Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. február 7., péntek Hazánkba érkezett Kohl kancellár Antall József miniszterelnök1 meghívására Budapestre érke­zett a Németországi Szövetsé­gi Köztársaság kancellárja, Helmut Kohl. Néhány perccel a kancellár gépe előtt szállt le a Ferihegyi repülőtéren Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszter különrepülögépe. A magas rangú német politiku­sok kíséretükkel a repülőtérről egyenesen a Parlamenthez hajtattak. A kancellár - a2 ünnepélyes Kossuth téri fogad­tatás után — négyszemközti eszmecserét folytatott Antall Józseffel. Antall József miniszterelnök és «.Helmut Kohl német szövetségi kancellár négyszemközti megbeszélése a Parlamentben MTI—Telefotó Aláírták a magyar—német alapszerződést Tegnap este az Országház kupolatermében Antall Jó­zsef miniszterelnök, Hel­mut Kohl kancellár, Mád! Ferenc tárca nélküli mi­niszter és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter aláírták a magyar—német alapszerződést. Az ünnepé­lyes aktust követően An­tall József méltatta a do­kumentumot, amely — mint mondta — lezár egy kor­szakot és újat nyit orszá­gaink kapcsolatában. Antall József kiemelte, hogy a szerződés nemcsak kétolda­lú, hanem európai doku­mentum is, hiszen az együttműködésnek európai kereteket ad. A miniszterel­nök megköszönte mindazt, amit Németország Magyar- országért eddig tett és vár­hatóan a jövőben is tenni fog. Helmut Kohl a követke­zőket mondta: „Európa tor­zó lenne, ha Magyarország nem lenne része e konti­nensnek. Magyarországnak szüksége van Európára, de Európának is szüksége van Magyarországra.” A kancellár úgy értékel­te, hogy Magyarország jól halad az Európa felé veze­tő úton. — A németek eh­hez segítséget kívánnak nyújtani — mondta —, mi­vel nem felejtik el 1989. szeptemberét, amikor a ma­gyarok a bátorságuknak, barátságuknak és embersé­güknek adták tanúbizonysá­gát. Helmut Kohl végezetül sok szerencsét és áldást kí­vánt az országunk előtt ál­ló feladatok megoldásához. (MTI) Bővül a bányamérnöki kar Ez év szeptemberétől két új szakot indítanak a Mis­kolci Egyetem bányamérnöki karán — tájékoztatták teg­nap délelőtt a sajtó munka­társait. Az új szakok külön­legessége, hogy az eddig mű­ködő három szaktól eltérő­en nem bányamérnöki, ha­nem előkészítéstechnikai, il­letve környezeti mérnöki diplomát ad az. ötödik év el­végzése után. Amint dr. Somosvári Zsolt egyetemi tanár, a kar dékán­ja hangsúlyozta, nem a bá­nyaipar csökkenő igénye volt a változtatás elsődleges mozgatórugója. Ők ugyanis már 1988-ban elindították a struktúraváltást. Akkor a bányászat még nem, volt vál­ságágazat, viszont nemzetkö­zi kapcsolataik, kitekintése­ik alapján jól láthatták, me­lyek azok az új ismeretek, amelyek felé nyitni kell, mert előbb-utóbb nálunk is jelentkezik majd irántuk az igény. A környezetmérnök szakot szeptembertől a veszprémi egyetemen is indítják. A két intézmény egyeztette képzési koncepcióját, mégis lényeges eltérés lesz a mis­kolci és a dunántúli oktatás között. iMíg nálunk az álta­lános környezeti-környezet­védelmi ismeretek mellett főként a földtudományokra ügyelnek, addig Veszprém­ben a kémiai, ismeretek ke­rülnek előtérbe. Az előkészítésitechnika- mérnöki szak országosan egyedülálló. Az elnevezés bizonyára nem mond túl so­kat a végzős középiskolások­nak, így röviden idézünk a képzési feltételekből: „... széles körű ismeretekkel rendelkeznek az ásványelő­készítési, anyagkezelési eljá­rásokon — aprítás, osztályo­zás, vagy a komponensek fi­zikai, illetve fizikai-kémiai sajátosságai szerint történő szétválasztásán — alapuló technológiák tervezéséről és előkészítő művek irányításá­ról.” A bányamérnöki karra két módon juthatnak be az érettségizett fiatalok. Az el­ső változattal azok élhetnek, akik minimum 45 pontot hoznak a középiskolából. Űk kérhetik a felvételi mentes­séget, végleges pontszámú­kat így a hozottak megdup­lázásával kapják meg. Ez a lehetőség csak a felvételi vizsga alól mentesít, nem jelent automatikus felvételt! Jó tudni, a maximum, három évvel ezelőtt érettségizettek is választhatják ezt a meg­oldást. A másik változatnál természetesen kell felvételiz­ni, de csak írásban, a szó­beli vizsga megszűnt. Kiegé­szítő pontot jelent a nyelv­vizsga és a technikusi mi­nősítő oklevél. A két új szak mellett ki­sebb változtatásokról is szó esett, így megtudhattuk, hogy a közeljövőben a bá­nyászati szakot geotechnoló- giai szakká „keresztelik” át. • A Magyar Demokrata Fő- rum előadást szervez február 9-én, 15 órától a mezőcsáti mű­velődési otthonban. Ez alkalom­mal dr. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke, dr. Sárossy László, földművelésügyi állam­titkár, és dr. Sepsey Tamás, a Kártérítési Hivatal elnöke ad tá­jékoztatást a kárpótlás végre­hajtásáról, a jogosultak lehető­ségeiről, illetve a szövetkezeti törvények feltételeiről. Ami nem sikerült 1968-ban... Alexander Dubcek ma megyénkbe látogat Budapest (ISB, D. Á.) Teg­nap érkezett hazánkba Alexander Dubcek, a Cseh és Szlovák Szövetségi Par­lament elnöke. Délelőtt fo­gadta őt Szabad György, a Magyar Parlament elnöke, majd Göncz Árpád köztársa­sági elnök. A késő délutáni órákban tartott sajtótájékoztatója előtt Alexander Dubcek ta­lálkozott a Magyar Parla­ment Cseh és Szlovák bará­ti tagozatával. Az Interpar­lamentáris Unió csoport tag­jai között volt Kiss György, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye 4. választókerületének képviselője is, aki a követ­kező szavakkal köszöntötte az északi szomszédunkból érkező vendégeket: — A népeink közötti ba­rátság mellett engem, az ve­zetett éppen a Cseh és Szlo­vák baráti tagozatba, hogy választókerületemben igen sok szlovák nemzetiségű is él. Lengyelország mellett a Cseh és Szlovák Köztársa­ság, valamint Magyarország játszott nagy szerepet abban, hogy a szocializmusnak ne­vezett társadalmi rendszert sikerült lebontanunk. Nagy jelentősége volt a visegrádi hármas találkozónak is. Az alkotmányügyi bizottsággal én magam is jártam már Prágában. Az Önök mostani látogatása tovább mélyíthe­ti a mi barátságunkat, Alexander Dubcek a két parlament közti kapcsolat további erősítéséről szólt, illetve arról, hogy egy se­reg további lehetőség nyí­lik az együttműködésre. Nagyon lényeges tényező, hogy a képviselők szemé­lyesen is megismerjék egy­mást, hiszen ez jobb felté­teleket biztosít a közös munkához, és egymás ta­pasztalatait érvényesíthet­jük. Már a sajtótájékoztatón beszélt arról a szövetségi parlament elnöke, hogy lám, bebizonyosodott: a hazugság csak ideig-óráig kerülhet fölénybe az igaz­sággal szemben. „Az élet igazolt minket, hiszen most egészen új körülmények kö­zött tudunk együtt lenni. Volt már kísérletünk arra, hogy 1968-ban egy jó szer­ződést kössünk népeink kö­zött, de talán emlékeznek, mi történt akkor. Most azonban megint itt va­gyunk, és a délelőtti Sza­bad György elnök úrral folytatott beszélgetésem so­rán is éreztem: ezúttal egé­szen másak a partnereim.”-Bős—Nagymaros problé­maköréről Alexander Dúb- cék a következőket mondta: „Nem sz-abad, hogy ez a kér­dés tovább árnyékolja jó vi­szonyunkat. Végre pontot kellene tenni az ügy végé­re. M-i á'llunk elébe: az Európai Közösség szakértői­nek vizsgálata legyen döntő. Célunk, ho-gy olyan megol­dás szülessen, ami mindkét országnak a legkevesebb ökológiai és gazdasági prob­lémát jelenti. Folytatni kell a tárgyalásokat, s ennek szellemében a két parlament környezetvédelmi bizottsága -még ebben a hónapban is­mét találkozik. Ne feledjük: sorsunk az, hogy itt vagyunk egymás mellett, Európa kö­zepén. Népeink és országa­ink csak együtt, egymást segítve vehetnék részt az európai integrációs folyamat­ban.” Az Alexander Dubcek ve­zette cse-h és szlovák szövet­ségi parlamenti küldöttség pénteken Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe látogat. A színház igazgató-főrendezője Hegyi Árpád Jutocsa (Folytatás az 1. oldalról) rendet kell tenni az életem­ben, hogy teljes emberként er-re az, óriási feladatra tud­jak koncentrálni, ami a Mis­kolci Nemzeti Színház szín­igazgatójának a feladata. — Annál is nehezebb a feladat, me-irt nem igazgatót, hanem igazgató-főrendezőt választottak... — Ügy gondolom, hogy ez okos. dolog. Ami most a Miskolci Nemzeti Szinházban uralkodik, ahhoz szerintem is egy erőteljes ízlés kell, legalábbis egy szezonon ke­resztül, amely összeszervezi, össze-rázza újra egy igazán minőséget előállítani tudó társulattá a Miskolci Nem­zeti Színházat. Fantasztikus felelősség .. . Hogy fogok en­nek megfelelni? Azt hiszem, egyszerűen dolgozni fogok. — Kénytelen .lesz gazdasá­gi ügyekkel is foglalkozni, Ezt különösen megnehezíti, hogy most folyik a színhá­zunk rekonstrukciója. — Azt hiszem, a rekonst­rukciós munkálatok jó ke­zekben vannak a színházon belül, illetve a város által kinevezett szakembernek kö­szönhetően. De természetesen az első dolgom az lesz, hogy tisztába jöjjek a színház anyagi helyzetével. — Milyen színházat sze­retne ? — Három arculatú, gazdag kínálatú színházat szeretnék, ha nem is az első szezonban, de a másodiktól kezdve, a harmadik-negyedik évadban kiteljesítve, amikor már át­adták a felújított épületet. Szeretnék egy népszerű nagyszínházi arculatot, egy művészszínházi, vagy kama­raszínházi arculatot, amely egy észrevétlen apró lépés­sel a közönség ízlése előtt járva teszi egyre műélvezőb- bé, műértőbbé, kulturáltab­bá .a miskolci közönséget, Tervezek egy harmadik ar­culatot : felfedező, kísérlete­ző, vagy stúdiószínház for­májában. Előrehaladás sem a tudományban, sem a mű­vészetben nincs kísérletezés nélkül. Ezenkívül még nem vizsgálhattam meg, de he­lye lenne a tájszolgáltatás beindításának, ami a kevés­bé foglalkoztatott színészek problémáját, illetve a kör­nyező városok színházi ellá­tását is megoldaná. Ezek olyan boulevard-darabok lennének, amire szívesen jönne a közönség, és ettől a bevételünk 'is növekedne. —- Hat pályázó versengett ezért a posztért, közülük többen is kapcsolatban vol­tak, vannak a Miskolci Nem­zeti Színházzal. Mi várható, fogja-e azokat a rendezőké* foglalkoztatni, akik a pályá­zat során riválisaivá váltak? — Erre most hadd ne vá­laszoljak! Ezt nagyon mé­lyen, pontosan át kell gon­dolnom. Kell ismernem, hogy milyen lesz a színház arculata, hogyan tudjuk az én terveimnek megfelelően maximálisan kialakítani. Térjünk vissza erre a kér­désre néhány hónap múlva! (filip) fi megyei önkormányzat egy éve (Folytatás az 1. oldalról) rendeletet alkottak, 131 ha­tározatot hoztak és 4 állás- foglalást alakítottak ki. ösz- szesen. 