Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. február 10., hétfő Variációk egy tányérsapkára Valószínű, hogy nem ez a jelmez nyerné az első díjat egy farsangi maszkabálon. Ám ennek a tányérsapká­nak története, ha úgy tetszik történelme van. Ügyes ke­zű mesterek készítették a szovjet tüzérség egyik magas rangú tisztjének. Hol van már a szovjet hadsereg, s hol van az a fej, amelyen ez a fejfedő ékeskedett? A világ hordalékot is mosó folyása úgy hozta, hogy fotóriporte­rünk a miskolci Zsarnai piacon bukkant erre a friss re­likviára. A (volt KGST) piacon ezt a tányérsapkát egy jugó konyak áráért adták. De hol van már Jugoszlávia? És hol van már, mennyibe kerül most az a konyak? Mindebből kitetszik, akár tetszik, akár nem, így múlik el a világ dicsősége... Farsang táján persze ezen nincs mit keseregni. Laczó József felvételei „Mi megmenekültünk, ők meghaltak ... A hivatalos szovjet és szocialista sajtó év­tizedeken át csupa szépet és jót írt a kozmosz hőseiről, és a hibátlanul, tévedések nélkül dolgozó szovjet űrkutatásról. Ilyen körülmé­nyek között elképzelhetetlen, hogy bárki is szólni merészelt volna a balesetekről, ka­tasztrófákról, pedig minden józan gondolko­dású ember tisztában van azzal, hogy a tudományos kísérletek áldozatokkal járnak. A szóbeszédek persze terjedtek, hivatalos ál­lásfoglalás híján sokszor messze túllépve a valóságon. A legendák és tévhitek eloszlatá­sára vállalkozott az alábbi interjúval Alek- szej Leonov űrhajós.- Azt mondják, hogy az oroszok is felju­tottak a Holdra, de nem tudtak visszatérni...- Nem, a mieink nem jártak a Holdon. A Vöszhod-2 útja után engem jelöltek ki a Hold-expedíció parancsnokának, de az útra nem került sor. Pedig minden készen állt: a technika és a legénység is. 1968 júniusában elsőként kellett volna megkerülnünk a Hol­dat, de leszállás nem volt betervezve, mert tihhoz már nem volt pénzünk. Az amerikaiak viszont be tudtak fektetni a Hold-programba 25 milliárd dollárt! Hol voltunk mi ettől! A holdat mégis előttük kerültük meg, pedig több kellemetlen esemény is megelőzte ezt az utat. A szerelők munka közben felcserél­ték a pluszt a mínusszal, ami természetesen zárlatot okozott, aztán valaki, valamit éppen oda tett, ahová nem kellett volna... Meg az­tán az illetékesekből hiányzott a magabiztos­ság, a határozottság, és persze a széles körben elterjedt italozás sem segítette a program végrehajtását. Sohasem bocsátom meg, hogy emiatt kellett leállítani a Hold­programot!- Azt mondják, hogy az italozás és a földi műszaki személyzet hanyagsága okozta Dob- rovolszkij, Volkov és Pacajev halálát.- 1971-ben engem neveztek ki az első Szaljut űrállomás parancsnokának. A vezető pilóta Kubaszov, a kutatóűrhajós Kolobin lett volna. Az indulás előtt három nappal az orvosi vizsgálat tbc-t állapított meg Kuba- szovnál, ő tehát nem repülhetett. Az ő helyé­re lépett Vlagyiszlav Volkov, a tartalék, akire nagyon haragudtam, mert teljesen felkészü­letlen volt. Be is panaszolt engem Misiiméi, a program főnökénél, és ennek okán 10 órá­val start előtt lecserélték az egész csapatot. Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev repült, mi pedig lent maradtunk, és így menekültünk meg a haláltól. Hármójuk halálát konstrukci­ós hiba okozta, ugyanis a hordozórakéta le­válásakor megsérüli a kabin szigetelése. A szerelők nem húzták meg kellőképpen a csa­varokat... A leváláskor keletkező erő ki­nyomta a gyengén rögzített szigetelő billentyűket és egy 20 milliméter átmérőjű lyuk keletkezett a kabin burkolatán. Az űrha­jósok 22 másodpercen belül elvesztették az eszméletüket. Később Misin azt mondta, hogy ezt a lyukat akár az ujjúkkal is betöm­hették volna... pedig nem egészen így van. Ugyanis egyszerűen arra sem maradt idejük, hogy megtalálják a rést, mivel a belső burko­lat elrejtette. Földetérésük után megpróbál­tam megtenni ezt az utat, de 52 másod­percnél gyorsabban soha sem sikerült. Nekik viszont csak 22 másodpercük lett volna. 80 másodpercen belül Volkov szívverése állt le, Pacajevé 100-ig, Dobrovolszkijé 120-ig bírta.- Az űrkutatás tragédiái között tartják szá­mon Komarov halálát is. Az ő balesetéről is többféle mende-monda kering: vannak, akik azt mondják, hogy azon az űrhajón egy új ej­tőernyőrendszert próbáltak ki, mások szerint valamilyen eseményhez kötődően elsiették a fellövést. Azt mondják, hogy „kőként” zu­hant alá, s közben cifrákat káromkodott, szidta azokat, akik kísérleti nyulat csináltak belőle. Mások szerint ufóval ütközött...- Soha, egyetlen űrhajós sem találkozott még semmiféle ufóval. Komarov halálát saj­nálatos baleset okozta, amikor egynapos re­pülés után elkezdte a leszállást. Az űrhajó homlokzati részén egy 50 milliméter átmé­rőjű nyílás volt, amelyet egy menetes hőállo csavarral zártak el. Leszállás közben a ma­gas hőmérséklettől a menet megsérült és a plazma megolvasztotta az űrhajó alját, meg­növelve a belső légnyomást. Ennek követ­keztében nem nyílt ki az ejtőernyő, a tartalékernyő pedig belégabalyodott, Koma­rov úgy közeledett a leszállóhely felé, hogy jóformán az utolsó pillanatig nem észlelt semmi rendkívülit. Nyugodt hangon számolt be a leszállásról, elmondta, hogy fütyülést hall, hogy működésbe lépett az ejtőernyő- rendszer... Nem szidott senkit sem. 26 nte- ter/sec sebességgel zuhant le. az Aral-to jegére, amelyet megolvasztott az izzó kabtnu űrhajó és az űrhajós a mélybe süllyedt, s csak később emelték ki őket.- Azt mondják, hogy a Szaljutot más bal­esetek is érték...- Igen, de olyankor, amikor nem tartóz­kodtak emberek a fedélzeten. Két állomás le­zuhant, egyet pedig fel kellett robbantani- Egy alkalommal Vlagyimir Tyitovnak es Sztrekalovnak a startnál katapultálnia kel­lett. Hála istennek, életben maradtak! Sokférjűek IRAKBAN IS K Kígyó csábításai Egy Svédországban folytatott kísérletsorozat választ látszik adni arra a kérdésre, hogy miért olyan szexéhesek bizonyos állat­fajták nőnemű egyedei. Ponto­sabban: miért közösülnek sok hímnemű partnerrel a termé­kenységi időszak folyamán, amikor egy hím is elegendő len­ne a megtermékenyítéshez? A kísérlet alapján készült ta­nulmány szerint azért, mert kere­sik a legjobb géneket az utód számára. A „csapodárságot” sok .állat­fajtánál mutatták ki, a többi kö­zött rovaroknál, csimpánzoknál, és a korábban monogámnak hitt madaraknál is. Richard Shine a sydney-i egyetem professzora - két társ­szerzővel, a svédországi Lund, illetve az amerikai Kentucky egyetemről - mérges kígyókkal végzett kutatásairól tette közzé tanulmányát. A cikk a Nature (Természet) című angol bioló­giai szaklapban jelent meg. A „kígyóhölgy” - írják a szer­zők — hónapokig képes a sperma raktározására a peteérés előtt. Miután több „kígyóférfivel” lép nászra, testében küzdelem alakul ki, amelyben a legjobb sperma győz és az termékenyíti meg a petét. A kutatás azt is bebizonyí­totta, hogy a nőnemű kígyó több élő utódot hoz világra, ha sok szexuális partnere volt a termé­kenységi ciklus során. Ez egyéb­ként néhány emlősfajtára is vonatkozik. A kígyókat Svédország déli részében tanulmányozták, ter­mészetes környezetükben. Több tudós kétségeit fejezte ki Richard Shine-nek és több társá­nak cikkével kapcsolatban. Jo­nathan Waage, az • amerikai Brown Egyetem biológia pro­fesszora azzal magyarázza a nő­nemű kígyók „sokférjűségét”, hogy ezáltal az anya több fészek­ben helyezheti el tojásait. Más kutatók szerint a „hölgy” egy­szerűen azt a hímet keresi, ame­lyik a legjobban képes meg­védeni az ivadékot, akkor is, ha az nem tőle származik. (MTI-Panoráma) Hiánycikk az orosz zászló Az önálló Oroszországi Fö­deráció megalakulását köve­tően jelentősen megnőtt az orosz nemzeti lobogó iránti kereslet a szomszédos Finn­országban. Helsinkiben be kellett hívni az egyik textil­gyár munkásait az ünnepek alatt, hogy sürgősen pótolni tudják a zászlóhiányt. A finn határőrség negyven orosz tri­kolort rendelt és számos rende­lés érkezett a finn külügy­minisztériumtól és a Helsinki­ben működő külföldi nagykö­vetségektől is. Növekvő bűnözés Mire az autóbusz begördült Baszra iraki városba, alsóneműre vetkőztetett utasainak vacogott a foga a hidegtől és a méregtől. A hajnali órákban munkába indulók­tól zsúfolt buszpályaudvar kaca­gásban tört ki - a rendőrök már kevésbé. Mi is történt lulajdonkép- pen? Bagdad közelében az autópá­lyán egy vörös zászlót lengető fér­fi megállította a buszt. Gép- pisztolyos férfiak vették körül a járművet, mindenkit kiszállítottak és a nyolc női utast félreállítva megparancsolták nekik, hogy for­dítsák el a fejüket. Ezután a férfi- utasokat kifosztották és alsónad­rágra velkőztették, majd 'úgy ahogy jöttek, eltűntek az. éjszaka sötétjében. Az autóbusz folytathat­ta útját... „Az úlonállás szerves része a bűnözés okozta problémáknak. Ahol gazdasági nyomor van, ott növekszik a bűnözés” - nyilatkoz­ta egy bagdadi városi vezető. Az iraki hatóságok a bűnözés növekedésének láttán jelentősen megszigorították a büntetéseket. Január közepe óta például halál- büntetéssel sújtják a rablást és a lo­pást, beleértve az autólopást is. Az Alef Ba című hetilap szerint a drá­kói szigor nyomán valamelyest csökkent a bűnözés, de mivel alap nem közölt számadatokat, ezért az irakiak kétlik, hogy a halálbünte­tés kiterjesztésének jelentős ered­ménye lenne. Az az útszakasz, ahol az említett busz utasait kifosztották, annyira veszélyes, hogy éjnek idején csak kevesen mernek arra közlekedni, jóllehet sűrűn vannak katonai őr­helyek az út mentén, némelyike harckocsikkal és géppuskafész­kekkel. Az iraki bűnözés gyors növeke­dését sokan azzal hozzák össze­függésbe, hogy Szaddám Husz- szein csapatai kegyetlenül levertek a síita muzulmánok dél-iraki lei­kelését. A hadsereg elől elmene­kült síita fegyveresek és katona szökevények most bevették magú kai a Tigris és az Eufrátesz közötti nádasokba és onnan ki-kitö''ve hajtják végre rablótámadásaikat­Ezzel egyidejűleg Bagdadban, az Ezcregy éjszaka meséinek váto sában a hatóságok kemény szig°/ ral korlátozzák áz alkohol átrusi fását és az éttermekben való éne lést. Eltérően más arab országo tói, ugyanis Irakban sohasem v0 teljes a szesztilalom és Bagdad ej szakai élete mindmáig híres a Ko zel-Keletcn. Most a hatóságok arta panaszkodnak, hogy a bagdadi et termek jelentős része éjszakai mn latóhellyé alakult át, s tulajdo nosaik nagy mulatozásokat ren­deznek. Most a bagdadi városi ha tóságok szigorú rendelkezései kizárólag éjszakai kluboknak en­gedélyezik az éneklést. A renddel betartására „éneklés-ellenes éjsza­kai őrjáratok” felügyelnek ezen­túl... (MTI) Politikai menedékjog kubai diákoknak Az oroszországi parla­ment még az első negyedév­ben napirendjére kívánja tűzni az emberi jogok tiszte­letben tartásának kérdését Kubában. Az oroszországi Emberjogi Bizottságban elmondták az In­terfax munkatársának, hogy foglalkozni kívánnak annak a közel ezer Oroszországban ta­nuló kubai diáknak a sorsával, akik az egyetem elvégzése után nem kívánnak visszatérni hazájukba. Nem kizárt, hogy Oroszország politikai mene­dékjogot nyújt a kubai fiata­loknak. Valószínűleg részt vesz a Ku­bával foglalkozó parlamenti VIj tán David Moya 25 éves kuba* polgárjogi harcos, akit, miutd1 letöltötte hétéves börtönbüntetC' sét, kiutasítottak Kubából.

Next

/
Thumbnails
Contents