricz Zsigmondnak A kondás legszennye- sebb inge című művét adta elő (felkészítő tanára Kiss Jánosné). A 7-8. osztályosok között a legjobbnak Kardos Renáta, a szerencsi Hunyadi János Általános Iskola diákja bizonyult. O a Légy jó mindhalálig című regényből adott elő egy részletet (felkészítő tanára Kardosné Kovács Ella). Különdíjat a tállyai általános iskola képviselője, Farkas József (tanára Molnár Eri­ka) és a legyesbényei általános iskola kapott. Egyiptom lakossága tavaly 1,3 millióval nőtt és elérte az 57,76 milliót - közölte a kairói statiszti­kai hivatal vezetője. Ez azt jelenti, hogy 24 másodpercenként születik egy gyermek a Nílus-parti ország­ban. Faruk Abdel-Azim az A1 Ahram vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában elmondotta továb­bá. hogy az idén január elsejével megállapított népességszámban benne foglaltatik a mintegy két és fél millió külföldön dolgozó egyiptomi is. Hoszni Mubarak elnök ismétel­ten figyelmeztetett rá, hogy a túl­népesedés veszélyeztetheti a kor­mánynak a gazdasági reformok ér­dekében tett erőfeszítéseit. Egyiptomban a külföldi támoga­tással indított születés-szabályozá­si programok főleg vidéken hoztak bizonyos eredményeket. (MTI- Panoráma) Az ÉMÁSZ házinyomdájában Az ország területének egyhatodát villamos energiával ellátó Észak­magyarországi Áramszolgáitató Részvénytársaság több mint hatszáz­ezer fogyasztónak küldi időről időre az áramszámlát. Jelentős tételt tesznek ki az úgynevezett közösségi fogyasztók és a nagy termelő válla­latok. A részvénytársaság miskolci központjában, hat üzemigazgatósá­gán és kirendeltségein tonnaszámra használják fel az ügyvitelhez rend­szeresített formanyomtatványokat, melyeket a központ korszerű házi­nyomdájában állítanak elő. Havonta 60-70 féle nyomtatvány kerül ki in­nen, s ezek előállításához mintegy 2 tonna papírt dolgoznak fel. Képeinken ennek a munkának egy-egy részletét mutatjuk be. Fotó: Farkas Maya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents