Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

1992. január 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Receptötletek Burgonyából — olcsón Az. unalomig ismert krumpli- köretek — olajban sült rósejbli, szalma- vagy hasábburgonya, sós vízben főtt krumpli és krumplipüré — mellé hadd ja­vasoljak egyet-kettői a válto­zatosság kedvéért. Szaftos húsételekhez igen jól illik a petrezselymes sültburgo­nya galuska. Hozzávalók: 4 db nagyobb burgonya, 2 evőkanál finomliszt, 4 evőkanál tej. 3 db tojás, só. törött bors és finomra vágott zöldpetrezselyem. A meghámozott, jól megmo­sott, megitörölgetett burgonyá­kat nyersen megrcszeljük, a levőket kinyomkod'juk, s hoz­zákeverjük a többi anyagot, a tojásból a három sárgáját, s végül a kemény habbá vert fe­hérjéket. B3. forró zsiradékba evőkanállal nagyobb galuskákat szaggatunk, mindkét oldalukon rózsaszínűre sütjük és forrón tálaljuk. , Franciaországban kedvelt kö­ret a tejben’ sült burgonya. Mi is kipróbálhatjuk! A meghámo­zott, megmosott burgonyákat szeletekre vágjuk és vajjal ki­kent tűzálló edénybe rétegesen lerakjuk. Forralt tejbe olvasz­tott vajat csurgatunk, megsóz­zuk, s az egészet a burgonyára öntjük. Előmelegített sütőben rózsaszínűre sütjük. Miire a bur­gonya megpuhul, a tejes már­iást is magába szívta. Hozzáva­lók személyenként: 25 dkg bur­gonya, 1 dkg vaj. 2 dl tej, ízlés szerint só. A franciás újburgonya is kedvenceim közé tartozik. Így készül: 1 kg újburgonyát meg­hámozunk, sós vízben puhára pároljuk. Két tojássárgáját be­lekeverjük 2 dl tejfölbe, vege- táva-1 sózzuk, pici őrölt fehér- borssal és finomra vágott pei- rezselyemzölddel fűszerezzük, majd ebbe a masszába belc- forgatjuk a leszűrt újburgonyát. Az egészet jól kivajazott tűz­álló tálba öntjük, és sütőben 20 percig sütjük. Kockásán bevag­dalt, olajban kisütött szaíaládé­vai. rántott parizerrel olcsó, ki­adós egytálétel. Svájci- újburgonya. Ezt ..ide­genbe szakadt hazánk leányá­tól” tanultam Svájcban. Kell hozzá l kg újiburgonya, 2 dl tej­föl. 1 tojássárgája, 20 dkg pá­rizsi, 2 evő'kanál reszelt sajt. bors, só, petrezselyemzöldje, olaj a sütéshez. Elkészítése; a megtisztított, aprószemű újbuir- gonyát bő olajban rózsaszínűre sütjük. Ezalatt a tejfölt össze­keverjük a tojássárgájával, a ledarált párizsival, a finomra vágott petrezselyemmel, sóval — méginkább: vegetával — és berssai. A kisütött, -Lecsepegte- tet;t új krumplit tűzálló tálba te­rítjük, ráöntjük a tejföllkrémet, meghintjük a két evőkanál re­szelt sajttal, s forró sütőben io percig sütjük. Paradicsom, uborka, vagy fejes salátával laktató és olcsó vacsora. (Ny.) Az idény utolsó napján Ponty és amur került a tóba A horgász sohasem elégedett Monoki kilátások Akit elkerült a szerencse, az csak legyint. Aki súlyos teherrel tért haza, az dicséri. A monoki víztározóról van szó, amelyről nemcsak a lehetséges zsákmány miatt oszlottak meg koráb­ban a vélemények. Mint ismeretes, a víztározó néhány évvel ezelőtt a MOHOSZ megyei IBV kezelésébe került. Halat telepítettek, rendezték a környéket, s új horgász­etikettet vezettek be. (Az engedélyt le kellett adni, a zsákmányt be kellett mutatni, a fogási idő csak a nappalra korlátozódott, s az állománykímélés céljából a ragadozó halak egyelőre vé­dettek.) Nemrég beszélgettünk Zilahi Sándor halőrrel. Elmondta, hogy ez a 42 hek­táros víz ideális horgászhely. Nem vé­letlen, hogy vonzáskörzete túlterjed a megyén, noha az utazási költség egyre magasabb, s bizony, a napijegy ára is 100 forint. Ám, aki türelmes és kitartó, az kárászt, pontyot, amurt zsákmányol­hat. A november elsejei tilalomig a halőr csaknem 1500 ponty kifogását re­gisztrálta. A legnagyobb 13 kilogram­mos volt. Az 1991-es amurrekord 15 ki­logramm. Monokon, az akadósság miatt, a megszokottnál egy kicsivel vastagabb zsinór járja, etetőkosaras szereléssel. A csali barna pufi, esetleg giliszta, késő ősszel kukorica. A három őszi telepítéssel gyarapszik az állomány, s előbb-utóbb horogéret­tek lesznek a csuka- és süllőivadé­kok is. A szovjet hadifogság S. I. emlékezetében (2) Kiss Gyula Jegyzetpapok Nacsalnyik parafasisakban Nem merem ideírni an­nak az Ismert, sőt köztiszte­letben álló férfiúnak a ne­vét, akinek a iszájából egy tévéadás során imigyen in­dult a mondat: „De ennek az eseménynek azonban ...” stb. A kisiskolásoknak vala­ha szekunda járt, ha a két ellentétes kötőszót egyazon mondatban használta, ma — a felnőtteknek! — a televí­zió mikrofonja. Tempora m után túr . . . Bizony változ­nak az idők, s mi is válto­zunk azokban . . . * Korunk emberi elárvulása közismert. Egyedüllét, ma­gány övez százezreket, mil­liószámra azok, akiknek zárt­sága, éihagyatottsága kevés­bé látványos. Ugyanekkor korunk nyakló nélkül gyártott-használt fo­galmakat, melyek épp a ke­vésbé jellemző „társ” szóra utalnak: kartárs, szaktárs, elvtárs, bajtárt, sporttárs, s tovább is folytathatnék. Most a rádióból „fölfedezem” a számomra legalábbis — leg­frissebb ilyen szóösszetételt: sorstárs. A mozgássérültek és -korlátozottak nevezik így egymást. Valamennyi „társ”- szóösszetétel között a leg- meghatóbb, mert az egymás­rautaltság révén a legembe­ribb kapcsolatnak találtak benne nevet. * Az. állami és szövetkezeti boltokban már nem kegyei gyakorlásaként fordul feléd az eladó vásárlási szándé­kaidat tudakolva. Egyértel­műen azért, mert a magán- kereskedők már is veszélyes „konkurenciát” teremtettek es teremtenek. S megtörtén­het, hogy a közületi eladó boltján lehúzzák a redőnyt, veszteségessé válván az üz­let. A vevő a kialakulni ké­szülő adás-vételi jogügylet­ben valóságos partnerré lé­pett elő, s ennek megfelelő­en kell bánni vele. Más, igen más még a hely­zet. a közintézményekben, hi­vatalokban, ahol a legke­vésbé sem lelkes ügyfélfo­gadó „tisztviselő” a kérelem előterjesztése során azon tű­nődik, hogyan lehetne nem teljesíteni azt, vagy legalább­is elodázná. Súlyos .szavak, de sajnos, igazak, a kárval­lottak légiói .igazolhatják. Magyarázat e . stupiditásra —: hogy elmúlt a veszélye az állásvesztésnek, hogy a hivatalnok nyugodtan, s ma­gabiztosan ülhet székében, e szerencsés körülményt ak­ként értelmezi, hogy koráb­bi szemléletének változatla­nul hagyásával kapaszkod­hat íróasztalába, pulpitusá­ba, mint jó pásztorra végül is rábízták a nyájat. Azaz: ismét rábízták ... * Tolsztojiánus vagyok oly következetességgel, hogy még egy legyet sem pusztítok el. Nincs jogom elvenni élete­ket, melyek a létre terem­tődtek. S az elvett életek ko­rábbi fájdalma, szenvedteté- se! Olvasom: már van olyan készülék, mely fölfogja, s visszaadja letépésekor egyet­len fűszál halálsikolyát. * Vigasz s egyben közhely: Nem az a fontos, meddig élünk, sokkal inkább az: ho­gy an ? * Ki tudja — anyja közlése nyomán — a hét melyik nap­ján, s annak melyik órájá­ban született? Anyám jóvol­tából én igen: kedden, dél­előtt. fél tizenkettőkor. Egy­általában van még meghitt beszélgetés anya és szülötte között, amikoris az ilyesfaj­ta családi események gondo­latcseréjére is sor kerülne? * Az Antall-kormány így vagy úgy, ezt meg azt csi­nálja. Vágj' nem csinálja. Sem jól, sem rosszul. Miért mindig: Antall-kormány? Ta­lán van másik is, s megkü­lönböztetésül kell mindunta­lan kimondani, vagy leírni a miniszterelnök nevét? Vagy a név „eleve” minősítést je­lent? Hol jó (dicsérő), hol rossz (elmarasztaló) értelem­ben. Természetesen a fölszó­laló, cikkíró pártállásától függően. A szalszki táborba száz­ötven magyar került. Száz tiszt, és ötven csendőr. A többi mind inémet, telis-tele kincstári pipereholmikkal. Egy aigiért vettem tőlük két haulkrémet. Volt cipőkrémes dobozom, mert akkor már nem dobtunk el semmit. Egyszer meghagytam a va­jam, kivettem egy kicsit a hautkrémből és összekever­tem .Az egészet belekentem a cipőkrémes dobozba és kaptam érte száz gtramrp dohányt. Egy hét alatt — mivel ráadásul mahorkát szívtam — fél kiló dohányt összegyűjtöttem. Ez pedig akkora vállalkozási alap, mint mondjuk manapság négyszázezer forint. A legénység nem kapott; dohányt. A .szenvedélyes do­hányos pedig mindent meg­adott a cigiért, még a ke­nyeréről is lemondott. Ha magyar jött oda kenyérrel dohányért, mondtam, tessék gyújtson rá, de a kenyerét ne adja el. Egye meg, ez az egyetlen esély a túlélésre! Adtam neki mahorkát, s mondtam, jöjjön lide, min­dig kap, de ne cserélje el a kenyerét. Hát nem .akar ha­za menni? Amit itt adnak, úgyis kevés, egye meg! Az igazság, hogy a bajban a magyar is összefog. Sókat marakodik, az biztos, de ha baj van, összefog, legalábbis én ezt tapasztaltam) A táborban teljesen elsze- parálódtunk a németektől. A magyarság valódi közössé­get alkotott. A németek ál­landóan huzakodtak. Az A fül egyik fő feladata a hallás. De ha nem tudnánk megállapítani testhelyze­tünket, vagy nem érzékel­nénk fejünk forgását, elve­szítenénk egyensúlyunkat, és felfordult világban éreznénk magunkat. Az egyensúlyo­zás érzékszervét a belsőfül­ben találjuk, amely szerve­zetünk legrejtettebb helyén, a koponyaalapon, a szikla­csont belsejében, igen ke­mény csontállományból fel­épült tokban foglal helyet, s itt van a hallást szolgáig csiga is, amelyet folyadék tölt ki. A fülkagyló fontossága az ember esetében alárendelt: árnyékolja a hátulról jövő hangokat. A fülkagyló és a hallójárat képezi a külsőíü- let, a középfül a dobhártyá­ból és a dobüregből áll. A dobhártya 7—11 milliméter egyszerű magyar katonára, .a falusi bakára is csak tisz­telettel tudok gondolni, olyan önuralmat tanúsított a fronton és ebben a lehetet­len helyzetben is. H. P. tartalékos zászlós, békéscsabai gyerek, angol fogságból tért haza a barát­jával, de Magyarországon elkapták az oroszok, s be­vágták őket egy transzport­ba. De a humoruk megma­radt, mindenből marhaságot csináltak. H. P. még egy pa­rafasisakot is hozott magá­val. Ügy látsziik nem kellett a ruszkiknak, mert nem szedték el tőle. Amikor ,a vagonjavítóban megkezdő­dött a csencselés, a .kíváncsi­ság odaosalta :a főnököt is. Főleg amerikanszki holmit keresett. Mondta nekii a bé­késcsabai, hogy yan egy pa- rafasisalkja. Elmagyarázta, milyen. Odahívta a tolmá­csot is: „amilyet az angol főuraik hordanak”. H. P. be is hozta s 300 gramm do­hányt kért érte. A főnök meg is vette. Már a télben jártunk, lehetett mínusz 28 —30 fok, a nacsalnyik még­is ebben a parafasisakban járkált, de nem mertünk rö­högni. Ügy tettünk, mintha köhögnénk. Ö meg csak sé­tált. Sztálin nem vonult olyan büszkén a díszpáholy­ban, mint ő, hogy amerikai sapkája van. Azért csoda, hogy a sisak átmérőjű, kb. 0,1 milliméter vastagságú hártya. A dob­üreg levegővel telt, tégla alakú üreg, számtalan apró részlete közül a legfonto­sabb a hallócsontláncolat, amely a kalapácsból, az ül­lőből és a kengyelből áll. A hangingért a hallójárat ve­zeti a dobhártyához, amely a hallócsontláncolatnak ad­ja át. A dobhártyára ható hangnyomás a kengyeltalp útján jut a belsőfül folya­dékába, itt alakul át folya­dékrezgéssé. Ez a csiga mentén elhelyezkedő Corti- szerv szőrsejtjeit ingerli. amelyek a hangingért ideg­ingerületté alakítják át, és megmaradt, mert ahány tá­borba bementünk, annyi­szor zabráltak iis bennünket. Sorba kellett állni. Persze azt mondták, hogy kést ke­resnek. Túrkáltiak az ember holmijában, aztán, ha vala­mi csillogott, rácsaptak, akár ,a szarka. Utána még az oficir is végig jött „ellen­őrizni”. Ha megtetszett neki valami, kiemelte. Minden táborral kisebb lett a ba­tyunk. A csiszológépnél két fiatal kölyök dolgozott. Pável egy jóképű fiatalember, 17 éves lehetett. Apja, meg két báty­ja meghalt a fronton. Öz­vegy anyjával és hároméves kistestvérével élt. Amiért itt dolgozott, az anyja kapott otthon 20 deka kenyeret, ő meg itt :a fejadagját. A ki­csire nem adtaik, tartsa el az anya a gyerekét. A má­sik. a Miska, 18 éves lehe­tett, kitüntették partizán­éremmel, mert valami német főhadnagyot lesből lepuffan- tott. Ezért tíz dekával több kenyeret kapott, mint Pável. Miska mindig hajtott, volna bennünket. fasiszták így, úgy. Pável meg porolt vele, ..hagyd őket, te sem tudod, hol van a bátyád”. Amikor Miska nem figyelt oda, Pá- velnek oda-oda csúsztattunk valami kis kaját, s mondtuk neki: „Van ©gy kis csomag, vidd hiaza a kistestvéred­nek”. így aztán Pável a me­ezeket értelmezi agyunk hangként. Hallószervünk érzékeny­sége igen nagy, képes érzé­kelni olyan mély hangot, amelynek rezgésszáma má­sodpercenként 16, és olyan magasat is, amely másod­percenként 20—22 000 rez­gésszámú. (De például a kutya meghallja a 20 000-nél nagyobb rezgésszámú hango­kat is!) Az ember hallása igen jó, csaknem meghalljuk a mo­lekulák termikus mozgását, de torzítás nélkül vagyunk képesek ennek egybillió­szorosát is telfogni. Körül­belül 300 000, különböző cénásunk lett. Mindenhova futkosott, ha valami baj tá­madt. A ruszki olajos halat nem tudtuk megszokni. Nem be~ lezték ki, csak úgy belehají­tották a hordóba. A feje rajta, ia bele benne, de ösz- szeérlelődött. Vittük Pável- nek, akii olyan jószívű volt, hogy adott ,a Másikának is. — Honnan?! A fasiszták­tól? Köpd ki azonnal! — Ne beszélj — mondta Pável — látom a szemeden, hogy éhes vagy. De Miska nem ette meg. Ettől (kezdve csak Miiskát, környékeztük. Például direkt nem ettük meg a kenyeret sem és odaültünk mellé fa­latozni. Nyelt nagyokat. — Na, MÜska — mondta a haverom — itt van, egyél! Edd meg nyugodtan, nem látja senki. Körülnézett és hamar be­falta. Mi pedig tudtuk, hogy délután újra kapunk olajos halat, mert inem bizonyult túl ötletesnek az ellátásunk. Egy hét alatt úgy megpu­hult . az a partizánkölyökj hogy még nagyobb védelme­zőnk lett, mint Pável. Ha szóltunk, ment és verte az asztalt, hogy mi ifjúgárdis- ták, meg partizánok ... igen-, is, hogy ezek a foglyok ren­des emberek. (Folytatjuk.) Ny. iP. erősségű és magasságú han­got tudunk megkülönböztet­ni. Hallásunk segítségével tanulunk meg beszélni, és egész életünkön át fülünk­kel ellenőrizzük ritmusát, hangosságát. Ahogy az erős fény árt a szemnek, úgy károsítja a zaj az ember hallását. A zaj idegesítő, kellemetlen, sőt fájdalmas is lehet, s az egyik okozója a hallás el­vesztésének. Az időskori halláscsökke- nés kezdetének időpontja és mértéke változó, az érrend­szer állapotától, az életkö­rülményektől, az izgalmaktól függ. Ne szégyelljük horda­ni a hallókészüléket! Alig észrevehető, és megkönnyíti tájékozódásunkat, újra kap­csolatot teremthetünk kör­nyezetünkkel. a világgal. Fülünk és a zajos világ

Next

/
Thumbnails
Contents