Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. február 12., szerda Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának negyedik mun­kanapja tegnap reggel 10 óra után pár perccel Győr- iványi Sándor (FKgP) napi­rend előtti felszólalásával kezdődött — kissé rendha­gyó módon, mivel a padsoi- rok íoghíjassága miatt Sza­bad György házelnök ké­sőbbre halasztotta a lét­számellenőrzést. Az Országgyűlés módosí­totta az árak megállapítá­sáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényt. A mó­dosítás értelmében további áruknál szűnik meg a ható­sági ár. Ellenszavazat nélkül, há­rom tartózkodás mellett el­fogadta az egyházak köz­vetlen állami támogatására jóváhagyott idei költségve­tési keret felosztásáról szó­ló határozati javaslatot. A konszenzuson alapuló elő­terjesztés csaknem 2 milli­árd forintos keretet oszt szét egyházanként és jogcímen­ként. Az előterjesztett indít­vány kidolgozásakor figye­lembe vették az egyházak képviselőinek észrevételeit is. Röviddel este negyed- 7 előtt befejeződött az Ország- gyűlés tegnapi munkanap­ja. Utolsó napirendi pont­ként a képviselők a Munka törvénykönyvével kapcsola­tos tervezet tárgyalását foly­tatták, és az általános vi­tát — nem lévén több hoz­zászóló — az elnöklő Szű­rös Mátyás le is zárta, /j képviselőház hiányos pad­soraira tekintettel azonban a részletes vitára bocsátás feletti szavazást el kellett halasztani. (MTI) A miskolci katolikus gimnáziumról t Nyilatkozik Tóth Alajos, minorita tartományfőnök Az új tanévtől gimnáziu­mi első osztályokat indít Miskolcon a római katoli­kus egyház — adta hírül pár napja egy -rövid közle­mény az Észak-Magyaror- szágban. A leendő katolikus gimnázium létrehozásáról, a szeptemberig hátralevő (ten­nivalókról kért rövid nyilat­kozatot lapunk munkatársa Tóth Alajostól, a minoriták magyarországi tartományfő- nokétől. — Ismeretes, hogy a Her­man Ottó Gimnázium épü­letét csak 1993-tól kapja vissza az egyház. Hol kezd­hetik meg a tanulást szep­tembertől a leendő gimná­zium első osztályosai? — A helyhatósággal tör­Budapest (1SB) — Több mint kétmillióam élnek ma hazánkban 8500 forint alatti nyugdíjból, és sok az olyan háztartás, ahol két nyug­díjas korú közül csak egyi­küknek hoz (havonta pénzt a postás. Azok, akik .régeb­ben mentek miugdíjiba, most nevetségesen alacsony ösz- szeg'ből kénytelenek tenget­ni az életüket, akik pedig mostanában lépték át a nyugdíjas kor küszöbét, egy­két éven beliül fel- (ponto­sabban: le-) zárkózhatnak sorstársaikhoz: az .inflációs ráta könnyen győzedelmes­kedik a jóval alacsonyabb emelések fölött. Mindezt Czerván Mártonné, a Szak- szervezetek Nyugdíjas Vá­lasztmányának elnöke mond­ta, amikor arra kértük az MSZOSZ által a nyugdíja­sok .részére szervezett nagy­gyűlés előtt, fejtse ki, mi­ben is áll a nyugdíjasok követeléseinek a lényege. Legfontosabb célként — egyre tarthatatlanabb hely­zetük orvoslására — a nyug­díjak reálértékének a meg­tartását, illetve ennek kö­vetelését tűzték maguk elé. Nem értenek egyet azzal, hogy a kormány két .részlet­ben akarja végrehajtani a beígért 19,5 százalékos eme­lést, mivel így — számítá­saik szerint — éves szin­ten mindössze 13 százalék­ra tehető a reálnövekedés, szemben a keresőik számára megállapodásokban rögzített 23 százalékos béremeléssel. Korszerűsíteni kell az özve­gyi nyugdíjak rendszerét is — hirdetik. A nyugdíj mun­káival, járadékfizetéssel szer­zett jog, s mint ilyen, akár örökölhető is — vélekednek a nyugdíjasok. Éppen) ezért azt szorgalmazzák, hogy az elhunyt nyugdíjának a 30 százalékát továbbra is fo­lyósítsa a nyugdíjigazgató­ság a iházasitársnak. Az MSZOSZ láthatóbb, markánsabb, kézzelfogha­tóbb érdekvédelmi tevé­kenységet fejt iki a jövőben a nyugdíjasok érdekében — mondta Sándor László, a tént .megállapodás alapján Miskolcon, a Hunyadi utca 6. szám alatti épületben kezdi meg működését az 1092/i93-as tanévtől a gim­názium — terveink szerint — három első osztálya. Ezekre az évfolyamokra várjuk február végéig a je­lentkezőket. Az épület egyébként korábban, az ál­lamosításig szintén egyházi tulajdon volt, .s legutóbb a városi tanács egyik osztá­lya működött benne. Éppen a napokban tekintettük meg, a megállapítottuk, hogy az átmeneti időszakra — tehát egy tanévre — megfelel cél­jainknak. öt nagyobb, va­lamint több kisebb terem is van az emeletes házban. Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének alel- nöke a nyugdíjasok keddi nagygyűlésén. Konkrét cse­lekvésre azonban addig nem kerülhet sor — fejtegette —, amíg föl nem mérik az erőiket, alapszervezetenként aláírásaikkal is meg .nem erősítik a tagok azt a szán­dékukat, hogy ha kell, de­monstrációval, vagy más megmozdulással szereznek érvényt az általuk jogosnak tartott követeléseiknek. Eb­ben a folyamatban fontos szerep hárul a nyugdíjasok alapszervezeteine is. Fontos, hogy nyugdíjasközösségek szerveződjenek, mert egy­ségben az erő — hallhatták a szakszervezeti székházban szép számmal megjelent nyugdíjasok az MSZOSZ al- elnökének szavait. A gyűlés végén kiáltványt fogalmaz­tak, amelyet eljuttatnak a kormányhoz. A Történelmi Igazságtétel Bizottság Észak-magyaror­szági Szervezete felhívja azon .barátai figyelmét, akik részt vettek az 1956-os for­radalom és szabadságharc­ban, s ezért letartóztatásban, internálásban, a Szovjet­unióba való elhurcolásban, börtönbüntetésben részesül­itek, jelentkezzenek szemé­lyesen vagy levélben szer­vezetünk ideiglenes irodájái- ban, hogy intézni tudjuk az 1956-os emlékéremben, vagy emléklapban való ré­szesítésüket. A jogosultság megállapításához kérjük hoz­zák magúikkal — vagy le­vélben küldjék el — az er­re vonatkozó igazolásokat # Tóth Imre László or­szággyűlési képviselő foga­dóórát tart február 14-én, pénteken Tiszaújvárosbani. A választópolgárokat dél­előtt 11 órától délután 1 óráig várja a városházán. így nemcsak tantermeket, hanem — korlátozott szám­ban — a lányok számára kollégiumi elhelyezést is tu­dunk falai között biztosíta­ni. — Kiket várnak az első osztályokba, s hogyan ala­kítják ki a tanrendüket? — Természetesen, ,a val­lásos szülők nyolcadik osz­tályt most végző gyermeke­it várjuk, elsősorban a ró­mai katolikusakat, de nem zárkózunk el más keresz­tény vallásúak jelentkezésé­től, s —i a felvételi elbe­szélgetéseik után — a felvé­telétől sem. Néhány előfel- véteilisünk már van, olya­nok, akik korábban Debre­cenbe jelentkeztek, s alkal­masnak találtattak. Őket ide irányítjuk át. A tanrend függvénye lesz az új okta­tási törvényinek. Minden­esetre magas színvonalon szeretnénk végezni az okta­tást. A latin nyelvre, vala­mint a modern idegen nyel­vekre — és természetesen, a szép magyar nyelvre ugyan­úgy hangsúlyt helyezünk, mint — mondjuk — a ma­tematika oktatására. A hit­tan a napi tanrend szerves része az egyházi gimnázi­um ban. — Kollégiumi elhelyezést is biztosítanak a vidékiek számára. — Bár a diákjaink zömét a miskolci családoktól vár­juk, ugyanakkor módot kell adnunk a tehetséges vidéki fiúk és lányok számára is, hogy a gimnáziumunk nö­vendéke legyen. A lányok helye — amint azt már említettem — a Hunyadi ut­cai épületben lesz. A vidé­ki fiúk a Kelemen Didák nevét viselő kollégiumunk­ban kaphatnak elhelyezést. — A gimnázium nevet ka­pott-e már? — E kérdésben még nem született döntés. Gy. K. (például ítéletsemmisségi ha­tározat). A TIB ideiglenes iroda címe: Miskolc, Szentpéteri kapu 79. V/l. Fogadónapok: hétfőn és pénteken 9—12 óráig, szerdán 14—17 óráig, ■telefonszám: 28-177. A fogadónapokon minden érdeklődőt tisztelettel vá­runk. Külön felhívjuk a fi­gyelmét azoknak, akik poli­tikai üldöztetés miatt kár­pótlásra jogosultak, és ez­zel kapcsolatban tájékozta­tást vagy egyéb segítséget kérnek. A TIB Észak-magyarországi Szervezete # Képviselői fogadóórát tart február 13-án — kivé­telesen ez alkalommal csü­törtöki napon — dr. Hatva­ni Zoltán országgyűlési kép­viselő. A fogadóóra Edie- lénybem, az ifjúsági házban lesz, délután 3 órától. Legven örökölhető a házastárs nyugdíjának egy része! A TIB felhívása Dán nap Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) létszámú hallgatósághoz. Nyolc lehetőséget sorolt fel, a Kelet-európai Befektetése­ket Támogató Alaptól a projekt-lehetőségeken át a környezetvédelmi alapítvá­nyig, vagy például a mene­dzserképzés támogatásáig. Ezek az alapítványok egyen­ként is többszázmillió dán korona nagyságrendűek, a környezetvédelmi alapítvány például önmaga 500 millió dán korona értékkel indult másfél éve!. . . Az alapítvá­nyok által kínált lehetősé­geket megragadhatják azok a magyar vállalkozók, vál­lalkozások, gazdasági egysé­gek is, amelyek vezetői úgy gondolják, hogy elképzelé­seiket dán segítséggel, a dán működő tőke közreműködé­sével képesek megvalósítani. Sajnos — mondotta Jó­nap Gábor — Magyarorszá­gon az érdeklődés csekély, ezért is indított most egy­fajta ofíenzívát a nagykö­vetség a felvilágosítás érde­kében. Jellemző például, hogy a Kelet-európai Befek­tetéseket Támogató Alap se­gítségével eddig megalakult 150 dán vegyes vállalat partnerei közül 130 lengyel, s mindössze 20 a magyar cég, ez utóbbiak között azonban egyetlen borsodi sincs!. .. Mit kell tennie annak, aki gazdasági, vállalkozási el­képzeléseit dán segítséggel akarja valóra váltani? Két járható út is lehetséges. Az egyik, hogy a magyar válla­lat, vagy vállalkozás maga keresi meg a kiválasztandó dán céget, együtt kidolgoz­zák koncepciójukat, s ez­után együtt fordulnak vala­melyik dán alapítványhoz, amely maga is beszáll az üzletbe, mondjuk egy ma­gyar—dán vegyes vállalatba, amelyben a tulajdonosi há­nyad így háromfelé oszlik. Az alapítványok önfenntar­tónk, így egy idő után ré­szüket eladhatják, hogy az­után a pénzt visszaforgassák az alapba. Ha a magyar cég