Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

1992. január 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 11 Szövetkezet és falusi piac Budapest (ISB) A honi szövetkezetek mérleg szerinti vagyona többszáz milliárd forintra tehető, ám, hogy a boltok, épületek, laktárak, utak, víztornyok és termelőeszközök mennyit érnek a piacon, az csak most, az átalakulási és szövetkezeti törvény el­fogadása után fog majd megmutatkozni. Mindenesetre annyi bi­zonyos, hogy a két új szabályrendszer alaposan megváltoztatja a vidéken élő emberek életét. A törvényekről egy ellenzéki, s egy kormánypárti képviselőt kérdeztünk. A szabad demokraták gaz­daságszociológusa, .1 uihász Pál szerint ,a jövő szem­pontjából nem megnyugtató a szövetkezeti törvény. (A frakció egyébként e törvény­re nemmel szavazott.) Egy­részt túlságosan a jelenbe kapaszkodik, s így nem vi­lágos, hogy a jövőben mi­képpen tudnak tőikét gyűjte­ni ,az új szövetkezeteik; más­részt nem különül el világo­san egymástól a szövetkezeti forma, valamint a gazdasági társaság. — Ez azért nagy baj, mert a szövetkezetek, szemben a gazdasági társaságokkal, el­sősorban nem azért alakul­nak, bogy a tagok a bevitt tőkéjük után profitra tegye­nek szert. Hanem azért, hogy a közös vagyon mű­ködtetése révén megéljenek a falusi embei'elk. Legyen boltjuk, szolgáltató házuk, klubhelyiségük, s egy oly’an szervezetük, amely a keres­kedésben, a termékeik el­adásában segíti őket. S az államnak mindezt támogat­nia kell, mégpedig tőikével és különféle, például felvá­sárlási garanciákkal. Ha nem teremti meg a szövetkezeti mozgalom -pénzügyi stabili­tását, akkor hamarosan kide­rül, hogy a falusi emberek rendre hátrányba kerülnek a piacokon. Ezért hangsúlyoz­zuk, hogy csak erős szövet­kezeti mozgalom révén jut­hatnak piachoz a falvak és a magántermelők. — A parlament az átala­kulási törvényben a teljes vagyonnevesítés mellett fog­lalt állást. Milyen veszélyek­kel járhat tez? — Mi azt akartuk, hogy a termelőszövetkezetek eseté­ben tíz, a fogyasztási szövet- ■kezetek esetében pedig a mostam vagyon 50 százalé­ka maradjon a fel nem osztható kategóriáiban. így ugyanis minden új szövetke­zetnék lettek volna olyan vagyontárgyai, amelyek mű­ködtetésével hosszú távon is életben maradhat. Ám, ha a teljes felosztásikor a fontos vagyontárgyak olyanok ke­zébe kerülnek, akik nem akarnak újra szövetkezni, veszélybe kerülhet a többiek próbálkozása. Hiszen másdk elvihetik a fontos vagyon­tárgyaikat, s így nem biztos, hogy a többiek képesek fel­halmozni maguknak akkora vagyont, amely megteremti a megélhetésük alapjait. Gondoljunk például a fo­gyasztási szövetkezetekre, s látható reális a veszélye annak, hogy összeomlik a falusi kiskereskedelem. — Az átalakulási törvény ugyanakkor széles utat nyit az egyéni próbálkozások előtt. — A hibái ellenére nagy­vonalú törvény, s ezért is fogadtuk el, mert teljesíti az elvárásainkat. így bárki bármikor ki tud llépni a .szö­vetkezetből, s minden ilyen választási pont alternatívát i-s .kínál az emberek számára. Sárossy László, a demok­rata fórum képviselőjeként kifejtette, nagy előnye a törvényeknek az, hogy meg­szűnnek a lenini típusú szö­vetkezetek, s helyettük való­diak alakulnak. A .földműve­lésügyi tárca államtitkára szerint a mai 1300 termelő- szövetkezettel szemben va­lószínűleg jóval több álakul a jövőben, s ezek már nagy­részt nem termeléssel; hanem beszerzéssel, kereskedelem­mel és szolgáltatással foglal­koznak majd. Kifejtette, hogy a nevesítéskor juttatott vagyonrészt .akikor is kiviheti valaki a szövetkezetből, ha annak hiánya veszélyezteti a további működést. Ilyenikor valószínűleg más vagyontár­gyat vagy pénzt juttatnak majd a kiválni szándékozó­nak. — Támogatja-e a kormány az új szövetkezeteket? A reorganizációs alap két­milliárd forinttal rendelke­zik. Ezt. a pénzt elsősorban kamattámogatásra szánjuk. A kedvezőtlen adottságú tér­ségek, így például a bihari rész, valamint Borsod-Abaúj- Zemplén és Szafoolas-Szat- már-iBereg megye szövetke­zői állami támogatást kap­nak majd. Hektáronként két­ezer forinthoz jut az, aki jövedelmezően átalakítja az adott terület termelési kul­túráját. Ezen kívül hatmil- l-iárdot szán a kormány az új munkahelyek teremtésére, s ezt a pénzt a harmincöt év alatti fiatal agrárvállal­kozók is igénybe vehetik. R. S. A privatizáció két éve: Hatvanmilliárd forint bevétel Budapest (ISB) Az ipari tárca vezetője sze­rint az igazi társadalmi és gazdasági reform­hoz elengedhetetlen a privatizáció kiteljesedé­se. Ezen belül az, hogy a mintegy 700-800 mil­liárd forintra tehető lakossági megtakarítások egy része, durván 20-25 százaléka megjelenjen Az elmúlt huszonegy hónap alatt az ál­lam durván 60 milliárd forint bevételre tett szert cégeinek eladásából. Ám e pénz nagy részéért — mintegy 50 mi Ili érdért — külföldiek vásároltak hazánkban, s ez is mutatja, hogy a honi befektetési kedv még nem igazán .teljesedett ki. Csépi Lajos véleménye szerint a privati­zációt az állam tudatos kontrolljának kell követnie, s lépéseket kell tenni azért, hogy a hazai vásárlások növekedjenek, s ará­nyaikat tekintve kilépjenek a 10—20 szá­zalékos sávból. Ehhez azonban olyan vi­szonyokat szükséges teremteni, amelyek a tőke tradicionális óvatosságát oldják, tehát erősíteni kell a jogi és az intézményi sza­bályozás piaci szemléletét. A befektetői kedv növeléséhez azonban elengedhetetlen n pénzügyi és a hitelkondíciók megváltoz­tatása. E téren a legfontosabb az, hogy az infláció mértéke csökkenjen, s ezáltal a betéti kamatok is egyre alacsonyabbá váljanák. Egy másik lépésben ki kellene bővíteni azokat a kedvezményeket, amelyeket ma a Pénzügyminisztérium, valamint az adó­it részvények piacán, s eképpen a „kisemberek” is befektetőkké váljanak, így egy füst alatt végbemenne az a folyamat, amely a rendszer- változást is teljessé tenné. A privatizáció hely­zetéről és jövőjéről Csépi Lajost, az Állami Vagyonügynökség (ÁVU) ügyvezető igazgatóját kérdeztük. hivatal ad a befektetésekhez. így például kedvezményes kamatozású hitelekkel le­hetne javítani a befektetési kedvet, s a bankok által kérhető garanciákat le kelle­ne szűkíteni a megvásárolandó tárgyak, illetve értékpapírok körére. Csökkenteni szükséges a mai 3—4—5 százalékos banki közvetítői díjakat, s ideje létrehozni egy új, a befektetések kockázatán könnyítő garanciaalapot. Változtatni kellene a sze- mélyijövedelem-adóval kapcsolatos szabá­lyokon. Ma ugyanis a befékletők leírhat­ják adóalapjuk 30 százalékát egy-egy nyílt kibocsátású részvény vásárlása kapcsán, ám a befektetések egymás közötti átcso­portosítására, illetve a nem nyílt kibocsá­tású papírok vételékor már nincs ehhez hasonló kedvezményes lehetőség. Az ÁVU ügyvezetője egyébként nem elégedett a privatizáció eddigi menetével, s az eladások növekedésének fő gátját a hazai kereslet kicsinységében határozza meg. Jellemző az is, hogy az idén mint­egy 20—30 milliárdnyi bevételre számít a privatizációból, Ráthy Sándor Beteg a Balti-tenger Kölibacilus- (Eschericia coli) fertőzés miatt tilt­ja. illetve nem ajánll'ja a fürdőzést a Ballti-Vtenger Partvonala mentén a lett járványügyi felügyelet — jellienti Rigából a Novosztyi. . A fertőzöttség mértéke a 'megengedettnek a üzsz-eresét, helyenként a százszorosát is eléri. A Rigai-öblöt a lett főváros csatorna vizei iszennye- 7>íkl, de a Daugava- és a Lielupe-folyók is ti.sztí- íatlan vizet szállítanak a tengerbe. Igaz, hogy a víztisztító berendezéseket hama­rosan üzembe helyezik a fővárosban, ám — még derülátó szákvélemények 'szerint is — legalább üt esztendő szükséges ahhoz, hogy a lieltt part­vonal men.tén tiszta légyen a via. JelenHeg ,az a helyzet, hogy a nagymértékű szennyezés miaitt a tenger elvesztette öntisztító képességét. Megbe­tegedett a Balti-tenger ... (AN) Moldava Céljuk az egység Jurie Raska, a moldavai Nemzeti Front vezetője az EL P.ais című spanyol lapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy végső céljuk a Romániával való egyesülés. — Ideológiai meggyőződésétől függetlenül vala­mennyi romániai politikai mozgalom támogat bennünket — mondta Roska. — A Moldavára gyakorolt szovjet nyomás egységbe forrasztotta a románokat. A Moldavai Autonóm Köztársaságot azért hozták létre a szovjetek 1924-ben, hogy felvonulási területük legyen Besszarábia meghó­dításához, ami 1940-ben meg is történt. Jurie Roskát nem nagyon nyugtalanítják a Dnyeszter-meliléki köztársaság szeparatista törek­vései. — Ez nem a mi területünk, ,s nem is nagyon alkarunk harcolni érte — mondta. Ezentúl csak Kisinyov és Kijcv, illetve Bukarest és Kijev tár­gyalhat Moldava jövőjéről, Moszíkva szóba sem jöhet. f fl 1 Arcképcsarnok - groteszkből A sportolói múltjáról is ismert srentesi orvos, dr. Csiky László, a közelmúltban új olda­láról mutatkozott be: groteszk szobrokkal lépett a közönség elé. Dr. Csiky László - Pozs- gay Imre és Horn Gyula c. szobraival. (MTI-Fotó: Medgyasszay Gy. Béla) Mire jó a kárpótlási jegy? Kerüljék az üzéreket! December 16-án zárult le a kárpótlási igények beadásának határideje. Az igényeket egészen az utolsó pillanatig nem lehe­tett pontosan felbecsülni, hiszen még a határidő előtt néhány nappal is mintegy 70 ezer beadvány érkezett az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatalba. A legutolsó adatok szerint mintegy 780 ezer kérelmet adtak be 2 millió 230 ezer vagyon­tárgy - termőföldpngatlan, vállalkozás - kárpótlása ügyében. A legtöbb igény Pest, illetve Békés megyéből érkezett, az összes kérelemnek mintegy 90 százaléka föld utáni kárpótlásra vonat­kozik. SOK A HIÁNYOS BEADVÁNY Közvetlenül karácsony után, december 27-én a kár­pótlási hivatali megbízásából a Budapest Értékpapír és Befektetési Részvénytársa­ság, valamint az OTP Bró­ker Rt. kijelölt fiókjai meg­kezdték a kárpótlási jegyek kiadását. A kárpótlási hiva­taltól érkező értesítés kéz­hez vétele után az igénylők országszerte több, mint száz helyen juthatnak hozzá a hajdani tulajdon után járó kárpótlási jegyekhez. Az első körben mintegy 300 kérelem ügyében szüle­tett határozat, az illetékesek szerint azonban ez a mun­ka a következő hetekben kissé lelassul, mivel a tiszt­viselők még nem tudtak vé­gezni az utolsó napokban A kárpótlási jegy érték­papír, amely fizetőeszköz­ként is felhasználható. A törvény szerint a kárpótlá­si jegyért lakást, termőföl­det, vagyontárgyat, üzlet­részt vagy részvényt vásá­rolhat tulajdonosa. A kárpótlási jegy ezen túl átváltható életjáradékra éS saját erőként számítják bé az Egzisztencia Hitel, vagy privatizációs hitel felvétele esetén. A kárpótlási jegy nem