Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
1992. február 20., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kölcsönösen kell tisztelnünk epést Interjú Forgács László megyei rendőrfőkapitánnyal A hivatalos beiktatást követően beszélgettünk B.-A.-Z. •»legye új főkapitányával élet- útjáról, a pályáról, elképzeléseiről. Forgács László 43 éves, húsz éve áll a rendőrség szolgálatában, iskolai végzettsége villamosipari technikum, rendőrtiszti főiskola. Nős, két gyerkek apja. — Hogyan lett rendőr? — Nagyon egyszerűen. Érettségi után tartalékos tiszti islkolát végeztem, majd 1972. február 1-vel kerültem a sátoraljaújhelyi kapitányság bűnügyi osztályára nyomozónak. Így kezdődött. — Felsorolná eddigi pályafutásának főbb állomásait? — Sátoraljaújhelyen nyomozóként kezdtem, majd a rendőrtiszti főiskola elvégzését követően lettem főnyomozó. 1983. január 1-vel neveztek ki városi kapitányiak Sárospatakon. Ebben az .időben szűntek meg a járások, s így Sárospatak is kivált a sátoraljaújhelyi járásból. Első feladatom a Városi kapitányság megszervezése volt. 1984. július 1- vel kerültem Kazincbarcikára rendőrkapitánynak. Munkám szintén átszervezésekkel kezdődött. 1990. április 1-vel neveztek ki főkapitány-helyettesnek a B.-A.-Z. jegyei Rendőr-főkapitányságra, majd 1990. december i-vel a nyugállományba vonuló főkapitány megbízott átódja lettem. Decemberben Pályázatot írtak ki erre a Posztra, amit elnyertem, s ez év február 16-án megkaptam a főikapitányi kinevezést. . — Mit tekint legdöntőbb ervnek kinevezésében? —- Húszéves rendőri pályafutásomat és a különféle be- °sztásokat. Végigjártam a lépcsőfokokat, s úgy érzem, 'Megszereztem azt a gyakorit, ami elengedhetetlen ®Zen a pályán szakmai té- r®n, a vezetőd munkában. Pályázatom jelentősen elősegítette Borsod megye közrendjének, közbiztonságának javítását szolgáló megállapításaimat. A zsűri reálisnak tartotta elképzeléseimet. — Hogyan ítéli meg a mai Magyarország rendőrségének helyzetét? — Nehéznek. Volt egy időszak, ami a rendszerváltásból következett. A felgyülemlett problémáik, a rendőrséget ért támadások, az elbizonytalanodás közepette kerestük helyünket, szerepünket a megváltozott körülmények között. Ez nem volt könnyű. Ügy érzem, mára eljutottunk, hogy az állampolgárok, a lakosság kezd mellénk állni, munkánkat elismeri. Kezdi szükségét érezni annak, hogy kell egy erős, határozott, kulturáltan intézkedő rendőrség. Anyagi, technikai helyzetünk nem a leg- rózsásabb, de az utóbbi időben lényeges változás következett be néhány területen. Ismerve az ország teherbíró képességét, pénzügyi helyzetét, azt hiszem, egyelőre többre nem is lehet számítani .Már az is örvendetes, lesz, ha ezt szinten tudjuk tartani, s nem következik be romlás. — És milyen a helyzet Borsodban? — A megye sajátos helyzetben van ,s talán nem is jó összehasonlítani más megyékkel. Ismerve a térség iparának helyzetét, a kohászatot, a mezőgazdaságot, a nagyarányú munkanélküliséget — ami meghaladja a 40 ezret — súlyos gondokat; okoz. A bűnözés Budapestet és egy-két nagyobb megyét leszámítva itt a legnagyobb az országban. Sajnos az első öt között vagyunk minden tekintetben. Anyagi, technikai ellátottságunk pedig középszintű. Az állomány száma alacsony, dupla számú rendőrre lenne szükség hogy a lakossági elvárásoknak meg tudjunk felelni. Nyugat- Európában 300—320 lakosra jut egy rendőr. — Mit tart jelenleg legfontosabbnak a rendőri munkában? — Nagyon nehéz rangsorolni. De talán azt, hogy a növekvő bűnözési ütemet megfékezzük, megállítsuk. A törvénytisztelő állampolgároknak biztonságérzetet kell adni az utcán, a lakóhelyen, otthonában, hogy érezze, jelenlétünket, Ehhez egy határozott, kulturált, a lakosság szolgálatában álló rendőrségre van szükség. S talán a harmadik, amit fontosnak tartok, hogy akinek félnie kell a rendőrségtől — értem alatta a bűnözőket — azok. félnek tőle. A törvénytisztelő állampolgár és a rendőrség kölcsönösen tisztelje egymást. — Mi lesz elsődleges új beosztásában? — A még hátralevő szervezeti beosztásokat, változásokat a főkapitányságon és a kapitányságokon minél előbb be kell fejezni, és csak a szakmai munkával foglalkozni. Rövid időn belül olyan helyzetet teremteni a megyében, hogy érezzék az emberek, a rendőrség mindent megtesz azért, hogy javuljon a közbiztonság. Érez- ék, valami elmozdult, mindnyájunk megelégedésére. Fekete Béla Mőst a kis hal is hal Majdnem ráfizetésből élnek Jelképes is lehetne, hogy egy épületben van a Sátoraljaújhelyi ÁFÉSZ központja a Kis garas nevű bolttal. (Laczó J. felv.) Ezekben a hetekben tartják megyeszerte az elmúlt évi munkáról számot adó részközgyűléseket az áfé- szek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az érdeklődés változatlanul megvan a szövetkezetek munkája iránt, a tagság élénk figyelemmel kíséri a zárszámadásokat. Már csak azért is, mert tisztában van vele faluhelyen mindenki, hogy a szövetkezeteket nagy erőpróba elé állították a változások, a megváltozott piaci viszonyok. Az átalakulás ezekben a berkekben is folyamatosan napirenden van, miközben helyt kell állni valamennyi üzletágban, a nagyon is hagyományos tevékenységi körökben. Nincs ez másként Sátoraljaújhelyen sem, ahol a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom ho- zadékai jelentik a talpon- maradás kapaszkodóit. Persze ezek is sokkal mérsékeltebb eredményekkel, mint korábban bármikor. Mert az országhatáron lévő városban igazán felerősödött a zug- piacolás, a lengyel, orosz, ukrán, román felhozatal olyan mértékű, hogy ma alig lehet eladni egy mindennapos használatra alkalmas műszaki cikket a boltban, amikor hasonlót (lehet, hogy rosszabbat, garancia nélkül) negyedáron kínálnak a ponyvák alatt, az autók csomagtartóján télen, nyáron. Átalakult a vendéglátás is. hiszen a turista, érkezzen bármelyik szomszédos keleti országból, zacskóból étkezik, jó esetben boltból veszi italát és csak nagyon elvétve ül terített asztal mellé családostól. így hát vékonyan csörgedeznek a vendéglátásból. idegenforgalomból és a bolti eladásokból befolyó forintok. Jóllehet hosszú évék óta senkit sem lehet(ne) köte- lezni ráfizetéses tevékenység folytatására, a szövetkezetek többsége mind a mai napig tart fenn ilyen ágazatot. Miért teszik? A 'kérdésre Gál László a Sátoraljaújhely és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke a következőket mondja: — Mi ezt szociálpolitikai okok miatt nem hagyhatjuk el, hiszen több olyan település ellátása is ránk hárul, ahol éppen a jövedelmezőség híján más sincs a porondon. Ezek apró települések, kis boltokkal, kis forgalommal. Az áldozatos szövetkezeti tevékenységi kört bővíti a gázpalack-telepek fenntartása is, mint ahogy a bázis telepekről való kiszállítás i:s. A dráguló üzemanyag, a kötött gázárak a szövetkezet terheit növelik. Mindez évi másfél millió forintos veszteség. Hasonló a helyzet a termény és takarmánydlilá- tásban is. Nincs rajta haszon egy fillér sem. ám a