Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

„Stjött mán MMwkn cticUnyí

Az Eszak-Magyarorszái kertészeti magazinja

Szerkeszti: Hajdú Imre

A szobába zárt természet Gyümölcsfát

Lakásunk legfőbb díszei a szobanövények, amelyekben most ősszel, illetve télen is gyönyörködni szeretnénk. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a növények a már mostani, és természetesen a következő napfényszegény időszakban is megtalálják a számukra szükséges életfeltételeket.

A helytelenül kezelt növények ugyanis a fejlődésükben visszaesnek, sőt károsodnak, mi több el is pusztulnak.

Vegyük sorra a növények legfontosabb életfeltételeit fontossági .sorrend nélkül.

1. Tápanyag: Ősztől tavaszig a tápanyagpótlás fölösleges. Átültetést se végezzünk, legfeljebb azokat a növényeket, amelyek tavaszig már kinőnék a cserepüket. (Ezeket az átültetés után „melegtalpon”, fűtőtest közelében gyöke- reztessük meg újból.)

2. Levegő: A szellőztetéskor ügyeljünk, hogy a beáramló hideg, vagy kereszthuzat ne érje a növényeket. A fikusz, a szobafenyő, de még az aszpará- gus is kényes erre, s ha megfáznak, levelük megsárgul, lehull, s a növény el is pusztulhat.

3. Víz: A legtöbb hibát télen az öntözéssel követhetjük el. Ősztől a növények életritmusa lelassul, kevesebb vizet igényelnek, mint például a nyári fő fejlődési időszakokban. Attól függően, hogy melegebb vagy hűvösebb, sötétebb helyen tartjuk-e növényeinket, bővebben vagy csak mérsékelten öntözzük őket. A hűvös helyen álló, edé- nyes növényeket pedig hetente vagy 10 naponként itassuk meg vízzel. Fontos, hogy a helyiség hőmérsékletével azonos legyen az öntözővíz hőfoka. A vizet csak a gyökérzethez juttassuk, a lombozatot pedig permetezzük, illetve időnként nedves ruhával töröljük le a port róla.

4. Hő: Az ideális az lenne, ha minden növényt a számára megfelelő hőmérsékletű helyiségben tarthatnánk. Erre azonban nincs mód. A központi, vagy távfűtéses lakásokban m'ndenütt egyformán meleg van, az egyéb fűté- sűekben pedig egyenlőtlen, hol alacsonyabb, hol magasabb a hőmérséklet. Kisebb (5 fokos) hőingadozást még károsodás nélkül elviselnek a növények, a hosszabb időn át tartó, nagyobb hőkülönbségeket azonban nem.

Sokszor látunk két ablak között is növényeket. A kis hőigényűek — például a virágzó ciklámen, muskátli, vagy azalea — itt érzik jól magukat, amint azonban a keményebb hideg beáll, már a belső ablakszárnyat is ki kell nyitni rájuk, hogy a szoba melegéből is kapjanak, mert különben megfáznak.

A többszintes virágállványon, vagy virágtartón ugyancsak felülre kerüljenek a melegigényesek: például a Diffenbachia, a Cyperus. viszont az aszpa- rágus, az Impatiens az alsó, hűvösebb zónában érzi jól magát.

Sok növényünk — a leander, muskátli, kukori- calevél (aspidistra) számára a fűtétien lépcsőház, zárt terasz, vagy a világos pince, kamra is megfelelő, ha a hőmérséklet ezeken a helyeken nem csökken 0 fok alá.

5. Fény: Télen még a nagy üvegfelületű lakásokban is kevés, mert rövidek a nappalok és a borús, ködös időben kevés a napsütéses órák száma. A növények életéhez pedig a fény igen fontos: keresik, utánafordulnak, hajtásaik feléje nyúlnak. Ügyes elrendezéssel javíthatunk valamit ezen: több fényt igénylőket, például a szobafenyőt, a fokföldi ibolyát, a pálmaféléket az ablak közelébe, a kétszintes virágállvány felső polcán, a kevésbé fényigénye- seket — például az aglao- némát, a tigrislevelet, a páfrányféléket viszont a virágállvány alján helyezzük el. A szélesebb ablak- párkány is jó virágtartó, ha nem nyitjuk naponta ezen a helyen az ablakot. A redőnyt, s a fény behatolását akadályozó függönyt télen sohase húzzuk a növények elé.

Régi tájfajták, új igények

Megenyhült az idő. Használjuk ki a fagymentes napokat gyümölcsfa telepítésre is. Közreadjuk néhány — biotermelésre is alkalmas — kajszi, őszibarack fajta ismertetését.

