Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-31 / 305. szám
1991. december 31., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ja az Úi megadja, ha az Úr akarja...” Irlanda Sándorné lelkész Több évtizedes miskolci szolgálat után 1985 szeptembere óta a kisgyőri gyülekezet, lelkipásztora Irlanda Sándorné. öt gyermek édesanyja, és öt unoka nagymamája. — Az Isten rendelte így, hogy Kisgyőrbe költözzünk — kezdi a történetet a tisz- teletes asszony. — Nem volt könnyű döntés otthagyni a várost. De a gyülekezetnek is kellett egy kis idő, amíg megkedveltek. Nem a személyem ellen volt kifogásuk, hanem el kellett fogadniuk a női szolgálattevőt. A férjem, bár az építőiparban dolgozik, szintén lelkész képesítésű. Ö is sokat segít a munkámban. Az ifjúsági szolgálat szempontjából Kisgyőr nagyszerű területnek ígérkezett. Itt azokban az időkben is volt iskolai hitoktatás, amikor még igyekeztek erről lebeszélni a szülőiket. Jelenleg a 176 iskolás gyerek közül 120 jár református hittanra. — Ha az elmúlt esztendő eredményeire tekintek, távolabb kell menni az időben. Amikor ideköltöztünk, már akkor elhatároztuk, hogy konferenciás területté, ifjúsági találkozók helyszínévé tesszük Kisgyőrt. Az első nyáron körülbelül T50* fiatal jött el a háromnapos rendezvényre. Akkor a gyülekezeti teremben, a pincénkben alakítottunk ki hálóhelyeket, a kórháztól kaptunk ágyakat, az asszonyok az udvarunkon főzték. Azóta is rendszeresen megtartjuk ezeket a találkozókat. Közben Isten segítségével sikerült egy két és fél holdas kertet vennünk egy «romos épülettel. Ez a nyár azzal telt, hogy felújítottuk, konferenciahellyé alakítottuk ezt a házat. 'Miagunk között Béthelnek nevezzük, ahogyan Jákob álmot látva rátalált a menny kapujára, és ezt a helyet „Isten házának”, Béthelnek nevezte. Mire a nyár közepén megérkezett a 30 fős erdélyi ifjúsági csoport, lakható volt az épület. Ha az Isten megengedi, a következő nyáron alföldi falvaik fiataljait i.s tudjuk fogadni. — Itt a faluban nem tapasztalható, hogy a változások után felduzzadt volna a templombajárók létszáma. Akik jöhettek, eddig is eljöttek. Most karácsonykor láttunk néhány új arcot, örültünk nekik. Azt látom inkább, mintha egy kicsikét befeléfordulóbbak lennének az emberek. Egyre több itt is a munkanélküli. Nagyon sok az öreg, beteg ember a faluban, a halálesetek száma is megszaporodott. iDe a bajok ellenére is, ahogyan a romániai eseményeik idején Erdélybe, most ia Jugoszláviából menekülteknek tudtunk némi segítséget vinni. — Ha az Űr megadja, ha az ,Űr akarja, és élünk a következő évtől, az egyéni életünkben azt várom, hogy a gyermekeink dolgai rendben menjenek. Szeretnénk a telepet továbbfejleszteni. Nem ártana a templomkülsőt újrafesteni, de a csatornázást mindenképpen ki kell javítani. Az Űr adjon békességet, nagyobb türelmet és sok energiát, hogy itt az idős emberek között is tudjam szolgálni. (fg) — Dr. Mang Béla, a Miskolci Egyetem főtitkára ... Azt tudjuk, hogy mi a feladata a rektornak, a tanszékvezetőnek, az oktatónak. De mit csinál a főtitkár? — Ezt a státuszt az 1985- ös oktatási törvény vezette be azzal a céllal, hogy a ciklikusan változó rektori megbízások mellett biztosítsa az egyetemi irányítás folytonosságát. A főtitkár az egyetem igazgatási vezetője és a központi szervezetek funkcionális irányítója. — Milyen volt ez az év? — Kezdődött azzal, hogy a bizalmi szavazást követően új tanszéki és egyetemi vezetők megbízására került sor. Az Egyetemi Tanács átalakította a vezetők rotációs elven történő megbízásainak módjait. E szerint a 3—5 éves ciklusonként változó rektori, dékáni megbízásokon túlmenően, a tanszékvezetés is pályázat útján, ciklikusan tölthető be. A Miskolci Egyetemnek az év folyamán több lehetősége volt arra, hogy az európai mércék szerint bizonyíthassa, képzési rendszere, kutatási eredményei, az oktatók és hallgatók felkészültsége megfelel az európai felsőoktatás követelményeinek. Az egyetem ma 25 nyugati egyetemmel áll kapcsolatban. A kapcsolat nem egyirányú, hiszen pl. a Torontói Ryerson Egyetemtől több kolléga törekszik arra, hogy a Miskolci Egyetemen doktori fokozatot szerezzen. Ez évben tovább stabilizálódott az ötödik egyetemi, a Gazdaságtudományi Kar képzési rendszere és bővültek nemzetközi kapcsolatai. A Couentry Egyetem oktatási rendszerének átvétele jelentős szakmai kihívást jelent. Megindult az European Graduated School európai diplomát adó képzése. Ez év során a nyugat-európai országok és a Világbank által meghirdetett oktatásfejlesztési projektek felgyorsították a Miskolci Universitas megalapozását. Minden, a régióban működő felsőoktatási intézmény (Co- menius Tanítóképző Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozata, az Orvostovábbképző Egyetem Miskolci Képzési Decent,ruma, a Herman Ottó Múzeum stb.) rögzítette csatlakozási készségét. Az együttes fellépés jelentős világbanki összegek elnyerését eredményezte pl. a számítógépes információs rendszer kidolgozásához. A kialakítandó Universitas képes lesz a régió felsőoktatási és kutatási igényeinek kielégítésére. Kritikus pont, egyetemtörténeti értékű döntés az Egyetemi Tanács december 5-i ülésének határozata, amely felhatalmazta az egyetem rektorát, hogy a kormány felé felterjesztéssel éljen a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 1992. július 1-jei alapítása érdekében. Bírva a régió vezetőinek és a minisztérium tisztségviselőinek támogatását, megkezdtük a Miskolci Bölcsész Egyesület érdeklődő hallgatóinak is megfelelő felvételi kritériumrendszer kialakítását. Az egyetemi fejlesztéssel foglalkozók optimizmusát erősíti a továbbtanulás után érdeklődők számának jelentős növekedése. Minőségi változást jelent az a tény, hogy a felvételizők mintegy 20—40 százaléka nyelvvizsgával is rendelkezik. — Valóban ilyen jó év volt 1991? — A tervekkel szemben több negatív tendencia érvényesül. Az egyetemi működés rendelkezésére álló anyagi eszközök reálértékben tovább csökkentek, a piacok beszűkülésével csökkent a költségvetési hiányt ellentételező vállalkozási bevételek aránya. A további szűkítés megkérdőjelezi a tervezett fejlesztések továbbvitelét. — Mit vár a következő évtől? Nem baj, ha távirati stílusban válaszol. . . — Az érettségizettek továbbtanulási ambícióinak növekedését. Átadásra kerülhet az Informatikai Intézet új épülete, az E/O. kollégiumi épület magasitetős beépítéssel kialakított új szintje. Saját idővel megoldódik a hallgatók jegyzetellátásának problémája. Megalakul a Miskolci Universitas, amely minőségében képes lesz átalakítani a felsőoktatás regionális struktúráját. Megalakul a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara, amelyen 200 fő évfolyamonként öt szakon hallgathat tárgyakat és szerezhet diplomát. Ehhez sikerül olyan felvételi rendszert kialakítani, amely kaput nyit a Bölcsész Egyesület hallgatói számára. Megalakul a Miskolci Egyetem vállalkozási alapon szerveződő Technológiai Centruma, amely a külföldi fejlesztési célú tőke bevonásával elősegíti a régió ipari szerkezetváltását, a gyártás automatizálását, a környezetvédelem és a logisztika területén. S reméljük, 1992-ben megvalósul a német Fraunhofer Intézet miskolci intézete. Optimistán várom 1992-t — mondja lsépy Tamás (ISB/Krecz). Lapunk arra kérte lsépy Tamást, a KDNP Borsod megyei listás képviselőjét, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárát, hogy mondja el, miilyen gondolatokkal búcsúztatja az óévet, s várja az újévet. — Gondolom, az olvasók inkább a hivatásommal kapcsolatos gondolataimra, kíváncsiak. Ismerik a mondást, hogy az ligazi pesszimista nem más, mint a jól tájékozott optimista,. Nos, én hivatalomat tekintve jól tájékozott embernek mondhatom magam, mégis cáfolom a mondást: optimista vagyok, mégpedig nem érzelmi alapon, hanem észérvek számbavétele alapján. A törvényhozás és az igazságügyi tárca túlvan a tűzoltó jellegű munkán. 1991-ben elkészültek az átmenettel járó döccenők kiigazításán — a szövetkezeti átalakulások ellenőrzése, a vagyonügynökség működésének finomítása —, s már lehetőség volt ia jövőbe mutató jogszabályok alkotására is: koncessziós törvény, verseny törvény. • Szorosabban kapcsolódik a tárcához az igazságszolgáltatás terén végzett munka, új törvény szabályozza a bíróságok, ügyészségek szervezetét, a bírák és az ügyészek előmenetelét, fizetési rendjét, új keretek között dolgoznak a közjegyzőik, felszabadult az ügyvédi pálya. Az elmúlt évben legfeljebb két alkalommal, a tulajdoni viszonyokról szóló törvényjavaslatok vitájában éreztem úgy, hogy vesztünk némi időt. Ennek a túlzott szenvedélyesség lehetett az oka. A kárpótlási, az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetét rendező és az ön- kormányzati törvények nélkülözhetetlenek voltak a tiszta tulajdoni, viszonyok megteremtéséhez. Most már lendületet vehet a tulajdonszerkezet átalakítása. A parlament teherbíró-képességén múlik, hogy 1992-ben mikorra emeli törvényerőre a kormány által már összeállított javaslatokat az állami tulajdonban maradó ingatlanok kezeléséről, a vagyonügynökségről, a társaságok átalakulásáról, a gazdasági társaságokról, a privatizációs eljárásról, összességében minden okom megvan arra, hogy elmondjam; ha 1991-ben is teljesítettük a feladatainkat, akkor 1992-ben is képesek vagyunk rá. Fontos tárgyalások á la carte-jai Beszélgetés dr. Joó Rudolf helyettes államtitkárral A karácsonyi ünnepek ideje alatt Miskolcon rokonlátogatáson tartózkodó dr. Joó Rudolf honvédelmi helyettes államtitkárral is az 1991-es év történéseit tekintettük át, azokat a fontos állomásokat, amelyek visszatekintve a most búcsúzó esztendőre, számára meghatározók voltak. Mindezek azonban csak úgy kaphatnak kellő hangsúlyt, ha azt is elmondjuk, hogy az általános és középiskoláit Miskolcon végző fiatalember Budapesten a Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát. 1969 óta lakik a fővárosban, hazai tanulmányait külföldön, Franciaországban, majd az Egyesült Államokban a Harwardon (Kennedy iskola) folytatta. Itthon a Külügyi Intézetben kutatói területen dolgozott, aminek témaköre elsősorban ia kisebbségek helyzete volt. Dr. Joó Rudolf az MDF alapító tagja, 7-es számú tagsági könyv tulajdonosa. — Azzal kezdeném, hogy meg kell különböztetni a közéletben és a magánéletemben történt legfontosabb eseményeket. Számomra a leglényegesebb 1991-ben az volt, hogy hosszú évszázadok után az ország újra visszanyerte szuverenitását. Mint katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó embernek a Varsói Szerződés megszűnése is hasonló történelmi súlyú esemény volt. Mindezek igen nagy feladatokat róttak a politikusokra, mint ahogy komoly feladatnak érzem az orosz csapatok kivonulása után felmerülő gazdasági kérdéseknek az ország egésze számára is megnyugtató rendezését, megoldását. — A kutatói munkát követően hogyan fogadta az új munkakörével járó feladatokat? Az 1991-es év felét még Amerikában töltöttem, ahol tanulmányúton voltam, június végén, július elején kezdtem dolgozni a Honvédelmi Minisztériumban. Át kellett éreznem nekem is annak felelősségét, hogy az idegen katonaság kivonulását követően a felelős magyar kormánynak, ezen belül a HM-nek is úgy kell: meghoznia döntéseit, hogy a továbbiakban semmilyen hivatkozási alap nem létezik már. A békés kutatómunkát ily módon egy igen mozgalmas szervezői jellegű mnukakör váltotta fel, ami persze nem volt ismeretlen számomra, hiszen korábban másfél évet kultúr-diiploma- taként töltöttem Párizsban. Ennek ellenére az elmúlt fél évet a betanulás időszakának tekintem és mint ilyen ez eredményes volt. Feladataim között szerepel többek között a honvédség sajtójának kézbentartása, ám mivel korábban is írtam, jó kapcsolatom volt, van az Újságíró Szövetséggel, ez megkönnyítette a kezdést. Ki kellett dolgozni, milyennek is akarjuk láttatni, a ma honvédségét. (Ezt jelenleg sokan tanuljuk Kelet-Euró- pában.) A katonaság még külső megjelenésében, ruházatában is egy idegen hatalom jegyeit viselte, viseli magán, egy kicsit elzártam elidegenedetten létezett a társadalomban, a közvélemény előtt. A minisztérium meg akarja valósítani a civilek és a katonák együttműködésének lehetőségét és ezt teszi azzal is, hogy ahová nem katonai szakértelem kell, ott civileket alkalmaz. (Ám ez a sziabad választásokat követő kormányalakulásig úgy alakult, hogy a gépíró és a takarítónő után az első civil maga a miniszter lett a hivatalban.) — Ezekből úgy érződik, hogy oldódik majd a katonaságot körülvevő tabuk merevsége, az elzártság. Ha így van, akkor hallhatnánk-e arról is, hogy közelebbről miből áll a napi munkája? Gyakran látni önt külföldi tárgyalásokon a miniszter társaságában is. — A lényegét tekintve valóban szervezői teendőket látok el, hiszen a különböző delegációk megbeszéléseinek á la carte-ját készítem elő és valóban sokat változott, oldódott a katonai témák titkos jellegfe is. Mi egy több pilléren nyugvó katonapolitikát folytatunk, amelynek alapjaiban élesen megjelennek az ország külpolitikai céljai. Mindehhez igen sokoldalú szemléletre, körültekintő munkára van szükség és szinte történelmi súllyal bír az ebben való részvétel. Több olyan katonai kérdés is szerepel a tárgyalásokon, amit önmagunk semmilyen erőfeszítések árán sem lennénk képesek megoldani, csaik a tágabb és szűlkebb csoportosulásokkal létrejövő kapcsolatok segítségével és ezekhez folyamatosan egyeztetni kell katonapolitikai céljainkat. — Magánemberként milyennek könyvelheti el az 1991-es esztendőt? — Kétségtelen, hogy a Franoiaországban és Amerikában töltött évek alatt többet lehettem családom körében, mint most. Fontos számomra a család, 16 éves lányom és 14 éves fiiam jó tanulók, ám a szülői figyelmet, a támogató szeretetet. ők i:s nehezen nélkülöznék. Így ami kevés szabadidőm marad, azt mind a feleségemmel és velük töltöm. — Mit vár az 1992-es évtől? — Számunkra, az egész ország számára a legfontosabb a gazdasági élet fejlődése, erősödése. Ami pedig a honvédséget illeti, legalább az 1991-es költségvetési normákat kellene értékben megőrizni. N. J.