Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

1992. január 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Rugalmasabb ügyintézés a kieg.-en Nem fontos utazgatni A B.-A.-Z. Megyei Hadkiegé­szítő Parancsnokság már koráb­ban is tanúbizonyságot tett a katonai közigazgatási reformok­ról, most újabban folyamatos TELEFAX-ügyelettel biztosít le­hetőséget az állampolgároknak, a' polgármesteri hivataloknak és a gazdálkodó szerveknek alter­natív ügyintézésre... A városok polgármesteri hiva­talában - azok fogadónapjával azonos időben -, a parancsnok­ság katonai főelőadói is ügyele­tet tartanak, ahol az állam­polgárok eleget tehetnek beje­lentési kötelezettségeiknek: le­adhatják a hadkötelezettséggel összefüggő kérelmeiket és bead­ványaikat. Igazolást kaphatnak a katonai - szolgálati idő letöltésé­ről, a honvédségnél vezetett gép­jármű-kilométerekről, a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles hozzátartozója részére igazolást a családi segély folyósításához, igazolást a pénzintézeteknek kölcsönfelvételhez szükséges hozzájárulásról stb., melyeket a fogadónapokon megjelenők a te­lefax-összeköttetés segítségével még aznap megkaphatnak a ki- eg-ről, nem kell azért a megye- székhelyre utazniuk. A parancsnokság katonai fő­előadóinak fogadónapjai a von­záskörzetek városaiban a polgár- mesteri hivataloknál: Hétfő: 8.00-14.00-ig Sátoral­jaújhely. Kedd: 8.00-11.00-ig Edelény; 8.00— 11.00-ig Sze­rencs. Szerda: 9.00-12.00-ig Encs; 10.00-14.00-ig Ózd; 8.00- 14.00-ig Sárospatak; 9.00­15.00- ig Tiszaújváros. Csütör­tök: 8.00-11.00-ig Kazincbar­cika; 9.00-15.00 Mezőkövesd; 9.00- 12.00 Tokaj. Munkanapo­kon: 8.00-16.00-ig Miskolc, Hatvanötösök útja 2. (Bocskai laktanya) A jelentésre kötelezett gazdál­kodó egységek, vállalatok, gaz­dasági társulások, a gépjármű technikai állományuk jelentése ügyében, valamint a gazdálkodó szerv nevében, telephelyében, és a vezetők személyében beállt változások esetében a hadkiegé­szítő parancsnokság a 06-46-25­463-as TELEFAXON éjjel-nap­pal hívható. A polgármesteri hi­vatalok és gazdálkodó szervek, honvédelmi kötelezettségükből adódóan, ezen a fax-számon is jelenthetik a parancsnokságra: - a polgármester, a jegyző szemé­lyében, illetve az általuk nyil­vántartott objektumokban beállt változásokat; - az állampolgárok (hadkötelesek) által bejelentett: a családi állapotban, nevében, gyermekei számában, polgári szakképzettségében, iskolai vég­zettségében, foglalkozásában, munkahelyében, idegen nyelv is­meretében, egészségi állapotá­ban beállt változásokat; jelenteni kell a három hónapot meghaladó külföldi tartózkodást, vaTamint a nappali, esti és levelező tanul­mányok megkezdését, mely je­lentési kötelezettségek elmulasz­tása - a honvédelmi törvény ér­telmében - szabálysértési eljá­rást von maga után. Az 1974-ben született férfiak ez évben sorköteles korba léptek, ezért az elmúlt napokban sze­mélyre szóló értesítést kaptak „Adatkérő lap”-pal - egy részük kedvezményes gépjárművezetői tanfolyamra szóló „Jelentkezési lap”-pal -, a megyei hadkiegé­szítő parancsnokságtól, és a visszaküldött adatlapok alapján - személyes megjelenés nélkül - kerül sor a fiatalok katonai nyil­vántartásba vételére. A parancs­nokság kéri a sorköteles fiata­lokat, hogy az „Adatkérő (-közlő) lap”-okat - saját adata­ikkal - értelemszerűen, pontosan töltsék ki, és a mellékelt válasz- borítékban (szabálysértés terhe alatt), határidőre küldjék vissza a parancsnokságra. A nyilvántartásba vett fiatalok sorozásukról személyre szóló ér­tesítést kapnak majd az elkövet­kezendő években. Bevonulá­sukra a sorozást követő egy éven belül kerül sor. A parancsnokság továbbra is megtesz mindent, hogy könnyítse a hadkötelesek honvédelmi kötelezettségeivel összefüggő feladatát, ezért kéri, elvárja és megköszöni a hadkö­telesek együttműködését. K.M. Szerencsével próbálkoznak Szervezetalapítási csúcs A szervezetalapítási kezdemé­nyezések decemberi számának alakulása minden eddigi rekordot megdöntött - jelenti a KSH. A Központi Statisztikai Hivatal mun­katársai soha nem regisztráltak egy hó folyamán annyi új jogi szemé­lyiségű gazdasági társaságot, mint a múlt év utolsó 20 munkanapján. Ekkor ugyanis, az addigi átlagosan 1800 db-os havi bejelentéssel szemben közel négyezer érkezett be. A bejelentések száma a hónap második leiében különösen meg­nőtt, az első két hét 125-ös átlagát messze meghaladóan naponta átla­gosan már 270-rc nőtt a számuk. (A növekedés feltehetően azzal is összefügg, hogy ebben az időben lerjedt cl az adózással kapcsolatos rendelkezések válható módosítá­sának a híre.) A decemberben regisztrált szer­vezetek közül 3675 új alapítású volt, mindössze 250 szervezet jött létre átalakulás, kiválás vagy szét­válás útján. Az alapítók döntő többsége - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a korlátolt felelős­ségű társasági, illetve a rész­vénytársasági - működési formát választotta és legtöbbjük 20 főnél kevesebb munkaerőt kíván foglal­koztatni. A szervezetek tervezett tevékenysége főként a szolgáltatá­si területekre irányul. A szerveze­tek nagy hányada - az eddigi tendenciákat folytatva - kereske­delemmel, illetve vendéglátóipari tevékenységgel szándékozik fog­lalkozni. Továbbra is jelentősnek ítélhető (a mindössze pár éve meg­jelenő) pénzügyi, adószakértői, vagyonértékelő stb. tanácsadó cé­gek körének a bővülése. A kifejezetten termeléssel (ter­mékelőállítással) foglalkozni kívá­nó szervezetek száma és aránya viszonylag alacsony. Kivételt ké­pez az iparban elsősorban a gép­ipar, valamint az építőipar, mely területeken továbbra is jellemző a vállalkozói érdeklődés. (Említést érdemel, hogy az eddigiekhez ké­pest jóval több - vidéki és fővárosi - szervezet kíván a beterjesztett kérelmek szerint játékautomaták üzemeltetésével, illetve szeren­csejáték szervezésével foglalkoz­ni.) Az előzetes adatok szerint 1991. december 31 -én 51 800 jogi sze­mélyiségű gazdasági szervezet működött az országban. Számuk egy év alatt mintegy 76 százalék­kal, (s ezen belül december hónap­ban több mint 13 százalékkal) bővült. A vállalkozói kedv és lehe­tőség erősödéséi, illetve bővülését jól érzékelteti, hogy míg 1989-ben 4400-zal, addig 1990-ben 14 200- zal, 1991-ben pedig már több mit 22 ezcn el nőtt a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma. Éjjelente mintha még a ke­rek Hold is hideget lehelne. Reggelente kemény mínu­szoktól ropog a fagyott hó, az utak, járdák jege oly mozdu­latlan, mintha örök időkre rendezkedett volna be. Időn­ként szél kap bele a valahogy mégis meglazított hóba és a földekről, rétekről az utakra hordja akadálynak, horhoso­kat rak tele vele. A Nap szerencsére föl-föl- ragyog, vakítóan szikrázik az oldalazó fényben - mintegy mégis ígéretként a majdani változáshoz. De most még a tél derekán járunk. A ke­ménnyé vált tél idejében. (Fotó: Laczó József) Az Expresben olvastuk Román Goebbels? (Erdélyi tudósítónktól) A magyar sajtó gyakran idézi a gyűlölködést szító ro­mán szélsőséges lapokat, ám a kelleténél kevesebbet szólunk arról, hogy az ellen­zéki román újságok kemé­nyen elítélik ezeket a kiad­ványokat és a közvélemény elé tárják cikkíróik - hamis hazafiság maszkjába rejtett - igazi arcát. Miként az olva­sottsági listán vezető buka­resti hetilap, az Expres is teszi. Egyik utóbbi számában George Pruteapu, a jó tollú publicista, a híres-hírhedt Romania Mare (Nagy-Romá- nia) főszerkesztőjének, C. Vadim Tudornak viselt dol­gairól ír. Nincs miért részle­teznünk, miként lihegett Tudor úr, azaz akkor még elvtárs a Ceausescu házas­pár körül, s gyártotta az őket és aranykorszakukat dicső­ítő verseket, sokkal érdeke­sebb az Expres munkatár­sának néhány következteté­se. „A háború utáni Francia- országban vagy Németor­szágban az ilyen romboló szellemek legalább tíz évig meg se mertek mukkanni. Nálunk, hála a Nemzeti Meg- mentési Front (a kormányzó párt - szerk.) lenini politiká­jának és az őt kiszolgáló nó- menklatúrás-szekus élcsa­patnak, C. V. Tudor mindjárt széles bizonyítási lehetősé­get kapott. Az egyik legve­szélyesebb emberi érzést, a gyűlöletet kijátszva és élesztgetve, arcátlanul ha­zudva, az elnöki hatalom fe- néknyalójaként, hetente fel­hívja magára a figyelmet or­szág-világ előtt. Az olcsó si­kert, s persze a pénzt haj­szolva, C. V. Tudor politikai huliganizmusa felmérhetet­len kárt okoz az országnak, olyan képet mutatva Romá­niáról, mintha Goebbels és Himmler ideológiája nálunk határtalanul terjedne. Az elv­társakból és szekusokból verbuvált pártjával (Nagy- Románia Párt - szerk.) és lap­jával legalább annyira vissza­húzta Romániát, mint a Petre Roman-lliescu-csapat. Mert ki néz rokonszenvvel az olyan udvarba, ahol egy őrült bun­kóval hadonászik és minden a feje tetején áll?” Sike Lajos A Newsweek Magyarországról- A nyugati üzletemberek vad­keletnek nevezik Kelet-Európát, és ez a név leginkább Budapestre illik - írta a magyar „gulyás-kapitaliz­musnak” szentelt négyoldalas cik­kében a Newsweek amerikai hírmagazin európai kiadása. A vi­lágnak ezen a részén Budapest minden versenytársát megelőzve a kapitalizmus vitathatatlan főváro­sává vált - állapította meg Michael Meyer, a cikk szerzője budapesti benyomásait és beszélgetéseit is­mertető cikkének bevezetőjében. Igaz, hogy az átmenet ugyan­olyan fájdalmas, mint Csehszlová­kiában vagy Lengyelországban, igaz, hogy az állami vállalatoknak a kormány által sokat reklámozott eladása csődöt mondott, igaz, hogy a munkanélküliség és az infláció •, nőtt, az életszínvonal csökkent, a kiábrándulás mindenfelé tapasz­talható, és mindenki recesszióról beszél, de ha valaki a napokban vé­gigsétál Budapesten, félelmei ha­mar eufóriára váltanak.- vélekedik az amerikai kommentátor. A gyorsan változó budapesti üz­leti színpadon minden nap új lehe­tőségek jelentkeznek. Egyesek közülük persze illuzórikusak, de akár nyer, akár veszít, Budapestet olyan lázas tevékenység jellemzi, amelyre nincs másutt példa a haj­dani keleti tömbben. A továbbiak­ban a Fotex, a Hunor Beruházási Kft., a Magyar Gazdasági Kamara, az Investcenter vezetőinek és nyu­gati diplomatáknak a nyilatkozatai alapján számol be a lap a magyar- országi gazdasági változásokról, a nyugati tőkebefektetésekről, azok problémáiról sem hallgatva. A szerző véleménye szerint a kezdeti időszak „szőnyegkereskedői” után most már a komoly befektetők ér­deklődnek. még ha a hivatalos pri­vatizálási program katasztro­fálisan eredménytelennek bizo­nyult is. Az igazi befektetésekre így valószínűleg nem ezekben a keretekben, hanem a háttérben ke­rül majd sor- egyes becslések sze­rint a magánszektor már most az ország évi termelésének felét adja. Az írás kevésbé hízelgő befejezése a szexipar felvirágzásáról szól: a vi­lág legősibb szakmája ugyanúgy gyorsan fejlődik Budapesten, mint szinte minden más... (MTI) B.D.

Next

/
Thumbnails
Contents