Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

1992. január 2.8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á s Izim at Azok, akiknek van ener­giájuk folyamatosan kitalál­ni valamilyen, a magyar tár­sadalmat fenyegető kataszt­rófát, most éppen a drog terjedését tartják napiren­den. Állítják, hogy itt a ha­sis meg a heroin, hogy lop­ják a kokaint meg a morfi­umot, s ekörül olyan patáli- át csapnak, mintha attól tar­tanának, ha tovább tart ez a folyamat az ő szájuktól fog­ják megvonni az utolsó be­tevő falat kábítószert. Mert hogy ebben is igényesek let­tek a manuszok. Nem jó már nekik a Technokol ra­pid, vagy mifene, amelynek a betiltását annak idején annyi társadalmi szervezet, meg jóérzésű ember követel­te, amikor éppen a zacskós szipózás volt divatban. Ak­kor ugyanis éppen az volt az érdekük, hogy gyártsanak ilyen kábítószerezésre is jó ragasztószert. De hol van már a tava­lyi hó, illetve ragasztó, ha az idén ezek a flancos nyu­gati kábítószerek fenyeget­nek bennünket. És hogy fe­nyegetnek, az tényleg nem vicc. Mert ugye, áll a török kamionos a határon, batyu­jában, pótkerekében tömött heroines zacskókkal, s röhög a markába a magyar gon­dolkodásmódon. Ö ugyanis tudja, hogy ha feltartóztat- iák, kikutatják, megmotozzák, kipakoltatják, átvilágítják, át­vizsgálják, akkor az nálunk molesztálásnak, az idegenek­kel szembeni megkülönböz­tetésnek, az emberi jogok durva önhatalmú megsérté­sének minősül, ha pedig nem, akkor engedékenység­nek, felületességnek meg mi- eqyébnek, amiért lehet ugyan vádolni a magyar vám és határőrséget, de csak úgy általában, mivel nem lehet pontosan tudni, ki volt az, akinek elkerülte a figyelmét a gondosan eldugdosott ká­bítószer. Akit nem fognak meg, az természetesen nem csempész, az engedékenység •— >iÍHÍhOr. 0 — pedig kevésbé munkaigé­nyes, — mit választ hát fi­náncunk? — átengedi a ka- mionosokat, s elfog bennün­ket néhány üveg konyakkal. Munkáját így elvégezte, nem vádolható semmilyen idegen- ellenes csúnya dologgal, s az ilyen hisztériákat keltő ér­dekeltek is jól járnak, hi­szen az általunk külföldön vásárolt konyakot ismét el lehet majd nekünk adni. No, de hát a konyaknak a kábítószerhez legfeljebb any- nyi köze van, hogy az is csempészáru, s hogy attól is szépen el lehet kábulni. A drogok ettől komolyabb dol­gok. Bizonyítja ezt az a haj­tóvadászat, amit külföldön már évek óta folytatnak el­lenük. Kutatnak, kipakoltat- nak, átvizsgálnak, kutyákat, műszereket alkalmaznak, stb. Nálunk nem, mert amint fen­tebb említettem az ilyen be­avatkozásoknak egészen más a megítélése. Tudhatta ezt az a brazil csempész is, aki Zürich-ből a Ferihegyen át akart Németországba jutni, nem azért mert onnan nincs mondjuk Frankfurt felé közle­kedés, hanem azért mert van vámvizsgálat, a csempé­szek, maffiózók, netalán ter­roristák személyi jogainak sérthetősége, meg miegyéb. Nálunk pedig — tudhatta, — ilyesmi szóba se jöhet. Nem is fogták volna meg, ha va­lamely nemzetközi szervezet nem értesíti előre a magyar rendőrséget. Nem volt kibúvó, meg is fogták. És tényleg volt