Kajszifajták: A kajszi a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag területen terem legjobban, hozza a legjobb minőséget. Mélyfekvésű részre, ahol rendszeresen jelentkeznek a koratavaszi fagyok, illetve a száraz vidéken nem való a kajszi, mert a gyengén. fejlődő fákat könnyen megtámadják a gombabetegségek, a kártevők és rövid időn belül felléphet a teljes pusztulást okozó gutaütés.

Magyar kajszi (Magyar legjobb) .. Magyarországról terjedt el Európa többi országába. Középérésű, általában július közepén érik. Fő árufajtánk, friss fogyasztásra, konzervipari célra és exportra egyaránt kiválóan alkalmas. Gyümölcse középnagy, vagy hagy (átlag 40—42 grammos), gömbölyded, oldalról is lapított, színe narancssárga, napos oldalán kárminpirossal mosott. Húsa narancssárga, kissé rostos, lédús. Ize nagyon finom, aromában gazdag, jellegzetes zamatú, kellemesen édes-savas, magbele édes. Kiváló ízű és zamatú pálinka készíthető belőle. Termőképessége jó, korán termőre fordul. Virágai öntermékenyülők.

A környezeti tényezőkkel szemben nem túl igényes, jól alkalmazkodik. A Magyar kajszi C. 235. jelű kiónjának terméshozama lényegesen (19—20 százalékkal) jobb, mint a hagyományos Magyar kajszié. Bővebben virágzik és jobban kötődik, az

átlagosnál fagytűrőbb. A tálatok szerint térmelése 1 százalékkal gazdaságosabb, az alapfajtáé.

kedően finom zamatú. Rendszeresen bőven terem, minden őszibarack termőtájon bevált.

Julian. Középérésű, augusztus második felében szedhető. Friss, fogyasztásra, dzsemnek, exportra alkalmas. Gyümölcse nagy, vagy nagyon nagy, kissé lapított narancssárga, pirossal enyhén csíkozott. Húsa sárga, a mag körül piros, tömött, bőlevű, csaknem teljesen magvaváló. Jól szállítható, ideiglenesen tárolható. Rendszeresen, bőven terem, korán fordul termőre.

Mariska. Középérésű, július második felében szedhető, fniss fogyasztásra alkalmas. Gyümölcse középnagy, kissé nyomott gömb alakú, sárgászöld, piros csíkozású. Húsa zöldesfehér, éretten félig magvaváló, bőlevű.

(bekccsi)

Á remény és az optimizmus növénye

Tegnap esett. Mára meg köd ült a tájra. Nehéz, szürke, fullasztó köd, látni is alig lehet néhány méterre. A kabát alá nyirkos hideg kúszik be, nincs ellene védelem, az ember — mi mást tehet? — beleborzad ebbe a rút simo- gatásba.

Sár van, az ásó ragad a szappanossá vált agyagban, két-három taposás után újra és újra pucolni kell. Esztelen küszködés ez, a csizma is sáros, csúszik az ásó tapadóján. A kéz maszatos az örökös kocérozástól, az ujjak még elgémberedettek. Bizony legjobb volna most egy barátságos meleg szobában üldögélni egy kancsó, jóféle hegy leve mellett! De hát a kertművesnek soha nincs úri élete!

Pihenni!? Majd a temetőben, ott talán lesz arra is idő. De addig se szeri, se száma a dolognak. Még akkor is így van ez, ha az egyik aszfalt- Ifnntnln ismerős minaD azt

jegyezte meg: No, komám, a sár, itt a fagy, végre al hagyhatod a föld túrását.

Pihenni!? Mikor lesz r arra idő? Előbb itt ez negyven mázsa trágya, kell be- és ezt a 284 sic földet pedig felásni. Aj kell venni pótlásra 3 c mölcsfa csemetét, azok e lepítése ugyancsak sürg A pincében a kékfrankos hét végére kierjed a hé kezdődhet a préselés. Azt fejezve következik a pince takakarítása, az eszközöli prés, á szüretelőedéi rendbetétele. Az ideiglent fedél alá hordott zöldségf két, a petrezselymet, a sá répát is el kell vermelni mokba, s persze a szőle kölyt is be kell még tapo: De abba is hagyható c endők számbavétele, nincs sok értelme. Mir korábbi esztendő ékes pé szolgáltatott arra, hogy n «»nnelí véne soha. Mert k

csony után jön a metszés a gyümölcsösben, a szőlőben, aztán a melegágy-készítés, palántanevelés, sőt február vége felé már a legbátrabb növények szabadföldi magvetése is. S máris márciust írunk! Akkor pedig ugye ismét beindul a nagyüzem.

Hát így igaz! Egyedül csak az aszfaltot koptató élőlények hiszik azt, hogy aki kertet, szőlőt, földet művel, az ilyenkor novembertájt pihenőbe vonul. Dehogy is vonul! Sőt! A mostani munkái sokszor nehezebbek, mint a tavasziak, vagy a nyáriak! Hisz örökös birkózás ez sárral, köddel, faggyal, s főleg az utóbbi miatt versenyfutás is az idővel. Tegnap esett, ma köd és nyirkosság ül a tájra, de holnapra, holnaputánra a meteorológia tartós lehűlést, komoly fagyokat jelzett. Sietni kell! Sürget az ásás, a facsemeteültetés, a trágyázás, a betakarított termés tartós tárolása. Van munka kint a kertben, akad munka bent a pincében, lakásban bőséggel.

Persze, ha mindezek után bárki is sajnálni kezdené a kertműveseket, azok kikérnék maguknak. Sőt valami felsőbbrendű mosollyal azt mondanák az illetőnek: barátom, nem érted te ezt! A kertművelés, az ember és föld kapcsolata ugyanis életforma. Érteni csak az érti — az értheti! — aki éli, aki megéli mindezt.

S őnekik ezt nem is kell magyarázni. S őnáluk ezért hiábavaló gonoszság az őszutótól például a sár, a fagy, az ing alá benyúló nyirkos, rút simogatús. Mert ezek részletkérdések. Akik földdel, növénnyel „fertőződtek”, azok számára ezek csupán múló, könnyen felejthető pillanatok. Az évről évre szárba szökkenő örök cél, remény — kétkezi munkával azt bizonyítani: nem űzettünk ki a paradicsomból — mindennél erősebb.

Idén ősszel — nem elsősorban az időjárási nehézségek miatt — sok gazda száján kiszaladt a szentségtörő káromkodás: kivágom az utolsó tőkét is. Talán neon oktalanul. Bizony egy-lkét éve szőlő-, borválságról beszélhetünk. E jeles kertészeti kultúra gondozására, munkálására fordított nem kevés energia, fáradás nem hogy nem hoz tisztességes jövedelmet, hanem egyenesen ráfizetést eredményez. S ami külön is elkeserítő, hogy az alagút végét nem látják sem a termelők, sem az illetékes tárca szakemberei. Nem kizárt, hogy néhány évig még fölöslegesen, a haszon legkisebb reménye nélkül fáradozik a sok-sok ezer szőlőtermelő. Kérdés persze az, hogy a nehéz évek átvészelése után mennyien maradnak. Mert, hogy a számuk jelentősen csökkenni fog, az szentigaz.

Mindazok, akik napjainkban leginkább átkozzák azt a napot is, amikor a szőlőtelepítésbe belefogtak, azok nyilván soha többet, vagy legalább is jó ideig nem mennek az oltványt árusító lerakatökba.

Egyáltalán, napjainkban akad olyan „bolond”, aki szőlőt telepít? — kérdeztük Miskolc legismertebb szőlőoltvány-előáílító szakemberét, Valiskó Benjámint, lerakatán, a Hutás utcán.

— Szerencsére akad — mondja nevetve. Majd komolyra fordítja a szót, meg is magyarázza: — A szőlőtermelőik jó része a szőlőt nem csupán gazdasági hasznáért termeszti, bár kétségtelenül ez az elsődleges. Sokuknál a szőlő- művelés olyan szerves része, igénye az életüknek, mint az alvás vagy az étkezés. őket még ez a nehéz helyzet sem ábrándítja ki ebből a szerelemből. Másfelől a szőlősgazdák tudják — az évszázados tapasztalatok is ezt igazolják —, olyan rossz még nem volt. amelynek ne lett volna vége. Fog még sütni a nap a szőlősgazdákra!

— Ezt én is remélem, ám e napsütésig termelőnek, oltvány-előállítónak is kell ezt, azt tennie.

— Hát igen. A szőlő ugyan gyakorlatilag megterem, díszük szinte minden területen, ám bortermelése csak a legjobb területekre szabad telepíteni. Ez a szőlőtermelő feladata. Ami pedig engem illet: elsősorban olyan fajtaválasztékot kell biztosítanom, amellyel ■ valóban minőségi bor produkálható.

— Lássuk, mennyiben felelnek meg e követelménynek a mostani, s már kapható fehér- és vörösbor szőlőfajták.

