Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
1992. január 2.8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á s Izim at Azok, akiknek van energiájuk folyamatosan kitalálni valamilyen, a magyar társadalmat fenyegető katasztrófát, most éppen a drog terjedését tartják napirenden. Állítják, hogy itt a hasis meg a heroin, hogy lopják a kokaint meg a morfiumot, s ekörül olyan patáli- át csapnak, mintha attól tartanának, ha tovább tart ez a folyamat az ő szájuktól fogják megvonni az utolsó betevő falat kábítószert. Mert hogy ebben is igényesek lettek a manuszok. Nem jó már nekik a Technokol rapid, vagy mifene, amelynek a betiltását annak idején annyi társadalmi szervezet, meg jóérzésű ember követelte, amikor éppen a zacskós szipózás volt divatban. Akkor ugyanis éppen az volt az érdekük, hogy gyártsanak ilyen kábítószerezésre is jó ragasztószert. De hol van már a tavalyi hó, illetve ragasztó, ha az idén ezek a flancos nyugati kábítószerek fenyegetnek bennünket. És hogy fenyegetnek, az tényleg nem vicc. Mert ugye, áll a török kamionos a határon, batyujában, pótkerekében tömött heroines zacskókkal, s röhög a markába a magyar gondolkodásmódon. Ö ugyanis tudja, hogy ha feltartóztat- iák, kikutatják, megmotozzák, kipakoltatják, átvilágítják, átvizsgálják, akkor az nálunk molesztálásnak, az idegenekkel szembeni megkülönböztetésnek, az emberi jogok durva önhatalmú megsértésének minősül, ha pedig nem, akkor engedékenységnek, felületességnek meg mi- eqyébnek, amiért lehet ugyan vádolni a magyar vám és határőrséget, de csak úgy általában, mivel nem lehet pontosan tudni, ki volt az, akinek elkerülte a figyelmét a gondosan eldugdosott kábítószer. Akit nem fognak meg, az természetesen nem csempész, az engedékenység •— >iÍHÍhOr. 0 — pedig kevésbé munkaigényes, — mit választ hát fináncunk? — átengedi a ka- mionosokat, s elfog bennünket néhány üveg konyakkal. Munkáját így elvégezte, nem vádolható semmilyen idegen- ellenes csúnya dologgal, s az ilyen hisztériákat keltő érdekeltek is jól járnak, hiszen az általunk külföldön vásárolt konyakot ismét el lehet majd nekünk adni. No, de hát a konyaknak a kábítószerhez legfeljebb any- nyi köze van, hogy az is csempészáru, s hogy attól is szépen el lehet kábulni. A drogok ettől komolyabb dolgok. Bizonyítja ezt az a hajtóvadászat, amit külföldön már évek óta folytatnak ellenük. Kutatnak, kipakoltat- nak, átvizsgálnak, kutyákat, műszereket alkalmaznak, stb. Nálunk nem, mert amint fentebb említettem az ilyen beavatkozásoknak egészen más a megítélése. Tudhatta ezt az a brazil csempész is, aki Zürich-ből a Ferihegyen át akart Németországba jutni, nem azért mert onnan nincs mondjuk Frankfurt felé közlekedés, hanem azért mert van vámvizsgálat, a csempészek, maffiózók, netalán terroristák személyi jogainak sérthetősége, meg miegyéb. Nálunk pedig — tudhatta, — ilyesmi szóba se jöhet. Nem is fogták volna meg, ha valamely nemzetközi szervezet nem értesíti előre a magyar rendőrséget. Nem volt kibúvó, meg is fogták. És tényleg volt nála vagy két és fél kiló fehér por. Na mármost, milyenek vagyunk mi? Ennek a fogásnak sem tudunk örülni, hanem azt feszegetjük most már néhány napja, hogyhogy a magyar vámosok nem vették ezt észre, hogyhogy csak kívülről jövő figyelmeztetés után csaptak le a pesti rendőrök a brazil csempészre? És hogy végre szóba kerüljön, szúrjam be ide saját r.omolygásom. magyarázatát. Meglehetősen nagy az eset visszhangja, de milyen lett volna akkor, ha a magyar vámosok, kábítószer-üldözők néhány kiképzett kutyával szálltak volna fel a zürichi járatra, s onnan nem engedtek volna senkit kiszállni, amíg a csomagokat át nem vizsgálták. Tiltakozna már rég néhány honi társaság az ilyesfajta eljárás miatt. És ha már szóbahoztam a kutyát, attól tartok nekünk nem lesznek a közeljövőben ilyen kiképzett, kábítószerre kihegyezett szimaté kutyáink. Nemcsak azért, mert elég ijesztőek ezek a kitartóan ku- tatgató gyönyörű állatok, hanem azért, mert az összes rémhírek ellenére nálunk igenigen kevés a kábítószer. Mondják ugyanis, hogy ezeket az állatokat kábítószerfüggőségre szoktatják, s mielőtt bevetnék őket, megvonják tőlük fejadagukat. A droghiányban szenvedő kutya aztán, mint egy jó öreg narkós, a föld alól is előke- riti a szippantani, vagy beinjekciózni valót. Illetve hát a csomagok mélyéről is, mert a kábítószercsempész mégsem olyan hülye, hogy elás-, ná a repülőgépen a szállítmányát. Gyöngyösi Gábor A szövetkezeti átmeneti törvényről Nincs két lehetőség Ezeknek az asszonyoknak nincs választási lehetőségük. A feleségeknek be kell segíteni a csa Ipd eltartásába. Kérdésék;, (kábelíyie!k„ re- <mény. így lelhetnie suimimáz- mii a rraeaőlteövesdi Matyó Népművészidtti és Háziipari Szövetikiezet elinöikHistszonyá- . nalk, Kolláthné sSzabó Erzsébet válémiéníyát, a szövetkezeti átenenébi törvény- •rSl. — Jó vagy rossz időszak következik?