fenntartásuk alapvetően fontos, mert a falusi lakosság helyben nem számíthat másra. A 22 ezres Sátoraljaújhelyen kívül még 27 település alapellátásának gazdája nem válogathat hasznot hozó és ráfizetéses üzletágak között. Miként is juthatna például gázhoz a pusztafalui család, ha a szövetkezet nem vitetné ki a palackokat. Autóbusz is csák reggel van és este, rámenne a beszerzésre a kis faluból érkezőnek az eeésznao- ja. A szolgáltatásokra ily módon rárakódó költségek egyébként is olyan családokat terhelnének, ahol már most sincs egyetlen egy fölösleges forint :sem. Az egyetlen foglalkoztató a termelőszövetkezet a maga fogyatkozó, szegényes tevékenységi körével. Érthető, ha ezeken a területeken nem kapkodnak a bérbe vehető üzletek iránt, hiszen azok többsége teljes munkaidőben nem is ad elfoglaltságot, ami azért egyúttal azt is mutatja, milyenek lehetnek a jövedelmi viszonyok. Ezért .aztán kevés a vállalkozó pedig a szövetkezet készséggel támogatná, hogy minél több boltja bénlő kezébe kerüljön. Jelenleg a nagyobb üzletekben is gondot okoz a munkabérek ki- gazdállkodása. A nyolcezres minimálbért meg kell adni a kezdőknek, ám ennél fogva a régi jó szakemberek bérét már nincs miből emelni, vagy ha mégis emelik, figyelembe véve az adózást, az alig több, mint amit egy bevásárló szatyor álján egy nap haza lehet vinni. Ilyen körülmények között örülnek a 3,9 millió forintos tiszta nyereségnek a sátoraljaújhelyi áfésznél, jóllehet sokkal kisebb erőfeszítések árán ennek a háromszorosát is letehették az asztalra az elmúlt években, zárszámadások idején. Nagy József Társadalmi szervezetek, figyelem! Támogatás a közösségi tevékeoységeU , Budapest (ISB) Március i~»g áll nyitva a határidő társadalmi szervezetek /’-urnára, hogy pályázatot z Sújtsanak be a törvényho- i3.a különbizottságához a olteégvetésből e célra elkü- .hített támogatás elnyerésre. .Az 1992. évi állami költ- 1ra-e^s 429 millió forintot •honit el a társadalmi szer..ez®tek támogatására, s az °sszeg elosztását az Ország- dőlésre bízta. Nemrégiben ^Salakúit a parlament tár- Saűalmi szervezetek költség- ^6téai támogatását koordinábizottsága, mely pályázaírt ki a tavalyi év végé- bejegyzett szervezetek szagára. t,, A kiírás szerint .előnyben ^zesítik a szociális, kari- lv’ Ifjúság- és gyermek- ebé!mi, természet- és kör- ■ ezetvédelmi tevékenységéi folytató társadalmi szervezeteket. A pályázatnak tartalmaznia kell a szervezet bejegyzését igazoló okirat hiteles másolatát, az alapszabályt, a szervezet vagyoni helyzetének leírását, az eddigi tevékenység .rövid ismertetését, a taglétszámot, a célt, amire a támogatást kérik, beszámolót az esetleges korábbi támogatás felhasználásáról, s persze a megpályázott támogatás összegét. A pályázatból kizárják a pártokat, politikai mozgalmakat, a szakszervezeteket, a más forrásból támogatott nemzetiségi szervezeteket. A pályázat benyújtási határideje 1992. március 14. Cím: Társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottság, 1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. A szövetkezetek többsége pénz nélkül várja a tavaszt Ősszel nagy területek maradtak vetetlenül Budapest (ISB). Soha nem láfott jövedelemveszteséget szenvedett el tavaly a* élelmiszer-gazdaság: a 35-36 százalékos infláció óriási költségnövekedéssel járt, s ezt csak fele részben tudta ellensúlyozni az ágazat. A korábbi években jelentős állami támogatást élvező gazdaságok egy része mára a tönk szélére került. Mutatja ezt