Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
1992. február 7., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ax ©ls@ árképzés t&p&sztealatai A tanárok tanítás közben tanulnak Átalakuló mezőgazdaság — új típusú szakemberek Hogyan tovább, agrároktatás? Gazdák és agrármérnökök Befejeződött az első átképzési kurzus az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztési és -átképző Központban. Az eddig szerzett tapasztalatokról kérdeztük a vizsgabizottság elnökét, Bihal Tamást, az Észak- nragyarországi Gazdasági Kamara főtitkárát. ■— Az első kur’zuson húsz hallgató — felsőfokú végzettségűek — menedzseriképzést kapott. Számomra meglepő volt a jelentkezéseik alapján, hogy magasszámú a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma, s talán ebből eredően három-négyszeres túljelentkezés volt. A leendő hallgatók felvételi vizsgát tettek, ami egyfajta felmérést, szűrést jelentett. Az átképzést két oldalról hell megközelíteni: a jelentkező oldaláról, érdekéről, életkori sajátosságáról, míg a másikon az intézményi felépítés szemszögéből. A nyugat-európa.i országokban a gazdaságii élet természetes velejárója a képzés, átképzés. Formái kialakultak, módszereik eltérőek lehetek, de egy a céljuk: biztosítani egy másik, harmadik szakmát, amivel a körülményekhez megfelelően igazodom, érvényesülni tud az átképző ti. Mindezeket mi csak most tanuljuk. Az intézményrendszer kialakítását, a lehetőségeket. A legtöbb vitát kiváltó ok szakmai berkekben az átképzések finanszírozása. Egy másik, nem elhanyagolható tényező, hogy a jelentkezők zöme felnőtt korú, más oktatási stílust igényelnek, s ehhez megfelelő felkészültségű előadókra van szükség. Ma úgy tűnik, hogy a rendszer légüres térben mozog. Harmonikusabb helyzetet kell teremteni a szakmai szerveik és az önkormányzatok között. Nem lehet biztonsággal megítélni az igényeket, a szükségletet, azaz, mire képezzük ál a jelentkezőket. A gazdasági kamara feladata ebben, hogy olyan kapcsolatrendszert építsen ki, amivel befolyásolni tudja a szakmai igazgatóságot, s egyfajta kontrollt biztosítson a túlképzés elkerülésére. Az előadók köre is kialakulóban van. Közöttük jelentős számú az intézményi alkalmazott, de jelen vannak a külsős tanárok, előadók, akik maguk is tanulnak tanítás köziben. Visszatérve az első átképzés megítélésére. A hallgatók és az előadóik között kialakult egy rendkívül jó kapcsolat, ami elsősorban konzultációk alkalmával érvényesült. A tananyagok szerkesztése megfelelt a célnak. A húsz végzős jó teljesítményt nyújtott a záróvizsgán. de ahhoz, hogy kamatoztatni tudják újólag szerzett tudásukat, ennél többre van szükség. Ez az önmenedzselés gyakorlata, s ez elsősorban az állást keresőknél lényeges. Ebbe csakúgy beletartozik a magabiztos. kulturált megjelenés, fellépés, mint a szakis méretekből tett tanulság. A végzősök tanúsító oklevelet, bizonyítványt nem kaptak, mert nem ez a lényeg. Mindinkább, hogy a megszerzett tudással rangot, érvényesülést: szerezzenek. A képzést biztosító forrásokhoz a munkaadónak, a munkavállalónak és az önkormányzatoknak egyaránt hozzá kell(ene) járulnia. A kialakuló struktúra finanszírozásra szorul, s ebben első helyre az egyénen keresztül, az össztársadalmi igény kielégítésére gondolok-. A szakmai ismereteik átadásán túl erősíteni kell a hallgatóikban az új lehetőségeik iránti készséget. * Az első menedzserképző kurzus húsz hallgatójának tizenegyhetes programja az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztési és -átképző Központnak egymillió háromszázezer forintjába került. Ezt az összeget pályázat útján nyerte el az intézmény. Bérezés