Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-06 / 56. szám
1992. március 6., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Q kereszténydemokraták kongresszusa élőt! Interjú Kobold Tamással •O ^ 'Ä V.%J <; Tokaj-hegyaljai helyzetkép Összefogás nélkül nincs kiút a kátyúból Beszélgetés Bacsó András vezérigazgatóval A Kereszténydemokrata Néppárt 1992. áprilisában tartja országos kongresszusát. Ebből az alkalomból kérdeztük Kobold Tamást, a párt intézőbizottságának tagját, Miskolc alpolgármesterét, hogyan látja a párt jövőjét, politikai irányvonalát és ennek összefüggéseit, — A Kereszténydemokrata Néppárt: végül is egy 'sokszínű párt, már ma is különböző áramlatok, irányzatok vannak benne, véleményem szerint ez így van rendjén. A 'kongresszus jelentőségét abban látom, bogy eldöntheti, az -elkövetkezendő években merre tartsunk. Ez lényegi kérdés, hiszen már az 1994. évi választásokra-gondolva kell az irányvonalat kijelölni. — -Nekem meggyőződésem, hogy a -Kereszténydemokrata Néppártnak pragmatikus irányba kell elmozdulnia, ha mi a következő választásokon megfelelő súly- lyal kívánunk szerepelni. Nyilván törekvése a pártnak, hogy u legutóbbi országgyűlési választásokon elért több mint fi százalékos eredményt, megjavítsa és. az eljövendő országgyűlésben egy jelentősebb szerephez jusson. Ehhez szüksége van egy korrekt módon elkészített és a realitások talaján álló programra. — Mi legyen ebben a programban, illetve mire kell helyezni a hangsúlyt? A prioritást a nemzet erkölcsi felemelkedésének biztosítása mellett: a gazdaságnak kell megadni. Eddig a szociális és oktatási területekkel foglalkoztunk elsősorban, ami helyes is, hiszen a társadalomban jelentős változások mennek végibe. — Egzisztenciálisan veszélybe került a társadalomnak égy jelentős része, tehát ezekre a kérdésekre is választ: kell adnunk, továbbá az ifjúság nevelésére, oktatására is, hiszen az elmúlt évtizedekben a legnagyobb probléma, a legnagyobb visz- szaesés ezen a területen következett be. -Megjegyzem azonban, ha azt akarjuk, hogy -ezeken a területeken élőbbre -lépjen a nemzet, •igen komoly hangsúlyt -kell kapnia a gazdasági kérdéseknek is. — A pártot, ma soka-n úgy tartják 'nyilván, hogy ez elsősorban vallásos emberek Pártja és igen közel áll az egyházakhoz. Teljesen érthetőnek tartom, hogy az élőiül! évtizedek egyházüldözése után a keresztény politikai mozgalom elsődleges feladatának tartotta a társadalom tagjainak, szervezeteinek, köztük az egyházak alapvető jogainak biztosítását. Arra is figyelemmel kellett lennünk, hogy a magyar val-lási megújulás a hagyományokban gyökerezve írnegy végbe. Most azonMegkezdte a dohányértékesítési szerződések kötését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat. A biztos piaccal rendelkező termésből több mint lő 000 tonnányit szeretnének átven- m, ami azt jelenti, hogy csaknem nyolcezer hektáron ültethetnek dohányt a vállalkozó nagyüzemek és az alakuló farmergazdaságok. Lakatos András, a vállalat igazgatója elmondta: eddig a Vártnál kevesebb megállapodást tudtak aláírni. Ennek az átalakuló mezőgazdaságban érezhető bizonytalanság az °ka, a földtulajdon végleges Rendezésére várnak a nagyüzemek és a kistermelők egyaránt. A dohánymag vetése viszont egyre inkább Sürget, sőt hamarosan be is ban egy új fejlődési fokozat előtt állunk. A tradicionális vallásos rétegeket töb- bé-kevésbé elértük. Tudomásul kell vennünk, hogy szekularizált társadalomban élünk és komolyan vetődik fel a kérdés, mit tudunk mondani annak az 50—60 százalék „passzív” kereszténynek, akikben a keresztény hagyományi életforma valami ly en. módón mégis hat. Mára a „világnézeti párt” megjelölés kirekesztővé és egyben szűkítövé vált. A Kereszténydemokrata Néppártnak a jövőben a keresztény i felelősség tu dat alapján kell politikáját alakítania. Ez azt jelenti, hogy a hangsúlyt a „világnézeti part” jellegről a „néppárti” jellegre kell áthelyezni. Ez egyben azt is .jelenti, hogy a keresztény felelősségtudat alapján kidolgozott, a ma realitásait is figyelembe vevő programot lk-el-1 ajánlanunk. Ezáltal alakulhat ki a mainál egy lényegesen nyitottabb, pragmatikusabb párt. Alaposan meg kell ismernünk a társadalomban munkáló érdekeket és a megjelenő különböző érdekeket: a közjóval kell egyeztetnünk. — A Kereszténydemokrata Néppártnak valódi nemzeti megbékélést kell megindítania. Tapasztalat alapján mondhatom, hogy a mai magyar társadalomban igen sok szakember passzivitásba vonult, mert: vagy csalódtak a rendszerváltozásban, bizonyos fokig mást vártak, mint: -amit kaptak tőle, vagy pedig, mert korábban az állampárt tagjai voltak és úgy élik meg a rendszerváltozást, hogy a mai társadalomnak nincs rájuk szüksége. Megítélésem szerint ennek az országnak ezt a szellemi tőkét nem szabad elveszítenie, éppen ellenkezőleg, ki kell -használnia, sőt; a személyiség kifejlődését elő kell segítenie. Nekem az a véleményem, hogy -mindazon embereket meg kell nyernünk a keresztényi felelősségtudat alapján történő közéleti tevékenységnek, akik elfogadják a keresztényi értékrendet, függetlenül attól, hogy hitüket gyakorló keresztények va-gy sem. :Ezt a gondolatkört: azzal zárom, amire már korábban utaltam, hogy igazi néppárttá kell válnunk. — Mit tart a legfontosabbnak a következő ország- gyűlési r>álasztásokig terjedő időszakban? — A Kereszténydemokrata Néppárt legfontosabb feladatának tartom az elkövetkező két évben' a nemzeti megbékélés kezdeményezését és az abban való cselekvő részvételt. Ä mai Magyarországon indulatok feszülnek egymásnak, melyek jogos, vagy :nem jogos sérelmekből, érdekekből itáplálkeliene fejezni ezt; a munkát, hiszen a további időcsúszás rossz hatással lehet a terméseredményekre. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat a kedvező piaci helyzet révén garantált átvételt, emelt árat, valamint egy sor támogatást kínál a termelőknek. Az egyik legfontosabb segítséget a felajánlott hitellehetőség jelenti a forgótőkehiánnyal küzdő nagyüzemeknek és egyéni gazdálkodóknak. A vállalat a mesterséges és a természetes szárítású dohány után egyaránt ad kölcsönt. E kölcsön kamatának felét visszatérítik, ha a szerződő partner a technológiai feladatokat a tenyészidő alatt maradéktalanul elvégzi, s így jó minőségű árut ad majd le. A kamat másik felére is koznak. Tudomásul kelt vennünk azonban:, hogy ez a inéip csak akkor tudja jelenét építeni és jövőjét megalapozni, ha az -előtte álló kihívásokat, feladatokat: nemzeti összefogással képes megoldani. A kereszténydemokráciának fel kell vállalnia az agrár értelmiség és a parasztság összebékítését, mert, tudomásul kell venni, hogy a magyar mezőgazdaság csak a korszerű gondolatok és gazdálkodás alapjain újulhat meg és ennek -letéteményese a parasztság mellett az agrárértfelmiség is. Véleményem szerint tehát az agrárértelmiségnek helye és szerepe .lesz a magyar mezőgazdaság megú j úl-ásában. — Ugyanilyen fontosnak tartom a munkaadók és munkavállalók közötti érdekellentétek minimalizálását, hiszen ahhoz, hogy a munkavállalók érdekeit megfelelően képviselni tudjuk, ahhoz a munkaadókat is helyzetbe kell -hoznunk. Ezért -keresztény felelősségtudattal át kell tekinteni -a magyar gazdaság egészét. Meg kell vizsgálni és elemezni kell, hogy az elmúlt két esztendő során a magyar gazdaságban bekövetkezett változások mennyiben szolgálják a köz javát és rá kell irányítani a kormányzat, valamint a -gazdasági élet szereplőinek figyelmét azokra a tendenciákra és törekvésekre, melyek nem -a szociális piacgazdaság kialakítása felé mutatnak. — Mi a véleménye a Kereszténydemokrata Néppárt B.-A.-Z. megyei elnökségének tisztújító választásáról, hogyan látja helyzetünket és jövőnket a megyében? — Az új megyéi elnökség összetétele azt mutatja számomra, hogy a megyében tevékenykedő -kereszténydemokraták a pragmatikus Kereszténydemokrata N éppárt mellé tették lie voksukat. Tapasztalatai, m alapján elmondhatom, hogy folyamatosan növekszik a szimpátia a -kereszténydemokrácia iránt, al-apszervezeteink száma örvendetesen, gyarapszik, amely szememben az aktivizálás -lehetőségét jelenti a választási kampányo-k és különböző akciók során;. Az utóbbi félév során jelentős mozgás érzékelhető a párt felé az értelmiség és -a vállalkozók, valamint a gazdasági szakembei'ek részéről. Ezen mozgások felerősödése és lanyhulása fogja rnegha- t ár ózni -a párt jövőjét is. Hangsúlyozni szeretném, Ihogy néppárt vagyunk, tehát'a társadalom mindén rétegéhez szólni kívánunk és fél kívánjuk vállalni az ott létrejövő érdekek képviseletét, összehangolását a keresztény felelősségtudat igényt tarthatnak a természetes szárítást alkalmazók, amennyiben a szerződött mennyiséget pontosan szállítják a fermentálónak. Ezentúl vetőmagot, műtrágyát és növényvédő szert kedvezményes áron kapnak a vállalkozók, s az ellenértéket a dohány árából vonják majd le. A hosszabb távra befektetni szándékozókat ugyancsak támogatják. Segítik a mesterséges szárítóberendezések vásárlását, az öntözőrendszerek kialakítását, és szervizhálózattal is a termelők rendelkezésére állnak. A szolgáltatásért a munkadíjat év végén, a termék értékesítésekor lehet kifizetni. Lehet kötni tehát a szerződést, prügyiek, borsodivánkaiak, és akik eddig is hagyományosan jó dohánytermelők voltak! A télre már csak az imitt- amotl fehérlő hófoltok emlékeztetnek. A gyönyörű tájat beragyogja a -tavaszeleji napfény. Helyenként kis csoportok metszenek, hordják ki a tőkesorok közül a venyigét. Olyan békés, idillikus a 37-es út melletti hangulat, mintha nem kavarognának láthatatlan viharfelhők Tokaj-Hegyalja egén. Mintha nem készülne számos bortermelő szomorú szívvel arra, hogy magukra hagyja a -tőkéket; mintha nem várnának pénzükre azok, akik tavaly beadták a borukat, mustjukat; mintha nem készülne emberemlékezet óta először árverésre a borkombinát; mintha mindezek miatt nyugodtan tudna aludni éjszakánként Bacsó András, a borkombinát vezérigazgatója . .. Pedig nem tud. S ha magába is rejti, ha szemüvege mögé is tudja bújtatni a benne levő feszültséget, arcán, mozdulatain látja, hangján hallja azt az újságíró szeme, füle. — Való igaz, keveset aludtam az éjjel — mondja —, még tegnap is azt hittem, ma azzal a jó hírrel fogadhatom, hogy szereztünk pénzt. De hát. . . — Vezérigazgató úr, mielőtt a fizetőképességükről szólna, hadü kérdezzem arról, ami országszerte kíváncsiságot, helyenként megdöbbenést, értetlenséget keltett; mit és miért árvereznek Tolcsván március 7-én? Meghalt a borkombinát? . . . — Ott azért nem tartunk, noha az árv-erés kétségkívül összefügg nehéz helyzetünkkel. Arról van szó, hogy rendelkezünk olyan felesleges eszközökkel, kisebb pincékkel, vagy például halastóval, amelyekre nekünk nincs szükségünk, ám a termelők hasznosíthatják azokat. Ez egyfajta privatizáció, hiszen állami vagyon kerül magántulajdonba március 7-én. Mondhatnám azt is: mobil tőkét vonunk be a tokaji borgazdálkodás pénzügyi vérkeringésébe. Az árverés nyílt, aki ott megjelenik, licitálhat, vásárolhat. Az árverés segít helyreállítani a borkombinát magasra értékelt vagyonának reális árát is, valóságos piaci kép alakulhat ki rólunk. — Hozzávetőlegesen mennyi értékű vagyon kerül dobra? — Mintegy 150—180 millió forint értékű eszközről, épületről, pincéről, hordóról, és így sorolhatnám tovább, van szó. — Földet, szőlőt nem említett . .. — Nem véletlenül. Most kaptam meg ugyanis a Kár- rendezési Hivatal összesítését arról, hogy az arra jogosultak a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság Borkombináttal szemben 36 000 aranykorona értékű kárpótlási igényt támaszthatnak. Itt földről, legelőről, szőlőről. erdőről van szó, ezért vontuk ki az árverés alól azokat. — Ez a 36 ezer aranykorona értékű földvagyon óriásinak tűnik . . . — Valóban az, hiszen az összes birtokunkban levő terület aranykorona-értéke ennek, mintegy a két és félszerese, Erről azonban többet nem szeretnék beszélni, hiszen friss az információ számunkra is, most kezdjük majd kidolgozni a végrehajtás feltételrendszerét, menetét. Egyébként ez is része a kombinát privatizációjának. — Már másodszor említi a privatizációt. Hol tartanak ezzel tulajdonképpen? — Egy, már megkezdődött folyamatról van szó. Mi fő szempontnak tartjuk, hogy olyan magyar és külföldi befektetőkkel alakuljanak vegyes vállalati formában gazdasági társulások, akik hozzáadott készpénzzel jönnek hozzánk. Akik vállalják a műszaki fejlesztést, a felvásárlást, a marketingmunkát, az értékesítést, vagyis a piacra való kijutást, a tokaji bor hírnevének megőrzését, e hírnév növelését, Központi elem, hogy a leghíresebb dűlők kerülnek privatizációra, ezekhez csatlakoztatva a pincék, az esetleges kastélyok, borházak. E szőlők adták történelmi távlatokban a legjobb tokaji borokat, ezek Tokaj-Hegyalja gyöngyszemei. A Kincsem, a Királyok, a Szarvas, a Hétszőlő, a Disznókő és így tovább. Egyébként mint mondottam, a folyamat — amely lassú, hiszen egy-egy gazdasági társulás megszervezése 6—12 hónapig tart — megkezdődött. Tokajban már működik (borkombinát, önkormányzati és japán—francia részvétellel) a Tokaj-Hétsző- lő Rt. Lassan következnek a többiek is, az érdeklődés itthon és külföldön egyaránt nagy. — Minden vegyes vállalati formába kerül? — Nem. Teljes egészében kincstári, azaz állami birtok, tulajdon marad például a 79 hektárnyi tarcali—tolcs- vai kutatói szőlőterület. Viszont önálló gazdasági társulás lehet a tolcsvai bor- palackozó a hozzá tartozó raktárakkal, a Bodrogolaszi- ban levő borlepárló üzem,, a sárospataki és tállyai kádárüzem, vagy a Bodrogszegi- ben levő pincegazdaság. A privatizáció egyik módja annak, hogy a szükséges működő tőke bejöjjön Tokaj- Hegyaljára, hogy helyreálljon a rend, visszaálljon a termelési kedv mindenütt. Azért hangsúlyozom, hogy mindenütt, hiszen a bortermő vidék szőlőterületének 12 százaléka csupán az állami tulajdon, rajtunk kívül itt 18 ezer ember sorsáról, jövőjéről is szó van. Akikkel nekünk össze kell fognunk, ha azt akarjuk, hogy Tokaj- Hegyalja kikerüljön a kátyúból, ahová jutott. A fahordós pincékben nincs hely, az idei termést illetően csak a szabadtéri tárolókban gondolkozhatunk. Ezért is fontos, hogy olyan partnerekre találjunk a privatizáció során, akik piacról is gondoskodnak, akiknek kiépített kapcsolataik vannak például a FÁK országaival. — Mindezekhez példát tud mutatni a borkombinát a szakszövetkezeteknek, szövetkezeteknek, az egyéni termelőknek? — Ügy vélem, igen. Egész Tokaj-Hegyalján sajátos helyzet alakult ki a piacok összeomlása miatt. Mi azt hirdetjük, hogy ma emiatt önkorlátozó magatartásra van szükség. Ez alatt legfőképpen azt értjük, hogy meg kell szabadulni a mennyiségi szemlélettől, előtérbe kell helyezni a minőséget, például az aszúszemtermelést. Ezért döntöttünk úgy, hogy a fagyzúgos, vagy szoknya- területeken, ahol minőséggel nem számolhatunk, felszámolunk 170 hektárnyi szőlőt. De ilyen áldozatokat másoknak is vállalniuk kell! Ez mindannyiunk közös érdeke, a tokaji bor világhírneve megőrzésének egyetlen módja. Mindjárt hadd tegyem azonban hozzá azt is, hogy a nehézségeken mi itt, Tokaj-Hegyalján a magunk erejéből még összefogva sem tudunk úrrá lenni. Szükség van a szaktárca, a kormány megértő támogatására iis. Ezért is értünk egyet a Tokaj-hegyaljai Bortermelők Egyesületének petíciójával. Mi is reménykedünk, hogy az átadott petíció és a mi saját kezdeményezéseink a kormánynál, a minisztériumban végül is megértésre ‘találnak. — Vezérigazgató úr, ön azzal kezdte, nem tudott aludni az éjszaka. Pénzt várt és nem kapott . . . — Nos, igen, a pénz. Jelenleg több, mint 200 millió forinttal tartozunk a termelőknek. Ezt az adósságot jogos követelésükként tartjuk számon, hiszen felvásároltuk a szőlőt. (Az aszúszemet már kifizettük ) Mivel ma csak korlátozottan lehet bort eladni. nincs elég árbevételünk, terheink viszont nagyok. Több hitelkérelmünk is folyamatban van, egy ilyenre vártam választ mára, de sajnos, ez a válasz most is kedvezőtlen volt. A bankok elzárkóznak a hitel- nyújtástól, a külföldi hitelnyújtók pedig még nem döntöttek. Egyet tudok mondani. Ahogy pénzhez jutunk, akár egy összegben, akár részletekben, a legrövidebb időn belül fizetünk a termelőknek. A sorbaállások elkerülése végett ebben az esetben postán keresztül küldjük a pénzt. Nyikes Imre Adja az a jó dohánytermelő! Szerződésajánlat 15 ezer tonna dohányra