39 napirendi kérdést vitattak meg és ülésenként átlag 6—7 előterjesztést vi­tattak meg. A közgyűlés számára az alakulást követően a legfon­tosabb követelmény az volt, hogy megfogalmazza viszo­nyát a megye településeihez. Szükség volt erre az önkor­mányzati törvény keretjel­lege miatt is, annak tuda­tában, hogy a munkát nem­csak a jogszabályok, hanem a napi gyakorlat is alakítja. A megyei önkormányzat elnöke, Szabó György szóbe­li kiegészítésében.' utalt rá, hogy a testület munkáját két látószögből lehet értékelni. Feltehető először is a kér­dés: eleget tettek-e a kitű­zött céloknak, milyen szín­vonalon látták el tennivalói­kat. A válasz: a testület tagjai tisztességes, korrekt munkát végeztek. Igényes­ség és alaposság jellemezte mind a közgyűlés, mind szak­bizottságainak tevékenységét, 1991 az átalakulás, a kon­szolidáció éveként értékel­hető. — A másik nézőpont — mondotta Szabó György — sikerült-e a településfejlesz­tési, gazdaságszervezési és válságmenedzselési igények­nek eleget tenni. A megyei önkormányzat helyzete, po­zíciója sajnos nem egyértel­mű. Az önkormányzati tör­vény politikai megfontolá­sok alapján, szakmai komp­romisszumokkal fogadták el. A hiányos szabályozás kö­vetkeztében térségi-területi fejlesztésben a várakozások­nak nem mindenben tudott eleget tenni, a válságmened­zselésben. pedig kudarcokat vallott. Kérdőjeleket hordoz ma­gában a megyei önkormány­zat és a köztársasági meg­bízott hivatalának kapcsola­ta. Ez mint lapunk is be­számolt róla nem volt fel­hőtlen- és vitáktól mentes, de nem teremtett ez a viszony folyamatosan konfrontáció­kat. A vitában felszólaló kép­viselők többsége bírálta a jelenlegi önkormányzati tör­vényt. Megjegyezték, hogy az erősen keretjellegű és .nem a hazai viszonyokra készítették. Dr. Csikász Zol­tán, Dubicsány polgármeste­re javaslatot, tett egy szerző­dés megkötésére a Miskolci Egyetem jogi karával, amely tisztázó kutatásokat végezne és tanulmányokat készíthet­ne a törvény módosítására. Panyik József Szikszó pol­gármestere többek között utalt ró, hogy a magyar tár­sadalom alapvetően gadasá- gi elvárásokat fogalmaz meg az önkormányzatokkal szem­ben. Az ilyen jellegű igé­nyeknek sajnos nem tudunk eleget tenni — jelentette Ki- Később hangot adott véle­ményének, amely szerint a kormány a köztársasági meg­bízotti hivatalokon keresztül próbálja megvalósítani cent­ralizációs törekvéseit. Dr. Dénárt Béla tanácsnok, bi­zottsági elnök a műhelymun­ka, a szakmai színvonal el­mélyítését szorgalmazta -7- elsősorban a közgyűlési bi­zottságokban. Feledy Károly, Kurityán polgármestere ar­ról beszélt, hogy vannak, .akik a megyei önkormányzat létének szükségességét is megkérdőjelezik. Válaszolt is erre a gondolatra: a megyei önkormányzat a régiót kép­viseli. Nem tévedhetetlen, de döntéseinek 70—80 százaléka helytálló, akkor már segített a terület gondjain. U. J. Döntés a Herman-iigyben (Folytatás az 1. oldalról) Jutocsát, Tasnádi Mártont és Beke Sándort sorolta a vé­leményezésnél az első három helyre. A közgyűlés minden­esetre valamennyi pályázót meghallgatta, s csak ezután szavaztak. Ez a procedúra Hegyi Árpád Jutocsának kedvezett, hiszen 40 „igen” szavazatot kapott, s így 1997 nyaráig ő a Miskolci Nem­zeti Színház igazgatója. Jel­lemző. hogy a többiek alig kaptak szavazatot: Árkosi Árpád 3, Szőke István és teamja 