Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-06 / 56. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. március 6., péntek Göncz Árpád borsodi látogatása róságok vezetőinek kineve­zésével kapcsolatos, ,a média- törvény várható elkészülté­nek időpontjával kapcsolatos kérdésekre is, valamint ar­ra, hogy milyen szeletet ha­síthat ki az északkelet-ma­gyarországi térség a- világ- kiállítás tortájából, „Remél­jük, olyan nagyot, amit ez a vidék meg is érdemel, de hát ebben segítségükre lesz az itt jelen levő dr. Gyulai Gábor köztársasági megbí­zott is” — mondta a köztár­sasági elnök. Ezután Göncz Árpád és kí­sérete Műhiba utazott. Az emlékmű Műhibán. (Folytatás áz 1. oldalról) már nincs olyan városunk, amelyik népességvonzó ha­tást tudna gyakorolná a kör­nyezetére, ennél fogva legfel­jebb stagnálásról lehet be­szélni. Ugyanakkor a munka­nélküliek száma jelenleg már 55 ezer, és az év vége felé feltételezhetően már minden negyedik munkaké­pes lakos állás nélküli lesz. A lakosság egészén belül még az átlagosnál is rosszab­bak a cigányok kilátásai, és amiért ez külön is figyelmet érdemlő: részarányuk 10 százalék körül alakul a me­gyében. Utalt a megyei köz­gyűlés elnöke a válságtüne­teket kiváltó mélyebb okok­ra is, amelyek egyébként közismertek. Elhangzott, hogy a nyolcvanas éveik óta már négy kormányszintű programot készítettek Bor- sod-Abaúj-Zemplén helyze­tének javítására, köztük svéd, angol, amerikai tanács­adó cégek közreműködésé­vel, ám mindmáig nincs át­fogó megoldást kínáló el­képzelés a térség bajainak orvoslására. Szabó György hangsúlyozta, hogy a jó szán­dékot, a segítőkészséget érzi a megye, de egyelőre érde­mi változásokról nem lehet beszélni. A megyei közgyűlés elnö­ke felsorolta azokat a kez­deményezéseket, megyei el­képzelések alapján létreho­zott alapítványokat, együtt­működési programokat, ame­lyek szerinte szerény kezde­ményezésnek számítanak a megyében megoldandó nagy feladatokhoz képest. A tájékoztatót követően az elhangzottakhoz kapcsolódva több részletkérdésben is gon­dolatot cseréltek a köztár­sasági elnökkel megyénk ve­zetői. A délelőtti órákban a me­gyeháza dísztermében tartot­ta soros ülését .a TiB me­gyei szervezete. Az ülésen elhangzott: méltósággal kell elfogadni az Alkotmánybíró­ság döntését a Zétényi—Ta­kács-féle törvény alutasításá­KÖZLEMÉNY TIGAZ-DIJKÖZLÉS. Lakossági és AC-« fütöértékek és gázárak a március hónapban benyújtott számlához. AC-s egységár: 0,31 Ft/MJ. Lakossági egységár: 0,23 Ft/MJ. A m:í-re vonatkoztatott ár: fűtő ér tékX egységár. Település •o> u wj ;o> •re cn VJ u O 'O id so ü .-s 2 rf £ >*5 Leolvasási időszak febr. hó febr. hó ALsózsolca 33,9 33,9 Arnót 33,9 33,9 Bocs 33,9 33,9 Borsodmádasd 33,6 33,7 Borsodszifálc 33,9 33,9 Ed erény 33,9 33,9 Egerlövő 33,9 33,9 Felsőzsolca 33,9 33,9 Gesztely 33,9 33,9 Hernádka'k 33,9 33,9 Hern ádném éti 33,9 33,9 Kazincbarcika 33,6 33,7 Kistokaj 33,9 33,9 Mályi 33,9 33,9 Mezőkövesd 33,9 33,9 Miskolc 33,9 33,9 Nyékládháza 33,9 33,9 Onga 33,9 33,9 Ózd 33,6 33,7 Rudabánya 33,6 33,7 Sajókeresztúr 33,9 33,9 Sajótfád 33,9 33,9 S a j ósz entp é t er 33,9 33,9 Szentistván 33,9 33,9 Szirmabesenyő 33,9 33,9 