önállóan nem tud dán partnert felkutatni, megfo­galmazott célkitűzéseit, el­képzeléseit angolra (esetleg németre) lefordítva eljuttat­hatja a dán nagykövetségre, ahol segítenek a megfelelő partner megkeresésében, az együttműködés beindításá­ban, egészen odáig, hogy a magyar és a dán cég együtt fordul a dán alapítványhoz támogatásért. Jónap Gábor hangsúlyoz­ta: a dán beruházók igen szigorú megfontolások alap­ján döntenek. A tájékoztatókat konzultá­ció követte. Ennek egyik legértékesebb mozzanata kétségkívül az volt, hogy az Észak-magyarországi Gazda­sági Kamara és a dán nagy- követség képviselői kapcso­latot létesítettek. Ny. I. A 90-es évek legfontosabb problémája A kisebbségi jogok kérdése Budapest (ISB) Először tartott sajtótájékoztatót a magyar Országgyűlés azon hatpárti parlamenti küldött- séigje, amely részt vesz az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén. A február 3— 7. között Strassbourgban megrendezett téli ülésszakon történtekről kedden az Or- szá'gházban Bratinka József (MDF), a delegáció vezető­je elmondta, hogy több, ha­zánkat különösen érintő kér­désről esett szó. Mindenekelőtt a kisebb­ségi jogokkal kapcsolatban hallatta a hangját a ma­gyar küldöttség. Szentiványi Istvántól (SZDSZ) megtud­hattuk, hogy a románok kí­sérletet tettek a kérdés bi­zottsághoz történő vissza­utalására, de sikertelenül. Ennek ellenére a román saj­tó úgy tárgyalja a kérdést, mintha sikeres lett volna a manőver. Karcsay Sándor (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy mennyire szaros a kap­csolat a kisebbségi jogok és a iközép-európai térség biz­tonsága között. Éppen ezért e kérdés nem lehet pusztán belügy, hanem sokkal in­kább a korszerű nemzetközi jog része. Szelényi Zsuzsa (Fidesz) a kelet-európai (köz­gyűjtemények állapotáról ké­szített tanulmányt, s ismer­tette stnassbourgi felszóla­lásában. Mint hangsúlyozta, ezen elszegényedett orszá­gokban a költségvetés meg­szorításai miiatt a közgyűj­temények nem tudják gya­rapítani dokumentumaikat. így — ha nem kapnak va­lamilyen segítséget — talán pont erről a történelmi idő­szakról lesz kevesebb infor­máció. Sipos Imre (FKgP) a kelet-európai mezőgazdasá­gok jövőjével foglalkozott. Elmondta, hogy a Független Államok Közösségének nyúj­tandó segélyprogramba Ma­gyarország majd csak ápri­lisban kapcsolódik be. Ko­vács László (MSZP) 'azon kérdést vetette fel: vajon meddig tart Európa határa? Vajon nem toljuk-e az isz­lám, illetve Kína vonzáskö­rébe az ázsiai volt szovjet köztársaságokat, ha nem fo­gadjuk őket az Európa Ta­nácsban? ......... ...............................1 D . Á. TVK AZ ÁTALAKULÁS ÚTJÁN i i Ezúton értesítjük tisztelt partnereinket,hogy 1992. január 1-jén részvénytársasággá alakultunk. Nevünk ezentúl. TISZAI VEGYI KOMBINÁT Részvénytársaság Célunk, hogy az új társasági forma révén tőkét vonjunk be a minőség és hatékonyság javítása érdekében. Filozófiánk változatlan: olyan korszerű és minőségi vegyipari termékekre van szükség, amelyek békében élnek a természettel. Címünk is változatlan: 3581 Tiszaújváros Pf 20. Tel: 06/49 22-222 Reméljük, közös céljaink a jövőben is találkoznak. TVK A VÁLTOZÁS VONALÁBAN Módosították az ármegállapításról szóló törvényt

Next

/
Thumbnails
Contents