nála vagy két és fél kiló fehér por. Na mármost, milyenek va­gyunk mi? Ennek a fogás­nak sem tudunk örülni, ha­nem azt feszegetjük most már néhány napja, hogyhogy a magyar vámosok nem vet­ték ezt észre, hogyhogy csak kívülről jövő figyelmeztetés után csaptak le a pesti rendőrök a brazil csempész­re? És hogy végre szóba ke­rüljön, szúrjam be ide saját r.omolygásom. magyarázatát. Meglehetősen nagy az eset visszhangja, de milyen lett volna akkor, ha a magyar vámosok, kábítószer-üldözők néhány kiképzett kutyával szálltak volna fel a zürichi járatra, s onnan nem enged­tek volna senkit kiszállni, amíg a csomagokat át nem vizsgál­ták. Tiltakozna már rég né­hány honi társaság az ilyes­fajta eljárás miatt. És ha már szóbahoztam a kutyát, attól tartok nekünk nem lesznek a közeljövőben ilyen kiképzett, kábítószerre kihegyezett szimaté kutyáink. Nemcsak azért, mert elég ijesztőek ezek a kitartóan ku- tatgató gyönyörű állatok, ha­nem azért, mert az összes rémhírek ellenére nálunk igen­igen kevés a kábítószer. Mondják ugyanis, hogy eze­ket az állatokat kábítószer­függőségre szoktatják, s mi­előtt bevetnék őket, meg­vonják tőlük fejadagukat. A droghiányban szenvedő ku­tya aztán, mint egy jó öreg narkós, a föld alól is előke- riti a szippantani, vagy be­injekciózni valót. Illetve hát a csomagok mélyéről is, mert a kábítószercsempész még­sem olyan hülye, hogy elás-, ná a repülőgépen a szállít­mányát. Gyöngyösi Gábor A szövetkezeti átmeneti törvényről Nincs két lehetőség Ezeknek az asszonyoknak nincs választási lehetőségük. A fele­ségeknek be kell segíteni a csa Ipd eltartásába. Kérdésék;, (kábelíyie!k„ re- <mény. így lelhetnie suimimáz- mii a rraeaőlteövesdi Matyó Népművészidtti és Háziipari Szövetikiezet elinöikHistszonyá- . nalk, Kolláthné sSzabó Er­zsébet válémiéníyát, a szö­vetkezeti átenenébi törvény- •rSl. — Jó vagy rossz időszak következik?-— Mlilellőitt válaszolnék, szerelném önmagamat idéz­ni. Az 1088. évii közgyűlés bevezető jelként a kö vétkezőt maradtam a tafgságnialk: vi­lágszerte kipróbált, sikeres váillaillkozása az emberiség­nek a szövetkezés inltézmé- nye. Tialián niem ils sejtette 1844-lben a roohdlalléi taká­csok marclkinyli társasága, hagy egy vlilláigméirétű moz­galom elliindiítóii, az eliső szö­vetkezeti forma létrehozásá­val. Állap ölkim,árnyukkal az ufóikor szöivétkezéti aliaipel- veühiez adtaik hasznosító ta- pasdfalíaftdkiat. Hosszú út áll mögöttünk, s ebben különösen az utób­bi években sok volt az al­ternatíva. Az eredeti ala­pokra rá sem lehet ismerni. Aiz átmeneti törvény hivata­losan még nem jelent meg, mindössze néhány országos újságban látott napvilágot a tucatnyi passzus. Szakmabe­liek tudni vélik, hogy ezék- be,n sok volit a „sajtóhiba”. Várunk a törvény kihirde­tésére, s ennek ismeretében lehet véleményt alkotni. Olyan megfogalmazással is találkoztam, hogy újra ké­szül egy módosítás. — Mezőkövesden miben bízhatnak? — Egyet tudok. A szövet­keze1; mögött négy évtizedes múlt áll, ami egy jelentős időszak. Az itt dolgozók csak így mondják: „a M.a- tyőházba jövünk”. Ez fenn fog maradni