József szektorvezetö hozzátette: ebből a pénzből a tanfolyamat végzettek számára további hathetes angol nyelvképzésre is futja. — fekete — TVK AZ ÁTALAKULÁS ÚTJÁN Ezúton értesítjük tisztelt partnereinket,hogy 1992. január 1-jén részvénytársasággá alakultunk. Nevünk ezentúl: TISZAI VEGYI KOMBINÁT Részvénytársaság Célunk, hogy az új társasági forma révén tőkét vonjunk be a minőség és hatékonyság javítása érdekében. Filozófiánk változatlan: olyan korszerű és minőségi vegyipari termékekre van szükség, amelyek békében élnek a természettel. Címünk is változatlan: 3581 Tiszaújváros Pf. 20. Tel: 06/49 22-222 Reméljük, közös céljaink a jövőben is találkoznak. TVK A VÁLTOZÁS VONALÁBAN mmmm Az átalakuló magyar mezőgazdaságban új típusú szakemberekre, korszerűen gondolkodó gazdákra van szükség. Hogyan igazodik mindehhez az agrárszakoktatás? — kérdezték a Földművelésügyi Minisztérium tudományszervezési és oktatási főosztályának vezetőjét, dr. Gyűrik Istvánt. — Nem a mundér becsületéért mondom, hanem a tapasztalataim alapján, hogy mind a felsőoktatás, mind pedig a középfokú szakképzés gyorsan reagált az agrárszférában beállt és a még csak ezután várható változásokra. Az egész oktatásunk gyakorlatiasabbá válik, ám ehhez megfelelő feltételeket is kell teremteni. Ezért kezdeményezte a tárca, hogy az oktatási intézmények újra saját kezelésükben rendelkezhessenek oktató-, tan- és kísérleti üzemekkel, tanudvarolfckal, tan- istállókkal és megfelelően felszerelt tanműhelyekkel. A korábban ilyen célra létesített hálózat ugyanis az el- múll évtizedek során szerepváltoztatásra kényszerült: az egyes egységek állami gazdaságként működő, önálló gazdálkodásra szorított üzemekké alakultak, s ez általában nem jól szolgálta az oktatás igényeit és céljait. — Hol tart ennek a szakoktatási háttérintézményrendszernek az újjáalakítása? — Minden felső- és középfokú szakoktatási intézményünk beadta területigényét. Ezeknek a teljesítése az állami gazdaságok most folyó privatizációjával és a mező- gazdasági t er melősz ö ve tkeze- tek átalakulásával párhuzamosan válik lehetségessé. — Maga a szakképzés rendszere hogyan alakul a jövőben? — Az iskolán kívüli képzés máris régi — új formákkal gazdagodott. Feléledt, az ezüst.- és aranykalászos gaz- dáképzés hajdan bevált formája, ám az oktatás tárgyait a mai igények alapján választottuk ki. Nagy hangsúlyt kap a szolgáltatásokra való felkészítés, például kisgépjavításra. Lassacskán kiépül a konzultációs rendszer is, amelynek érdekessége, hogy konzultációt nemcsak iskolák, hanem vállalkozók és magánszemélyek is szervezhetnek a nekik testhez álló szakterületekről, a tárcának csak ezek felügyelete lesz a feladata. Erre külön jogszabály is készül. — Térjünk át az iskola- rendszerű képzésre ... — Már létező új színfolt a gazda- és gazdasszony- képzés, amelynek .több .fokozata van. Szentlőrincen, Lengyelben, Orosházán, Haj- dúdorogon az egyéves képzés mezőgazdasági szakmunkás, vagy szakközépiskolai végzettségen alapul. Az indulás évében és tavaly még csak egy-egv osztály végzett, idén viszont már négy vágott az új tanévnek. A másik forma a másfél éves képzés, amelyre érettségizettek iratkozhatnak be. Erre Jánoshalmán, Marcaliban, Szekszárdon, ez év őszétől pedig Putnokon van lehetőségük. A kétéves iskolát azoknak szervezzük, akik csak a nyolc általános iskolai osztály elvégzéséig jutottak korábbi tanulmányaik során. Zirc, Vép, Tamási, Kenderes, Velence, Sellye, Elek, Tokaj, Kunszentmár- ton, Zalaegerszeg, Pécs, Csongrád és Főt szakiskoláiban folyik ilyen gazdaasz- szony-iképzés. — Milyen ennek a képzési formának a társadalmi visszhangja? Mezőgazdasági