beérkezett, hatalmas meny- nyiségű beadvány iktatásá­val, és számítógépre vitelé­vel. Január végére már ren­des kerékvágásba térhet a művelet, azonban a károsul­taik így sem számíthatnak azonnali kiszolgálásra, te­kintetbe véve, hogy egy tisztviselő naponta csupán 9—10 kérelem elbírálására képes. Munkájukat tovább lassítja, hogy a beadott igénylések több mint fele hiányos, nem tartalmazza a megfelelő adatokat. A kár­pótlási hivatal az adatok pótlásával arra törekszik, hogy ez léhetőleg a károsul­tak újáhb bevonása nélkül, az érintett intézmények se­gítségéved Oldja meg. névre szól, csak bemutatás­ra, ezért áliruházható. A hi­vatal azonban óvja attól a károsultakat, hogy üzérek­nek adják el jegyeiket. Aki viszont termőföldvásárlás céljára vásárolná meg má­soktól a kamatozó értékpa­pírt, nem árt, ha tudja: földet csak a saját nevére szóló jeggyel vásárolhat. Ugyanígy nem váltható élet­járadékra más nevére szóló kárpótlási jegy — határoz­za meg a törvény. A RÉSZVÉNYEKÉRT 8 MILLIÁRDOS VAGYONT A kárpótlási jegy alkal­mas arra, hogy tulajdonosa gazdasági társaságba vigye apportként, vagy részvénye­ket vásároljon véle. Az Ál­lami Vagyonügynökség mint­egy 1 milliárd forint érté­kű portfoliót ajánl fel az állami vagyonból, amelyet az igényjogosultak megvá­sárolhatnak, A kárpótoltak számának emelkedésével a tervek szerint ezt az össze­get 8 milliárd forintra eme­lik. Az ÁVÜ már meghatá­rozta azokat a vállalatokat is, amelyeknek részvényeit január közepétől meg lehet vásárolni. Ezek; az Alfa Ke­reskedelmi Részvénytársa­ság, Zalakerámia, a Viktória Első Magyar Gabona Rt., valamint a Műszaki Áruk Kereskedőháza. A kárpótlási hivatal ter­vezi a kárpótlási jegyek tőzsdei bevezetését is. A tőzsdén azonban csak akkor jelenhet meg az értékpapír, ha már egy teljes kibocsá­tott sorozat szétosztásra ke­rül. Ez pedig május-június­ra várható. Valószínűleg sokan nem tudnak majd azonnal dön­teni, mit is kezdjenek kár­pótlási jegyükkel, a gondol­kodásra azonban három évük van az értékpapír kézhezvé­telétől számítva. Biztosan lesznek, akiknek kárpótlási jegye elvész vagy megsérül. Nekik mondjuk el: a Buda­pest Értékpapír és Befekte­tési Rt. letéti szolgáltatást kínál, amelynek országos rendszere lehetővé teszi, hogy az értékpapír ingye­nesen biztonságban legyen. (MTI-Press) U. Z. LAKÁST, RÉSZVÉNYT IS Az első szívátültetés Magyarországon Szívátültetést hajtottak végre Magyarországon — erről értesült az MTI egy ismeretlen telefonálótól. IMiután a 'Népjóléti Mi­misztérium szóvivői irodája nem tudott .a hírről, rövid nyomozás után kiderült, hogy a transzplantáció va­lóban megtörtént, mégpedig január 3-án Budapesten az Ér- és Szívsebészeti Klini­kán. Mint Szabó Zoltán pro­fesszor, az intézmény igaz­gatója elmondta: a beteg állapota a körülményekhez képest kielégítő. „Majd ha a 'beteg a 'kórház folyosóján sétál”, akkor számolnak be a részletekről, addig nemét és életkorát sem kívánják nyilvánosságra hozni, mi­ként a donorról sem szol­gálnak információval. A professzor annyit tett még hozzá, hogy a rendkí­vüli műtétet több éves elő­készítő munka, nemzetközi tapasztalatcsere előzte meg. A hírzárlatot egyébként Sza­bó Zoltán rendelte el, s a műtétről csak a népjóléti minisztert tájékoztatta. * A világon az első szívát­ültetést Christian Barnard dél-afrikai sebészprofesszor hajtotta végre 1967. decem­berében, Fokvárosban. A szívátültetésen átesett bete­gek közül a leghosszabb ideig, 122 évig egy amerikai férfi élt. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents