Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

1992. január 18., szombat ÉSZAK-MAGYAHOHSZAG 3 Törvényváltozás után 2 munkanélküliségről Hetvenötezren kerülhetnek az utcára Több mint ezermilliárd volt a tét Az, hogy a munkanélküli­ek száma hónapról hónapra Rohamosan emelkedik, s "Orsod-Abaúj-Zemplén me­sében meghaladja a félszáz- faréit, jószerivel már nem uíság. A munkanélküliség — Sajnos — szervesen hozzá­kapcsolódott mindennapja­inkhoz, ma én, holnap te, holnapután egy harmadik ... ...! a parlament a múlt ev végén hagyta jóvá a fog- •alkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról skóló 1991. évi IV. törvény [Módosítását, amely jogsza­bállyal nem árt tisztában er*ni a munkanélkülieknek, j* munkaadóknak, és a mun­kavállalóknak. . A törvénnyel kapcsolatos kérdéseinkre Gúr Nándor, a begyei munkaügyi központ [ °sztályvezetője válaszol: Kezdjük talán először a Munkanélküli-segély ekkel, 'Járadékokkal, hiszen a pénz s°kakat érdekel, különöskép­pen a munkanélkülieket, akiknek ez az egyedüli jö­vedelmük! — Változtatott a törvény j il korábbiakon. Ezentúl a Ofu n kanélk ü li - j árad ék össze- j bériek alsó határa általában j a mindenkori minimálbér, f^ső határa pedig annak hétszerese. Vagyis most fi, úletve 16 ezer forint. — És mondjuk, ha valaki ® niinimálbérnél is keveseb­j bet keresett? — Akitor a járadéknak kk átlagkeresettel kell meg­egyeznie, hiszen arról nin­csen szó, hogy a minimál­erre felemeljük a járadékot. H'yébként ide tartozik az is, ! oogy a járadék összegét az utolsó négy naptári négyed- ey átlagkeresete alapján kell kiszámítani. És akkor ez az ellátás Pteddig jár? , ~~ A december végén élet- öe lépett törvény szerint ősz- ékességében másfél évig jár- hat. Egy évig a járadék ösz- »kege a járadékalap 70 szá­v íx, ’ fél évig Pedig 50 szá- kaléka. ? r történik akkor, az- n , akinek lejár a másfél e? Vélem, több százan, ha em ezren vannak, lesznek .-Weyek, új munkahelyterem- sekről pedig hallani se na- Won lehet. őszinte leszek: ma még mztosan nem tudom. Ez év h,™k felére, végére vár­nai0’, hogy tömegesen „es- ’ a munkanélküliek a segeiyezettek köréből, aklto- bízom benne —, ki- .akit a kormányzat egy szo- i„c l? védőhálót. Persze az u2 lenne — és ez ta- an megvalósul -, ha a pri- atizaciokból befolyt pénz téí i reszét munkahelyiterem- cesekre fordítanák. CS~ Kanyarodjunk egy ki­azok felé, akiknek még tői1 munkájnk. Ettől az év­in, njkik is többe kerülnek a nunkanélküliek... Eddig a munkavállalók Ca munkaadók pedig más­tó fkázalékot fizettek a bruit- I • kere-set alapján járulék- j, ff, Ez egy, illetve 5 szá- ánetora nőtt. Különben, az ami támogatással egye­Az obslrukcióról—avagy: kik lettek szótlansági fogadalmat temben az idén mintegy 65 milliárd forint jut a munka- nélküliekre. — Ez mennyi embernek elég? — Számítások szerint 580 ezer munkanélkülinek, 12 százalékos munkanélkülisé­gi rátát figyelembe véve. — Hát...? Ha azt veszem, hogy Borsodban máris 15 százalékos a munkanélküli­ségi ráta, és további töme­ges elbocsátások várhatók. És tessék mondani: mi lesz az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkkel? Űk, az élet pofonján kívül mit kapnak? — Munkanélküli-segélyt összesen hat hónapig. És pályakezdőnek minősül mindazon fiatal, aki képesí­tését másfél évnél nem ré­gebben szerezte. Korábban már nem számított pálya­kezdőnek az, aki a bizonyít­vány megszerzése uitán mun­kába állt, de mondjuk egy hónap múlva megszüntették állását. — Folytassuk a sort azok­kal, akik fegyelmi okok mi­att kerültek az utcára? Ve­lük mi lesz? — Nekik is jár járadék, de csak a munkaügyi köz­pontnál történt jelentkezé­süket követő 90 nap eltelté­vel. Hasonló a helyzet azok­kal is, akiknek munkaviszo­nya saját kezdeményezésük­re szűnt meg ... — Szóval, ez egyfajta büntetés. És mi a helyzet azokkal, akik végkielégítés­ben részesültek? Nos, meg kell nézni, a végkielégítés hány havi át­lagkeresetnek felel meg, és számukra a munkanélküli- | járadék addig nem folyósít­ható. Utána természetesen ők is másfél évig részesül­hetnek segélyben, járadék­ban. — Ha már az előbb egy­fajta büntetésről beszéltem, mikor vonják meg a munka- nélkülitől járadékát? Mit kell ehhez tennie? — Erről is intézkedik a törvény. Nem kaphat jára­dékot az, aki nem a munka­, ügyi központ által felaján­lott munkahelyen dolgozik. Ha viszont az általunk fel­kínált munkahelyen a jöve­delme havonta nem érné el a mindenkori minimálbért, úgy folyósítjuk a járadékot. Szintén nem jár járadék an­nak, aki a számára felkínált közhasznú munkát nem fo­gadja el, s többek között az sem kaphat, aki a havon­kénti jelentkezési kötelezett­ségének nem tesz eleget. — Jól nézünk ki! Akkor hát rendkívüli hómunkásnak sem jelentkezhet a munka- nélküli, hogy kiegészítse csekély jövedelmét? — Már hogyne jelentkez­hetne! Csak a fontos, hogy mi kiközvetítsük... — Még valamit: megyénk­ben mennyi munkanélküli­vel számolnak az év végére? — Elbocsátások várhatók a kohászatban, a bányáknál, nehéz helyzetben van a gép­ipar, a vegyipar... Mintegy 70—75 ezer munkanélkülit prognosztizálunk, de számuk ettől is nagyobb lehet. (illésy) Az 1992-es évi költségve­tési törvény parlamenti vi­táját megelőzőéin egyilk nyi­latkozatában a pénzügymi­niszter igen optimistán álla­pította meg, hogy a törvény- javaslat állja majd a sarat; ami magyarul annyit jelent: a tervezet jó, kibírja az el­lenzéki képviselők várható támadásait, megáll a lábán, és a parlament végül is el­fogadja majd. A pénzügymi­niszternek végül is igaza lett. A kormány által — a lehető legkésőbb — a parla­ment elé vitt törvényterve­zetet az ellenzéki képvise­lők — igaz, a kormánypárti képviselők jóvoltából, jó­részt üres padsorok előtt — ízekre szedték, ám a terve­zet végül is megállt a lá­bán, hiszen a parlament — úgyszintén a kormánypárti honatyák jóvoltából — elfo­gadta. Van tehát költségve­tésünk erre az évre. De mi­lyen is ez a költségvetés, amely — mint tudjuk — va­lamilyen módon minden ma­gyar állampolgár életének alakulását érinti, s éppen ezért a költségvetés megha­tározása a demokráciákban, egy demokratikusan működő parlament egyik legfonto­sabb feladata. A költségve­tésről, annak parlamenti vi­tájáról beszélgettünk dr. Ma­tyi László SZDSZ- es ország- gyűlési képviselővel, a par­lament költségvetési bizott­sága tagjával. Beszélgetés dr. Matyi László képviselővel — A kormány a kormány­pártokkal együtt a parla­menti többség révén ebben a törvényben dönt az állam­polgároktól adó, illeték, vám stb. cífnen elvont pénz el­költéséről. Ezen a törvényen keresztül nyomon követhető, hogy a kormánypártok mennyire célszerűen, takaré­kosan költik él az állampol­gárok pénzét, Kiderülhet például, hogy megfelelő ta­karékos gazdálkodás mellett nem is lenne szükség új adónemek — gondoljunk csak a gépjárműadóra — bevezetésére. Magyarorszá­gon a költségvetés különö­sen fontos, mivel az előző rendszer örökségéként az állam szerepvállalása — ez­zel együtt az állami elvonás mértéke — indokolatlanul nagy, egyszerűen nem felel meg a piacgazdaság követel­ményeinek, sőt, kifejezetten akadályozza annak kiépülé­sét. Hazánkban ma minden megtermelt három forintból két forint valamilyen címen elvonásra kerül, és azt az államháztartáson, a költség­vetésen keresztül az állam újra elosztja. Egy konkrét példa arra, hogy mekkora a költségvetés szerepe az or­szág, a pólgárok életében. Ha a költségvetés kiadási oldalát, az 1050 milliárd fo­rintot elosztjuk a lakosság számával, akkor személyen­ként százezer forintot ka­punk. Ez kétgyermékes át­lagcsaládot figyelembe véve évi 400 ezer forint, s ennek elköltéséről dönt a parla­ment a költségvetési tör­vényben. Ha Borsod megyét vesszük figyelembe, megál­lapíthatjuk, hogy családok többsége nem keres egész évben 400 ezer forintot. • A költségvetést vé­gül is elfogadta a par­lament. Milyen hatása lesz a gazdaságra, mit érzékelhet, érezhet az állampolgár? — Erről Oldaliakon keresz­tül lehetne írni, beszélni, ezért osaik címszavakban a leglényegesebbeket: az ál­lamháztartási reform és az azzal együttjáró állami ki­adások fellüliviizsgálatánalk elmaradása miatt megma­radnak a problémák, ame­lyék az elmúlt évet is jel­lemezték. Továbbra is ne­héz helyzetben lesznek az úgynevezett közszolgáiltatáisi intézményeik. Itt főképp az oktatási és egészségügyi in­tézményekre gondolok. Ezek finanszírozása messze elma­rad a működtetéshez szük­séges igényektől. Ezt minden közszolgálatban dolgozó, il­letve az intézményeket igénybe vevő állampolgár a saját bőrén fogja majd ta­pasztalni. S mert ezeken a területeken jinár az elmúlt évben is a belső tartalékok felélése volt a jellemző, eb­ben az évben várhatóan to­vább nőnek majd a finanszí­rozás gondjai. A túlmérete­zett központosítás miatt a magyar béreket ahhoz, hogy a költségszínvonalakat meg­állapíthassuk, sokszorosan meg kell szorozni. Ez olyan mértékben sújtja a vállal­kozókat — a legkisebbektől a legnagyobbakig —, hogy szemfényvesztés arról be­szélni: a költségvetés majd segíti a gazdaság fejlődését, vagy legalábbis stabilizáló­dását az elmúlt évi nagy visszaesés után. Ez különö­sen azért fájdalmas, mert erre két évvel a választások után reális lehetőség lenne. Megyénkben kiemelkedően fontos,. miként próbálja ke­zelni a munkanélküliséget a kormány. A költségvetésben két nagy rendszer található: a területfejlesztési és foglal­koztatási alap, de ezeken túl még speciális átképzési, befektetési alapok állnak a kormány rendelkezésére. Probléma, hogy ezek az esz­közök egymástól függetlenül, összehangolás nélkül mű­ködnek, így természetesen hatásuk messze elmarad az optimálistól. Várhatóan sú­lyos gondot jelent majd, hogy a szolidaritási alapban a kormányzat szerint is mintegy 11 milliárd forint a várható hiány. Teljesen ért­hetetlen, hogy — bár a tör­vény is kötelezi a kormányt a hiány fedezésére közel 6 milliárd forint erejéig — a kormány egyetlen forintot sem tervezett erre a célra. Minden különösebb indok nélkül vetette el az SZDSZ- es módosító indítványt, amely közel kétmilliárd fo­rinttal növelni javasolta a foglalkoztatási alapot, ily módon jelentősen növelhető lett volna a foglalkoztatási eszközökre fordítható pénz. Véleményem szerint ebben az évben egyik kulcskérdés a munkanélküliség lesz, ezért érthetetlen, felelőtlen a kormány magatartása. Az úgynevezett szociális háló kiépítésének a szándéka sem élezhető. Ezzel kapcsolatban az SZDSZ két képviselője, Solt Ottilia és Havas Gábor teljesen új megoldást java­solt, amelyet a kormány az időhiányra hivatkozva elve­tett. Kifogásolható a priva­tizációs bevételek kezelése, illetve a költségvetésben va­ló felhasználásának módja is. Véleményünk szerint a társadalombiztosításnak nem a privatizálásból származó bevételt kell átadni, hanem olyan vagyonnal kell ellátni, amelynek bevételéből gaz­dálkodni tudna. Elindulhat­na egy olyan fejlődés, amelynek eredményeként a tb-járulékok csökkenhetné­nek, és nem kellene a be­tegszabadsághoz hasonló megoldásokkal lehetetlen helyzetbe hozni a munka­adókat, nagymértékben meg­drágítani az élőmunka költ­ségét. összegezve: az 1992, évi költségvetés megkerüli a keserves problémákat, és azokat a vagyonfelélés esz­közével maga előtt tolja, holott a kormány, a parla­ment nem erre kapott fel­hatalmazást az 1990-es vá­lasztásokon. # Az ellenzék, bár kevés idő volt rá, igye­kezett tételesen vizsgál­ni a törvénytervezetet, számos módosító indít­ványt tett. A kormány, a kormánypárti képvi­selők figyelembe vet­ték-e a javaslatokat? — Csak minimális mér­tékben, ami önmagában ter­mészetesen nem kifogásol­ható, hiszen őket illeti meg a kormányzás lehetősége, és természetesen az ezzel járó felelősség. Ami mégis furcsa az egészben, hogy az eluta­sításokat meg sem kísérel­ték megindokolni. A kor­mány előterjesztését sem védték, holott ez a kor­mánypárti képviselők fel­adata lenne, pláne akkor, ha lelkesen megszavazták ezt az igen gyönge költség- vetést. Az egész tárgyalás alatt úgy viselkedtek a par­lamentben, mint akik szót- lansági fogadalmat tettek. # A kormánypártok, illetve a legnagyobb kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője, sőt a miniszterei nők már a vita kezdetén obstrukcióval vádolta az ellenzéket. Volt-e valójában obstrukció? ..Az otthon iránti vágy, lakó- ypmyezetének szebbé, jobbá étele minden időben az ember mrmészetes vágya és cselekvé­sének része vált. E jászámclé- munkálkodás készséget és «»mos gyakorlati ismeretet gúnyéi, mert természeténél mgva, több eleme balesetveszé- yes. Gazdaságilag nehéz, pénz- :znke időben is sok mindenen javítani önerőből. Az “•Pllésügyl Tájékoztatási Központ minden igyekezete arra irányul. h°Sy ehhez segítséget nyújtson. Az épületfenntartási 2X2 ííl- Zetsorozat 6 egysége, a családi házak épületgépészete I—III. kötete és a Magánépítés A—Z- ig sorozat 1—4. kötete anyagok­ról, szerkezetekről!, munkafogá­sokról tájékoztatnak. Üj épít­kezőknek készül a magánépít­kezők kiskönyvtára sorozat, amelyből jelenleg 28 kötet kapható, de a tervek szerinti közel 50 füzet mindenre kiter­jedően tájékoztat majd. A be­ton és habarcs készítési ABC és további 6—7 kiadvány idő­szerű tanácsokat (áfa visszaté­rítés, penészesedés elkerülése stb.) ad. Az új építkezők katalógusok alapján választhatják ki a szá­mukra legmegfelelőbb engedé­lyezési és kiviteli terveket is tartalmazó tervcsomagot. Ezek anyagszükségleti számításokat is tartalmaznak. Jelenleg 9 családi ház katalógus 177 alap­terv, 341 változatát kínálja. A felsoroltakon kívül is társas­ház és 16 fejleszthető és együtemben megvalósítható sorház-terv is készen várja az érdeklődőket. 