Tiszaújváros 33,7 33,7 FIGYELJE KÖVETKEZŐ HAVI EMBLÉMÁVAL ELLÁTOTT HÍR­DETÉSÜNKET IS! A TIB-ülés résztvevői a köztársasági elnököt hallgatják. radalom eltipróinak, nega­tív szereplőinek ügyét. Háromnegyed tizenkettő­től részt vett az ülésen, a köztársasági elnök, aki a jelenlevők közt egykori 56- os cellatársával is találko­zott. A vendéget családias hangulatban fogadták, és az őt köszöntő dr. Csorba Ist­ván a többiek nevében is örömének adott kifejezést, amikor arról beszélt: háló­sak az Istennek, hogy ezt megérhették, hogy erre a találkozóra ilyen körülmé­nyek között sor kerülhetett. Göncz Árpád így vála­szolt az őt köszöntő szavak­ra: — Egy biztos, hogy fiata­labbak nem lettünk, életünk nagyobbik részét már elvet­ték tőlünk. Öröm az, ha kö­zülünk néhányan mostanra megtalálhatták a helyüket az ismert hányattatások elle­nére. A kárpótlás, amit az ország nyújthat, nincs .arányban azzal, amit ti ál­doztatok, a perspektívátok, egzisztenciátok elvesztésével. Göncz Árpád délutáni miskolci programjában sajtó- tájékoztató következett. La­punk kérdésére, hogy milyen változásokat érez legutóbbi látogatása és a jelenlegi ta­pasztalatai között, a követ­kezőket mondta. — Akkor vállalatoknál vol­tam elsősorban, a kohászat helyzete akkor még más volt, mint most, akkor még a Digép is együtt volt. Az­óta a problémák nagyon erő­sen sűrűsödtek, megsokasod­tak. Akkori beszélgetéseink sokkal általánosabb kérdé­seket érintettek, most sok­kal konkrétabban vitattuk meg a megye, a térség gond­jait. Nagyon sokait tanul­tam ez utóbbiból. Más, ha lehetőség nyílik a részletek megismerésére, ha a jelensé­geket a maguk változatossá­gában, sokoldalúságában lát­hatjuk. Keiresztül-kasul hat­nak a történések, mellékha­tásaik is felbukkannak, amelyek ugyancsak befolyá­solják a hangulatot. A kérdések között szere­pelt a Zétényi—Takács-féle törvény elutasításával kap­csolatos véleményalkotás is. Az elnök hangsúlyozta: tisz­teli és elfogadja a döntést. Válaszolt még a megyei bi­bén az újjászületés lehető­ségét. A domb belsejében pedig kegyeleti helyet alakí­tottak ki, ahol meghitt kör­nyezetben imádkozhatnak a látogatók a 750 évvel ezelőt­ti hősökért, és az utánuk jö­vőkért is. Az ünnepség délután fél háromkor, a Himnusszal kez­dődött, .majd Kulcsár Imre színművész, Vörösmarty Mi­hály Honszeretet című ver­sét adta elő tolmácsolva ez­zel az emlékmű tervezőinek alapeszméjét. Ezt a gondo­latot folytatta 'Porkoláb Al­bert, az Ónod—Muhi Em­lékbizottság elnöke köszöntő­jében, és Göncz Árpád is, ünnepi beszédében. A köztársasági elnök hang­súlyozta; a múltból azt lát­juk, amit visszamenőleg, ké­pesek vagyunk felismerni belőle, de ez nem vezethet sem a múlt megtagadásához, sem meghamisításához. A régi idők eseményeinek szemlélésekor a jövőre kell figyelni. így két nagy tanul­ságot is le kell vonnunk a tatárjárás idejére emlékezve. Sokan sajnos most a nyu­gattól várják a segítséget, nem érzik, hogy saját mun­kánkra, hitünkre van szük­ség, nem értik, hogy civil kurázsi nélkül nincsen jövő. Főleg itt, az ország észak­keleti részében kell ezt meg­fontolni, ahol a „hátrányos helyzet hátrányosabb, a sze­génység mélyebb, a munka- nélküliség majdhogynem népbetegség”. Mert: az állam nem tud mindenre pénzt adni. Göncz Árpád beszéde után Mészáros István, a Ti- száninneni Református Egy­házkerület püspöke mondott imát, majd Kovács Endre katolikus megyéspüspök szentelte meg az emlékmű­vet. Katonai gyászzene kí­séretében helyezték el a kegyelet koszorúit, és az emlékmű megtekintése után fogadást tartottak a muhi csárdában a magasrangú vendég tiszteletére. Göncz Árpád Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei programjának zárásaként tegnap este a Miskolci Egyetemre látoga­tott. Csörnök Mariann Nagy József Fotó: Laczó József írói. Más kérdés, hogy ki-ki, hogyan dolgozza ezt fel ma­gában. Az viszont remélhe­tőleg elvárható, hogy a bű­nösök megneveztessenek. A kérdéskört le kell zárni, így nem cipelheti magával a társadalom az 1956-os for­A 35. számú főút és a he- jőkeresztúri út találkozásá­nál megépített emlékművet a muhi csata 750. évfordulója alkalmából rendezett csak­nem egyéves ünnepségsoro­zat záró fejezeteként avatta fel a Magyar Köztársaság elnöke. Kiss- Sándor szobrász- művész, Vadász György és Váncza László építőművé­szek alkotása egy mestersé­ges domb, amelyen fából készült keresztek hirdetik a véráldozat emlékét és egy­Március 13: lepni! a fofalfíl az első Opel (Folytatás az 1. oldalról) Az eredetileg 250 millió márkás beruházás időközben tovább bővült, s tavaly újabb 135 millió márkás fejlesztésről döntöttek a GM vezetői. A korábbi elképze­lések szerint. Szentgotthár- don évente 15 ezer Astrát és 200 ezer 1,6 literes mo­tort gyártottak volna, de az újabb pénz már az 1400 köbcentiméteres motorok összeszerelését is lehetővé teszi. Sőt, a jelenlegi gyár­tókapacitásokat jóval felül­múló infrastruktúra kiépíté­sével, illetve újabb techno­lógiai sorok beszerelésével bármikor a kétszeresére nö­velhető a gyár teljesítmé­nye. A dunántúli gyár az Opel legkorszerűbb üzeme lesz, s a nyár elején átad­ják a később három mű­szakban működő motorszere­lő részlegét is. Egy autó el­készítése összesen hét és fél percig tart majd, s a csoportokban dolgozó mun­kások a szalag mellett lera­kott konténerekből veszik ki a megfelelő alkatrésze­ket. Az összeszerelés több mint ötven fázisban törté­nik, s az egy csoporthoz tartozók állandóan cserélik egymás között a munkát. Problémáikat külön tárgya­lókban beszélhetik meg, s ezéken az eszmecseréken kell kidolgozniuk a megol­dásokat is, A gyár jelenleg 400 embert foglalkoztat, majd a motorszerelés indu­lásakor újabb 250 munkás csatlakozik hozzájuk. Az Opel egyik legfonto­sabb a'lapelve — első ami­nőség! — a szentgotthárdi gyár esetében is érvényes, Éppen ezért .nem véletlent, hogy az Asltra kezdetben in­kább „külföldi” lesz, mint „magyar”. Az alkatrészek­nek ugyanis mindössze öt százaléka származik hazai gyártóktól. A festéket pél­dául a borsodi AKZO-TVK vegyes vállalat szállítja, s e cég szakemberei folyamatos helyszíni ellenőrzéseket is végeznek majd. Az izzókat a General Electric-Tunigsram- tól. a hangfalakat pedig a Videotontól rendelték meg. S ezzel gyakorlatilag ki is .merült a llista, jóllehet a GMH-.nak eltökélt szándéka tovább bővíteni. A beruhá­zás .a számítások szerint