termékek a boltban. — Már most is élénk az érdeklődés, ami az új igények jelentkezésével csak fokozódni fog. Hiszen csak ezután válnak tízezrek magángazdálkodóvá! A népszerű képzési forma kiterjesztésének csak anyagi akadályait látom. Ugyanis ez az oktatás igen költséges, nemcsak a szervezőknek, de még a hallgatóiknak is. A tárca ereje pedig véges, csak helyi- erőforrásokra támaszkodva lehel a hálózatot tovább szélesíteni. — Hogyan változik az oktatás a mezőgazdasági szakmunkásképzőkben és a szak- középiskolákban? — A megváltozó termelési és itulajdonviszonyofcnak megfelelően újul a rendszer és vele a tananyag. Középpontba kerül a privatizálódó mezőgazdaság szempontjai szerinti felkészítés, amely nyilvánvalóan nem specializálódott gazdákat, hanem széles körben tájékozott, a termelési szerikezet korábbinál sokkal gyorsabb változásaihoz igazodni képes, közgazdasághoz, pénzügyekhez is jól értő szakembereket kíván. És amit csak lehet, azt a gyakorlatban kell bemutatni és elsajátítani a hallgatóknak. Kétegyháza Csurgó, Kőszeg, Jászapáti, Szekszárd, Pápa, Jánoshalma, Gyöngyös, Hajdúböszörmény, Örkény szakiskoláiban már ilyen szemlélettel folyik az egyéves, szakmai végzettségre épülő gazdaképzés. Az imént hangsúlyozott elveik méginkább érvényesülnek a három- és négyéves időtartamú, általános kertész-, állattenyésztő- és mezőgazdasági gépészképzésben, — Mitől függ az időtartam? — Három év után szakmunkás-bizonyítvány jár, négyéves szakiközépiskola elvégzése pedig már érettségit ad. Sőt, aki tovább tanul, az szakosodhat és technikusi oklevéllel zárhatja tanulmányait. Erre Szekszárdon, Kőszegen, Szarvason, Kalocsán, Karcagon, Vácott, Debrecen- Pallagon, Tatán, Cegléden, Jászapátiban, Nyíregyházán, Makón, Lengyelben, Orosházán és Pápán van alkalom. — Mi változik a felsőoktatásban? — Az agrártudományi egyetemeken a graduális képzés eltolódik a szélesebb alapökra helyezett, általános mezőgazdasági képzés irányába, hiszen a konvertálható — átváltható — tudás ezen a szinten is alapkövetelmény. Ugyanakkor bővül a fakultációs lehetőségek köre és több új szak (például környezetgazdálkodási, agrármérnök, illetve agrár-üzemmérnök, mezőgazdasági üzemmérnök stb.) alapítására és indítására is sor ikerül a közeljövőben. A részterületekre való szakosodást, a szűkebb specializációt a posztgraduális képzés -keretében látjuik célszerűnek. A Földművelésügyi Minisztérium országos szaiktanácsadó- hálózaitának kiépítéséhez és összefogásához három nagy agráregyetemre számít: a gödöllőire, a Pannon Egyetem három egységére, azaz Készt hely re, Mosonmagyaróvárra és Kaposvárra, valamint a debrecenire. A tárcánál csak a központi irányítás marad, a hálózat viszont. lenyúl a legkisebb falvakig és alapszolgáltatásait a rászorulók ingyen vehetik majd igénybe. — Pedig kialakítása nem lehet olcsó. — Nem. de külföldről, például a PHARE-program révén kapunk hozzá segítséget. Akik pedig majd a szaktanácsot adják, dán és ír szakemberektől tanulhatták el az alapfogalmakat, s a speciális tudást. Azzal a nem is titkolt céllal, hogy most már ők képezzék majd a többi szaktanácsadót. — Mikorra épül ki ez a hálózat? — Az információs rendszert német cég dolgozza ki. Mivel komoly pénzügyi források mellett még korszerű, s az egész országot felölelő számítógépes hálózat is keli működtetéséhez, sóik múlik azon, hogy meg tudjuk-e nyerni a megyei földművelési hivatalokat is ennek a programnak. Mindenesetre a nyáron már három hónapos bentlakásos tanfolyamok indulnak, s az így kiképzett szaktanácsadók azonnal munkába is állhatnak. A feltételek pedig folyamatosan javulni fognak. (MTI-Press) S. J.
