Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1991. december 31., kedd Újra cserkészavatás Vámosújfaluban Fel akarjál robbantani a peruckói gátat? Levélváltás jó és rossz hírekről A két világháború között eleven csertkészélet volt Vá­mosújfaluban. Boldogan mesélnek erről az időről ma is az egykori cserké­szek, s az egyházközség könyvtárában még megta­lálható az a fényképes al­bum, melyet Gsató József, a gyülekezet egykori lelké­sze, egyben cserkészpa­rancsnok állított össze nagy gonddal. Idén, advent negyedik vasárnapján újra cserkész- avatást rendezhettek a fa­luban. A jeles eseményt több mint féléves előkészí­tő munika előzte meg, mely Sándor Endre református lelkipásztor, községi polgár­mester, valamint Balogh Emese óvónő, felkészítő-ne­velő odaadását dicséri. A különböző felekezetű szülők és rokonok kísérték gyer­mekeiket a református templomba, itt tettek ugyanis esküt az immár új­ra működő, 'Perényi Péter cserkészcsapat ifjú tagjai. Sándor Endre köszöntötte az egybegyűlteket, többek köziott ttangsú'lyoziva, hogy új leikütetre van szüksége a felnövekvő nemzedéknek. Ebben lesz segítségül a kis csapat, melynek tagjai — mint mondotta — .máris jó irányba befolyásolják tár­saikat. Hans-Dietrich Genscher, német külügyminiszter hét­főn azzal a kéréssel fordult Juliij Voroncov, orosz nagy­követhez, az ENSZ BT je­lenlegi elnökéhez, hogy a Cetina folyón Split fölött épült peruckói gátat nyilvá­nítsák békeövezetté, a kül­világtól elkülönített zónává. Genscher a kérést a hét vé­ge híreivel indokolta, ame­lyek szerint a völgyzáró gá­tat a jugoszláv hadsereg fel alkarja rqblblaintianü. Olyan hí­reik ils éilk'eateik;, hoigy a had­sereg a vlízllefdliyá'sán'ak meg- akadáityaaásáviall gátszaka­dást alkar ellőlidéznli', aimi a térségben mii:nd az emberi életre, mind a környezetre nézve órliásli veszélyekkel Nem igaz az a híresz.telés, mely szerint az import áru kiszorítja a belföldi piacról a hazai ellő állítás ú terméke­ket — állapítja meg az a felmérés, amelyet a Gazda­sági Versenyhivatal kezde­ményezésére a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség végzett a hűtőgépék és a színes te­levíziók kiskereskedelmi kí­nálatának összetételével kap­csolatban. A most lezárult felmérés során országszerte közel 600 kiskereskedelmi bolt­ban vizsgálták meg, hogy A hétfőn Bonnban ismer­tetett Genscher-kérés értel­mében a peruckói gát térsé­gében a katonaságot, legyen az horvát, szerb, vagy szö­vetségi, haladéktalanul ENSZ-katonákkal kell fel­váltani. a felügyeletet a gát biztonsága, berendezéseinek üzemelése felett az ENSZ által kijelölendő szakembe­rekre kell bízni. Genscher szerint az ENSZ-nek lépnie kell, függetlenül attól, hogy a hágai Jugoszlávia-konfe- rencia miként folytatódik, s még rnMőItt általános dön­tés születne békefenntartó ENSZ-kontingens küldéséről a délkelet-európai ország­ba. (MTI) az árukészletben mekkora arányt képviselnek az im­port, illetőleg a hazai ter­mékek, és azokat hogyan fogadják a vásárlók. A meg­vizsgált köriben osupán né­hány tucat — többnyire va­lamilyen nyugati márkára specializálódott — boltot ta­láltak, ahol valóban hiány­zott a magyar termék. A felmérésből az is kide­rült, hogy a vásárlók zöme azért keresi a márkás nyu­gati termékeket, mer.t azok minőségét megbízhatóhbnak tartja. A Gazdasági Versenyhi­vatal a közeljövőben hason­ló vizsgáliaitökna kéri fel a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőséget. (MTI) — „Tisztelt Szerkesztőség, elnézést kérők, ha talán nem úgy tudok nyilatkoz­ón, íinomikodni, de elgon­dolkodtam azon, milyen naivak vagyunk mi embe­rek. Mert