az is, hogy a múlt évben még 1,7 mithord dolláros nettó ez- parttól büszkélkedő mezőgazdasági üzemek ma komoly likviditási gondokkal küzdenek, s tavaly összesen 7-8 milliárdos ágazati szintű veszteseget könyvelhettek el, s előfordulhat, hogy az idei betakarításkor kiderül, nincs mit ««portálni. Ősszel .nagy területek maradtak vetetlenül —_ válaszolta Sárossy László, amikorkor a növénytermesztés helyzetének elemzésére kértük. A földművelési tárca állam titkárának véleménye szerint a műveletlen területek ma durván egymillió hektárra tehetőik, ám ebből 220 ezer hektárt mindenképpen parlagon akarnak hagyni a termelők. Általában csekély .kereslet mutatkozik az ellenőrzött vetőmagok iránt. Nincs igény a foszfor és a kálium műtrágyára, s nemigen vásárolják a növényvédőszereket sem. Az idén valószínűleg új leckét kell megtanulniuk a termelőknek: az ez évi szerződések megkötése ugyanis csigalassúsággal halad, s a megszületett megállapodások is alacsonyabb árakat rögzítenek. mint tavaly. A legnagyobb probléma a pénztelenségből adódik. A gazdálkodók fele hitelképtelen, bizonytalan tehát, hogy mit hoz a tavasz. A bankok csak rendkívül kemény feltételekkel hajlandók pénzt adni, s ezeknek csak kevés gazdaság tud megfelelni. Békés megyéből például harminc üzem csődbejutását jelezték. A gazdaságok jelentős részében azzal számolnak. hogy márciusban nem lesz pénz benzinre, műtrágyára. vetőmagra és alkatrészre sem. E reménytelen helyzet megoldására dobott a múlt héten milliárdos mentőövet a kormány. Gergácz Elemér sokféle hathatós támogatásról és hitelről beszélt, ,de érzékeltette. hogy jobbára a bankok kezében a hatalom. A földművelésügyi miniszter és ,a kormány ugyanis egyetlen pénzintézetet sem kényszeríthet hitelezésre, s csak azok részesülhetnek .az állami intervenciós pénzekből és előfinanszírozási kedvezményekből, akik a bankokkal már megegyeztek, illetve érvényes termékeladási szerződést kötnek március 15-i.g, Nagy kérdés, hogy a bankok jól felfogott érdekében mi áll. A megtérülés reményében növelik-e még kétes kintlévőségüket — a mező- gazdaságban a hitelek 21 százaléka tartozik ebbe a kategóriába —, vagy egyszerűen abbahagyják a termelés és a feldolgozás finanszírozását. Horváth Gábor szerint akkor sem oldódnak meg a problémák, ha a bankok újabb hiteleket nyújtanak. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének titkára leszögezte, csak a durván 30 milliárdra tehető banki hitelek elengedése segítene az ágazaton. A korábbi évek természeti csapásai miatt felhalmozódott adósságok csökkentéséről viszont egyelőre ,szó sincs, s a törlesztések felfüggesztése is csupán néhány száz milliós tőketartozást érint. Háromszáz gazdaság azonban még akkor sem kaphat a 10 százalékkal csökkentett kedvezményes kamatozású, a tavaszi munkákat segítő hitelből, ha érvényes termékértékesítési szerződése lesz. Hiszen az 5 százaléknál kisebb és 50 százaléknál nagyobb vagyon- arányos adóssággal terhelt üzemeket kizárták ebből a lehetőségből. Nem beszélve arról, hogy az így „megmaradt” 25—28 százalékos banki hitelkamatokat miből gazdálkodjék ki a pár százalékos jövedelmezőségű ágazatban. Megválaszolatlan az is, hogy a termelők milyen áron tudnak szerződéseket kötni március közepéig a felvásárlókkal. Ez az egyoldalú kényszer valószínűleg az árak alacsony voltában mutatkozik majd meg: a monopolhelyzetű növényolaj ioar ma a tavalyinál 20 százalékkal alacsonyabb árat kínál a napraforgó tonnájáért. Ráthy Sándor