-— Mlilellőitt válaszolnék, szerelném önmagamat idézni. Az 1088. évii közgyűlés bevezető jelként a kö vétkezőt maradtam a tafgságnialk: világszerte kipróbált, sikeres váillaillkozása az emberiségnek a szövetkezés inltézmé- nye. Tialián niem ils sejtette 1844-lben a roohdlalléi takácsok marclkinyli társasága, hagy egy vlilláigméirétű mozgalom elliindiítóii, az eliső szövetkezeti forma létrehozásával. Állap ölkim,árnyukkal az ufóikor szöivétkezéti aliaipel- veühiez adtaik hasznosító ta- pasdfalíaftdkiat. Hosszú út áll mögöttünk, s ebben különösen az utóbbi években sok volt az alternatíva. Az eredeti alapokra rá sem lehet ismerni. Aiz átmeneti törvény hivatalosan még nem jelent meg, mindössze néhány országos újságban látott napvilágot a tucatnyi passzus. Szakmabeliek tudni vélik, hogy ezék- be,n sok volit a „sajtóhiba”. Várunk a törvény kihirdetésére, s ennek ismeretében lehet véleményt alkotni. Olyan megfogalmazással is találkoztam, hogy újra készül egy módosítás. — Mezőkövesden miben bízhatnak? — Egyet tudok. A szövetkeze1; mögött négy évtizedes múlt áll, ami egy jelentős időszak. Az itt dolgozók csak így mondják: „a M.a- tyőházba jövünk”. Ez fenn fog maradni és megújul, képes alkialmazikodnii, mert tagjai olyan képességeket örököltek a nagymamáktól, mint tudás, mint munkaszeretet. Ezeknek az asszonyoknak nincs választási lehetőségük. A feleségeknek be kell segíteni a család eltartásába. Ebben a szellemben kell bekövetkezni a változásnak. Nálunk a szövetkezed tag egyben dolgozót is jelent. Ez mindig így val't. A mi dolgozóink munkájukból akarnák megélni. — tDe ihogyan? — A szövetkezet tőkeösz- szetétele alacsony. Máshol a kisebb befektetés gyorsan megtérül, nagyobb hozama %van. A befékte'ők magasabb profitra törekszenek. Itt a munkából származó jövedelem lesz a döntő. A menetrend adott. A vagyon ötvenszázalékos nevesítése megtörtént. Az elmúlt négy évtized alaitt több mint ötezer embernek — zömében bedolgozóknak — adott munkát a szövetkezet. Ma ez a szám lényegesen alacsonyabb. — Mire lát esélyt? — Arra, hogy tovább is dolgozni fogunk, s munkánkból élünk meg, bármennyien dolgozzanak ebben az épületben. Ma nincs olyan szövetkezet, amelyik a jelenlegi adótörvények mellett jelen,tősebb osztalékot tudna fizetni. Napjaink állapotát jól jellemzi a Szövetkezeti Hírmagazin ez évi első számában ,a dr. Szép Györggyel, az Országos Szövetkezeti Tanács jogi bizottsága vezetőjével készült interjú. Arira a kérdésre, hogy mi a helyzet az ipari szövetkezetekben, így válaszolt: az ipari szövetkezeteknél egészségesen, vagy trükkösen a kisszövebbezeti vonal megerősödött, a kft.- vá átalakulás is lezajlott. Tömegméretekben átalakulásokra a jövőben sem számi tok. Meg kell azonban értetni a politikusokkal, a gazdasági és a társadalmi szervezőkkel, hogy önmagukban a munkahelyteremtésnek és az üzemi jellegű munkaszerződésnek is egy perspektivikus, sokáig használható, számottevő eleme lesz az ipari szövetkezés, és nemcsak a matyóbaba gyártásánál. — Ezek szerint? — Maradunk szövetkezet, jogutódlás nélkül. Kép. szöveg: Fekete Béla NYUGATI HANGVÉTEL-KELETEN! Igen, a vétel és a hívás immár keleten is lehetséges a nyugati világ egyik legmodernebb telekommunikációs eszközeként számon tartott rádiótelefonnal, mert a lendületesen fejlesztő WESTEL Rádiótelefon Kft. üzembe helyezte észak-kelet magyarországi rádiótelefon- rendszerét. Mostantól az azonnal megvásárolható,sőt lízingelhető WESTEL rádiótelefon és szolgáltatás a 3-as főútvonal térségét Miskolcig, továbbá Debrecen és Nyíregyháza körzetét is összekapcsolja a világgal. Ha Ön a térképen bejelölt körzeten belül tartózkodik, rádiótelefon készüléke a világ bármely pontjával képes kapcsolatot teremteni. A WESTEL új szolgáltatási irodája a cég teljes- rádiótelefon választékával és a szükséges információkkal várja Önt. 4026 Debrecen, Péterfia u. 2. IV.emelet Rádiótelefon: 06 60 27800 Dudapesti iroda: 1111 Budapest, Karinthy Frigyes út 21. Rádiótelefon: 06 60 27087, 06 60 27088 (tiflMI vJestcl Rádiótelefon kft. Sárospatak Kazincbarcika Miskolc Mátészalka •Tiszaújváros Hatvan Dunakeszi zentendre Debrecei Jászberény Tiszafüred íödöllő halom’ batta/ Szolnok MOZGÁSBAN AZ ÜZLET.
