Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

1992. február 3., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ha tönkremegy a cég Csődeljárást vagy felszámolást? Megváltoztak a csődeljárással kapcsolatos törvények, rendeletelk. Mi indokolta a vál­tozást? Melyek a legfontosabb új szabá­lyok? Hogyan zajlik a csődeljárás a jövő­ben? Ezekre és hasonló kérdésekre keres­sük a választ. Herbst Árpád egyetemi ad­junktus nyilatkozik. MÁR NEM AZ ÁLLAM A HUNYÓ — Magyarországon 1986-tól már újra lé­tezett a felszámolási eljárás jogi szabályo­zása — egyébként elsőként a háború utáni új Kelet-Európábán —, de azóta alaposan- megváltozott a helyzet. Elsősorban azáltal, hogy az állami tulajdon részaránya a gaz­daságon belül jelentősen csökkent és vár­hatóan folytatódik, sőt fel is gyorsul ez a tendencia. Ezért a felszámolási eljárás ko­rábbi szabályozásában is alapvető változá­sokat kellett bevezetni. — Értsük ezt úgy, hogy míg öt éve még c$ak az állami vállalatokat fenyegette a csődeljárás, most viszont, már bárki csődbe 'mehet? — Ezzel a veszéllyel minden gazdálkodó­nak számolnia kell. A piacgazdasági elvek­nek megfelelően a csőd, a fizetésképtelen­ség kezelése már nem az állami, költségve­tés problémája, hanem a hitelező és az adós megállapodásának a kérdése. Ez az egyik különbség, a régi és az új jogiszabály között. A másik talán technikai jellegűnek tűnik, pedig valamennyi gazdálkodónak is- mérnie kell: a felszámolási eljárást eddig a Magyar Közlönyben tették közzé. Ezután azonban már nem :a Magyar Közlönyben, hanem a Cégközlönyben kell keresni az éppen aktuális névsort. ■— Kikre vonatkozik a csődeljárás, milyen körbe tartozóknak kell tudniuk a jogszabály aPróbb részleteit is? HOPPON LEHET MARADNI — A jogszabály természetesen nem arra épül, hogy mindenki csődbe fog jutni a jö­vőben. Azonban nemcsak a ősödben levő, a fizetésképtelen vállalatok vezetőinek kell ismerni a csődeljárásra, a felszámolásra vonatkozó szabályokat, hanem mindenkinek, aki kapcsolatba kerül a bajbajutott szer- vezetékkel. Ugyanis, hai valamelyik szervezet ellen felszámolási eljárást indítanak, követelést ezen szervezet ellen csakis a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ha valaki nem jelentkezik időben, ezzel azt kockáztatja, hogy a csődbe került cég ma­radék vagyonából neki már nem jut, habár követelése jogos. — Gyakori az, hogy hoppon maradnak a hitelezők, a partnerek? — Az eddigi felszámolási eljárási tapasz­talatok szerint — éppen azért, mert ilyen eljárás fizetésképtelenség esetén indul — nem elégséges a vagyon arra, hogy vala­mennyi hitelező összes követelését kielé­gítsék. — Váltsunk át az eljárás témakörére. A csődeljárás egyfajta gyógyításként is fel­fogható. Gyakran fordulhat a csődbe jutott cég ehhez a módszerhez? — A csődbe került, fizetésképtelen válla­latnak nincs korlátlan lehetősége arra, hogy csődeljárást, vagyis fizetési moratóriumot kérjen maga ellen. A törvény szerint miiin- den három évben csak egyszer élhet ezzel a lehetőséggel. — Ha a céget ilyen módon sem sikerült „meggyógyítani”, akkor jön a keserű piru­la, a felszámolás. Mikor indul el a felszá­molási eljárás? KÖZZÉTÉTEL: A CÉGKÖZLÖNYBEN — A felszámolási eljárás megindításának több esetét szabályozza az említett törvény. Az egyik: ha sikertelen a csődeljárás, vagy­is az adós és a hitelező nem tud olyan meg­állapodást kötni, amely módot nyújt a gaz­dálkodó szervezet fizetőképességének hely­reállítására. A másik nagyon lényeges oka lehet a felszámolási eljárás