dur­ván 3—5 év alatt térül meg, s az évi tizenötezer Astra nagyobbik feliét már az első években is M agyar országom akarják értékesíteni. Ennek érdekében mér egy évvel ez­előtt megkezdték az értéke­sítési és szervizhálózatuk. kiépítését: ma 31 települé­sen várják az Opel iránt ér­deklődőket. Ráthy Sándor Beiktatták a Szerencsejáték It új területi igazgatóját (Folytatás az 1. oldalról) szaki Egyetem .Matematikai Intézetében kezdte pályafu­tását, foglalkozott valószínű­ségszámítással és kiberneti­kával is, jól ismeri a szá­mítástechnika és számítógép­technika mai eredményeit, törekvéseit. Legutóbbi mun­kahelye is a Miskolci Egye­tem volt, ahol egyetemi ok­tatóként dolgozott. .Kazinc­barcikán él, felesége peda­gógus, két gyermekük van. Személyét a vezérigazga­tó választotta ki — tudtuk meg — aki régóta ismeri, megbízik benne, alkalmas­nak látja a sok újdonságot tartalmazó feladatköre ellá­tására. Ezért tartotta szük­ségtelennek Pősze Lajos úr pályázat kiírását az igazga­tói állásra. * A vezérigazgató szívélye­sen és hosszan elbeszélgetett a sajtó, rádió és televízió képviselőivel. Kifejezte azt a véleményét, hogy Siska. And­rás is eredményesen és jól végezte munkáját. Ezért is veszik jó néven, hogy né­hány hónapig szaktanácsadó­ként segíti az új igazgatót. A Szerencsejáték .Rt, két já­téka, a klasszikus lottó és totó azonban olyan fejlesz­tés előtt áll, amely más fel­készültségű, fiatalabb vezetőt kíván. Arról van szó ugyanis, hogy egy nagyszabású prog­ram. keretében számítógépe­litta László a megbízott szóvivő Für Lajos honvédelmi mi­niszter Titkos László alezre­dest, a tárca sajtóosztályá­nak vezetőjét bízta meg át­menetileg a szóvivői teendők ellátásával. (MTI) Szombaton délelőtt 10 óra­kor .tartja alakuló gyűlését Miskolcon az Ady Endre Mű­velődési Házban ia Miskolc Független Cigányszervezet. A szervezők a .városban élő cigányság érdekeit kívánják képviselni. Ezért 'kérik az érintetteket, hogy .minél na­gyobb számban vegyenek részt az aillaltouló gyűlésen. Ismerkedjenek meg a Mis­kolc Független Cigányszer­vezet szervezőinek szándé­kaival, elképzeléseivel és sitik a totó-lottó feldolgo­zást, értékelést. E program méreteire jellemző, hogy az ország legnagyobb ilyen jel­legű egységes rendszere lesz, 4500—5000 terminállal! Beru­házási költsége 2—2,5 milli­árd (!) forint, amelyet a részvénytársaságnak kell ki­gazdálkodnia. A megvalósí­tásra a világ 10 legnagyobb, e témakörben érintett cége tett ajánlatot, s a közeljövő­ben dől el, hogy melyik aján­latot választja a Szerencse.- játéli Rt. A vezérigazgató szólt to­vábbi újdonságokról is. Ezek közül az egyik legérdeke­sebb, hogy kapcsolatot ala­kítanak ,ki a helyi önkor­mányzatokkal, például kö­zös kaszinók üzemeltetésére. Az önkormányzatok az ilyen és hasonló együttműködés­ben 10—40 százalék erejéig birtokolhatják a részvénytár­saság, vagy kft. részvényeit, részjegyeit, s ennélfogva részt vehetnek a gazdasági társaságok irányításában is- Máris nagy az érdeklődés or­szágszerte — tudtuk meg. _ A sajtótájékoztató végén Siska András köszönte meg a sajtó munkatársainak a munkájához, az 5. Sz. Terüle­ti Igazgatóság megszervezé­séhez nyújtott támogatást. Arra a kérdésre, hogy né­hány hónap múlva hol foly­tatja majd, azit válaszolta, valószínűleg a bankszakmá­ban szerzett tapasztalatait hasznosítja. Ny. I. Demonstráció az egészségügyért (Folytatás az 1. oldalról) Mit követelnek az egész­ségügyiek? Ötven százalékos azonnali és egységes bér­emelést, valamint az intéz­mények működtetéséhez szükséges anyagi feltételeket. Mindez durván 20 milliárd forintot igényelne. A tárgyaló feleket felhá­borította, hogy a Népjóléti Minisztérium képviselői a demokratikus szakszervezet­től, , a kamarától várták, hogy jelölje meg ennek az összeg­nek a forrását. Cinizmusra vallanak azok a tippek, amelyeket „megsúgtak” a követelőknek. Hogy tudniil­lik a nyugdíjak, a gyes, a gyed rovására emeljenek bé­reket, vagy újra emelkedje­nek a TlB-járulékok, a gyógyszerek árai és, zárják be a legszegényebb kórháza­kat. Az egészségügyi dolgo­zók tárgyalókiüldöttei ebbe természetesen nem mentek bele és mint; ismeretes, a tárgyalások megszakadtak. mondják el véleményüket, javaslataikat annak érdeké­ben, hogy a városban élő cigányság érdekeit a legjob­ban tudják .képviselni. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Megyei Szövetségének tiszt­ségviselői, Tóth Józsefné megyei titkár, dr. Horváth Sándor megyei elnök, vala­mint a kórházak szakszer­vezeti bizottságainak vezetői sajtótájékoztatót tartottak tegnap a demonstráció elő­készületeiről. Szombaton hajnalban negyvennél több autóbusz indul, mintegy két­ezer utasával megyénk váro­saiból Budapestre. A tünte­tés politikamentes és békés, nem. követelnek fejeket a minisztériumban, ám ragasz­kodnak a megnyugtató meg­oldáshoz. Az utazás költségeit a szakszervezeti tagdíjakból fedezik. Megnyugtatásul el­mondták, hogy a betegek el­látása valamennyi intéz­ményben zavartalan lesz, szabad, idejükben utaznak a résztvevők. Jóleső érzéssel veszik tu­domásul a lakosság és a többi szakmai szakszervezet szolidaritását. Szolidaritását fejezte ki az egészség- ügyiekkel az MSZOSZ és a Független Demokratikus Li­ga is. Megyénk több ipari cégének dolgozói táviratban biztosították az egészségügyi­eket szimpátiájukról. — lévay — MDF-fórumok A Magyar Demokrata Fórum előadást és fórumot tart a szövetkezeti átmeneti törvényről és kárpótlásról 1992. már­cius 6-án, ma, Szentistvánon, délelőtt 10 órától, a művelő­dési házban; Ernődön délután 2 órától, a polgármesteri hi­vatalban. Előadó: dr. Kurucz Miklós, FM-osztályvezető. @ Dr. Hatvani Zoltán or­szággyűlési 'képviselő (SZDSZ) 1992. jmáre. 6-án, 15 óraikor Szendrőiban — a pol­gármesteri hivataliban — tart fogadóóráit. Szákértőként elkíséri és a nyugdíjasoknak tanácsadás,sál szolgál' Lukács János, a B.-A.-tZ. Megyéi TB Igazgatóság nyugdíjosztályá­nak vezetőlhelyeftese. SZDSZ-képviselik Őzé« Szerdán, március 4-én a .mind kritikusabb helyzetben levő Ózd városban járt Solt Ottilia és Havas Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége két parlamenti képviselője. Látoga­tásuk során tájékoztató, tájékozódó megbeszélést folytattak a városi önkormányzat vezetőivel és az Acélmű Rt. szak- szervezetének képviselőivel. Független Cigányszervezet Miskolcon

Next

/
Thumbnails
Contents