ugye, most önök bedobták a témát, hogy „hí­resztelő”. Hát kérem, ez is egy üzlet, a sajtónak és a postának... aztán ott van a gyermelk'szlépségwanseny, a nyerés ... Hiát Igen, most a nyerés és a reklám világát éljük, csVfk. már mérgezési tünetem van tőle, nem isok ez már a jóból? — (Mert a iHíresztelő is csalk röhej, vajon ki az má­ma, akii a megelégedés hang­ján tud szólni, talán aki önmagának: is hazudik, vagy álmokat lát; vagy játssza az eszét, hiszen min­den ember száján csak a panasz... Most vajon mit nyer az az ember azzal, amiről éppen ír jót, rosz- iszat. Megelégedést?, aligha, merít itt nem mii nyerünk uraim, hanem önök, .a saj­tó és a posta karöltve és a birkák bégéinek, és aki a •legjobban és a legszebben béget, az ajándékba kap egy pár sort, hát itt va­gyunk mi karámhoz vezet­ve ...” M agy ári Lajosné Miskolc, Közdomb u. 16. * Tisztjelt Olvasónk! Kö­szönjük, hogy megosztotta velünk Ikeserűséges szavait. Mint a „Híresztelő” gon­dozója — hosszabb levelé­nek ismeretében — bizo­nyos vagyok benne, meg­bocsátja, ha ezúttal írásá- ojak-gondolatainak csaik a fenti részét közöljük, ön mondja egy helyütt: „ .. .ha most én a Híresztelőbe megírnám, hogy.. arról biztos nem írna a tisztelt híresztelő.” Mint ön jól tudja, arra kértük Olvasóinkat, osszák meg velünk és egymással az lfflai-es esztendő jó és rossz híreit. Semmi szán­dék nem állt távolabb et­től az ötlettől, mint a „vi­lágmegváltásé”. Korábbi ta­pasztalatok buzgatták csak a kérést — ha tetszik fel­hívást —, tapasztalása an­nak, hogy az Olvasó oly­kor szívesen „szól bele” na­pilapjába. 'Bevallom önnek, az el­múlt két év során (negye­dik volt a mostani alkalom) soha nem jutott eszembe, hogy „üzletet” csinálnék, üzletet a sajtónak ... ... viszont az Olvasók megjegyzései révén több­ször is megérintett a „ha­szon” érzése, a hasznossá­gé, amit a lap és olvasójá­nak kapcsolata hordoz. Természetesen Önnek jo­ga van másként ítélni. Bízom azért abban, elol­vasta „sorstársai” üzenetét is. S ha ők másként „vet­ték a lapot”, bocsásson •meg nekik. Üdvözlettel: T. Nagy József (Szerkesztőségünk ezúton is megköszöni mindazok bi­zalmát, akik ezúttal is ve­lünk voltak a „híresztelés­ben”. Mit kívánhatunk 1992-ben? — Jobb híre­ket . ..) ■* Elnapolták a miskolci közgyűlés munkáját járhat. Az import nem szorítja ki a magyar termékeket? A parlament jegyzőkönyvéből Dr. Hatvani Zoltán felszólalása a költségvetési vitában (Folytatás az 1. oldalról) kővetkező eredményeket hir­dették ki: A városi sportközpont új igazgatója Ondecs Ferenc, a ■tiiszaújvárosi Qlefliin SC mód­szertani vezetőije. (39 igen szavaz'af). A Miskolci Városgondnok­ság igazgatói posztjára pá­lyázó, még versenyben ma­radt 16 (!) jelölt egyii'kesem kapta meg a szükséges 30 szavazatot, így új pályáza­tot ír ki az önkormányzat. Ugyanez a helyzet a Bel­városi Kulturális Menedzser- iroda esetében. A tanintézményeik új ve­zetői: Földes Ferenc Gimnázi­um: dr. Kormos Vilmos (56 igen). Zrínyii Ilona Gimnázium: Kovácsné Szegedi Ildikó (56 iigen). Miskolci Gépipari Műsza­ki Középiskola: Mihalik László (53 igen). Gsaknem 3 éve, 1989 ja­nuárjában, alakult meg a pécsi székhelyű Magyar—• Román Baráti Társaság, a magyar és román nép ba­rátságának szolgálatára. A magyarországi tagság zöme Pécsett, vagy környékén él. Mára majdcsak a hazaival azonos — 188 személy — a társasághoz tartozó romániai állampolgárok száma. Nemrég a társaság képvi­selői húsz, egyenként 500 kötetes, kiskönyvtárat vit­tek el Erdélybe, s adtak át az észak-erdélyi, illetve a dél-erdélyi magyar közössé­geknek. A tízezer, főleg szépirodalmi, könyvet az egész ország területéről egy év alatt gyűjtötték össze. Az 1991. november végi könyv- szállítási akciót a budapesti román nagykövetség is tá­mogatta. A diplomáciai kép­viselet, a társaságnak adott levelében, arra kérte a ro­mán hatóságokat, hogy min­den módon segítsék a könyv- szállító csoport útját. A nagykövetség levele láttán Dolgozóik Gimnáziuma: Fekésházy Attiláné (4:3igen). Kós Károly Építőipari Szakközépiskola: Székely András (42 igen). Baross Gábor Közlekedési és Postaforgailimli Szakközép­iskola: Horváth Zoltán (50 igen). Kandó Kálmán Híradás­technikai és Műszeripari Szakközépiskola: Érsekcsa­nádi István (56 igen). Egészségügyi Szakközépis­kola: dr. Zsúdel Lászlóné (52 igen). Központi Leánykollégium: Pataky Márta (32 igen). Kiacsóh Pongrác Utcai Napköziotfihonas Óvoda: Kissné László Zsuzsanna (55 igen). 1. Sz. Nagyváthy J. Ált. Is'k.: Ragályiné Hajdú Zsu­zsanna (49 igen). 4. Sz. Istvánffy Gy. Ált. Isk.: Rózsa Sándorné (36 igen). 7. Sz. Szalbó Lőrinc Ált. Isik.: Lázár Gyuláné (55 igen). minden kapu kinyílt és minden sorompó felemelke­dett a 140 papírládát szállt tó kamion és a két kísérő személyautó előtt. A társaság korábbi felhí­vására negyvennél több ro­mániai magyar közösség je­lezte igényéit az olvasniva­lóra, de most csak húsz ké­rést tudtak teljesíteni. Az erdélyi barátaira bízta a társaság: döntsék el ők, hogy hol van a legnagyobb szükség a könyvekre. Csu­pán azt kérték, hogy része­sítsék előnyben a szórvány- magvarság által lakott vidé­keket, s ezen belül *is, a hátrányos helyzetű falvakat. Egy kivétel azonban mégiü volt! Ragaszkodtak ahhoz, hogy az egyik kiskönyvtár a legszebb magyar helységne­vet viselő falué legyen: Szépkenyerűszentmártoné (Sintmartin). Itt, továbbá az észak-erdélyi Szamosújvá- ron (Gherla) és környékén lelt gazdára az első 10 kis­könyvtár. A továbbiakat Déi-Erdélyben Déván, a re­16. Sz. Állt. Isik.: egyik je­lölt sem 'kapott elegendő szarvazatoit. 18. Sz. Fazola Henrik Ált. Isik.: dr. Malik Galalné (38 igen). 22. Sz. Ált Isik.: egyik je­lölt sem kapott elegendő szavazatot. 32. Sz. Ady Endre Ált. Isik.: az egyetlen jelölt, Vá­gó Péter is csak 25 igent kapott, így nincs igazgató. 33. Sz. Alt. Isk.: Kascsák Ferenc (54 igen). 315. Sz. Kaffka Margit Ált. Isk.: dr. Bodó Pálné (48 iigen). 37. Sz. Szilágyi D. Ált. Isik.: a két jelölt, Pataki Sándor és Fe'kő Árpád egy­aránt 26—26 igent kapott, így nincs igazgató. Az új intézményvezetők­nek Csoiba Tamás polgár- mester gratulált, s ezzel az idei óv utolsó rmiiákalci köz­gyűlése (elnapolással) befe­jezte munkáját. (Ny. I.) formátus parókián, bensősé­ges kis ünnepség keretében adták át az ottani tíz ma­gyar közösség képviselőinek. Szaimosűjiváron és Déván is elmondották: fontos misszió­nak tekintik a pécsi könyv- akcióit. Többnyire olyan helyre kerültek a könyvek, ahová az utóbbi fél évszázadiban nemiigen jutott olvasniva­ló Magyarországról. S hogy mit jelent ezeknek az em­bereknek az anyanyelvükön nyomtatott szó, hadd idéz­zük az egyik mezőségi falu református lelkészének szép hasonlatát: „Tudják, uraim — mondta — nálunk a ke­nyérből is szűkösen jut az embereknek. Mégis, valami­képpen münden esztendőben megtermeljük a kenyerün­ket. Könyvet írni és nyom­tatni azonban nem tudunk. Márpedig ami testnek a ke­nyér, az a léleknek a könyv." Iglói Gyula a társaság miskolci tagja Tisztelt Elnök Ür! Tisztelt Országgyűlés! Ez a költségvetési törvényter­vezet — akárcsak elődje — a maga súlyos hibáival és alko­tásának körülményeivel bizo­nyára nem lesz kitűzve két év múlva az MDF választási zász­lajára. Tisztelt Országgyűlés! Azt hi­szem, az általános vitában fel­szólaló képviselőtársaink ennek a törvénytervezetnek minden lé­nyeges és súlyos hibáját elénk tárták. És hogy ezek a felszó­lalások nem alaptalan vádas­kodások voltak, arra meggyőző bizonyíték a több, mint ezer darab kormánypárti és el­lenzéki képviselőktől egyaránt érkező — módosító javaslat. Na­gyon lényeges hibákat tárt fel az Állami Számvevőszék jelen­tése is, csakúgy, mint az előző évben. Sőt, nemcsak; hibákat tárt fel, hanem figyelemreméltó javaslatokat is tartalmazott. Ügy tudom, sem a kormány, sem az Országgyűlés nem reagált ezek­re a jelentésekre. Részletes vi­táról lévén szó, én most néhány — általam tipikusnak vélt — mó­dosító javaslatot kiemelve sze­retném képviselőtársaim figyel­mét ráirányítani a költségveté­si törvénytervezet — szerintem — alapvető hibáira, illetve né­mely hiba elhárításának lehető­ségére. Elsőként dr. Becker Pál 4156. sz. módosító javaslatát említem, amelynek az a lényege, hogy a Pénzügyminisztérium 1992. júni­us 30-ig vizsgálja felül a költ­ségvetési törvényt és legalább 1,2 MD forint kiadási előirány­zat csökkentésére tegyen javas­latot. Nagyon figyelemreméltó, szellemes javaslat! Képviselő- társunk tudja — úgy mint mind­nyájan —. hogy bőven van le- faragnivaló, de ő nem barkó- bázik. Keressék, akik könnyeb­ben megtalálják az eldugott tar­talékot! A Gazdasági Bizottságban nagy többséggel megszavaztuk ezt a javaslatot. Az adott kö­rülmények között hasznosnak és fontosnak tartom e javaslat parlament által történő elfoga­dását is. De igazat kell adnom annak a kormánypárti képvise­lőtársamnak is. aki azt mond­ta a javaslatról, hogy számára a kommunizmus hőskorának a felaiánlásait idézi, ő azért nem szavazta meg. Számomra pedig a törvénytervezet idézi a bázis­szemléletet és az év végi haj­rát is. Az én szerény 4169. sz. módo­sító javaslatom nem olyan öt­letes. mint az előbb említett ja­vaslat, de hasonló elvre — t. i. arra, hogy bizonyára van tar­talék —, és gyakorlati tapasz­talatok ra alapoztam. Feltűnt a tervezet tanulmányozása során, ohgy a Belügyminisztérium az egyedüli kormányzati szervezel, amelyik nem teljes munkaidős bértömeget tervez. Ennek ma­gyarázatát a fejezet indoklásá­ban nem nyújtja. Azt javas­lom képviselőtársaim, pogy a Belügyminisztérium központi irá­nyítása és két intézménye szá­mára tervezett, nem tel'"S mun­kaidőben foglalkoztatott.k bér­költségét csökkentsük 264 millió forinttal, az elmaradott térségek támogatása javára. Az én javaslatomhoz hasonló — azaz a különféle jogcímeken való átcsoportosításra irányuló — javaslat nagyon sok van. Azt hiszem képviselőtársaim, ezek a javaslatok nem kellően megala­pozottak, többnyire azon a fel- tételezésen nyugszanak, hogy minden költségvetésből van mit lefaragni. Az a tény, hogy ja­vaslataink nem eléggé megala­pozottak, szorosan összefügg a tervezet késedelmes benyújtásá­val. Mindezek ellenére fokozott figyelmébe ajánlom képviselő- társaimnak és a kormány tisz­telt képviselőinek a hivatali megtakarításokra és a társadal­mi, gazdasági, szociális célú át­csoportosításokra irányuló ja­vaslatokat. Különösen fontosnak tartom a példamutató hivatali takarékos­ságot most, amikor az ország egyes területein a szegénység és a munkanél'küJiíség 1992-ben vár­hatóan minden kormányzati elő­rejelzést túlszárnyal. Ne tagad­juk, vannak hivatalok, ahol gond az év végi pénzmaradvány gyors elköltése és tudjuk, vannak fal­vak, ahol az iskolák fűtését sem tudják maholnap biztosítani az önkormányzatok. A költségvetési törvényterve­zet egyik jellegzetes hibájának javítására irányul az a 4250. sz. módosító javaslat, amelyet Ru­dies Róbert, MDF-es képviselő­társunk kezdeményezésére nyúj­tottunk be hatan, kormánypár­ti és ellenzéki képviselők közö­sen. E javaslat elfogadása a kis fal­vak iskoláinak fenntartását se­gítené elő, megemelve a 100 fő alatti létszámú kis iskolák ta­nulóira jutó költségvetési nor­matívát. Nagyon fontos javas­latról van szó, képviselőtársa­im ! Annak, a kormányprogram­ban is megfogalmazott célnak a megvalósítására irányul ez a ja­vaslat, hogy minden faluban le­gyen legalább alsó tagozatos is­kola. Ez a javaslat az olyan jel­legű hibák egyikének a javítá­sát célozza, amelyek az alapve­tően hibás elven szerkesztett, ún. fejkvótákból származnak. Ezek a hibák arra vezethetők vissza, hogy a tervezet készítői nem veszik figyelembe a külön­böző költségfajtáknak azt a tu­lajdonságát, hogy azok a telje­sítményváltozásokra, a férőhely­kihasználásra más-más mérték­ben reagálnak. Nem veszik figyelembe példá­ul azt, hogy egy iskola fenntar­tási kiadásai — bizonyos hatá­rok között —, csak kis mérték­ben függenek az ott tanuló gyer­mekek számától. Az Állami Számvevőszék az ilyen jellegű hibákra is rámu­tatott, és az előző évi jelentésé­ben azok elhárítására javaslatot is kínált. A törvénytervezet elő­zőekben vázolt hibái, vélemé­nyem szerint, technikai jellegű­ek. Jó államháztartási törvény­nyel, megfelelő időben és meg­felelő szakértelemmel elkészített költségvetési törvénnyel e hibák száima nagymértékben csöklcenSb- hető lenne, a költségvetési tör­vény színvonala pedig jelentősen emelkedne. Vannak azonban olyan tartal­mi hibái is a költségvetésnek, amelyek az MDF politikáját tük­rözik, Így azok kijavítására Ü parlament jelenlegi összetételé;: ben nem sok remény van. A felülről vezérelt államigaz­gatásra gondolok, amelynek alap­vető eszköze a költségvetés. En­nek a politikának az előző kor­mánytól átvett jegyeit és intéz­ményeit az a kormány nem csökkenti, hanem erősiti. Ez az a fő hibája a költségvetésnek, amely miatt mi, szabaddemok­raták nem tudjuk elfogadni. Ilyen jellegű hibák 'javítását célozzák a 4230., a 4231. és 4267. sz. szabaddemokrata javaslatok. A 4267. sz. javaslat például a 9. paragrafus (8) bekezdését kéri elhagyni. Ez a bekezdés ugyan­is az állami hozzájárulások meg­ítélésénél olyan jogokkal ruház­ná fel a TÄKISZ-okat, amelyek véleményünk szerint, megenged­hetetlen mértékben sértenék az önkormányzatok függetlenségét. Tisztelt Képviselőtársaim! A nagy számú — több mint 1000 db — módosító javaslat jel­zi, hogy bőven van javítani való az 1991. évi költségvetési törvény tervezetén. Jelzi azonban a segí­teni szándékozó, felelősségteljes képviselői magatartást is. De az a körülmény, az a mód, ahogy teljesitenük kell — egyik legfe- lelősségteljesebb — képviselői fel­adatunkat, megalázó, méltatlan és elfogadhatatlan mind ránk nézve, mind az általunk képvi­selt választókra nézve. Nem volna szabad ugyanis né­hány nap és éjszaka alatt ren­delkezni az ország költségveté­sének milliárdjairól, görgetve és dobálva azokat — sokszor meg­alapozatlanul is — rovatról-ro- vatra. Ezt a munkát most a lehető­ségekhez mérten és remélhetően még ebben az évben, elvégez­zük. A jónak ítélt módosító ja­vaslatokat — származzanak azok a Ház bármely oldaláról — tá­mogatjuk. a törvény egészét — mi, szabaddemokrata képviselők — elutasítjuk. Végezetül pedig tisztelt Ország- gyűlés — képviselői felelőssé­gemre hivatkozva — a magam részéről kijelentem, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor de­cember 15-e után költségvetési törvénytervezetet a kezembe vet­tem. Köszönöm szíves türelmüket és figyelmüket. Ajándékkönyvtárak Erdélynek

Next

/
Thumbnails
Contents