Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. február 20., csütörtök Kék Duna keringő mélyzöld selyemben Nincsen február farsang nélkül, és nincsen farsang a jelme- zes-bohókás mulatság kezdetét jelentő nyitótánc nélkül. így van ez már évtizedek óta a miskolci 8. Számú Általános Iskolában is, de a ’92-es farsang mégis emlékezetesebb marad a többinél. Ez volt ugyanis az első alkalom, hogy nem innen- onnan kölcsönbe vett, esetleg már kopottas öltözékben ropták a kiválasztott nyolcadik osztály tanulói, hanem az iskola saját, különleges - zöld selyem táncruhájában. A mozgásművészetnek - legyen az torna, néptánc vagy társastánc — egyébként is nagy hagyománya van az intézetben Harangozóné Ónody Csilla érdemeként. Hosszú évekig önálló tánccsoportjuk volt, majd négy évvel ezelőtt „összeköltöztek” a Kis Ködmönnel. A farsangi nyitótánc azért nem egészen a tánccsoporthoz kötődik - itt az egész 8. d. osztály táncolt a Kék-Duna kerin- gőre -, de a kettő semmiképp nem elválasztható. Hiszen az iskolai alapítvány is a csoportot támogatja, így sikerült megvarratni a 12 báli ruhát és fiúinget, amit nagyon szívesen megmutatnak - természetesen tánctu- dásukkai együtt - más táncos rendezvények megnyitóján is. Fotó: Fojtán A gyerekszépségverseny díjai II. EL-mondó Téli Óriási érdeklődés közepette zajlik lapunkban a megyei gyermekszépségverseny. Annak idején közöltük a díjakat felajánló szponzorok nevét, most pedig magukról a szponzorokról, a díjakról kezdtünk sorozatot lapunkban. Második alkalommal az OTP Bank megyei igazgatóságán vette át munkatársunk Nagy László igazgatótól (balra) a felajánlott 2 darab, egyenként 5 ezer forint értékű Letéti jegyet. Az értékpapír máris kamatozik, s várja, hogy valamelyik győzteshez vagy szüleihez kerüljön... Újra indul a mozi Szerelmes szívek Encsen Féléves szünet után az encsi Közművelődési Intézmények szervezésében újra indul a mozi. Az első előadás ma, február 20- án, csütörtökön, délután öt órakor lesz. Dobray Gyógy Szerelmes szívek című zenés tinidilijét láthatja az encsi közönség. A főszereplő Szandi, aki Fenyő Miklós dalait énekli. A történet szerint a szerelmes kamaszlány nagy ál ma, hogy énekesnő lehessen, de ezt az ötletet még szíve csücske, Brando (Vermes Dávid) sem támogatja. De jön a Király (Andorai Péter), aki felfedezi Szandi, illetve a filmben Timi nem mindennapi tehetségét... A filmről egyelőre ennyit. A folytatás tehát ma, csütörtökön Encsen, ahol a közönség értékes jutalmakat is nyerhet. Várhatóan megtelik a nagyterem, hiszen óriási igény volt a mozi iránt, s ezt részvételükkel is megerősítik azencsiek. Még van esély a lé(/e)khorgászatra Puccsos Hírügynökségi jelentések szerint a kormány mindent megtesz a lakosság (félelemmel való ellátásáért Ragozás-ok Ti - beszéltek Mi-beszélünk Ők - szélnek eresztik Nagyképűen- Mit képzelnek ezek magukról? ha akarom ki(s)írom a szememet Melegség „Rövid idő alatt felderítették az elkövetőt.olvashatjuk egy bűnügyi tudósításban.- Jó tudni azt, hogy más ma már a rendőrség. Tudja, hogy köny- nyebben boldogul a jókedvű bűnözőkkel Szurkolós Álljon fel min-den-ki! Áll-jon fel min-den-ki! Álljon fel mindenki-nek... Ragozás-ok Őt - kárpótolják Téged - kárpótolnak Engem-...pótolnak Hirdetős Családi láz gyorsan eladó Piacnyelvelő Burgonyákig ülünk a keményvízben Hagymagyarosan siránkozunk Kapodadozik már a remény Karfio/dódik bennem a feszültség Káposz tapasztalatot cserélek a kecskével Paprikarikás szemmel csípem őket Petrezselyemlékeimből megélhetnék Refekeredik a mélybe a jövő Saláíalányosan szemérmeskednek Sárgarépanaszkodik a szeretőm Parlamenti Az éjfélbe nyúló szavazási procedúra során elfog (adjták az elled' zék módosító javaslatait Mai nóta- Zavaros a Sajftló vize most lehet halászni Kereső Hosszabb időre ajánlunk munkát alkalmi bedolgozóknak, akik részt vennének a Legsze(gény)ebb gyermek című pályázatra beérkezett írások megszámlálására Várakozó A- FÁK, lehet, hogy égig nőnek (t.n.j.) „Ülj törvényt, Werbőczy!” 475 éve jelent meg a Tripartitum A híres-hírhedt Tripartitum, Werbőczy Hármaskönyve I5l7-ben, tehát 475 évvel ezelőtt jelent meg nyomtatásban. A feudális világnak ez a nagylélegzetű törvénytára, amelynek szel lemében-és „titulusai”, cikkelyei alapján — a magyar jobbágyokat századokon át úriszék elé idézték, deresre húzták, vármegyei ingyenrobotra kényszerítették, dézsmát szedtek tőlük, úrbéri szolgáltatásokat hajtottak be rajtuk. Másik kerek évforduló is fűződik a Tripartitumhoz, nevezetesen az, hogy ez idén van szerzője, Werbőczy István országbírói ítélőmester, rövid ideig az ország nádora halálának 450. évfordulója. Werbőczy köznemesi családból származott, s mindenkor a köznemesség szóvivője, érdekeinek képviselője volt. Születésének helyét és idejét sem ismerjük pontosan. Egyesek szerint az Ugocsa megyei Verbőczön, mások szerint a Bereg megyei Kerepec községben született az 1460 és 1470 közötti évtizedben. Abban azonban minden életrajzírója egyetért, hogy kiváló szónok, nagy műveltségű jogtudós volt, aki politikai rátermettségével, tudományos felkészültségével magasan kiemelkedett kortársai közül. A budai, majd a paduai vagy bolognai egyetemen jogi, teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Amint feljegyezték róla: „eleganter” beszélt németül, latinul és görögül. Közéleti szereplését szülőmegyéjében kezdte, majd annak követeként az ország- gyűlésben folytatta, ahol imponáló tudásával, bámulatos ékesszólásával nagy népszerűségnek örvendett. A politikai életben, közjogi méltóságban gyorsan haladt előre: i 498-ban „Nótárius Curiae Regiae”, azaz a királyi udvari ítélőszék jegyzőjévé nevezték ki, 1521- ben országbírói ítélőmester, az 1525. június 24-i hatvani országgyűlésen a nemesek az ország nádorává választották. Közben 1521- ben követségben járt Wormsban, hogy V. Károly császártól és a német rendektől sürgesse a fenyegető török támadás ellen ígért segítséget. Érdekes találkozása volt ekkor Luther Mártonnal is, és jártas lévén a teológiai tudományokban, kemény vitát folytatott vele a négy évvel korábban megindított reformációról. A mohácsi tragédia után visszavonult a politikai élettől, s 1542-ben, tehát 450 esztendővel ezelőtt halt meg a felvidéki Dob- ronya várában - pestisben. Werbőczy nevét főműve: a „Tripartitum Opus Juris Consuetudinarii Inclyti Regni Hungáriáé”, kissé szabadabb fordításban: a Nemes Magyarország Szokásjogainak Hármaskönyve tette ismertté nemcsak hazánkban, hanem más országokban is. Művét az 1514. október 18-án egybehívott országyűlé- sen nyújtotta be, s a csak néhány hete vérbe fojtott Dózsa-féle parasztlázadás hatása alatt levő fő- és köznemesek gyorsan döntöttek az elfogadásáról. A Tripartitum elbírálására tíztagú bizottságot küldtek ki, amelyben várnagyok, királyi ítélőmesterek és más közjogi méltóságok voltak, köztük az abaúji Gibárt községből való Kesserű István alnádor. A bizottság néhány nap alatt az országgyűlés elé terjesztette nyilatkozatát, amely szerint „a Tripartitumban a törvények és a törvényes szokások helyes renddel és kellő módon írattak össze”. így aztán II. Ulászló király Budán, az 1514. évi országgyűlés 33. napján „magyarországi országlásának 25. évében jóvá- és helybenhagyta és megerősítette”. A Hármaskönyv azonban a főurak és a köznemesek közt támadt ellentétek miatt nem emelkedett jogerőre. Ennek ellenére a magyar törvény- hozás és a hazai bíróságok gyakorlata századokon át, egészen az 1848-ban kimondott jobbágyfelszabadításig erre támaszkodott. Nyomtatásban először maga Werbőczy jelentette meg a Tripartitumot 1517-ben Bécs- ben, saját költségén, Johannes Singrenius mester nyomdájában. Utána még 40-szer adták ki latinul, magyarul és latin-magyar (bi- lingvis) kiadásban Bécsben, Bánfán, Debrecenben, Nagyszombatban, Kolozsvárt, Budán, Egerben, de német, horvát, görög nyelvre is lefordították. Az első magyar nyelvű fordítás Weres Balázs Bihar megyei jegyző nevéhez fűződik, s egy debreceni nyomdából került ki 1565-ben. Az utolsó bi- lingvis Tripartitum - Csiky Kálmán pataki jogakadémiai tanár kitűnő fordításában — 1894-ben jelent meg. A Hármaskönyv - címének megfelelően - három fő részből áll. Az első rész - az előszó, II. Ulászló megerősítő levele és a szerzőnek a királyhoz intézett ajánlása után - 134 titulusban,cikkelyben foglalkozik ajogokkal, jogok fajtáival, bővebben a személyi jogokkal és a tulajdonjogokkal. Sok olyan érdekességről olvashatunk a titulusokban, amelyeken természetesen ma már csak mosolygunk. Ilyen például, hogy „a hajadon leányok szellemi gyöngeségük miatt tulajdonukról bevallást nem tehetnek”. A válással kapcsolatban kimondja a Tripartitum, hogy „az asszony első férjétől - tekintettel érintetlen szüzességére, mellyel férjhez ment vala - a teljes hitbért, második férjétől pedig, kivel tudnillik már szüzességvesztése után lépett házasságra, csak a hitbér felét kapja”. A második rész 86 cikkelyből áll, s ezek a nemzet fogalmáról, az ország jogairól, szokásairól szólnak. „Nemzet alatt - olvashatjuk a 33. cikkelyben - csupán a főpap, zászlós, más főrendű és valamennyi nemes urakat kell érteni, de nem a nemteleneket... Nemesi perekben a nemtelen és parasztembernek, mint alsóbb állapotúnak, nemes mellett és nemes ellen, mint felsőbb rendű ellen tett esküje nem ér semmit, s nem is engedtetik meg”. A harmadik rész 36 cikkelyből áll, s a Magyarországhoz tartozó népek szokásait, jogait tárgyalja. Legbővebben a jobbágyokkal", állampolgárijogi helyzetükkel foglalkozik, s a 25. cikkely-utalva az 1514-es jobbágy fclke- lésre-eképpen szól: „A falusiak, kiket jobbágyoknak nevezünk... szabadságukat egy bizonyos Székely (Dózsa) György nevű gonosz rablónak vezérlete alatt s kurucok nevezete alatt az. összes nemesség ellen való lázadásuk és erőszakos pártütésük következtében végképpen elvesztették”, majd így hangzik a jobbágyok röghöz kötöttségét kimondó ítélet: „Dominis terrestribus mera el perpetua rusticitate subiecti sunt”, magyarul: „földesuraiknak teljes és örökös szolgasággal vettettek alá”. Embertelenül kemény ítélete ez a titulusa a Tripartitumnak, amely évszázadokra megpecsételte a magyar jobbágyok sorsát, megfosztva őket a szabad költözködés jogától. Érthető, ha az úrbéri terhek alatt roskadozva, a nemzet testéből kivetve olykor-olykor parasztfelkelések robbantak ki az ország különböző tájain, mindig sikertelenül. Csupán a 48-as forradalom és szabadságharc hozta meg számukra a jobbágysorstól való szabadulást. De ha jogilag szabadok lettek is, mint cselédek, napszámosok, zsellérek továbbra is ki voltak szolgáltatva a földesuraknak. Az ínség, a nyomor elől százezrével vándoroltak ki az Újvilágba. Ebben már nem akadályozhatta meg őket a Tripartitum. Ezért kiáltotta oda a híres-hírhedt mű szerzője „úri pereputtyának” vádlón, dühös indulattal „a Hortobágy poétája”, Ady Endre: „Ülj törvényt, Werbőczy!” Hegyi József
