Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. február 1szombat A város vagyonát nem szabad elherdálni Beszélgetés Csoba Tamással, Miskolc polgármesterével Derűs nyugodtság, magabiztosság, erő sugárzik Csoba Tamás miskolci polgármesterből. Amikor egy-egy közgyűlés alkalmával látom őt állni reggeltől késő délutánig az elnöki asztalnál, az jár eszemben, valójában hova is rejti azt a tengernyi gondot, ami körülveszi, átszövi napjait és éjszakáit. Vajon nem bánta-e meg, hogy Miskolc polgármestere lett? Ráadásul ő alig vonalnyival nyert ellenfele előtt, eleve erős ellenkezőkre kellett számítania a közgyűlésben...- Az igazság az - mondja derűsen —, hogy valójában talán egyetlen polgármesterjelölt sem tudta ebben az országban, hogy mire vállalkozik. Dehát honnan is tudtuk volna? Tapasztalatunk, gyakorlatunk nem volt, ezzel a régi tanácsi vezetés bírt. Az új tisztség- viselők többsége hamar rájött: ha nehéz is, valójában nagyon szép a köz szolgálata. Nekem némi szerencsém is volt kezdettől fogva. Olyan testület élére kerültem, amely a város problémáira érzékeny, és alá tudja rendelni a pártérdekeket a város érdekeinek. Ezzel korántsem azt mondom, hogy a mi közgyűléseinken a pártérdekek elmosódnak. Aki részese a testület üléseinek, az tudja, hogy nagyon is elkülönülnek a frakciók. Ennek ellenére minden frakciónak, a frakciók minden tagjának a város sorsáért érzett felelőssége határozza meg a magatartását. Ennek köszönhető, hogy Miskolcon „él és működik” a városüzemeltetés - ha ezernyi gond közepette is. Ez magában foglalja eredményeinket és esetenkénti kudarcainkat egyaránt.- Hallhatnánk erről bővebben, hiszen most már több mint egy esztendő áll a demokratikusan megválasztott Miskolci Közgyűlés mötött ?...- Miskolc feszültségekkel, gondokkal terhes város. Amikor irányítását átvettük, a közbiztonság szinte egyenlő volt a nullával. A belvárosban megtámadták az embereket, kirabolták a kirakatokat; az üzleteket. Ma már az egész országban elismerik, hogy mennyire helyes döntés volt megalakítani a Belvárosi Rendőrőrsöt, és követésre méltónak tartják. Tudjuk, ez csupán egyetlen kis része, kis területe a városnak, ezért 1992-ben tovább szeretnénk lépni. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a rendőrkapitánysággal, hogy az Avason és Diósgyőrben hasonló rendőrőrsöket hozunk létre. Miskolc lakói joggal kérik számon a rendet, a nyugalmat, s mi ezt meg akarjuk adni. Azért akad itt akut probléma több is. Néhány ezek közül: az Avason átvezető út, á Hidegsor például. Hány éve hallottuk szüntelen: mikor csinál már valamit a város?! Nos, sikerült kis pénzből, jó eredménnyel megnyitni a Hideg sori utat. Nem kell már körbekerülni a várost, s talán a tehergépjárművek is közlekedhetnek majd az Avason átvezető úton. Örököltük, s nap mint nap birkózunk az elszegényedés komplex kérdésével: a kisnyugdíjasok, a szociális segítségre szorulók problémáival. Hogy minket mennyire foglalkoztat a szociális feszültségek kezelhetősége, azt úgy gondolom, bizonyítják akcióink: a tankönyvvásárlás és étkeztetés Csoba Tamás, Miskolc polgármestere finanszírozása az általános és középiskolákban, az energiaár-növekedés mérséklése az arra rászorulóknak: például a támogatás összegét a kezdeti 8,3 millióról 30 millió forintra növeltük. Ezzel az energiatámogatásunkkal több mint 12 ezer városlakón segítettünk valamicskét. Az elszegényedési folyamatot mutatja, hogy egy év alatt megháromszorozódott a városban a munkanélküliek száma, ám aki dolgozik és kefés, az is szegényebb lett és lesz.- Meg lehet-e állítani az elszegényedés folyamatát?