4, Tasnádi Márton 5 szavazatot... Az új igaz­gatót mai lapszámunkban mutatjuk be. Döntöttek volna -a képvi­selők 5 általános iskola igaz­gatójelöltje ügyében is. Ám, új igazgatója csak a 37-es Sz. Általános Iskolának van, Vágó Péter személyében, a 16-os, a 17-es, a 22-es és a 32-es iskolák igazgatói poszt­jára új pályázatokat kell ki­írni. A miskolci közgyűlésnek véleményezési joga van a megyei rendőrfőkapitány személyének kinevezésében. A testület azonban Szabó Tamás (SZDSZ) javaslatát el­fogadva úgy döntött, hogy — mivel Forgács László ki­nevezése dr. Pintér Sándor rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány részéről lényegében már eldöntött dolog, ezt erősítette meg a közgyűléshez intézett, s a polgármester által felolva­sott levele is — nem formál véleményt... « A B.-A.-Z. Megyei Kárren- dezési Hivatal közli, hogy feb­ruár 1-jén rendezett lakossági fórumra (melyet a kárpótlás té­makörében hirdettek meg) Be- rényi L. Gábor, a Politikai Ül­dözöttek Bajtársi Szövetségének elnöke hívta meg dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkárt, az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal elnökét. Katasztrófa-elhárítási gyakorlat A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vöröskereszt és a megyei mentőszervezet által életrehívott és közösen mű­ködtetett katasztrófa-elhárí- tó egység február 8-án, szom­baton délelőtt 11 órakor gyakorlatot tart. A .helyszín a Bükk, közelebbről Bánkút lesz, ahol a katasztrófa-elhá- rító egység tagjai egy sza­kadékba zuhant járműből öt sérültet mentenek ki. A gyakorlaton a különböző mentési technikák komplex, együttes alkalmazását mu­tatják be. Kedvező időjárás esetén, mentőhelikopter be­vetésére is sor kerül. A gya­korlat tervezett élettartama 2 óra. Üjabb „rázós” napirendi pont következett, a miskolci Herman Ottó Gimnázium sorsa. Mint tudjuk, a kér­dés az elmúlt napokban többször is vihart kavart a megyeszékhelyen. Véleményt mondott titkos szavazással & tantestület, kinyilvánítót ták elképzelésüket a diákok szü­lei, s folyt a párbeszéd az elképzelések folyamatos ki­igazításával a katolikus egy­ház és az önkormányzat kö­zött. Később még visszaté­rünk majd a témára, most azonban helyszűke miatt csak a kérdésben hozott köz­gyűlési határozat lényegét is­mentetjük. A miskolci önkormányzót csak 1993 július második fe­lében adja át a Herman Otto Gimnázium épületét a kato­likus egyháznak. Addigra új helyet keresnek a továbbra is világiként működő gim­náziumnak. Később dől el. hogy ez a hely hol lesz, több alternatíva i.s van. Viszont biztosítja az önkormányzat a .katolikus egyháznak, hogy már 1992. szeptember 1-én három osztályt indíthasson vallásos oktatás keretében a Hunyadi u. 6. ,sz. alatt, a Szatmári Irgalmas Nővérek Szerzetesrend pedig már az idén megkezdheti működését a Kis-Hunyad u. 3. sz. alatt. A további megválaszolatlan kérdésekben pedig az az ad hoc bizottság jár el majd, amelyben képviselteti magát a katolikus egyház, az önkor- mányzat és a közgyűlés frakciói, a pártok is. Délután kezdődött meg Miskolc idei költségvetésé­nek tárgyalása. A nagy hord­erejű témát lapzártakor még vitatták a képviselők, de idő van, hiszen határozathoza­talra majd csak a II. for­duló után, vagyis a február végi közgyűlésen kerül sor. Mivel a napirendi pontok­nak korántsem jutottak vé­gére a .képviselőik, a köz­gyűlést a jövő hét elejére, hétfőre napolták el. Ny. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents