Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

f;

„Zífitt non awwávi ciidvufi famfria,”

Az Észak'Magyarorszái kertészeti magazinja

Szerkeszti: Hajdú Imre

Tegnap esett. Mára meg köd ült a tájra. Nehéz, szürke, fullasztó köd, látni is alig lehet néhány méterre. A kabát alá nyirkos hideg kúszik be, nincs ellene védelem, az ember — mi mást tehet? — beleborzad ebbe a rút simo- gatásba.

Sár van, az ásó ragad a szappanossá vált agyagban, két-három taposás után újra és újra pucolni kell. Esztelen küszködés ez, a csizma is sáros, csúszik az ásó tapadóján. A kéz maszatos az örökös kocérozástól, az ujjak még elgémberedettek. Bizony legjobb volna most egy barátságos meleg szobában üldögélni egy kancsó, jóféle hegy leve mellett! De hát a kertművesnek soha nincs úri élete!

Pihenni!? Majd a temetőben, ott talán lesz arra is idő. De addig se szeri, se száma a dolognak. Még akkor is így van ez, ha az egyik aszfaltkoptató ismerős minap azt

jegyezte meg: No, komám, a sár, itt a fagy, végre al hagyhatod a föld túrását.

Pihenni!? Mikor lesz f arra idő? Előbb itt ez negyven mázsa trágya, kell be- és ezt a 284 szc földet pedig felásni. Ai kell venni pótlásra 3 c mölcsfa csemetét, azok e lepítése ugyancsak sürg A pincében a kékfranko: hét végére kierjed a hé kezdődhet a préselés. Azt fejezve következik a pince takakarítása, az eszközöli prés, d szüretelőedéi rendbetétele. Az ideigleru fedél alá hordott zöldségf két, a petrezselymet, a sái répát is el kell vermelni mokba, s persze a szőlő kölyt is be kell még tapo:

De abba is hagyható c endők számbavétele, nincs sok értelme. Mir korábbi esztendő ékes pé szolgáltatott arra, hogy r ennek vége soha. Mert k

csony után jön a metszés a gyümölcsösben, a szőlőben, aztán a melegágy-készítés, palántanevelés, sőt február vége felé már a legbátrabb növények szabadföldi magvetése is. S máris márciust írunk! Akkor pedig ugye ismét beindul a nagyüzem.

Hát így igaz! Egyedül csak az aszfaltot koptató élőlények hiszik azt, hogy aki kertet, szőlőt, földet művel, az ilyenkor novembertájt pihenőbe vonul. Dehogy is vonul! Sőt! A mostani munkái sokszor nehezebbek, mint a tavasziak, vagy a nyáriak! Hisz örökös birkózás ez sárral, köddel, faggyal, s főleg az utóbbi miatt versenyfutás is az idővel. Tegnap esett, ma köd és nyirkosság ül a tájra, de holnapra, holnaputánra a meteorológia tartós lehűlést, komoly fagyokat jelzett. Sietni kell! Sürget az ásás, a facsemeteültetés, a trágyázás, a betakarított termés tartós tárolása. Van munka kint a kertben, akad munka bent a pincében, lakásban bőséggel.

Persze, ha mindezek után bárki is sajnálni kezdené a kertműveseket, azok kikérnék maguknak. Sőt valami fel sőbbrendű mosollyal azt mondanák az illetőnek: barátom, nem érted te ezt! A kertművelés, az ember és föld kapcsolata ugyanis életforma. Érteni csak az érti — az értheti! — aki éli, aki megéli mindezt.

S őnekik ezt nem is kell magyarázni. S őnáluk ezért hiábavaló gonoszság az őszutótól például a sár, a fagy, az ing alá benyúló nyirkos, rút simogatás. Mert ezek részletkérdések. Akik földdel, növénnyel „fertőződtek", azok számára ezek csupán múló, könnyen felejthető pillanatok. Az évről évre szárba szökkenő örök cél, remény — kétkezi munkával azt bizonyítani: nem űzettünk ki a paradicsomból — mindennél erősebb.

Gyümölcsfát vegyenek!

Régi tájfajták, új igények

Megenyhült az idő. Használjuk ki a fagymentes napokat gyümölcsfa telepítésre is. Közreadjuk néhány — biotermelésre is alkalmas — kajszi, őszibarack fajta ismertetését.

Kajszifajták: A kajszi a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag területen terem legjobban, hozza a legjobb minőséget. Mélyfekvésű részre, ahol rendszeresen jelentkeznek a koratavászi fagyok, illetve a száraz vidéken nem való a kajszi, mert a gyengén. fejlődő fákat könnyen megtámadják a gombabetegségek, a kártevők és’ rövid időn belül felléphet a teljes pusztulást okozó gutaütés.

Magyar kajszi (Magyar legjobb).. Magyarországról terjedt el Európa többi országába. Középérésű, általában július közepén érik. Fő árufajtánk, friss fogyasztásra, .konzervipari célra és exportra egyaránt kiválóan alkalmas. Gyümölcse középnagy, vagy hagy (átlag 40—42 grammos), gömbölyded, oldalról is lapított, színe narancssárga, napos oldalán kárminpirossal mosott. Húsa narancssárga, kissé rostos, lédús. Ize nagyon finom, aromában gazdag, jellegzetes zamatú, kellemesen édes-savas, magbele édes. Kiváló ízű és zamatú pálinka készíthető belőle. Termőképessége jó, korán termőre fordul. Virágai öntermékenyülők.

A környezeti tényezőkkel szemben nem túl igényes, jól alkalmazkodik. A Magyar kajszi C. 235. jelű kiónjának terméshozama lényegesen (19—20 százalékkal) jobb, mint a hagyományos Magyar kajszié. Bővebben virágzik és jobban kötődik, az

kedően finom zamatú. Rendszeresen bőven terem, minden őszibarack termőtájon bevált.

Julian. Középérésű, augusztus második felében szedhető. Friss, fogyasztásra, dzsemnek, exportra alkalmas. Gyümölcse nagy, vagy nagyon nagy, kissé (lapított narancssárga, pirossal enyhén csíkozott. Húsa sárga, a mag körül piros, tömött, bőlevű, csaknem teljesen magvaváló. Jól szállítható, ideiglenesen tárolható. Rendszeresen, bőven terem, korán fordul termőre.

Mariska. Középérésű, július második felében szedhető, fniss fogyasztásra alkalmas. Gyümölcse középnagy, kissé nyomott gömb alakú, sárgászöld, piros csíkozású. Húsa zöldesfehér, éretten félig magvuváló, bőlevű.

(bckccsi)

• A borok rendellenes elváltozásai, a bőrbetegségek és borhibák kellő hozzáértéssel és kellő gondossággal elkerülhetők. A feldolgozás során alkalmazott szakszerű eljárásokkal még a penészes, rothadó, vagy jégverte szőlőiből készült borok egészségét, használhatóságéit is biztosítaná tudjuk. A rendellenes elváltozások megelőzésének egyik legfontosabb feltétele a tisztaság. Legtöbb bőrbetegség a tisztaság hiányára vezethető vissza. Természetesen

rendkívül fontos előfeltétel a szakszerű feldolgozás is.

Ennek ellenére bőrbetegségek, borhibák előfordulhatnak a borászatban. Borunkat éppen ezért gyakran vizsgáljuk át, kóstolgassuk, hogy részint a fejlődését követni tudjuk, részint a rendellenes elváltozásokat idejében felismerjük.

Bőrbetegségek: fertőző

mikroorganizmusok, például baktériumok okozzák, s egyik borról a másikra átterjedhetnek. Ezek a káros mikroorganizmusok a bor valamelyik alkotórészét részben” vagy teljesen elbontják, s kellemetlen ízű, szagú anyagokká alakítják át.

H tok rendellenes elváltmásai

A leggyakrabban előforduló bőrbetegségek:

a) Virágosodás: a bor

felületén keletkező hártya az ismertető jele. Ez a hártya gombaszagú. magának a bornak az íze üres, jellegtelen. A virágosodás oka: a levegővel való

érintkezés, a meleg pince, a bor alacsony sav- és alkoholtartalma. Védekezés: a hártyát túltöltögetéssel eltávolítjuk. A leszakadt hártyáktól zavaros bort megszűrjük. A hordót állandóan tartsuk tele!

b) Ecetesedés: a bor felületén piszkos színű hár' tya keletkezik, az ital szaga, íze ecetes. Okai: ugyancsak a levegővel való érintkezés, a meleg pince, az alacsony savtartalom. valamint, a magas erjedési hőmérséklet. Az ilyen bort kezdetben kéne- zéssel (15 g hl) védjük, valamint tiszta hordóba való nyílt átfejtéssel. A már megecesedett bor nem javítható! A megelőzésnek itt is fontos módja a hordók gondos töltögetése.

c) Barnatörés: az ilyen bor színe bamá&sárga vagy csokoládébarna, szaga, íze az aszaltgyümölcsre emlékeztető. Kiváltó oka: a penészes szőlőből nyert bort kénezetlenül, ugyanakkor levegőztetve fejtettük. A barnatörött fehér bor színe erős derítéssel, szénkezeléssel elhalványítható, a vörösbor színét pedig há- zasítással javíthatjuk. Fontos a szakszerű kénezés.

Borhibák: káros elváltozások. Ezeket nem mikroorganizmusok okozzák, ha. nem valamilyen borba bekerült anyagtól származnak.

a) Penészíz, dohosság: e hibára a bor illatából és ízéből következtetünk. Okozhatja a penészes szőlő vagy penészes, dohos hordó. Az ilyen bor javításának módja: nyílt, szellőztető fejtés. Makacsabb esetekben szénkezelés.

b) Seprőíz: a bor dögszagra emlékeztető, s zavaros, Oka lehet főleg gyenge boroknál a kései fejtés, vagy a seprősen hagyott hordó. Az ilyen bort

kénezetten, tiszta hordóba kell átfejteni és szükség lehet szénkezelésre, valamint szűrésre.

c) Kocsányiz: borunknak

erősén, húzósán fanyar, kocsányra emlékeztető íze van. Kiváltó oka: a must hosszú ideig állt törkölyön. Zselatinderítéssel (5—10

g hl) javítható a kocsány- ízű bor, idültebb bajnál szénkezelés szükséges.

d) Fémíz: a bornak sajátosan undorító íze van. Cigarettára gyújtva a füstöt édesnek. érezzük. Ki, váltó oka lehet például, hogy permetleves hordóban tartottuk a szőlőt, illetve a mustot, de oka lehet a megkésetten alkalmazott réztartalmú permetező vagy porozó szer is. A fémíz ellen sárgavérlúg- sós kombinált derítéssel és szűréssel léphetünk fel.

Végezetül fogadjanak meg egy jó tanácsot: nem az a jó borász, aki ismeri a bőrbetegségek, borhibák javításának módját, hanem az, akinek a keze alatt soha nem romlik meg a bor.

fllmasajt, almazselé

A megmosott, hibás részeitől megtisztított almát négyfelé vágjuk és héjastól, magházáétól egészen kevés vízben puhára főzzük. Fél napig állni hagyjuk, majd egy vászonz'acs- kóba töltve hagyjuk teljesen lecsöpögni. Ebből a léből készül majd a zselé. A vászonzacskó tartalmát átpasszírozzu'k. Mérjük meg a súlyát, és adjunk hozzá 500 grammonként 400 gramm, cukrot, 1 citrom héját és levét, kevés fahéjat. Lassú tűzön addig főzzük, amíg el nem válik a főzőedény falától. Ez körülbelül háromnegyed óra. Vegyük ki belőle a

fahéj- és citromdaraboka majd terítsük 1 cm vas tagon kristálycukorra» megszórt sütőlapra vagy zsirpapírra. Néhány napig szárítsuk, majd vágjuk kockákra. Pormentesen (üvegben vagy cukortartóban) tárolják.

A zseléhez mérjünk az almaié 500 grammjához 500 gramm cukrot és főzzük nagy lángon, állandó kevergetés közben, mintegy 15—20 percig. Ha kissé sö. tétebbre szeretnénk a zselé színét, tegyünk hozzá egy kis málnaszörpöt.

Forrón öntsük az üvegekbe és zárjuk le.

Kökényszörp

(Étvágygerjesztő, kedvező hatású a májbántal- makra, segíti a betegség után a regenerálódást.)

A szedett bogyókat megmossuk, lecsurgatjuk. Ezután vastag tűvel megszur- káljuk és 4—5 literes üvegbe rétegesen, cukorral (1 réteg bogyó, 1 réteg cukor) elrakjuk. Az üvegeket vászonnal vagy gézzel lekötjük és napos ablakba tesz- szük. Három hét múlva leszűrjük, palackba töltjük és megjelöljük. Majd a leszűrt kökényt ismét felöntjük 2 liter vízzel és 1,5 kiló cukorral. Három hét múlva ezt is leszűrjük, palackba töltjük és jelöljük. Az első és a másodszori készítésű szörpből ízlés szerint keverve — éhgyomorra égy kupicával — ihatunk. Nagyon ízletes, jó ital szódavízzel • is. Igen jó hatású másnaposság után.

Gyümölcsfacsemete telepítéskor alapvető követelmény, hogy az ültetésre szánt növény minősége kifogástalan legyen. Rendelkeznie kell az életképességhez szükséges víztartalommal, s a törzsnek, a koronavesszőnek beérettnek kell lennie.

A gyümölcs-szaporítóanyagok részletes minőség- előírásait szabványok tartalmazzák. Az oltványokat kitermelés előtt a faiskolákban ennek megfelelően minősítik, törzsükön festékjelzéssel látják el.

Az I. osztályú koronás oltvány piros jelzésű, koronavesszőjének száma legalább négy és egyenként minimum 30 cm hosz- szú, arányosan elhelyezkedő. A gyökérzet legalább négy darab ép és egészséges, 80 centiméter összhosszúságot túlhaladó legyen, a koronás oltványok törzsátmérője pedig (a gyökérnyak fölött 30 cm-rel) legalább 12 milliméter.

A II. osztályú koronás oltvány jelzése sárga. Az

I. osztályútól abban tér el, hogy beforrott mechanikai sérülése megengedett,

amelynek kiterjedése nem haladhatja meg a 3 négyzetcentimétert. Valamint kisebb törzsgörbület még elfogadható.

A suháng általában visz- szavágás nélkül nevelt gyümölcsoltvány. Az I. osztályú suháng jelölése kék. A gyökérzet a koronás oltványnál elmondott. Kívánalmakkal megegyezik. Az I. .osztályú suháng törzsátmérőjének legalább 10 milliméternek kell lennie. A gyümölcsfa törzs- hosszúsága gyümölcsfajtól függően, legalább 110—114 centimétert érjen el.

A II. osztályú suháng jelölése sárga. Gyökérzete legalább három darab, amelynek összhosszúsága minimum 60 centiméter. A törzs vastagsága minimum 9 milliméter, hossza gyümölcsfajtól függően 80— 140 centiméter.

átlagosnál lagyturoDD. a lapi tálatok szerint térmelése 12' százalékkal gazdaságosabb, rl az alapfajtáé.

Bergeron. Francia fajta. Jií végén, augusztus elején i Friss fogyasztásra, befőttig tésre, exportra egyaránt al' más. Gyümölcse középnagy na.gy, narancssárga, napos Ián élénk piros. Húsa narant ga, kemény, jóízű. Bőven te korán termőre fordul. Virá,i gyei fagytűrőek, önterméK fajta. Magbele édes.

Mandulakajszi. 5—7 nappal söbb érik, mint a magyar szí. Friss fogyasztásra, befőtt szítésre alkalmas. Gyűrni nagy vagy igen nagy, megn mandula alakú, narancssí: napos oldalán kárminpiros I pontozott. Húsa világos nar^1 sárga, középkemény, leves, je zetes ízű, nem túl édes. Mafs édes. Igen jó termőképesír Többet terem, miint a máj kajszi C. 235. Más fajtával ejj ajánlatos telepíteni.

Borsi-féle kései rózsa. Kecskemét környéki fajta. érésű, július végén, augúv elején, a magyar kajszi ^ mintegy ikét héttel érik. * fogyasztásra, befőttkészítésiv exportra egyaránt alkalmai gyümölcs középnagy grammos), ikissé megnyúlt,^ rancssárga, napos részén rancsvörös kárminpiros, ' pontozásé. Húsa sötét nar sárga, kemény, rostos, gy< ’■ leves, magvaváló, közepesen gyümölcs, jellegzetes ízű. V le keserű. Jól szállítható. Ti képessége jó, önterméke í Termőrügyeinek fagytűrése -á

téli és kora tavaszi fagyokkal emben a fajták közül a leg- igyobb. Legjobb változata a izsakajszi C. 1406. Ez általában százalékkal többet terem, ümölcssúlya is. kedvezőbb.

Őszibarack fajták: A jó vízgaz- lkodású, tápanyagban gazdag, dettebb területeken adnak iga- n finom, zamatos gyümölcsöt.

; őszibarack fajták jóval érzé- nyebbek a kórokozókra és a rtevőkre mint a kajszübarac- k. Ezért a terület, a fajták igválasztása különösen fontos. Aranycsillag. Középkorai, júli- közepén érik, friss fogyasz- sra, sxportra alkalmas. Gyü- ölcse középnagy, gömb alakú, rga, élénkpirossal csíkozva, ása viligos aranysárga, kemény, ssé roíos, bölevű, duránci, e kellems, édes-savas, kiemel|€*ek kifogástalan szaporítóanyagot!