megindításának, hogy a hitelezőnek, illetve magának az adósnak is lehetősége van arra, hogy ne csődeljárást kezdeményezzen, mert remény­telennek látja a vállalat gazdálkodásának a helyzetét. Nem számíthat a megbomlott gazdasági egyensúly helyreállítására, vi­szont lehetősége van arra, hogy azonnal fel- számolási eljárás megindítását kérje. — Ezt nyomban közzé is teszik? Tehát olvashatja mindenki, akinek üzleti kap­csolata volt vagy van az illető gazdálkodó szervvel, hogy a cég felszámolás előtt áll? — Természetesen és ez nagyon lényeges dolog! A felszámolási eljárást az adós szék­helye szerinti megyei bíróságnál kell beje­lenteni. A megyei bíróság — amennyiben megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindításának törvényben meghatározott feltételei fennállának — közzéteszi a hírt. Az adós elleni intézkedés hírét a Cégköz­lönyben, a cégbíróságok hivatalos lapjában hozzák nyilvánosságra. — E közzétételhez nagyon lényeges jogi következmények fűződnek. Az egyik ezek közül, hogy ia közzététel tartalmaz egy, a hitelezőhöz intézett felhívást. Lényegében azt, hogy 30 napon belül mindenki jelentse be a követelését. (MTI—Press). Irik az ipari fakitermelést Mintegy 30 ezer köbméter­rel kevesebb fát vágnak ki az idén a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság több mint 120 ezer hektárnyi er­dőségeiből, mint a korábbi években. A törzskiválasztó gyérítéseket, amelyekkel a „sudár” fákat nevelik, az idén is elvégzik Lillafüredtől a zempléni részekig — de a gyérítés során csak ott vé­geznek termelést, ahol az még gazdaságos. Erről tájé­koztatott Varga József, az erdőgazdaság vezér-igazgató­helyettese. Azt is hozzátette azonban, hogy az exportnál ez a csökkenés nem jelent jelentős visszaesést. A fák kivágásával első­sorban ott -takarítanak meg termelési és szállítási költsé­get, ahol -az érte kapott ár -nem fedezi a költségeket. Ez -már a racionális gazdálkodás következménye — tette hoz­zá. Az így kiesett mennyiség bevételét minőségi munkával kívánják pótolni. Elsősorban azzal, hogy növelik az ipari értékű fa kinyerését. Ennek százalékos arányát akarják javítani a törzsek feldarabo­lásánál, az úgynevezett hosz- tolással. Az erdőgazdaság elhatáro­zott célja, hogy a pontos szál­lítással, megbízhatósággal ko­rábban megszerzett külföldi partnereit megtartja. Az ed­digi piacok megmaradására minden remény megvan, amit az eddigi export-üzlet­kötések valószínűsítenek. Svédországi szállításra már lekötöttek parkettát, vala­miint bútorlécet, tölgy- és bükkfából. Hasonló szállítási lehetőségeik vannak a né­met piacra is. Rakodólapot pedig olasz és osztrák meg­rendelőiknek szállítanak. Bod Péter Ákos, a Ma- Syar Nemzeti Bank elnöke az idei évre a kisvállalkozá- csődök sorozatát jósolta jegeden tartott előadásá­ban. . A Talent Menedzsenklu- ?ok első országos találkozó­jának második napján, szom- ®ton a bank vállalkozást segítő tevékenységeit lismer- otve az előadó elmondta, °gy a múlt évben hatalma« cndiiletet; Ikapott ugyan a azai gazdaságban a vállal­kozói kedv, de már a társa- alombiztosítássial szembeni artozások fele a kis- és kö- cp vállalkozásokból szármia- *k. A monetáris politika 'de,i stratégiájának az ex- P°rt, valamint a kisvállal­kozások támogatását jelölte , arról, hogy a vál­aikozások beindulásának em lehet egyetlen feltételé olcsó hitel. Bár a jegy- ank igyekszik megértő len- 1 a vállalkozókkal szemben osszú távú tőkekihelyezést em biztosíthat, hiszen a Pénzintézet sem jut hosszú n Von forráshoz. Az elnök z'u'la ki az Idei