Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1992. január 27., hétfő A Korona Színpad első előadása Vendég: Gregor József és Vajda Júlia Gondolatok Tiszaújvárosról A kötelezettségvállalások és lehetőségek összhangja felborult Tíz év alatt nem változott semmit. Ugyanolyan energi­kusan nyilatkozott, mint a nyolcvanas évek elején. Pá­lyaíve meredeken szökell felfelé, egészen a beruházá­si igazgatói székig. Aztán máról holnapra „ejtették”. Csalt ezt követően ismerhet­te meg az ország Pünkösdi Árpád jóvoltából. A Pofa bé című könyv főszereplője Ba­lázs Lajos, alias Fábián Ti­bor visszakerült első mun­kahelyének színterére, a Ti­szai Vegyíi Kombinátba. Iigjaiz, nem mlint munkavál­laló, hanem mint a rész­vénytársaság igazgató taná­csának tagja, az ipari és ke­reskedelmi minisztérium képviselője. Múltjának erről az időszakáról nem volt haj­landó nyilatkozni, pedig egyetlen kérdésbe sűrítet­tem kíváncsiságomat. — Igaz volt a történet? — Igaz, de nem szeretem a nosztalgikus megnyilvánu­lásokat. Engem mindig a je­len, és főleg a jövő érdekelt. Csakúgy, mint most, amikor egyre nehezebb gondokat kell megoldani, kitörni, és értelmes alapot teremteni az előrelépéshez. — Van kiút ebből a zsákutcá­ból? — Véleményem sok eset­ben eltér ,a hivatalos állás­ponttól. A TVK-t nem cél­szerű kiszakítani környeze­téből. A gazdasági kategóri­ákon túl a realitások figye­lembe vételével kell kalku­lálni, beleértve az érzelmi té­nyezőket .is. Az litt élők és dolgozók szoros szálakkal kötődnek ehhez a térséghez, ezekhez a külömbejáratű be- tonkalickákhoz, az apró kertekhez, parcellákhoz, a lerobbant autóikhoz. Ezeknek .az embereknek nincs alter­natívájuk, a három vállalat, a TVK, a TIFO, az erőmű ellenére. Ebben a sagátos- ságban tűi kell lépni a raci­onális meghatározásokon. Három éve írtam egy tanul­mányt a térség lehetséges fejlődéséről, amihez összefo­gásra van szükség. Meg kell állítani a romló folyamato­kat. Ma a városban hivata­losan 2300 munkanélkülit tartanak nyilván, ebből 400 a pályakezdő fiatal. Mir'e le­het ezt vetíteni? Ennek a nehéz helyzetnek számos összetevője van, milliárdos létesítmények állnak kihasz­nálatlanul. — Ebbe a képbe hogyan Illesz­ti a TVK-t? — Nehéz időszakba került, s ennek egy külső környe­zettel összefüggő része. Ki­vételezett, monopolisztikus helyzete megváltozott. A pi­acgazdaságira való áttérés nem egy sima ügylet. A kö­telezettségvállalások és a le­hetőségek összhangja felbo­rult. A bajokat nehezíti, hagy a megvalósult beruhá­zások egy része nem opti­mális döntés eredménye. Az ebből eredő adósságállo­mánynak terheit most visel­jük. De súlyos gondot okoz­tak az átgondolatlan pénz­ügyi befektetések, amik nem eredményezték a vállalat ér­dekeit. Bizonyos részterüle­teken indokolt lenne a tel­jes privatizáció. Ide sorolha­tó a Hotel Olefin, de nem biztos, hogy erre lenne ve­vő, vállalkozó. — Mit lehet tenni? — Az államigazgatási, és a vállalati tanács által tör­tént irányítás nem vált be>, ezért szükség volt a válla­lat átalakítására. S ez a biz­tosítéka, hogy a TVK forga­lomképes . legyen. Igaz, a részvénytársaisági forma ma­gán viseli iazt a terhet, hogy továbbra is teljes egészé­ben az állam a tulajdonos, s így a társasági forma, a köz­gyűlés, az igazgatási funkció degradálódik. Továbbra sincs ■igazi tulajdonos. M.a naigyon sokan a gyógyírt a privati­zációban látják. Jó volna megfogalmazni, mit értünk alatta, mert az állam nem jut bevételhez. Az eseteik nagy részében — az ország­ban — maga a folyamat nem tekinthető privatizációnak. Ebben a kategóriában van­nak kiváló vállalkozóik, de jelen vannak az umbuldá- lók, kótyavetyélők is. — Ezek szerint a külföldi tő­ke nem a legjobb megoldás? — Sokan csodát várnak et­től a lépéstől. A lehetőségeket kell felmérni, de csoda nél­kül. A befektető nem jön ide senkii két szép szeméért. Aki befektet, tőkét hoz, ga­rantált extraprofitól remél. S mivel ez gyakorlatilag sem a termelésben, sem a kereskedelmi szférában nem realizálható, alapjában a bevitt hazai vagyonra kell alapozni. Ennek nem mond ellent, hogy szükség van külföldi tőkére. Ha a mérleg serpenyőjének másik felében a vagyonleértékelést kom­penzáló elemek: új techno­lógia, új piacok, új gyártá­si, kereskedelmi ismeretek vannak. Azaz, ahol a bevitt tőiké eredményeként új ter­melőegységek épülnek. Ez esetben a vagyon százszáza­lékos átruházásától isem kell megijedni. Ezért bizonyos hi­vatalos állásponttal ellenté­tes a véleményem. Tapasz­talatom, hogy a hazad nagy- vállalatok ritkán számolnak azzal ,a lehetőséggel, hogy az állami vagyon új alapokon történő működésével létre­hozható a megfelelő haté­konyság. — ön szerint a legfontosabb teendő. . . — A térség nagyvállalata­inál — beleértve a TVK-t is — az említett út, mint lehe­tőség nem elvetendő. De sokkal nagyobb mértékben kellene építeni a meglévő szellemi tőkére, cselekvőké­pességre. Jelenleg a legfel­ső vezetés kialakítása fő­ijük. Ennek célja, hogy jól képzett fiatalok — az új ge­nerációhoz tartozó szakem­berek kerüljenek meghatá­rozó kulcshelyekre. Ennek a térségnek működnie kell, és működni is fog! A meglévő gondokat és nehézségeket elsősorban az itt élő és dol­gozó emberekkel kell meg­oldani. Helyettük ezt isenki nem fogja megtenni. Fekete Béla Ma este hét órától tartja első előadását a miskolci Korona Színpad a Nemzet­közi Kereskedelmi Központ nagytermében. A műsor cí­me: Mozarttól Gershwinig, a két előadóművész: Gregor József Liszt-díjas, kiváló művész és Vajdia Júlia, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, zongorán kí­sér: Oferfrank Péter zongo­raművész, az est háziasszo­nya: László Zsuzsa műsor­vezető-rendező. Nemzetiközi Kereskedelmi Központ legújabb vállalko­zásáról tartottak sajtótájé­koztatót a volt pártház épü­letében. A helymeghatáro­zásnál kénytelen voltam az épület régi funkciójára utal­ni, hiszen még mindig így tudjuk a legkönnyebben azonosítani. Pedig a szerve­zőknek éppen az lenne a célja, hogy minél hamarabb elterjedjen >a köztudatban, hogy ide érdemes betérni, és nemcsak a kereskedőknek, üzletembereknek. Az épület második és harmadik szint­je kiválóan alkalmas kultu­rális rendezvények, kiállítá­sok, zenei estek, pódium műsorok befogadására. Január 14-,i számunkban írtunk arról, hogy Ózdon szünetel ia kohásakodás, mi­vel a Tigáz a kifizetetlen gázszámlák miatt elzárta a kohászat gázcsapját. A Tigáz üzemigazgatóságának veze­tője, Molnár Attila levelet juttatott el szerkesztőségünk­be, amelyben közli: téves az A nagyteremben kap he­lyet a Korona Színpad, melynek előadásain elsősor­ban Budapesten élő, tevé­kenykedő neves művészeket láthatunk. A rendezvények a későbbiekben általában a hónap első hétfőjén lesznek Újdonságnak számít, hogy az előadások után a művészek társaságában közös vacso­rán vehet részt a közönség. A vacsora — az étterem kis befogadóképessége miiatt csak hetvenhat embert tud­nak vendégül látni — iga­zodik az előadásokhoz. Mind­járt az első alkaloméi a Gregor József receptje alap­ján készülő Falstaff ked­vence nevű étellel is gazda­godik a kínálat. Belépőjegyeket — az első alkalommal 700 forintba ke­rül, de ez előadásonként változhat — és a 290 forintos vacsorajegyeket a Korona Színpad jegypénztárában (Mindszent tér 1.) lehet vál­tani. A következő előadás feb­ruár 17-én este hét órakor kezdődik, a két vendég Pso- ta Irén és Lukács Sándor lesz. ‘ <0 információ, ugyanis az Ózdi Acélmű Részvénytársaság­nak nem a Tigáz, hanem a Nagyalföldi Kőolaj és Föld­gáztermelő Vállalat szolgál­tatja a földgázt. Az acélmű rt. a.Mól Részvénytársaság­nak adós, ugyanis ,a nagyal­földi cég a Mol-hoz tarto­zik. Nem a Tigáz a vétkes A „halál angyala” él?! A Josef Mengele náci háborús bűnös halálára vonatkozó érte­sülések megalapozatlanok. Elképzelhető, hogy a gaztetteiért a „ha­lál angyalának” is nevezett hóhér nyolcvanévesen még ma is él. Ez a következtetés vonható le annak az adásnak az anyagából, amelyet az NBC sugárzott a „Most már beszélhetünk erről” című adás keretében. — Mielőtt (a szovjetek felszabadították Auschwitz-t, Mengele meg­szökött — hangzott el az adásban. — Szemtanúk szerint mem sok­kal ezután elfogták és egy amerikai hadifogolytáborba (szállították, de személyazonosságát nem tudták megállapítani, mert hiányzott testéről az SS-tetoválás. A fogolytáborból szabadulva íMengele Ar­gentínába távozott. Amerikai, izraeli és német nácikutatók vélet­lenül akadtak a nyomára, mégpedig Brazíliában, ahol egy idős há­zaspár egy sírt mutatott nekik, amelyben szerintük Mengele földi maradványai pihennek. Kéthetes munka után a szakértők .kijelentették, hogy „tudomá­nyos valószínűséggel” valóban Mengele csontjait rejti a nevezett sír. Az adásból viszont az is kiderült, hogy a szakértők eme állás- foglalása nincs kellőképpen alátámasztva. Menahem Russek izraeli kutató a fenti állásfoglalást bíráló előadást készített, amelyet most hoztak nyilvánosságra. Eszerint a Brazíliában talált koponya kör­fogata 6,5 cm-rel kisebb a Mengele orvosi anyagában feltüntetett­nél. A csontok vizsgálatakor semmi jelét sem találták Mengele csontmegbetegedésének sem. Harmadszor: a brazíliai csontváz egyik csípőcsontján régi törés nyoma fedezhető fel, Mengele kórtörténete pedig egyáltalán nem említ ilyen sérülést. Kartondoboz - kevesebb hulladék A Genf Karton Közszol­gáltatási Hivatala elemezte a háztartási hulladék össze­tételét, s ia tapasztalatokat egy tanulmányban összegez­te. E szerint az ital karton­doboz hulladék az összes fo­lyékony élelmiszerek csoma­golására szolgáló eszközök hulladékának mindössze 9 százalékát tette ki annak ellenére, hogy a folyékony élelmiszerek 43 százalékát ilyen dobozokba csomagol­ták. Az üvegpalack képezi a legnagyobb hulladékmennyi­séget — 78 százalékot — iain- nak ellenére, hagy a folyé­kony élelmiszerek mindössze 21 százalékát csomagolták üvegpalackba.. A hivatal felmérése 20 hé­tig tartott, több szakaszban egész évre elosztva. A vizs­gált 19 térségből 8 állandó lakóhelyű, sűrűn lakott la­kónegyed volt, a jövedel­mek szóródásai szempontjá­ból különböző népességcso­portokkal. A többi 11 kivá­lasztott térség különböző ipari, kereskedelmi, közszol­gáltatási központokat foglalt magába, beleértve üzleteket, iskolákat, szállodákat, ipari létesítményeket, kormányza­ti intézményeket, nemzetkö­zi szervezeteket. Az év során 52 tonna, több mint 3 ezer ember ál­tal termelt hulladékot gyűj­tötték össze és elemezték. Szemüveg helyett szemtorna? Öngyógyítás csak orvosi kontrollal Az Egészségügyi Világ- szervezet adatai szerint a Föld lakosságának hetven százalékát nem orvosok, hanem sámánok, kuruzs- lók, varázslók, természet- gyógyászok gyógyítják. Vajon mi a helyzet Ma­gyarországon ? A termé­szetgyógyászat szinte va­lamennyi ága — több évti­zedes tiltás, üldözés után — az elmúlt években or­szágszerte elterjedt. Egyre több híve lett. Napjainkban a könyvpi­acon egymást érik a ter­mészetgyógyászat különbö­ző ágaival foglalkozó köny­vek. Az emberek Iközül egyre többen szeretnék egészségüket alternatív úton megőrizni, és ezért szeretnének eligazodni az alternatív gyógyminták és gyógymódok sokasága kö­zött. — Vajon e népszerű könyvek milyen hatással vannak az érdeklődőkre? A ,/Tökéletes látás szemüveg nélkül”, a „Dobd el a szemüveged” és az ezek­hez hasonló könyvek „ön­gyógyítás” esetén milyen következményekkel járhat­nak? — kérdeztük dr. Ba- lázsivcs Ágnes szemész szakorvost, makrobiotikus tanácsadót, a HELP Ha­gyományos Gyógyító Tech­nikákat Alkalmazó Bt. rendelésén. — A könyvek hatására sokan „öngyógyításba” kezdhetnek. Pedig a köny­vekben leírt terápia csak szakember segítségével vé­gezhető. Fontos, hogy a be­tegek őrizkedjenek a sar­latánoktól. A gyógyításuk­hoz célszerű eleve olyan természetgyógyászokat vá­lasztani, akik egyben or­vosok is. Vagy a termé­szetgyógyászok által veze­tett terápia során a beteg állapotát tanácsos orvossal is kontrollálni. — Milyen módszerrel gyógyítja Ön a betegeit? — A Bates-féle szemtor­nával. Ez a mozgás és mozdulatlanság, a fény és a sötét alkalmazásának az egységén alapul. Megtanít­ja látni az embert. Azál­tal, hogy a beteg pislog, lazán tartja a szemét, spe­ciális szemmozgásokat vé­gez, a látás folyamata ta­nulható meg. — Kük gyógyíthatók a Bates-féle módszerrel? — Korhatár nélkül bár­ki. Kivételt képeznek a 4 éves kor alattiak. A terá­pia során a gyengén látóik, vagy alig látók látása is erősödni tud. Szürke há­lyog esetén is — ameny- nyiben az.nem érett meg a műtétre — javítható a látás. A zöld hályog be­tegségnél viszont bizonyos gyakorlatot, a „tenyere- zést” nem szabad végézni, ugyanis amikor a behunyt szemet eltakarjuk a te­nyerünkkel, felemelkedik a szemnyomás. — Milyen gyakorisággal, mennyi lidőt kell a szem- tornára fordítani? — A gyakorlatok napon­ta minimum háromnegyed órát, de a betegségtől füg,- gően több órát is igénybe vehetnek. — Az eredmény mennyi idő után várható? — A betegségtől függő­en már néhány napon be­lül érződhet a hatás. Kis probléma — kis fokú rö­vid- vagy távollátás — esetén már néhány hóna­pos gyakorlás ils meghoz­za várt eredményt. Súlyos betegségnél azonban fél évre, adott esetben több évre is szükség lehet. A gyógyító folyamat meg|- gyorsítható, ha a Bates- módszer kiegészítéseként akupunktúrát lis alkalma­zunk. — Milyen tapasztalatai vannak? — Csak pozitív. Betege­im nem hordanak szem­üveget, és nincs szüksé­gük műtétre. De talán ma­gam vagyok a legjobb pél­da. Gyermekkoromban messzelátó voltam, és szemtengelyferdülésem is volt. Szemüveget hordtam hétéves koromtól egészen addig, amíg 1985-ben sze­mész szakorvosként meg nem ismerkedtem a Bates- módszerrel. A szemtornát 4—5 hónapig végeztem, és az eredmény: nem hordok szemüveget, és jó látok. Véleményt kértünk dr. Imre György egyetemi ta­nártól a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem II. sz. Szemészeti Klinika igazgatójától lis. — A veszélyt abban lá­tom, hogy a könyvek, a gyors sikert ígérő tanfo­lyamok a beteget eltávolít­ják a szakorvostól. Az or­vosi ellenőrzés nélküli ön­gyógyításos szemtréningek kapcsán nem derül fény a lappangó szembetegségek­re. így az lidővel bekövet­kező súlyos, visszafordít­hatatlan károsodásoknál már késő az orvosi beavat­kozás. Rendelésen kerestem fel Kovalenko Leonyid Vikto- rovics belgyógyászt, aki egyben híres természet­gyógyász is. 1990-ben vé­gezte el Kijevben az extro- szenzoriális érzékelési, emionikaii és pszichotroni- kai tanfolyamot. Magyar- országra 1990. júniusában jött feleségével együtt. Kecskeméten laknak, és hetene egy alkalommal Budapesten iis rendel. Igen szép eredményeket ért el gyógymódjával, amelyből most csupán a szemgyó­gyászatot érintő kérdések­kel foglalkozunk. — Miben különbözik az ön gyógymódja ,a hagyo­mányostól? — A hagyományos szem­gyógyászati kezelés esetén az orvos szemüveget ír a betegnek, méghozzá a szem romlásával egyre na­gyobb dioptriás szemüve­get. Gyógymódom lényege ezzel szemben az, hogy úgy hatok a betegre, hogy szer­vezetét méregtelenítem. Saját energiámmal hatok a iszem egyenes és ferde szögű izmaira. Kezelés előtt és után ugyanaet a táblázatot nézetem meg a beteggel, mint a szemor­vos. Kezelésem során nem­csak megállítom a szem romlását, hanem sokat ja­vítok is rajta. Természete­sen az eredmény a beteg­től is függ. Ugyanis ameny- nyiben a beteg a „házi fel­adatot” inem végzi el, nem tartja be, akkor mieghosz- szabbítja a gyógyulás fo­lyamatát. (MTI-Press) Mérő Éva

Next

/
Thumbnails
Contents