Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

1991. november 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Nem lesznek munkanélküli orvosok Beszélgetés kamarai dolgokról Dr. Szabó István (Fotó: Farkas) Három éve alakult meg a| Magyar Orvosi Kamara, a későbbiekben aztán sorra alakultak a területi orvosa kamarák is. Nem egy újabb szakszervezetet akartaik ily- módon létrehozni, inkább az 1930-as évek nagyon jó ka­marai gyakorlatához nyúl­tak vissza. Megyénkben hat kamara dolgozik, ezek közül, az egyik a Borsodi Orvosi' Kamara, amely 250 orvost* tömörít (ötven százalékos a tagsági viszony). Ennek el­nöke és egyben a megyében, működő területi (kamarák közös képviselője dr. Szabó István, az Igazságügyi Or­vosszakértő Intézet vezetője. — A múlt héten kamarai napot rendeztek Miskolcon, ahová orvosokat és az ön- kormányzatok képviselőit hívták meg. A téma a jö­vőre várható változások többféle oldalról való meg­közelítése volt. Hogyan sike­rült a rendezvény? — Ahogyan azt vártuk, nagy volt az érdeklődés. Tudjuk, hogy küszöbön van­nak a változások, ám a la­kosság és az orvosok infor­mációja egyaránt kevés. A legautentikusabb előadókat kértük fel, a Népjóléti Mi­nisztériumból, a társadalom- biztosítási főigazg|atóságtól\, a Magyar Orvosi Kamará­tól, jelen volt a megyei, tisz­tifőorvos, a megyei közgyű­lés alelnöke. — Miként tudná összegez­ni, az egész délutános prog­ramot? — Elterjedt a hír, hogy Magyarországon harminc százalékkal több orvos dol­gozik, mint ahányra szükség van. Nos, a hírt cáfollták, minden orvosra szükség tesz. A jövőben, senki sem lesz munkanélküli. Ugyané^ mondható el a gyermekgyó­gyászatról is, akik szintén aggódtak bizonyos hírek hal­latán. Azt persze senki sémi ígéri, hogy a reform után mindenki a mai helyén ma­rad, de aggodalomra nincs ok. — Január 1-jétől szabad orvosválasztás lesz, tehát a beteg dönti el, hogy melyik családorvoshoz lesz bizalma. — Ilyen gyorsan azért nem következnek be a változások, hanem fokozatosan. Először is a mostani körzeti orvo­sokat át kell képezni házi­orvossá, szakvizsgát kell tenniük. Az egyetemeken háziorvosi tanszékeket ala­kítanak, a városokban tan­folyamokat szerveznek. Mi inkább háziorvosról beszé­lünk, mintsem családi orvos­ról A családi orvos azt jelen­ten* hogy egyetlen orvos gyógitja az anya nőgyógyá­szati anaszait, az apa uroló­giai l_n*aszai't és a kisgye­rek betegségeit. Erre Hlyen gyorsan nem lehet felkészül­ni. Inkább az lesz hogy az anya olyan háziorvosnak ad­ja le a kártyáját, akinek nő­gyógyászati szakvizsgája van, stb. Tehát egy családon belül több háziorvos is gyó­gyíthat. — Mindenki biztosított lesz mint eddig? — Van egy réteg, amely kibújt az összes biztosítási forma alól, tehát sem a munkáltatóija, sem saját ma­ga nem biztosított. Az ő esetükben még meg kell ta-l lálni a formát, mert a vizs­gálatok nem lesznek olcsók. — Ügy hírlik, hogy a házi­orvos jövedelme majd attól függ, hogy hány embert gyógyít. — Részben igen. Az az op­timális, ha egy háziorvos 1800 ember egészségéről, gyógyításáról gondoskodik és nem a mai szinten, hanem ennél jóval magasabb fokon. Plusz-mínusz 20 százalék még megengedhető, bizonyos százalékig progresszíve emel­kedik a jövedelem, aztán degresszíve. Függ az orvos jövedelme majd attól, hogy hány vizsgálatot végzett el. Ez nem azt jelenti, hogy megméri mindenkinek a vér­nyomását és azt felszámolja, mert a társadalombiztosítás nagyon jól képzett orvosok­kal fogja ellenőrizni: szük­ség volt-e a vizsgálatra, hányszor volt szükség rá ... — Mit csináljon egy nép­szerű orvos, ha mondjuk 3 ezren is neki adnák a biz­tosítási kártyájukat. Elküldi őket? — Lehetősége van rá, hogy vállalkozzék, alkalmazzon egy másik orvost, egy másik asszisztensnőt. Az új rend­szer szorgalmazza az orvosi vállalkozásokat. — Tehát a háziorvosi rendszer kialakítása lesz a reform első lépcsőfoka. Mi­lyen változások követik? — Félév tájt a rendelőin­tézetek átalakulnak kórházi ambulanciákká és ’93-tól a kórházak is átesnek bizo­nyos változásokon. A cél az, hogy az alapellátás és a kórházi ellátás színvonala javuljon. — Az orvosi kamara elsőd­leges feladata az orvosok legszélesebb érdekvédelme. Várható, hogy a változások során megnő a feladat? — Az orvosok védelmén keresztül feladatunk a bete­gek érdekvédelme is. Ezt egy üdéi példán keresztül tud- dom érzékeltetni. A megyei önkormányzat egy hibás lé­pésével, esetleg egy félretá­jékoztatás nyomán a saját tulajdonában levő kórházak pénztárát jelentős központi támogatástól ütötte el, így beszélybe sodorta a megyei kórház, de a szikszói kór­ház, és a megyei szakkór­ház normális működését is. Hogy a jövőben ilyen ne for­dulhasson elő, kamaránk fel­ajánlotta a szoros együtt­működést. Mint ahogyan fel­ajánlottuk a helyi önkor­mányzatoknak is például az orvosi státuszok betöltésé­nél. Néhány önkormányzat örömmel fogadta ezt. Kama­ránk ezeken túlmenően a tagdíjak egy részéből a kül­földi kongresszusokon való részvételt, a nyugdíjasokat és az orvostanhallgatók ok­tatását is segíti. Lévay Györgyi Egyéb teendői mellett angolul is tanul Ha kell, tótágast áll I fstw* áaunnuuít'WMMm W C egy &§bmíj&j" m Almira, a skótj*uhász ku­tya szép, tiszta, intelligens állat. (Barátságosabban fo­gad, mint a ház asszonya. De én a mestert keresem, őt, akiről az hírlik, hogy polihisztor. Ismerik is, irigy- lik is. Csodabogárnak (tart­ják. Az (ilyen emberek nél­kül szürkébb, szegényebb lenne ;a világ. A kert alatt surranó Sajó fölött köd .párálilik, a didi­nagyságú birsalmáikat meg­csípte a fagy, a műhelyből forgács és ragasztó illata árad, s valahol egy rádió szól. Osaik nem az a hatvan­éves Philips? Készültem, mert csodáikra vártam. Házigaz­dám nem titkolja kincseit, sokoldalúságát. Akkor ismer­kedtünk meg, amikor az ön- kormányzati választás volt. Negyedimágáva! polgármes­ternek jelöltette magát. Nem jött össze a dollog. Pedig pompás rigmusokat faragott és terjesztett. Például: „Nem számít itt semmi lista, ha jelölltjie .Doj-osák Pista.” Így aztán Dojcsák István szirmalbesenyői liakos ma­radt, aki volt. Izgő-mozgó ember, polihisztor. Nézege­tem jegyzietem kusza sora­it: csicsóka, szélmalom, tót­ágas, opera, kutyaszőr, ká­romkodás, emlékmű . .. Ho­gyan is kerekedik ki ebből egy portré, amely megismer­tet, nem riaszt, s nem tesz oka egy sajtópernek? Egy krvérzett sakkjátszma szlalhályai szerint játszunk és beszélgetünk Amikor csak ló marad, rendhagyón n lé­pünk. Ez az ötvenéves ho­mo iludens (játszó ember) mindlen átmenet nélkül tót­ágast áll. Mert kézen járni is tud. Az nem érdekes, hogy alacsony, kopaszodó, s ■kissé konpulens. Már régen leszámolt a világ külsődle­ges hiívságaiwal. Korán kel, későn fekszik, hivatalosan bejegyzett káros szenvedé­lyeknek nem hódol, de biz­tosan helye lenne a fura emberek panoptikumában. A két fürdőkádnyi kerti medence mellett áosongunk. Jön Almira, s a hátára for­dul. A mester megvalkarjaa hasát, aztán kefét és e*gy ki­selejtezett fuszefclit hoz. A kutyaszőr a zokniba kerül. Keményre gyúrva, elkötve akkora „célszerszám” készül, mint egy teniszlabda. A mester ,csak ezzel, s csak így áll ndki a politúrozásnak. Géppel könnyű! De a cirá- dás bútorok díszeit felújíta­ni csak így tehet. Kézzel, kultyaszőrrel. Megrendelő mindig akad. A községből, a környékről is. Dolgozott már Németországban, most a nor­végokkal kacérkodik. Nagy­apja ezermester volt. A ha­rangöntéshez is értett. Hő­söm 27 szialkmáit sorol fel, amelyből doktorálhatna. Földmérő, kertész, parket­tás, kályhás, víz- és villany­szerelő, sportmenedzser. A halászatból szerzett jövedel­mét a műhelybe fektette. Dojcsák István ma, hivata­losan asztalosmester és res­taurátor. Arra a legbüsz­kébb, hogy szem van a ke­zén. A világ legbecsesebb anyagát, a fát, csak a keze munkálja. Nem figyel a szem fű részre, gyahira, ecsetre. Munka közben a fantázia szabadon /szárnyalhat. Ilyen­kor verset költ. Aztán leír­ja. A nyarat nehezen viseli. Az ősz a kedvenc évszaka. Ilyenkor tör ká belőle a lí­rikus. Íme: „Ne mondj sem­mit. / Ne próbáld megfejte­ni mi ez a bús és mégis édes dáliáim, / mi magával hozza az ősz ezernyi szí­nét, / s a millióm közül az m Szerkezetátalakításra II Világbank hitelei Tavaly egyroilliáxd dollár hitéit folyósított a Világ­bank szerkezetátalakításra. Ez a hitelkonstrukció több mint tíz éve igen fontos he­lyet foglal el a bank tevé­kenységében, s amint azt a hitelek felhasználásáról ké­szített tanulmányok, jelenté­sek megállapítják, a pénzt az országokban sikeresen használták fel. Magyarország eddig k.ét alkalommal 100, illetve 150 millió dollárt kapott a Vi­lágbanktól szerkezetátalakí­tásra, amelyből az első alka­lommal 76 millió, a második alkalommal pedig 40 mil­lió dollár került a vállala­tokhoz. Készül az alapszabály Készül a Gabona Terméktanács alapszabálya. A koncepció kidol­gozásához egy szerkesztőbizottságot jelölt ki a tanács, mely vár­hatóan ez év végéig befejezi munkáját. Mint megtudtuk, az alap­szabály legfontosabb alapelve lesz, hogy a gabona kereskedelmé­vel, feldolgozásával és magától értetődően, a termelésével foglalko­zó természetes és jogi személy csatlakozhat az érdekképviselet­hez. A koncepció, Illetve az alapszabály kidolgozásakor figyelembe veszik, felhasználják a hazai, illetve az agrár önigazgatással kap­csolatos nemzetközi tapasztalato kát. A mivesség számára a kézművességet jelenti Kozma felv. egyet, a pára'üan, / soha nem felejthető, édes illatot.” Amióta ismeri a betűt, minden ősszel ír egy költe­ményt. Nobal-díjra nem pá­lyázik. De, ismerve őt, alig­ha lepné meg, ha a svéd akadémia küldöttsége kopog­tatna a mindig nyitott aj­tón. Remekeit ceruzával ír­ja egy vásott füzetbe. Lírai műveit a műhelyben őrzi, a kulcsos ládáiban. Van itt Sztálin-jelvény, Kiváló Dol­gozó kitüntetés, hulladékte­lepről mentett Radnóti-pla- kett, vitézségi étem és dög­cédula. Az ósdi telefon fö­lött Horthy Miklós irézdom- borítású portréja pompázik, s egy másik helyiség régi eszközei (cséphadaró, szal­mahúzó, rokka, szénvonó, sütőlapát) bármely néprajzi múzeumnak becsületére vál­na. A Sajó-parton felállított emlékművét ellopták ... Egy macska óvakodik élő a 'bokrok alól. Eleimet, tár­saságot keres. Ide szabad a bejárás. A diákok is gyak­ran felkeresik Dojosákot. A helybeli iskola tanárai kér­ték meg, hogy tartson fakul­tatív programot a gyerekek­nek. A legkevesebb szó per­sze a faimívességről esik. Nem lehet mindenki aszta­los. A botcsinálta pedagógus régi könyveire, újságjaira, irataira á legbüszkébb. Cso­da nagy dolog száz-, két­százéves dokumentumokat fölmutatni, karnyújtásnyira az ezredfordulótól. Kérdez­ni, szólni, ellentmondani te­het. De csúnyát mondani, káromkodni nem szabad. A kerítésen belül, aki vét e szabály ellen, az öt forintot fizet. Én is csak a rezervátu­mon kívül füstölögtem arról, hogy a mi a fészíkes fenét akar ez a Dojcsák ... Anya­gi gondjai nincsenek, nősülő fia kész lakásba hozza az asszonykát, két autó parkol a kapu előtt. Élhetne nyu­godtan, felhajtás nélkül. Ajk­kor persze ez a riport sem készült volna el. ,S nem tud­nám közreadni, hogy hősöm alkart venni egy majdan kö­zösségi célt szolgáló kas­télyt, s komolyan foglalko­zik azzal a gondolattal, hogy a parlagföldeket bérbe veszi és csicsókával ülteti 'be. (A csicsóka igénytelen növény, jarvátja a talajt, s univerzá­lis táplálék.) Nagy álma, hogy a szirrrtaibesenyői há­rom tavat és környékét üdü­lőterületté varázsolják. Nem­csak a partot kellene rend­be tenni, hanem szükség lenne a víztisztításra is, mert sok az alga. Kigondolt egy szélmalmot, amely az uralkodó Kocka-tóból vizet pumpálna a kisebb tavak­ba. Lóugnásos sakkjátszmánk végén még egyet, a legfon­tosabbat jegyeztem föl. Doj­csák István, a nagyapától örökölt, vertfiahí házat nem bontotta te. Fölé és köré épített egy puccos kőpalo- tát. Máshol garázst, zöldség- tárolót, kondicionálótermet rendeznek (be az alagsor­ban, Ez a ház egy másik házat őriz. Brackó István November 12-én: Gazdasági fejlődésünk, a fellendülés egyik kulcskérdé­se a műszaki - kutatási, fej­lesztési lehetőségek jobb ki­használásom Igen ám, de egy sor kérdés tisztázatlan a mű- szaki értelmiség százai, sőt totón ezrei előtt Ilyenek pél­dául: Megtörtént-e a rend­szerváltás a tudományos és műszaki életben? Milyen irányba hatódunk e tekintet­ben? Milyen, o kutatást, a műszaki fejlesztést szabályo­zó törvények vannak készü­lőben? Mennyi pénze lesz hazánknak kutatásra, fejlesz­tésre? Hogyan lehet ezek­hez a pénzekhez hozzájut­ni?... és így sorolhatnánk tovább. Mindezekre a kérdésekre választ kaphatnak azok, akik november 12-én résxtvesznek Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában az orszá­gos műszaki fejlesztési kon- ferencián. Számos nagynevű előadó szerepel a meghívó program­jában felsorolva. így például a műszaki fejlesztés straté­giájáról dr. Pungor Ernő pro­fesszor, akadémikus, címze­tes miniszter, az Országos Műszaki fejlesztési Bizottság elnöke, az innováció felgyor­sításának hazai feltételrend­szeréről dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Kamara elnöke tart előadást. Délután ugyancsak előadóként holt­juk - a műszaki fejlesztési pályázatok rendszeréről szól majd - dr. Veress Gábort, az Országos Műszoki fejlesz­tési Bizottság elnökhelyette­sét.

Next

/
Thumbnails
Contents