17 zártkerti és 35 üdülőépület tervei közül a pihenni vágyók választhatnak. A melléképület katalógusá­ban állattartó, raktározási, me­zőgazdasági és kisebb műhely és épület létesítéséhez nyújt segítséget a választék. A környezetbarát gazdálko­dás elterjesztésére 17 füzetből álló, a bio-gazdálkodást elter­jesztő sorozat a közeljövőben fokozatosan hozzáférhetővé vá­lik. Miskolcon, a Hunyadi u. 8. szám alatti Komplex tanácsadó szolgálat az építkezők és ér­deklődök rendelkezésére áll, az építőanyagok beszerzése és to­vábbi tájékoztatások ügyében is. Így a BOKÖ-termékek, VAEV-Bramae cserép és hé­jazat! anyagok, Kőszig és tég­laipari íalazóanyagok, műanyag nyílászáró szerkezetek beszer­zésén kívül sok más informá­cióval segít. D. H. B. — Obstrukcióról akkor beszélhetünk, amikor az el­lenzék minden eszközzel meg akarja akadályozni egy törvény megszületését. Az ellenzéki képviselők ilyen­kor szoktak felolvasni a Bibliából, szakirodaimat is­mertetnek, irodalmi munká­kat idéznek órákon keresz­tül, sőt, ilyen célból a szá­zadelő parlamentjében még a berendezés szétverésétől sem riadtak vissza a hon­atyák. Ám nem nevezhető obstrukciónak, ha az ellen­zéki képviselők módosító in­dítványokat terjesztenek elő; nem obstrukció, ha a képviselők a plenáris ülésen és a parlamenti bizottságok­ban megpróbálják megvéde­ni indítványaikat. Nem obs­trukció, ha a képviselők öt napon keresztül vitatkoznak egy nagyon fontos törvény- tervezeten. A kárpótlási tör­vény tétje „mindössze” 30 milliárd forint volt, mégis a* kormánypárti képviselők 17 napig szónokoltak a kár­pótlási törvényről. A minap olvastam, hogy az olasz parlament 90 napi vita után döntött az olasz költségve­tésről. A nemzetközi gyakor­lat szerint is ennyi ideig szokás vitatkozni egy-egy ország számára igen fontos költségvetési törvényről. Lé­nyegében ennek figyelembe­vételével döntött tavaly úgy a parlament, hogy a kor­mány minden év augusztus 31-én jelenjen meg a költ­ségvetés irányelveivel a par­lamentben, a képviselők előtt. A kormány lényegé­ben tavaly ősszel folyamato­san megsértette az állami pénzügyekről szóló törvényt, s részben ennek leplezésére szolgált állandó hivatkozása az obstrukcióra. A másik fontos indok az volt, hogy a kormány így akarta a lé­nyegi kérdésekről az eljárá­si kérdések felé vinni a vi­tát. Tisztában volt ugyanis azzal, hogy még saját kép­viselői előtt sem tudja meg­védeni a költségvetési tör­vénytervezetet. Szerintem mégis az volt a legfontosabb indok, hogy a közvéleményt ily módon akarta kizárni annak nyomon követéséből, hogy a kormány mire költi az adófizetők pénzét, illetve a vitában részt vevő ellen­zéki pártokat elzárni attól, hogy a nagy nyilvánosság előtt ismertessék a kormá­nyétól lényegesen eltérő ál­láspontjukat. Szarvas Dezső LakáséDílés, karbantartás, korszerűsítés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents