Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-31 / 305. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. december 31., kedd Újra cserkészavatás Vámosújfaluban A két világháború között eleven cserlkészélet volt Vámosújfaluban. Boldogan mesélnek erről az időről ma is az egykori cserkészek, s az egyházközség könyvtárában még megtalálható az a fényképes album, melyet Osató József, a gyülekezet egykori lelkésze, egyben cserkészparancsnak állított össze nagy gonddal. Idén, advent negyedik vasárnapján újra cserkészavatást rendezhettek a faluban. A jeles eseményt, több mint féléves előkészítő munka előzte meg, mely Sándor Endre református lelkipásztor, községi polgármester, valamint Balogn Emese óvónő, felkészítő-nevelő odaadását dicséri. A különböző felekezetű szülők és rokonok kísérték gyermekeiket a református templomba, itt tettek ugyanis esküt az immár újra működő, Herényi Péter cserkészcsapat ifjú tagjai. Sándor Endre köszöntötte az egybegyűlteket, többek köztöljt hangsúlyozva, hogy új lelikületre van szüksége a felnövekvő nemzedéknek. Ebben lesz segítségül a kis csapat, melynek tagjai — mint mondotta — .máris jó irányba befolyásolják társaikat. fel akarjál robbanta Hans-Dietrich Genscher, német külügyminiszter hétfőn azzal a kéréssel fordult Juliij Vorartcov, orosz nagykövethez, az ENSZ BT jelenlegi elnökéhez, hogy a Cetina folyón Split fölött épült peruckói gátat nyilvánítsák békeövezetté, a külvilágtól elkülönített zónává. Genscher a kérést a hét vége híreivel indokolta, amelyek szerint a völgyzáró gátat a jugoszláv hadsereg fel alkarja ratíblaintlanli. Olyan híreik ils érikeatelk, .hogy a hadsereg a viíz llefdlyásónak meg- akadály ozásávail gátszaka dást akar ellcSildéznli, ami a térségiben münd az emberi életre, mind a környezetre nézve órli'á'sii veszélyekkel jártat. Nem igaz az a híresztelés, mely szerint az import áru kiszorítja a belföldi piacról a hazai ellő állítás ú termékeket — állapítja meg az a felmérés, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal kezdeményezésére a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség végzett a hűtőgépék és a színes televíziók kiskereskedelmi kínálatának összetételével kapcsolatban. A most lezárult felmérés során országszerte közel 600 kiskereskedelmi boltban vizsgálták meg, hogy Elnapolták a miskolci közgyűlés munkáját (Folytatás az 1. oldalról) kőveitlkező eredményeket hirdették kii: A városi .spontlközpont új igazgatója Ondecs Ferenc, a tiiszaújvárosi Oleffln SC módszertani vezetőije. (39 igen szavaz'at). A Miskolci Városgondnokság igazgatói posztjára pályázó, még versenyben maradt 16 (!) jelölt egyikesem kapta meg a szükséges 30 szavazatot, így új pályázatot ír ki az önkormányzat. Ugyanez a hdlyizet a Belvárosi Kiulfunáltis Menedzser- iroda esetében. A tanintézményék új vezetői: Földes Ferenc Gimnázium: dr. Kormos Vilmos (56 igen). Zrínyi Ilona Gimnázium: Kovácsné Szegedi Ildikó (56 igen). Miskolci Gépipari Műszaki Középiskola: Mihalik László (53 igen). Dolgozóik Gimnáziuma: Fekésházy Attiláné (43igen). 'Kóis Károly Építőipari S.zaikiközépiákala: Székely András (42 iigen). Baross Gábor Közlekedési és Postaforgailimli Szakközépiskola: Horváth Zoltán (50 igen). Kandó Kálmán Híradás- tedhnlilkaá és Műszeripari Szakközépiskola: Érsekcsanádi István (56 igen). Egészségügyi Szakiközépiskola: dr. Zsúdel Lászlóné (52 igen). Központi Leánykollégium: Pataky Márta (32 igen). Kiacsóh Pongrác Utcai Napköziotthonos Óvoda: Kissné László Zsuzsanna (55 igen). 1. Sz. Nagyv.áthy J. Ált. Is'k.: Ragályiné Hajdú Zsuzsanna (49 iigen). 4. Sz. ístvánffy Gy. Ált. Isk.: Rózsa Sándorné (36 igen). 7. Sz. Szabó Lőrinc Ált. Iislk.: Lázár Gyuláné (55 igen). 16. Sz. Állt. Isik.: egyik jelölt sem kapott elegendő szavazatot. 18. Sz. F.azo:la Henriik Ált. Isk.: dr. Malik Galalné (38 igen). 22. Sz. Alt Isik.: egyik jelölt sem kapott elegendő szavazatot. 32. Sz. Ady Endre Ált. Isik.: az egyetlen jelölt, Vágó Péter is csak 25 igent kapott, így nincs igazgató. 33. Sz. Állt. Isk.: Kascsák Ferenc (54 igen). 35. Sz. Kaffka Margit Ált. Isk.: dr. Bodó Pálné (48 iigen). 37. Sz. Szilágyi D. Ált. Isik.: a két jelölt, Pataki Sándor és Fékő Árpád egyaránt 26—26 igent kapott, így ninos igazgató. Az új intézményvezetőiknek Csaba Tamás polgár- mester gratulált, s ezzel az idei év utolsó rmiiákoilci közgyűlése (elnapolással) befejezte munkáját. (Ny. I.) Ajándékkönyvtárak Erdélynek Csaknem 3 éve, 1989 januárjában, alakult meg a pécsi székhelyű Magyar—• Román Baráti Társaság, a magyar és román nép barátságának szolgálatára. A magyarországi tagság zöme Pécsett, vagy környékén él. Mára majdcsak a hazaival azonos — 188 személy — a társasághoz tartozó romániai állampolgárok száma. Nemrég a társaság képviselői húsz, egyenként 500 kötetes, kiskönyvtárat vittek el Erdélybe, s adtak át az észak-erdélyi, illetve a dél-erdélyi magyar közösségeknek. A tízezer, főleg szépirodalmi, könyvet az egész ország területéről egy év alatt gyűjtötték össze. Az 1991. november végi könyvszállítási akciót a budapesti román nagykövetség is támogatta. A diplomáciai képviselet, a társaságnak adott levelében, arra kérte a román hatóságokat, hogy minden módon segítsék a könyv- szállító csoport útját. A nagykövetség levele láttán minden kapu kinyílt és minden sorompó felemelkedett a 140 papírládát szálló tó kamion és a két kísérő személyautó előtt. A társaság korábbi felhívására negyvennél több romániai magyar közösség jelezte igényét az olvasnivalóra, de most csak húsz kérést tudtak teljesíteni. Az erdélyi barátaira bízta a társaság: döntsék el ők, hogy hol van a legnagyobb szükség a könyvekre. Csupán azt ikérték, hogy részesítsék előnyben a szórvány- magyarság által lakott vidékeket, s ezen belül "is, a hátrányos helyzetű falvakat. Egy kivétel azonban mégiíi volt! Ragaszkodtak ahhoz, hogy az egyik kiskönyvtár a legszebb magyar helységnevet viselő falué legyen: Szépkenyerűszentmártoné (Sintmartin). Itt, továbbá az észak-erdélyi Szamosújvá- ron (Gherla) és környékén lelt gazdára iaz első 10 kiskönyvtár. A továbbiakat Dél-Erdélyben Déván, a református parókián, bensőséges kis ünnepség keretében adták át az ottani tíz magyar közösség képviselőinek. Szaimosűjiváron és Déván is elimandoiiiták: fontos missziónak tekintik a pécsi könyv- akcióit. Többnyire olyan helyre kerültek a könyvek, ahová az utóbbi fél évszázadban nemigen jiuitoítf olvasnivaló Magyarországról. S hogy mit jelent ezeknek az embereknek az anyanyelvükön nyomtatott szó, hadd idézzük az egyik mezőségi falu református lelkészének szép hasonlatát: „Tudják, uraim — mondta — nálunk a kenyérből is szűkösen jut az embereknek. Mégis, valamiképpen münden esztendőben megtermeljük a kenyerünket. Könyvet írni és nyomtatni azonban nem tudunk. Márpedig ami testnek a kenyér, az a léleknek a könyv.” Iglói Gyula a társaság miskolci tagja Levélváltás jó és rossz hírekről t a peruckói gátat? A hétfőn Bonnban ismertetett Genscher-kérés értelmében a peruckói gát térségében a katonaságot, legyen az horvát, szerb, vagy szövetségi, haladéktalanul ENSZ-katonákkal kell felváltani. a felügyeletet a gát biztonsága, berendezéseinek üzemelése felett az ENSZ által kijelölendő szakemberekre kell bízni. Genscher szerint az ENSZ-nek lépnie kell, függetlenül attól, hogy a hágai Jugoszlávia-konfe- rencia miként folytatódik, s még mMőítt általános döntés születne békefenntartó ENSZ-kontingens küldéséről a délkelet-európai országba. (MTI) az árukészletben mekkora arányt képviselnek az import, illetőleg a hazai termékek, és azokat hogyan fogadják a vásárlók. A megvizsgált köriben csupán néhány tucat — többnyire valamilyen nyugati márkára specializálódott — boltot találtak, ahol valóban hiányzott a magyar termék. A felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók zöme azért keresi a márkás nyugati termékeket, mert azok minőségét megbízhatóbbnak tartja. A Gazdasági Versenyhivatal a közeljövőiben hasonló vizsgálatokra kéri fel a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget. (MTI) — „Tisztelt Szerkesztőség, elnézést kérők, ha talán nem úgy tudok nyilatkozón, íinomikodni, de elgondolkodtam azon, milyen naivak vagyunk mi emberek. Mert ugye, most önök bedobták a témát, hogy „híresztelő”. Hát kérem, ez is egy üzlet, a sajtónak és a postának... aztán ott van a gyermelk'sziápségvanseny, a nyerés ... Hát igen, most a nyerés ép a reklám világát éljük, c&k' már mérgezési tünetem van tőle, nem isok ez már a jóból? — IMert a Híresztelő is osák röhej, vajon ki az máma, alkli a megelégedés hangján tud szólni, talán aki önmagának is hazudik, vagy álmokat lát; vagy játssza az eszét, hiszen minden ember száján csak a panasz... Most vajon mit nyer az az ember azzal, amiről éppen ír jót, rosz- szat. Megelégedést?, aligha, merít itt nem mii nyerünk uraim, hanem önök, a sajtó és a posta karöltve és a •birkák bégetnek, és aki a legjobban és a legszebben béget, az ajándékba kap egy pár sort, hát itt vagyunk mi karámhoz vezetve ...” M agy ári Lajosné Miskolc, Közdomb u. 15. * Tlisidtelt Olvasónk! Köszönjük, hogy megosztotta velünk Ikeserűséges szavait. Mint a „Híresztelő” gondozója — hosszabb levelének ismeretében — bizonyos vagyak benne, megbocsájtja, ha ezúttal írásának- gondolatainak cs>aik a fenti részét közöljük, ön mondja egy helyütt: „ .. .ha most én a Híresztelőbe megírnám, hogy.. arról biztos nem írna a tisztelt híresztelő.” Mint ön jól tudja, arra kértük Olvasóinikiat, osszák meg velünk és egymással az 1991-es esztendő jó és rossz híreit. Semmi szándék nem állt távolabb ettől az ötlettől, mint a „világmegváltásé”. Korábbi tapasztalatok buzgatták csak a kérést — ha tetszik felhívást —, tapasztalása annak, hogy az Olvasó olykor szívesen „szól bele” napilapjába. Bevallom önnek, az elmúlt ikét év során (negyedik volt a mostani alkalom) soha nem jutott eszembe, hogy „üzletet” csinálnék, üzletet a sajtónak ... ... viszont az Olvasók megjegyzései révén többször is megérintett a „haszon” érzése, a hasznosságé, amit a lap és olvasójának 'kapcsolata hordoz. Természetesen önnek joga van másként ítélni. Bízom azért abban, elolvasta „sorstársai” üzenetét ■is. S ha ők másként „vették a lapot”, bocsásson meg nekik. Üdvözlettel: T. Nagy József (Szerkesztőségünk ezúton is megköszöni mindazok bizalmát, akik ezúttal is velünk voltak a „híresztelésben”. Mit kívánhatunk 1992-ben? — Jobb híreket ...) A parlament jegyzőkönyvéből Dr. Hatvani Zoltán felszólalása a költségvetési vitában Tisztelt Elnök Ür! Tisztelt Országgyűlés! Ez a költségvetési törvénytervezet — akárcsak elődje — a maga súlyos hibáival és alkotásának körülményeivel bizonyára nem lesz ki'tüzve két év múlva az MDF választási zászlajára. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, az általános vitában felszólaló képviselőtársaink ennek a törvénytervezetnek minden lényeges és súlyos hibáját elénk tárták. És hogy ezek a felszólalások nem alaptalan vádaskodások voltak, arra meggyőző bizonyíték a több, mint ezer darab — kormánypárti és ellenzéki képviselőktől egyaránt érkező — módosító javaslat. Nagyon lényeges hibákat; tárt fel az Állami Számvevőszék jelentése is, csakúgy, mint az előző évben. Sőt, nemcsak hibákat tárt fel, hanem figyelemreméltó javaslatokat is tartalmazott. Ügy tudom, sem a kormány, sem az Országgyűlés nem reagált ezekre a jelentésekre. Részletes vitáról lévén szó, én most néhány — általam tipikusnak vélt — módosító javaslatot kiemelve szeretném képviselőtársaim figyelmét ráirányítani a költségvetési törvénytervezet — szerintem — alapvető hibáira, illetve némely hiba elhárításának lehetőségére. Elsőként dr. Becker Pál 4156. sz. módosító javaslatát említem, amelynek az a lényege, hogy a Pénzügyminisztérium 1992. június 30-ig vizsgálja felül a költségvetési törvényt és legalább 1,2 MD forint kiadási előirányzat csökkentésére tegyen javaslatot. Nagyon figyelemreméltó, szellemes javaslat! Képviselő- társunk tudja — úgy mint mindnyájan —. hogy bőven van le- faragnivaló, de ő nem barkó- bázik. Keressék, akik könnyebben megtalálják az eldugott tartalékot ! A Gazdasági Bizottságban nagy többséggel megszavaztuk ezt a javaslatot. Az adott körülmények között hasznosnak és fontosnak tartom e javaslat parlament által történő elfogadását is. De igazat kell adnom annak a kormánypárti képviselőtársamnak is. aki azt mondta a javaslatról, hogy számára a. kommunizmus hőskorának a felajánlásait idézi, ő azért nem szavazta meg. Számomra pedig a törvénytervezet idézi a bázisszemléletet és az év végi hajrát is. Az én szerény 4169. sz. módosító javaslatom nem olyan ötletes. mint az előbb említett javaslat, de hasonló elvre — t. i. arra, hogy bizonyára van tartalék —, és gyakorlati tapasztalatokra alapoztam. Feltűnt a tervezet tanulmányozása során, ohgy a Belügyminisztérium az egyedüli kormányzati szervezet, amelyik nem teljes munkaidős bértömeget tervez. Ennek magyarázatát a fejezet indoklásában nem nyújtja. Azt javaslom képviselőtársaim, £ogy a Belügyminisztérium központi irányítása és két intézménye számára tervezett, nem tel ;"S munkaidőben foglalkoztatok, k bérköltségét csökkentsük 264 millió forinttal, az elmaradott térségek támogatása javára. Az én javaslatomhoz hasonló — azaz a különféle jogcímeken való átcsoportosításra irányuló — javaslat nagyon sok van. Azt hiszem képviselőtársaim, ezek a javaslatok nem kellően megalapozottak, többnyire azon a fel- tételezésen nyugszanak, hogy minden költségvetésből van mit lefaragni. Az a tény, hogy javaslataink nem eléggé megalapozottak, szorosan összefügg a tervezet késedelmes benyújtásával. Mindezek ellenére fokozott figyelmébe ajánlom képviselő- társaimnak és a kormány tisztelt képviselőinek a hivatali megtakarításokra és a társadalmi, gazdasági, szociális célú átcsoportosításokra irányuló javaslatokat. Különösen fontosnak tartom a példamutató hivatali takarékosságot most, amikor az ország egyes területein a szegénység és a munkanéPküi'üség 1992-ben várhatóan minden kormányzati előrejelzést túlszárnyal. Ne tagadjuk, vannak hivatalok, ahol gond az év végi pénzmaradvány gyors elköltése és tudjuk, vannak falvak, ahol az iskolák fűtését sem tudják maholnap biztosítani az önkormányzatok. A költségvetési törvénytervezet egyik jellegzetes hibájának javítására irányul az a 4250. sz. módosító javaslat, amelyet