és megújul, ké­pes alkialmazikodnii, mert tagjai olyan képességeket örököltek a nagymamáktól, mint tudás, mint munkasze­retet. Ezeknek az asszonyok­nak nincs választási lehető­ségük. A feleségeknek be kell segíteni a család eltar­tásába. Ebben a szellemben kell bekövetkezni a válto­zásnak. Nálunk a szövetke­zed tag egyben dolgozót is jelent. Ez mindig így val't. A mi dolgozóink munkájukból akarnák megélni. — tDe ihogyan? — A szövetkezet tőkeösz- szetétele alacsony. Máshol a kisebb befektetés gyorsan megtérül, nagyobb hozama %van. A befékte'ők maga­sabb profitra törekszenek. Itt a munkából származó jö­vedelem lesz a döntő. A me­netrend adott. A vagyon öt­venszázalékos nevesítése megtörtént. Az elmúlt négy évtized alaitt több mint öt­ezer embernek — zömében bedolgozóknak — adott mun­kát a szövetkezet. Ma ez a szám lényegesen alacso­nyabb. — Mire lát esélyt? — Arra, hogy tovább is dolgozni fogunk, s mun­kánkból élünk meg, bár­mennyien dolgozzanak eb­ben az épületben. Ma nincs olyan szövetkezet, amelyik a jelenlegi adótörvények mellett jelen,tősebb osztalé­kot tudna fizetni. Napjaink állapotát jól jellemzi a Szö­vetkezeti Hírmagazin ez évi első számában ,a dr. Szép Györggyel, az Országos Szö­vetkezeti Tanács jogi bi­zottsága vezetőjével készült interjú. Arira a kérdésre, hogy mi a helyzet az ipari szövetkezetekben, így vála­szolt: az ipari szövetkeze­teknél egészségesen, vagy trükkösen a kisszövebbezeti vonal megerősödött, a kft.- vá átalakulás is lezajlott. Tömegméretekben átalakulá­sokra a jövőben sem szá­mi tok. Meg kell azonban ér­tetni a politikusokkal, a gazdasági és a társadalmi szervezőkkel, hogy önma­gukban a munkahelyterem­tésnek és az üzemi jellegű munkaszerződésnek is egy perspektivikus, sokáig hasz­nálható, számottevő eleme lesz az ipari szövetkezés, és nemcsak a matyóbaba gyár­tásánál. — Ezek szerint? — Maradunk szövetkezet, jogutódlás nélkül. Kép. szöveg: Fekete Béla NYUGATI HANGVÉTEL-KELETEN! Igen, a vétel és a hívás immár keleten is lehetséges a nyugati világ egyik legmodernebb telekommunikációs eszközeként számon tartott rádiótelefonnal, mert a lendületesen fejlesztő WESTEL Rádiótelefon Kft. üzembe helyezte észak-kelet magyarországi rádiótelefon- rendszerét. Mostantól az azonnal megvásárolható,sőt lízingelhető WESTEL rádiótelefon és szolgáltatás a 3-as főútvonal térségét Miskolcig, továbbá Debrecen és Nyíregyháza körzetét is összekapcsolja a világgal. Ha Ön a térképen bejelölt körzeten belül tartózkodik, rádiótelefon készüléke a világ bármely pontjával képes kapcsolatot teremteni. A WESTEL új szolgáltatási irodája a cég teljes- rádiótelefon választékával és a szükséges információkkal várja Önt. 4026 Debrecen, Péterfia u. 2. IV.emelet Rádiótelefon: 06 60 27800 Dudapesti iroda: 1111 Budapest, Karinthy Frigyes út 21. Rádiótelefon: 06 60 27087, 06 60 27088 (tiflMI vJestcl Rádiótelefon kft. Sárospatak Kazincbarcika Miskolc Mátészalka •Tiszaújváros Hatvan Dunakeszi zentendre Debrecei Jászberény Tiszafüred íödöllő halom’ batta/ Szolnok MOZGÁSBAN AZ ÜZLET.

Next

/
Thumbnails
Contents