- Ez roppant összetett és nehéz kérdés, amelynek számos népgazdasági és helyi ve- tülete van. A legfőbb gond: a rendelkezésünkre álló kevés pénz. S hogy több bevétele legyen a városnak, rákényszerültünk népszerűtlen intézkedésekre is. így például a helyiségbérleti díjak megemelésére, a közterülethasználati díjak új tarifáinak bevezetésére, az építményi adók kivetésére. Ezeket a kényszerű döntéseket nem mindenki fogadja nyugodtan, de nekünk meg kellett valósítanunk ezeket, mert a központi támogatás nem elegendő, a városok emiatt kényszerpályán mozognak. Miskolcon - hogy egy másik drasztikus példát említsek- 1991-ben csak a Hajléktalanok házát tudtuk új beruházásként számba venni. Belefogtunk ugyan a Tizes- honvéd utcai volt pártoktatási központ tönkrement épületének javításába, a Széchenyi utcán a gázrobbanás miatt tönkrement volt Almási-kúria rendbehozatalába, helyet adtunk a városban nyugati vállalkozóknak: biztosítóknak, szállodaépítőknek, de ezek csak kezdeti lépések. Nyomasztó Miskolcon a lakáshelyzet, azaz a lakáshiány, aminek megoldására egyedül képtelen az önkormányzat. Csaknem 7 ezer igénylőt tartunk nyilván, de tavaly is csak 200-250 lakást tudtunk szétosztani. Persze, hogy akinek nem jutott, az igazságtalanságot emleget!...- Amikor ma reggel nyolc órára idejöttem, Ön már másfél órája tárgyalt alpolgármestereivel a hamarosan közgyűlés elé kerülő 1992-es városi költségvetésről. Elébe mehetnénk egy kicsit a közgyűlésnek? Melyek a fő tennivalók ebben az évben a megyeszékhelyen?- A feladatokat már ismerjük. Egyik nagy horderejű kérdés számunkra az intézmény- hálózat, az iskolák, óvodák, bölcsődék helyzetének áttekintése. Döntenünk kell az önkormányzati vállalatok sorsáról is, a MIK Vállalat például régi formájában semmiképpen nem működhet tovább. Aztán itt van a tömegközlekedés. Az biztos, hogy saját erőből kell vennünk Tátra villamosokat, de jó lenne elérni, hogy ehhez a kormány és a szakminisztérium is adjon támogatást. Eltökéltük, hogy megoldjuk Miskolc és környéke vízellátásának problémáját. Szeretnénk önkormányzati tulajdonba venni a vízellátó rendszereket, amelyeket azután az egymással szövetkezett önkormányzatok társulása üzemeltetne, s így több tucatnyi település lakói, beleértve a miskolciakat is, olcsóbban jutnának vízhez. Ugyanezt szeretnénk elérni a távfűtéssel is. Az idei költségvetésben beruházást nem tudunk tervezni, nincs rá pénz. Alapvető a város működésének biztosítása, legalább a szinten tartása. Prioritást adunk például az oktatásnak, de a legtöbb helyen ez is csupán szinten tartást jelent. Igen rossz helyzetben van Miskolcon az egészségügy. Konkrét külföldi hitelajánlataink vannak az új kórház megépítésére. Nagy felelősséggel kell döntenie a közgyűlésnek, hogy felvállalja-e a város, hisz ez 10-15 évi elkötelezettséget jelent: ha igennel voksolunk - s ma ez. látszik a legésszerűbbnek -, sok mindenről le kell mondanunk. Pedig a közlekedési ágazatban nemcsak Tátra villamosok kellenek, hanem új buszok, új sínpálya is, bővíteni kellene a szennyvíztisztító művet, a kommunális ágazatban hulladékégető műre lenne szükség, s akkor a lakásépítésről nem is szóltam. Mennyivel könnyebben dönthetnénk, ha több pénzünk lenne!... — Ennyire szegény város Miskolc?- Hogy mennyire szegény egy város, az relatív. Ám mi - noha az ország harmadik városa vagyunk - nem tartozunk a tíz legjobb helyzetben lévő, úgynevezett „nagy” önkormányzatok közé. Persze pénzt ma mindenütt, minden önkormányzatnál, így Miskolcon is viszonylag könnyen lehetne „csinálni”. Hiszen az önkormányzatok visz- szakapták vagyonukat, Miskolc is sok milliárd forint értékű vagyon tulajdonosa lett. Ám egy várost nem szabad lecsupaszítani! A város vagyonával való gazdálkodás utódaink életére, az utókorra is kihat. A városi vagyont nem szabad elherdálni, felélni, nekünk a jövő felé is kell tekintenünk.-Nagy vitát vár február 6-án?- Biztos, hogy vitatkozunk majd az 1992. évi költségvetésen. De ez - remélem - nem olyan vita lesz, mint a Parlamentben... A költségvetést előzetesen egyeztettük a pártokkal, a bizottságokkal, a képviselőkkel, s így mindenki felelősséggel készülhet a kétfordulós „csatára”. (nyikes) Mit mond a Jog: Az alapítványokról Az alapítványokról a korábbi évtizedekben úgyszólván nem is kaptunk híreket. A rendszerváltozás és annak pénzügyei, gazdasági következményei azonban hamar ráirányították a figyelmet erre a bizonyos célok finanszírozását vonzóvá tevő és meg is könnyítő formára. Ezúttal - a Házi Jogtanácsadó segítségével - az alapítványok és megszüntetésükkel, működtetésükkel kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaljuk össze. Mikor szűnik meg az alapítvány? Az alapítvány az alábbi három esetben szűnik meg:- ha az alapítványban meghatározott cél megvalósult,- ha az ott meghatározott idő eltelt,- ha a megszűnés feltétele bekövetkezett. Ezeken kívül megszűnik még az alapítvány abban az esetben is, ha azt a bíróság megszünteti. Az alapítvány megszűnése elsősorban az alapító elhatározásán alapul. Ezt a szándékát úgy juttathatja kifejezésre, hogy az alapító okiratban meghatározza azt a tényt vagy körülményt, amelynek bekövetkezése esetén az alapítvány megszűnik. Ez történhet a megszűnés pontos időpontjának meghatározásával, vagy olyan feltétel megállapításával, melynek bekövetkezése esetén az alapítványt megszűntnek kell tekinteni. Ha ilyen rendelkezéseket az alapító okirat nem tartalmaz, akkor is megszűnik az alapítvány, ha az alapító szándéka szerinti cél megvalósult. Mikor szüntetheti meg a bíróság? Az alapítón kívül az alapítvány megszűnéséről csak a bíróság jogosult dönteni. A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha:- céljának megvalósítása lehetetlenné vált (ennek egyik esete lehet, amikor az alapítvány céljának megvalósítására szükséges vagyon elfogyott, illetve az a cél megvalósítására már nem elegendő), —ha jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kell tagadni. Megszüntetheti a bíróság az alapítványt abban az esetben, ha a kezelő szerv, szervezet a tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, és az alapító a bíróság felhívása ellenére a kijelölést nem vonja vissza, kezelőként más szervet, szervezetet pedig nem jelöl ki. Megszűnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. Az ügyészség jogosítványai Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányuló szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha az alapítvány működésének törvényessége másként nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen' eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti. A bíróság a törvényesség helyreállítása érdekében és az ügyész keresete alapján peres eljárásban hoz határozatot az alapítvány megszüntetéséről. Bevételek és kiadások Az alapítvány az alapító okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. Az alapítvány vállalkozási tevékenységet is folytathat, amennyiben e tevékenység az alapítvány célját nem veszélyezteti. Az alapítvány bevételei: a) az alapító által az alapítvány céljára rendelt vagyonból, b) az alapító rendelkezése szerint az alapítványhoz csatlakozó jogi- és magánszemélyek felajánlásaiból (befizetéseiből), c) vállalkozási tevékenységéből, d) egyéb forrásból származhatnak. Az alapítványi célú és a vállalkozási bevételeket elkülönítetten kell nyilvántartani. Az alapítvány kiadásai: a) az alapítványi cél megvalósítása érdekében felmerült közvetlen kiadások (költségek), b) a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, c) a kezelő szerv költségei, valamint egyéb közvetett költségek (kiadások). Az alapítványi célú és a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségeket (kiadásokat) elkülönítetten kell nyilvántartani. Az alapítványi cél, valamint a vállalkozási tevékenység megvalósítása érdekében felmerült közvetett költségeket (kiadásokat), illetőleg a kezelő szerv, szervezet üzemeltetésének és fenntartásának költségeit az alapítvány cél szerinti feladata, és az alapítvány vállalkozási tevékenysége között a bevételek vagy a közvetlen költségek arányában kell megosztani. (MTI-Press) Megoldás született végre a Hideg soron, ahol újraindult a forgalom A miskolciak elégedettek a belvárosi rendőrség w tevékenységével ^ Ünkürmányzati fórum