évre az setleges bankcsődöket sem. „ ^z°lt továbbá arról a fur- IT) a helyzetről, hogy míg a agyar gazdaságban kevés doiK^nt’. addig a beáramló uar rázúdul az országra: múlt évben a bankvilágot f, ,m°Rlepte az 1,2 millíiárd Uar működőtöké. Ezzel j, f z°f ö Rg és ben a tőkeexport ‘-netőségét is felvetette, pél- am Ukrajnába és Horvát- orszagba. (MTI) Kormányzati értékelés egy év munkájáról Budapest (1SB). Bő egy évvel ezelőtt kezdték meg működésüket a helyi önkor­mányzatok törvényességi el­lenőrzését, valamint a má­sodfokú közigazgatási ható­sági jogkört ellátó köztársa­sági megbízottak és hivata­laik. Munkatársunk Kara Pált, a Belügyminisztérium közigazgatási ügyekért fele­lős helyettes államtitkárát kérdezte az eddigi tapaszta­latokról. — Az önkormányzati tör­vény parlamenti vitájában elhangzottak olyan vélemé­nyek, amelyek a köztársasá­gi megbízotti intézményt a magyar közigazgatástól test­idegennek minősítették. — A vitában sok minden elhangzott, a mérvadó maga a törvény. A köztársasági megbízotti intézmény nem testidegen, hanem mint sok minden más, új elem az ön- kormányzati törvényben. Az előterjesztők álláspontja az volt, hogy el kell választani az önkormányzati feladatok ellátását és a hatósági, tör­vényességi ellenőrzési felada­tokat, ezúttal nem megyei, hanem új keretek között, re­gionális szinten. — Ismeretes, hogy az ön- kormányzati választások a parlamenti ellenzék pártjai­nak győzelmét hozták. Okoz-e feszültséget, hogy a köztársasági megbízottak kormányszervként ellenőrzik a zömükben ellenzéki több­ségű önkormányzati testüle­teket? Ide kívánkozik, hogy a köztársasági megbízottak nagy számban minősítik jog­szabálysértőnek az önkor­mányzatok döntéseit. — A köztársasági megbí­zottak törvényben előírt kö­telessége a beavatkozás, ha jogsértést észlelnek ellenőr­ző munkájuk során. Kérhe­tik a jogsértés kiküszöbölé­sét az önkormányzattól, meg­határozott esetben bíróság­hoz, alkotmánybírósághoz fordulhatnak. Nem szeren­csés politikai indítékokat keresni. Államigazgatási fel­adatokról van szó, amelyeket a világon mindenütt, ahol önkormányzati rendszer van, el kell látni! A megbízottak a törvényességi ellenőrzés körében 170 ezer önkormány­zati döntést vizsgáltak meg, s mintegy 5 százalékukat észrevételezték. Az önkor­mányzatok elfogadták a kifo­gások túlnyomó többségét. — Van-e a Belügyminisz­tériumnak intenciója a köz- társasági megbízottak szerep- vállalására? A másodfokú hatósági jogkör gyakorlása kapcsán jegyezte meg nem­régiben a hajdúsági és sza­bolcsi régió megbízottja, hogy az önkormányzatok hi­vatalaiban akadnak olyan ügyintézők, akik nem merik vállalni a döntés, a felekkel kialakuló konfliktus felelős­ségét, s ez nyilván a meg­bízotti hivatalok munkáját szaporítja. — A hatósági jogkör má­sodfokú gyakorlása speciá­lis kérdés, ugyanis az ügyek ágazati felügyelete több tár­cához tartozik. A mi tapasz­talataink szerint az alibi ügyintézés nem akkora ará­nyú, hogy külön intencióval kellene támogatni a megbí­zottakat, természetesen, ha lenne ilyen széles körű gya­korlat, akkor a köztársasági megbízottak jelzéssel fordul­nának a jegyzőkhöz, hogy, az általuk irányított hivatal működése nem kielégítő. — Ki, milyen szerv észre­vételezi a köztársasági meg­bízottak tevékenységét? — A köztársasági megbí­zottak jogállása a követke­ző: a miniszterelnök javasla­ta alapján a köztársasági elnök nevezi ki őket, címze­tes államtitkári besorolás­ban látják el munkájukat. A tényleges szakmai irányítá­suk a belügyminiszter fel­adata. E szakmai irányítás mellett azért említést érde­mel az olyan konzultáció, amely a megbízottak és a miniszterelnök, majd leg­utóbb az államfő között zaj­lott le. — A rendszerváltozás sa­játossága, hogy a gyakorlat megkívánja számos új jogin­tézmény csiszolását. így van ez a megbízottak esetében is? — Elöljáróban: a szóban forgó intézmény olyan jelen­tőséggel bír a közigazgatás­ban, hogy egy év eltelte még nem mutathatta meg min­den erősségét és gyengéjét. A törvényben meghatározott alapvető funkciók elegendők a feladatok ellátására, a hi­vatalok működése biztos ala­pokon nyugszik. Mélyebb szabályozó-módosításra, jog­alkotási beavatkozásra a kö­zeli jövőben nincs szükség. Krecz Tibor Learatták az intézet egyik új búzafajtáját. Két új búzafajta-aratás Martonvásáron Az MTA Mortonvásóri Mező- gazdasági Kutatóintézetének búzanemesítési osztályának munkatársai 1971 óta 23 új búzafajtát állítottak elő. Az utóbbi öt évben felgyorsult az intézetben az új fajták nemesítése, így a múlt év végén már kettőt, az MV 22- es és az MV 23-as jelű bú­zát fogadták el. Az előző korai jellegű, a lisztharmat­nak ellenálló fajta, míg az utóbbi középkorai és kiváló minőségű. Az eddigi nemesí- tési munka alapján a legke­resettebbek a kutatóintézet MV 15-ös, 16-os, valamint aa MV 19-es és az MV 21-es búzafajtói. (MTI-Fotó). Álsózsolca önkormányzata határozott Feljelentik a jegyző támadóját Lapunk január 28-i, keddi számában adtunk hírt arról, hogy egy alsózsolcai fiatal­ember rátámadt a falu jegy­zőjére. A három gyermekes, munkanélküli családapa vég­ső elkeseredésében ragadtat­ta el magát erre a cseleke­detre, mert az érintett, Tö­rök István nemet! mondott egy anyagi jellegű kérésére. A cikkben megírtuk: a jegy­ző a súlyos inzultus ellené­re sem kíván feljelentést tenni, mert nem kívánt to­vább rontani támadójának helyzetén. A napokban fordulat kö­vetkezett be az események­ben. Dr. Oláh László pol­gármester lapunk munka­társának átadott egy nyilat­kozatot, amelyet a nagyköz­ség képviselő-testülete a, ja­nuár 29-i ülésen fogadott el. Eszerint a képviselők tisz­teletben tartják a jegyző megbocsátó és megértő ma­gatartását, a sajtóban is ki­fejtett álláspontját, de úgy ítélik meg. hogy az eset lé­nyegesen túlmutat egy ma­gánszemélyt ért támadáson. A képviselőtestület a táma­dást súlyosan elítéli, és ha­tározott intézkedést tart in­dokoltnak a fiatalemberre] szemben, mivel a támadás egy hivatalos, közhatalmat gyakorló személyt, és rajta keresztül az önkormányzatot érte. A növekvő szociális fe­szültségek — szögezték le az alsózsolcai önkormányzat ülésén —, a közhivatalokkal szembeni türelmetlenség sok konfliktushelyzetet hordoz­nak magukban, és hasonló esetek előfordulhatnak. Ezek megelőzése érdekében, mint­egy a hivatal határozottsá­gát hangsúlyozva, szüksé­gesnek tartja a felelősségre- vonás kezdeményezését. Álsózsolca képviselő-testü­lete úgy döntött, hogy a pol­gármester tegyen feljelen­tést az elkövetővel szemben, hivatalos személy elleni erő­szak elkövetésének alapos gyanúja miatt. A falu önkormányzata re­méli, hogy ennek a lépés­nek kellő visszatartó hatá­sa lesz. A Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. MISKOLCI, CORVIN U. 7. SZÁM ALATTI BÚTOR-MŰSZAKI BOLTJÁBAN KIALAKÍTOTTA ÚJ CIPÖRÉSZLEGÉT! Cipőrészlegünkben és ruházati boltunkban téli vásárt rendezünk 1992. JANUAR 28-TÓl, 20-50% árengedménnyel VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! 1992-BEN IS JÓT, OLCSÓN A BAV-TÓU Beváltak a köztársasági megbizottak

Next

/
Thumbnails
Contents