Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
MUNKAIÉLKÜL Városok, állás, állástalanok 1991. február vé992. február vége Város és körzete Bejelentett munkaerő-igények Regisztrált napáma Munkanélküli segélyben, járadékban részesülők Ügyfélforgalom 1991. febr. vege 1992. jan. vége 1992. febr. vége 1991. febr. vege 1^- febr. gc 1991. febr. vége 1992. jan. vége 1992. febr. vége 1991. február 1992. január 1992. február Miskolc 86 187 176 3 840-773 2 287 9 161 10 066 7 263 18443 21 984 Ózd28 28 2 964 ? 607 1 370 4616 4988 4 099 7435 9 639 Edelény 641 108 ■f 868 854 2 761 3 053 1 375 3 725 4 939 Kazincbarcika 13 13 ■ 13 1 384 4Q10 1 004 3 043 3 485 2 548 6 230 7 223 Sajószentpéter 1279 1372 173 850 1 056 515 1 415 1 851 Encs1 372 3907 1 213 2 739 2 730 2 483 4 808 6 283 Szikszó 721421 640 1 8414054 4 633 Mezőkövesd 10 10 5 1 380 ,3778 753 3074 2917 1 748 5616 7 597 Ti szaúj város 13 2 14 702 2708 397. 1 552 1 858 1 728 2910 4439 Sátoraljaújhely 10 82 94 927 4 123 752 2 713 3 036 1 405 4702 5 806 Sárospatak1 108 3082 860 2 113 2 250 1 4(X) 3 890 5 749 Szerencs2 043 3 007 1 407 3 866 4 379 3 876 5 184 7 281 Tokaj 7493 ^[433 297 975 1 036 739 1 535 2 398 B.-A.-Z. megye ossz. 230 322 330 17 602 £5810 11 367 .39 103 42 695 29 179 69987 89 822 A Megyei Munkaügyi Központban Simkó János osztályvezető tájékoztatott a legfrissebb adatokról:- A munkaerőpiac tulajdonképpen összeomlott, hiszen ez év január végén mindössze 327 főre jelentettek be igényt a vállalatok, ugyanakkor 53 400-an váltak munkanélkülivé. A munkanélküliek száma hónapról hónapra gyorsuló tempóban nő. Míg tavaly január végén 14 700-an voltak munkanélküliek, decemberre 49 000-en váltak „feleslegessé”. Azóta egyetlen hónap alatt több mint 4000-en kényszerültek munkahelyüktől megválni. A szakember szomorúan beszél a megye 13 városában és környékén kialakult helyzetről. Ezek szerint a munkanélküliség gyorsuló üteme még riasztóbb, ha a kezdetektől nézzük: 1990-ben mindössze 3500-an, tavaly 13 és félezren, idén januárban már 53 000-en váltak „dologtalan- ná”. Hogy mi váltotta ki ezt a tendenciát országosan, az ismert. De Északkelet-Magyarországon az ipar válsága még inkább érződik, hiszen itt aránytalanul nagy volt az ipartelepítés: kohászat, gépipar, hatalmas vegyi gyárak épültek. A bányánál is tízezrek dolgoztak, s most a mamut- vállalatok egymás után kerülnek csődbe. Szűkült az építőipar, a közlekedés, a mezőgazdaság ^“Segítésére, átmeneti jelleggel zói lehetősége. ^kerített munkaidő bevezetéséA mezőgazdasági üzemek korengedményes nyugdíjazás nem gyarapították a munkanéhogatására fordítottuk. így mint- számát. Ebben a szektorba^ 15 000 ember gondján próbál- csak ezután lesz tömeges elősegíteni, ha nem is véglegesen, tás, mivel megszűnt az átal* sokuknál ez a pár hónap is az tiltó moratórium. A szövethet jelenti, a korengedményes részvénytársaságok, kft.-k I0íugdíjasoknál viszont a végleges néhányan valamilyen önálló toldást jelentheti, kezeti formában dolgoznak tfet hozta hát a piacvesztés, az ál- de mindenképpen keveset^ támogatások leépítése, meg- számmal. A mezőgazdaság^htetése a már előbb említetteken valy mindössze 3000-en lettedül. gs ez a folyamat idén sem áll kanélüliek, ebben az évben Ó.9- De lesz továbbra is foglalkoz- emberek szerint 13 000 emb““9si alap, valamit segít az egyének az utcára. ^ és a vállalatok öt százalékos Hogyan lehetne a munka^idaritás-alapja. séget kezelni? Erre Simkó munkaügyi központ főmunka- szerint több lehetőséget is kí^sa Aradi Mária szerint a megye tak, noha ezek korántsem wös térségei reménytelen helyzet- meg a térség problémáját. ; derülnek. Vannak már munkanél- - Megyénk mintegy 600 mjj'1 falvak, körzetek, s nem sok jóval rintot kapott a foglalkoztatáSÓsegtet a jövő. A munkaerő-prog- ból. Ezt átképzésre, a köz^'s szerint egyre nőni fog a kvalifi- munkavégzés támogatására^ szakemberek, vezetők körében kahelyteremtő beruházásoldbünkanélküliség. Vezetőkből '91. munkanélküliek vállalkozóijáig 452-en váltak munkanélHogy keserű vagyok?*eglehet... Pácin, Nagyrozvágy. Kisrozvágy, Semjén, Lácacséke, Dámóc, Zemplén- agárd... a megye északi határvidékének falvai. Gyönyörű vidék. Északról a szlovák határ, délről a Tisza határolja, illetve zárja el a külvilágtól. Az itt élőknek eddig jó esetben munkát adtak a téeszek, vagy a legészakibb magyar város, Sátoraljaújhely gyárai, kisebb-nagyobb üzemei. Már ameddig adtak. Mert a csőd, a válság lesújtott számos újhelyi üzemre, kft.-re, betéti társaságra, kisvállalkozóra, iparosra, kereskedőkre, azokra, akik - ha csak keveseknek is -, de munkát tudtak adni. És sokan jártak be Újhelyre a környékbeli falvakból, mert az ipar külivé, az év végén már 1500-an ették a munkanélküliek kenyerét. A pályakezdők közül tavaly 3350 fiatal munkanélküliséggel kezdte a nagybetűs ÉLETET, ebből 1500 fiatal volt szakmunkás, 1480 érettségizett, 80- an valamilyen felsőfokú képzésben részesültek.- Van-e valamilyen módszer a munkanélküliség elemzésére, hogy a támogatás, a segítség a legszükségesebb helyre, körzetbe jusson?- Egy világbanki program keretében - a 3. ipari szerkezetátalakítási programban az úgynevezett humán erőforrások alapprogramjában (statisztikai és foglalkoztatási témában) megyénk foglalkozik a foglalkoztatási alap költségeinek hatékony fel- használásával. E témában pedig egy helyileg is finomabb elemzési rendszer kidolgozása szükséges. Meg kell vizsgálni a legkisebb térséget - falut, várost, övezetet, hiszen ezek problémája specifikus, eltér a nagy átlagtól, és hatékonyan csak úgy segíthetünk, ha akár egy-egy családot, réteget vizsgálunk a munkaerőpiac szempontjából. Ezért a világbanki program keretében az USA-ban tanuló ösztöndíjasokkal próbáljuk elsajátítani az elemzési módszereket, hogy javaslatot adhassunk egy-egy térség, üzem, vállalat, önkormányzat részére a humánus, jó megoldásokra... 111 azért csak jobban fizetett, mint és kiegészítésként pedig ott vol háztáji, ahol megtennelődött az való élelem, gyarapodhatott a p‘ karókban, épülhetett a ház, a hct' a víkendtelekre, jutott utazásra kozásra, művelődésre. Egyszd nem is dúskáltak errefelé az art vakban, azért nyugodt, emberit“ volt az élet. Az imént ickct szomorkásán,j sen sorolja Fedor László, aki I* cséki sorstársával szorul műnk' segélyre. Igaz, - mondja - egy nek tisztes munkát adott a polgíd hivatal, hiszen karbantartókért! mázzák. És szerencsésnek inon« gukat azok is, akiknek közműnk öten vannak, és közöttük én islök ennek. Igaz, csak közmű11 mégiscsak munka, amiért dolgo* nem pedig kegyelemkenyér. A 25 esztendős, családos Fed“ ló pedig hozzászokott a kemény1 hoz. Egyetlen napig sem voll nélkül. Sőt! Mert erősen akart3 gyarapodjon a család, plusznuu1 órát vállalt, amíg lehetett; pont“ tavaly május 31 -ig, ugyanis akk“ meg az a kft. Sátoraljaújhely“1 szobafestő szakmunkásként d“1 Munka pedig nincs errefelé a ^ közben nemcsak szobafestőnek-1 rangosabb szakmabelinek sem.- Mentem, jártam, talpaltam •’ felé, de csak azt hallotta az enib1' * clyieknek is csak az útilapu készül, dhtiogy azoknak adnának kenyeret, a falvakból járnak a városba, az a. Most aztán abból élek a család- v U,T>it ez a közmunka ad, de hát ez a •j z csak a töredéke annak, amit koráb- kerestem. De azért mégiscsak sze- ) esésnek mondhatom magamat, hi- ó -''Züleim és jó anyósom segítenek. ' "k nem lennének, nem tudom miből Jacsalád. ’t"^ földből talán, hiszen van itt föld a ; ‘Csékf határban, csak művelni kel lef}.%> f Persze, föld az van. De mivel mű- L,,e az ember, tán" magát fogja az eke ! ' ue hát még azok a téeszek is tönk- ^entek, ahol bőviben voltak minden- 1 ' ami szükséges a paraszti rnunkáV/ L ^ r ■ "ogy teremjen a föld. megfizesse, ||S'i;ilälja a munkát. A téeszesek, akik- i>( °ssz.etut, beszélget az ember, azok ijS|l"°nc*ják, ez. a mai világ nem is a vá- 1 ’. kanem a falut, a paraszti népet 1 P-Ía igazán a földre. És még csak az ,len járunk, mert rettenetes napoknak '^-rtiik elébe. Hallani, hogy sokezer ,e'l1ek nem jut majd munka a tée- y °en sem, és örülhet majd az, aki va- ,r|,v‘l cselédnek szegődhet. Hogy ke- 1 011 beszélek? Meglehet. Mert nincs jl le,T>ény, semmi sem. De hogy fel- Azt már nem! Családom van. scgein, társam, gyerekem... t ',:v> . ............... Ismert pénzügyi szakember, Antal László jelentette ki a minap egy konferencián, hogy az államháztartás deficitje továbbra is növekedni fog. A szakember szerint a növekedés oka az államháztartási reform késlekedése; felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a gazdasági és pénzügyi feszültségek a jövő évben már átterjednek a bankszférára is. A honi vállalatok adósságállománya ugyanis az elmúlt négy év alatt a hússzorosára növekedett, ami lefékezi a pénzintézetek privatizációját. Egyre mélyülő válságba kerül a gazdaság, növekszik a munka- nélküliség, az olyannyira áhított forint-konvertibilitás megteremtéséhez, a gazdaság stabilizálásához még legalább tíz esztendő szükséges. Ma nekem, holnap neked... Csak behívnak és közük: nincs tovább Néha egyetlen ember tragédiája, ezrek, tízezrek sorsát tükrözi. S hogy tanuljunk, okuljunk belőle, érdemes olykor erre az egyetlen (feleslegessé vált?) emberre is odafigyelni. Hegyalja dimbes-dom- bos vidékeit járva egyre kevesebb „határi" emberrel lehet találkozni. Megcsappant a mezőgazdasági üzemek mezőőreinek száma is. Sok helyen szabad a préda, a mezei lopásoknak se szeri, se száma. A Hegyalja leesz Legyesbényé- től Szerencsig (és még azon túl) terpeszkedő határában évek óta találkozhattam egy hatalmas - amolyan tenyeres- talpas - igazán jól megtermett mezőőrrel Fecsó Györggyel. Karácsony táján épp egy hófúvásból tolta ki magatehetetlen személykocsinkat. Akkor még jókedvűen teltek az ő napjai is. Nemrégen „civilben” találkoztunk. s hogy egykedvűségének okát ne firtassam, maga hozakodott elő a hírrel:- Februártól munkanélküli lettem én is. A szövetkezet bomlófélben van, azt mondják, itt a szántóterület felére igényt tartanak a volt tulajdonosok, úgyhogy én is keserű kényéire jutottam. Nem mondhatom, hogy panaszkodott az ötvenhat éves ember, de bármilyen kemény fából faragták, szomorúságát ő sem tudta palástolni.- Nem vagyok egy érzelgős típus, de amikor kimondták fejemre a végzést, valami szörnyű érzés vett rajtam erőt. Mert eszembe jutott, kinek kellek én már dolgozni ebben a korban? Azóta ki tudja, hány éjszaka gondolta végig az életét. Az egyik gyárban tizennyolc év, a másikban tizenkettő... Többit a téeszben... S mindig a legpiszkosabb munka: zsivánnyal. mezei tolvajokkal civódni úton-útfélen, sokszor a végletekig kiélezett helyzetben, kutyaszorítóban. S hogy ezután miből él meg? Eltartja az asz- szony, ha neki is fel nem mondanak. Mert nincs itt már biztos helye, megélhetése senkinek. Hegyalján van elég szőlő, úgy gondolja megy majd metszeni, kapálni, permetezni. Nevelt fia megáll már a saját lábán. mit tehet mást? Ő már segíteni nem tudja.- Nem értem pedig, hogy mi ebben a lényeg? - méltatlankodik -, hiszen én több munkanélküli járadékot kapok majd, mint eddig volt a fizetésem! Akkor kinek jó ez? Ezt a hatalmas határt most már mindenki Csáki szalmájaként hordja szét. Visznek mindent, ami mozdítható: fát, kukoricát, még a földben maradt répát is lopják. Nincs törvény, a korábbi évekhez képest alig van vetve egy kis kenyérnek való. Kinek jó ez? — Szüntelenül ezt kérdezi a dologtalanságra ítélt mezőőr. Az ember szomorúan tudomásul veszi, itt már nincs mit tenni: csak nézni tétlenül az agóniát. Gondolkodni a kövér földekről, végeláthatatlan kukorica-. búzatábláról, amelyeket nem kell immár körül-kö- rüljárni csak gondolkozni arról, hogyan jutottunk idáig. A munkaügyi központ kirendeltségein meg csak duzzadnak, kígyóznak a sorok, toporognak az emberek, koldusként kell várniuk a munka- nélküli járadékot, böngészni reménytelen álláshirdetéseket: hátha éppen engem keresnek, hátha válaszolnak, hátha lesz munka valahol... hátha... A bt.-ügyvezető szerint: Az útlevél a legjobb minősítő Az A-tól Z-ig Partner Betéti Társaság irodája a miskolci, Széchenyi utca 80-ban található. Az udvarra vezető hatalmas kapu rémes állapotokat fed - a környék tipikusan Mis- kolc-belvárosi. Ápolatlan épületek, kosz; egy kehes macska vánszorog előttem... A bt. egyik ügyvezetője, Szabó György elnézést kérve körbemutat. Az irodában vandál kezek nyoma, az egyik szoba tetejét megbontották, mindenütt por, építési törme- lók.- Betörtek hozzánk az éjjel, készpénzt és a repipiát vitték el. Itt hagyták a számítógépet, színes tv-t, sok értékes berendezést. A kár így is legalább 30 ezer forint. Látja, ilyen az élet: ha zár a rács, behatolnak a tetőn... * A rövid kis intermezzo után találunk egy szobát, ahol elbeszélgethetünk a bt. munkaerő-közvetítéséről és magáról a munkanélküliségről. ,-Tavaly alakult a betéti társaságunk, a másik ügyvezetővel ketten vagyunk beltagok, van két kültagunk és egy alkalmazottunk - kezdi a fiatal szakember. Azzal folytatja, hogy a munkaközvetítés tevékenységüknek csak kis részét teszi ki. Igaz, nem ígérnek csak úgy blattra, akiket ők felvesznek a számítógépes adatbankjukba, az szinte biztos, hogy rövidesen munkát kap. Mégpedig: külföldi, jól fizető állást. ................- Az a baj - folytatja -, hogy a jelentkezők nagy részé úgynevezett „gyárista”; 15-20 évet lehúz egy helyen, de nem ért máshoz mint ahhoz a néhány művelethez, amit nap mint nap gyakorolt. Őket bizony eltanácsoljuk, tisztességesebb szerintem megmondani, hogy ne számítsanak semmire. Ámítani ugyan lehetne, mint egyes cégek teszik... Borzasztó nehéz egyébként az állásközvetítés mint minden olyan munka, ahol emberekkel, adott esetben pedig kétségbeesett, kapaszkodni akaró emberekkel kell foglalkozni. Eddig az év elejétől úgy ezer munkanélküli fordult meg a Széchenyi utcai irodában, közülük csak 137-et vettek listára, s az biztos, hogy 35 rövidesen mehet külföldre. *- Hogy is megy az egész felvétel?- Négy dunántúli céggel, vállalkozóval van kapcsolatunk, nekik pedig német vállalatokkal. A dunántúliak megmondják, milyen emberre van szükségük a külföldi munkához, s mi a számítógépes lista alapján közvetítünk. Egy adott ember na- cionáléjának nemcsak az a fontos része, hogy milyen bizoÓzdi kilátástalanság All a gyár, pihennek a gépek, nincs ki életet leheljen beléjük. A kohászat jóformán mementó Ózd szívében, és ha többé nem fűtik fel a kohókat, a kemencéket, akkor egyre inkább rozsdatemetővé válik. Ózdon jelenleg 7607 munka- nélkülit tartanak számon, egy évvel ezelőtt 2964-en voltak. Munkanélküli segélyben, járadékban majd ötezren részesülnek. Persze, a baj esőstől jön. Nemcsak a kohászat agonizál: aKontakta is kényszerszabadságra küldte embereit, de más itteni cégeknél sem rózsásabb a helyzet. Az acélmű részvénytársaság harmadannyi pénzt kapott a kormányzattól végkielégítésekre, mint amennyire számított, a gyáristák egy magán kohászat megteremtéséről álmodnak, de legtöbben csak (!) munkát szeretnének. Ózdon a több, mint hét és félezer munkanélkülinek 28 betöltetlen állási kínáltak fel! ny ítványai vannak. Személyesen is elbeszélgetünk vele, kipróbáljuk német nyelvtudását és természetesen kézbe vesszük az útlevelét. Szabó György szerint az útlevél sokat mond egy emberről. Benne van, ha egy hét múlva hazajött egy külföldi munkahelyről - ő már kiesik, mert nyilvánvaló, hogy valahol nem felelt meg. Az iroda csak már bizonyított dolgozókkal foglalkozik, aki először akar nyugatra menni, az ne is próbálkozzon náluk.- Más egy személyes beszélgetés és más munka közben látni egy embert - vetem közbe.- Valóban. A bizonyítvány önmagában nem minden. A dunántúli partnereink azonban munka közben is kipróbálják a jelölteket, s csak azután mehetnek Németországba. Itt jegyzi meg Szabó György, hogy a szezon most kezdődik, hiszen december közepétől március 15-ig a németek fagyszabadságra mennek, addig állnak az építkezések. Ebből sejthető, hogy főként építőmunkásokat keresnek. *- Mégis: mely szakmák a legnépszerűbbek ?- Az első helyen a minősített hegesztők állnak, rájuk hosszú távon lesz igény. De szükség van.kőművesekre, ácsokra, vasbetonszerelőkre, olyan munkásokra, akik szerkezetkész épületeket állítanak elő. Mert tudni kell. a német vállalkozó a szakipari munkát csak németekre bízza a magas minőségi követelmények és az eltérő szabványok miatt. Az ügyvezető megemlíti, hogy tőlünk nyugatra a betanított és segédmunkás ismeretlen, azt szerinte „úgy hívják, hogy daru”, éppen ezért csak jól képzett szakmunkásokkal foglalkoznak. A másik, ami nagyon fontos: a nyelv legalább alapfokú tudása, hogy megértse a dolgozó, ha német társa egy kalapácsot kér tőle...- Éppen ezért viszonylag olcsó nyelvtanfolyamokat is tartunk a külföldre készülőknek. Az alapokat szerezzék meg itt, a többi majd kint ragad rájuk.- Apropó/Mennyit kérnek a közvetítésért ?- Ötezer forintot - és ez egy nagyon kis hányada a költségeknek, így nem valami nyereséges ez az ágazatunk. Gondolom, ha így megy, lehet, hogy jövőre már nem foglalkozunk vele. Nem tartom tisztességesnek, hogy pénzt kérünk attól, akinek amúgy sincs... Jó lenne, ha az állam ezt magára vállalná, még mindig jobb mint munkanélküli segélyt fizetni. Ráadásul a külföldi munkavállaló valutát hoz az országnak ahelyett, hogy a munkanélküliek táborát gyarapítaná! *- Miben különböznek mondjuk a megyei munkaerő-közvetítő központtól?- Például abban, hogy mi nem tudunk munkanélküli segélyt juttatni senkinek. A kapcsolatunk egyébként jó, nemcsak a miskolci, hanem a kazincbarcikai és a szerencsi irodával is. Visszatérve a keresletre. Szabó György szerint a német nyelvet tolmács fokon beszélő középvezetőkre lenne szükség, akik építőipari kivitelezésben jártasak. És nagyon magas fizetésű állás vár pénzügyi, számviteli főiskolát végzett személyre, aki angolul tárgyalóképes. Beszélgetésünk végén arról beszél, hogy próbálkoztak már munkahelyteremtő pályázat útján pénzhez jutni. Eddig nem sikerült, de alakulóban egy német—magyar vegyes vállalat, amely itt Borsodban legalább harminc lakatosnak adna munkát. Ez bizony nem sok a megyénkben élő munkanélküli lakatosok számához képest, de egy biztos: enyhítene legalább ennyi ember keserves helyzetén. Összeállította: a gazdaságpolitikai rovat. í-:-T mStmKKűm A mező^laságban még moSzdődik...