Rudies Róbert, MDF-es képviselő- társunk kezdeményezésére nyújtottunk be hatan, kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen. E javaslat elfogadása a kis falvak iskoláinak fenntartását segítené elő, megemelve a 100 fő alatti létszámú kis iskolák tanulóira jutó költségvetési normatívát. Nagyon fontos javaslatról van szó, képviselőtársaim! Annak, a kormányprogramban is megfogalmazott célnak a megvalósítására irányul ez a javaslat, hogy minden faluban legyen legalább alsó tagozatos iskola. Ez a javaslat az olyan jellegű hibák egyikének a javítását célozza, amelyek az alapvetően hibás elven szerkesztett, ún. fejkvótákból származnak. Ezek a hibák arra vezethetők vissza, hogy a tervezet készítői nem veszik figyelembe a különböző költségfajtáknak azt a tulajdonságát, hogy azok a teljesítményváltozásokra, a férőhelykihasználásra más-más mértékben reagálnak. Nem veszik figyelembe például azt, hogy egy iskola fenntartási kiadásai — bizonyos határok között —, csak kis mértékben függenek az ott tanuló gyermekek számától. Az Állami Számvevőszék az ilyen jellegű hibákra is rámutatott, és az előző évi jelentésében azok elhárítására javaslatot is kínált. A törvénytervezet előzőekben vázolt hibái, véleményem szerint, technikai jellegűek. Jó államháztartási törvénynyel, megfelelő időben és megfelelő szakértelemmel elkészített költségvetési törvénnyel e hibák száma nagymértékben csökkeni;- hető lenne, a költségvetési törvény színvonala pedig jelentősen emelkedne. Vannak azonban olyan tartalmi hibái is a költségvetésnek, amelyek az MDF politikáját tükrözik, így azok kijavítására >-íá parlament jelenlegi összetételiében nem sok remény van. A felülről vezérelt államigaz1 gatásra gondolok, amelynek alapvető eszköze a költségvetés. Ennek a politikának az előző kormánytól átvett jegyeit és intézményeit az a kormány nem csökkenti, hanem erősíti. Ez az a fő hibája a költségvetésnek, amely miatt mi, szabaddemokraták nem tudjuk elfogadni. Ilyen jellegű hibák javítását célozzák a 4230., a 4231. és 4267. sz. szabaddemokrata javaslatok. A 4267. sz. javaslat például a 9. paragrafus (8) bekezdését kéri elhagyni. Ez a bekezdés ugyanis az állami hozzájárulások megítélésénél olyan jogokkal ruházná fel a TAKISZ-okat, amelyek véleményünk szerint, megengedhetetlen mértékben sértenék az önkormányzatok függetlenségét. Tisztelt Képviselőtársaim! A nagy számú — több mint 1000 db — módosító javaslat jelzi, hogy bőven van javítani való az 1991. évi költségvetési törvény tervezetén. Jelzi azonban a segíteni szándékozó, felelősségteljes képviselői magatartást is. De az a körülmény, az a mód, ahogy teljesítenük kell — egyik legfe- lelősségteljesebb — képviselői feladatunkat, megalázó, méltatlan és elfogadhatatlan mind ránk nézve, mind az általunk képviselt választókra nézve. Nem volna szabad ugyanis néhány nap és éjszaka alatt rendelkezni az ország költségvetésének milliárdjairól, görgetve és dobálva azokat — sokszor megalapozatlanul is — rovatról-ro- vatra. Ezt a munkát most a lehetőségekhez mérten és remélhetően még ebben az évben, elvégezzük. A jónak ítélt módosító javaslatokat — származzanak azok a Ház bármely oldaláról — támogatjuk, a törvény egészét — mi, szabaddemokrata képviselők — elutasítjuk. Végezetül pedig tisztelt Ország- gyűlés — képviselői felelősségemre hivatkozva — a magam részéről kijelentem, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor december 15-e után költségvetési törvénytervezetet a kezembe vettem. Köszönöm szíves türelmüket és figyelmüket. Iz import nem szorítja ki a magfar termékeket'