— Azt hiszem szerénytelenség nélkül állíthatom: a kínált fajtáim a legkiválóbb minőségi borok „alapanyagát” tudják biztosítani. A kékfajták közül íme néhány fajta ízelítőül: Cabernet sauvignon

(ugyan későn érik, de nem rohad, színanyagban gazdag, borának illat- és zárná tany aga nagy), Zweigelt (a megyénkben sokan telepítették az elmúlt években, s a termés mennyiségével, minőségével mindenki elégedett), Oporto, vagy ahogy ma kell hivatalosan nevezni, a Portugieser (korai érésű). Kékfrankos (évszázadok óta bizonyító nagy fajta).

S vannak egészen új fajtáink is, így a Túrán, vagy egy nagy jövőjű, külföldi fajta, a Blauberger.

A fehérborsző'lő'k között a bükkaljai borvidékre (Mezőkövesdtől Miskolcig) leginkább illő Olaszrizling B—20-ast emelném ki, de kínálok Zenitet, Zengőt, Furmintot, Hárslevelűt, Ottonel muskotályt, Cserszegi fűszerest, s a permetezni nem szeretőknek Biankát és Zalagyöngyét.

— Az utóbbi két fajta hétvégi telekre is jó, ezt jómagam is állítom saját tapasztalatok alapján. Az ilyen telkekre a tulajdonosok mindössze néhány tőkét ültetnek étkezésre. Tehát elsősorban csemege- szőlőket. Milyen az idei csemegeszőlő kínálatuk?

— Gazdag, hiszen ha csak a fajták neveit sorolom fel, az is több sort tesz ki az újságban: íme: Kozma Pálné muskotály, Csabagyöngye, Irsay Olivér, Favorit, Pannónia kincse, Cardinal. Szőlőskertek királynéja muskotály, fehér és piros Saszla, Pölös- kei muskotály. Hamburgi muskotály, Augusztusi muskotály, Suzy, Neró. .

— őszintén mondja, érdemes idén szőlőt, telepíteni?

— Nemcsak idén, hanem mindig érdemes. A szőlő a remény és az optimizmus növénye.

Bergeron. Francia fajta. Jü végén, augusztus elején í Friss fogyasztásra, befőttkí tésre, exportra egyaránt al1 más. Gyümölcse középnagy V nagy, narancssárga, napos 11 Ián élénk piros. Húsa naranc -J ga, kemény, jóízű. Bőven te korán termőre fordul. Virá.i gyei fagytürőek, önterméK fajta. Magbele édes.

Mandulakajszi. 5—7 nappal söbb érik, mint a magyar szí. Friss fogyasztásra, befőtt szitésre alkalmas. Gyűrni nagy vagy igen nagy, megn mandula alakú, narancssí í napos oldalán kárminpiroí! pontozott. Húsa világos narr sárga, középkemény, leves, j«s zetes ízű, nem túl édes. Ma(s édes. Igen jó termőképesL Többet terem, miint a nm kajszi C. 235. Más fajtával eíj ajánlatos telepíteni. '

, P

Borsi-fele késéi rozsa. Kecskemét környéki fajta. L érésű, július végén, augu^ elején, a magyar kajszi ^ mintegy ikét héttel érik. , fogyasztásra, befőttkészítésrf exportra egyaránt alkalmai gyümölcs középnagy (3^ grammos), ikissé megnyúlt,r rancssárga, napos részén rancsvörös kárminpiros, ' pontozásé. Húsa sötét nar * sárga, kemény, rostos, gy< leves, magvaváló, közepesen gyümölcs, jellegzetes ízű. IV le keserű. Jól szállítható. T> j képessége jó, önterméke Termőrügyeinek fagytűrése i)

téli és kora tavaszi fagyokkal :mben a fajták közül a leg- gyobb. Legjobb változata e zsakajszi C. 1406. Ez általábar százalékkal többet terem íimölcssúlya is kedvezőbb.

őszibarack fajták: A jó vízgaz- Ikodású, tápanyagban gazdag lettebb területeken adnak iga- i finom, zamatos gyümölcsöt őszibarack fajták jóval érzé- nyebbek a kórokozókra és a [•tevőkre mint a kajszibarac- k. Ezért a terület, a fajták igválasztása különösen fontos. \ranycsillág. Középkorai, júli- közepén érik, friss fogyasz- sra, exportra alkalmas. Gyü- ölcse 'középnagy, gömb alakú, rga, élénkpirossal csíkozva, ása világos aranysárga, kemény, ssé roí.os, bölevű, duránci, e kellems, édes-savas, kiemel-